Szerbiának kémkedett egy horvát pilóta – barátnőjét is letartóztatták

Horvát pilótát tartóztattak le Szerbiának való kémkedés miatt – őrizetben egy koszovói szerb állampolgár is. A spliti illetőségű katonai pilótát és a koszovói Mitrovicából származó barátnőjét júliusban tartóztatták le egy dalmáciai szigeten. A horvát védelmi minisztérium megerősítette a hírt. A hivatalos zágrábi közlés szerint a Horvát Légierő pilótáját azzal gyanúsítják, hogy bizalmas információkat adott át Szerbiának.

Nyaralás közben fogták el őket

A horvát ügyészség (DORH) közölte, hogy a teljes nyomozás titkos, ám a gyanú szerint a pilóta – aki korábban békemisszióban szolgált Koszovóban – katonai titkokat szivárogtatott ki, amelyeket partnere továbbított. Az ügyet egyszerre vizsgálja a civil és a katonai rendőrség, valamint az Europol is.

A Slobodna Dalmacija értesülései szerint a koszovói szociológusnőt (A. M.) és a pilótát (J. I.) július végén tartóztatták le Vis szigetén. Információik szerint a két gyanúsított évek óta párkapcsolatban él, és nyaralás közben fogták el őket.

A horvát sajtó szerint a pilóta WhatsApp-üzenetekben adott át részletes adatokat a KFOR-erők mozgásáról és terveiről Koszovó északi részén, miközben a nő ezeket továbbította a koszovói Szerb Lista vezetőinek, sőt egy nemzetközi hírügynökség újságírójának is.

Legalább négy ügyben érintettek

A nő – aki állítólag egy német szervezetnek dolgozott – három éven keresztül gyűjtött adatokat partnerétől. A gyanú szerint legalább négy konkrét ügyben szivárogtattak ki információkat.

Kapcsolódó cikk

Robbanás egy csatornában, támadás a koszovói kritikus infrastruktúra ellen?

Az egyik eset a Zubin Potok-i robbanáshoz köthető, amely 2024 végén történt a stratégiai fontosságú Ibar–Lepenac csatornánál, komoly veszélybe sodorva Észak-Koszovó vízellátását és az áramtermelést.

Egy másik alkalommal a pilóta titkos adatokat adott át a hírhedt Dejan Pantić ügyével kapcsolatban: a volt koszovói szerb rendőr 2022-ben került rács mögé, miután támadást szervezett a Központi Választási Bizottság irodája ellen. A másik két ügyről a horvát média egyelőre nem számolt be.

A horvát nyomozók a gyanúsítottak mobiltelefonjain talált kompromittáló üzenetek alapján emeltek vádat. A nő egy hónapig a trilji idegenrendészeti központban volt, ahonnan kiutasítás várt volna rá, de a nyomozás új fordulatot vett: nemzetközi kémkedés miatt mindkettejüket eljárás alá vonták.

A trilji idegenrendészeti központ (Forrás: Internet)

A horvát büntetőtörvénykönyv szerint az, aki illetéktelenül titkos adatokat gyűjt és juttat el idegen államnak vagy szervezetnek, hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Az ügy különösen kényes, mert nemcsak a horvát–koszovói katonai együttműködést érintheti, hanem diplomáciai bonyodalmakat is okozhat Belgráddal, amelyhez a Srpska Lista szorosan kötődik.

A horvát pilóta tagad, csapdát sejt

A Horvát Légierő pilótája, J. I., akit ügyészségi vádirat szerint szerb állampolgárságú partnerével, a Kosovón élő és dolgozó A. M. szociológusnővel együtt kémkedéssel gyanúsítanak, tagadja a vádakat. A férfi a horvát Index értesülései szerint kijelentette, hogy nem tartja magát bűnösnek, szerinte valaki „aljas módon csapdát állított” neki.

Hozzátette, hogy barátnője ebben az ügyben pusztán „kollaterális áldozat”.

