Plenković Japánban, a tonhal a sztár

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Az Oszakában zajló EXPO 2025 világkiállítás kapcsán Andrej Plenković horvát miniszterelnök állami küldöttség és egy 60 főt számláló üzletember-csoport élén Japánba látogatott.

A kormányfő ma (péntek) tárgyalásokat folytatott Isiba Sigeru japán miniszterelnökkel, illetve a délután folyamán előadást tartott a tokiói Keio Egyetemen. A felek természetesen szóba hozták a horvát tonhalexport jelentőségét is, amely az utóbbi években a két ország gazdasági kapcsolatainak egyik fő pillére lett.

Ugyancsak