Azok, akik közelről ismerik a pilótát, úgy nyilatkoztak, hogy „felelősségteljes, precíz szakemberről van szó”, ezért őket is meglepte a kémkedés gyanúja. A horvát védelmi minisztérium (MORH) megerősítette, hogy a férfi korábban átment a szigorú biztonsági ellenőrzésen.

Ennek ellenére az ügyészség úgy látja: elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy nyomozást indítsanak a több éves időtartamú kiszivárogtatás miatt, és kezdeményezzék a vádlottak vizsgálati fogságát.

Titkok Koszovóról

A nő ismeretségi köreiből is értetlenséget váltott ki a vád: elmondásuk szerint A. M. gyakran utazott Horvátországba, sok időt töltött Vis szigetén, és nem támogatta Aleksandar Vučić szerb elnök politikáját. Ezért furcsállják, hogy olyan párttal hozták összefüggésbe, amely szoros szálakkal kötődik Belgrádhoz.

Ráadásul a Srpska Lista – amelynek adatokat továbbított volna – több forrás szerint már évek óta nem aktív politikai szereplő. A BALK megjegyzi, hogy a Srpska Lista hivatalosan évek óta kevésbé aktív, de a szerb elnök bármikor mozgósíthatja, ha szükségét érzi, vagy érdekei megkívánják.

A vádirat szerint a horvát pilóta 2022 és 2025 között bizalmas katonai adatokat adott át partnerének a koszovói helyzetről: a szerb lakosság mozgásáról Észak-Koszovóban, a KFOR csapatok műveleteiről, valamint a Zubin Potok-i konfliktusokról. Ezekhez az információkhoz szolgálata során, a NATO-vezetésű békemisszió tagjaként fért hozzá.

A. M. a nyomozók szerint eközben saját kutatói munkája révén szintén jelen volt a terepen, újságírókkal és egy többször is említett, de egyelőre meg nem nevezett külföldi kormány képviselőivel állt kapcsolatban.

Kapcsolatuk Vučić és Kurti hivataláig terjedt?

Ivica Mandić katonai elemző a Nova televízióban kommentálta a kémbotrányt, amelynek középpontjában a Horvát Légierő egyik pilótája áll. A férfit azzal gyanúsítják, hogy szerb állampolgárságú partnerének, egy koszovói szociológusnőnek adott át titkos információkat a NATO koszovói tevékenységéről.

Ivica Mandić szerint az ügy nemzetbiztonsági szempontból nem jelent veszélyt Horvátország számára (Screenshot, Nova TV)

– Ő egy nemzetközi békefenntartó misszióban szolgált Koszovóban. Az általa átadott információk a NATO vagy az Európai Unió (EULEX) erőinek működésére vonatkozhattak. Más jellegű, a Horvát Köztársaság nemzetbiztonságát közvetlenül fenyegető adatokhoz sem nem fért hozzá, sem nem ismerhette azokat” – mondta Mandić a Nova TV-nek.

Az elemző szerint a pilóta partnere különösen érdekes figura: dolgozott az EULEX-ben, tevékenykedett újságíróként, és közvetlen kapcsolatai voltak Aleksandar Vučić szerb elnök hivatalával, valamint Albin Kurti koszovói miniszterelnök körével is.

– A kérdés az, hogy ebben a történetben ki volt az igazi ügynök. Egyes információk szerint a nő egy nagy NATO-tagállam titkosszolgálatával is együttműködött – tette hozzá Mandić, aki nem nevezte meg a nagy, vagy netalán a legnagyobb NATO-államot.

Mandić ugyanakkor hangsúlyozta: Horvátország nemzeti biztonságát ez a botrány nem fenyegeti.

– A rendszer működik, és a mostani ügy épp ennek a bizonyítéka. Előfordulhat, hogy egyes emberek letérnek a helyes útról, de a mechanizmusok rendben vannak, a problémát a rendszer észlelte és feldolgozta. Nem kell minden ilyen esetben pánikot kelteni vagy a hibákat keresni – épp ellenkezőleg, az eljárás azt mutatja, hogy a védelem jól működik – zárta értékelését a horvát szakértő.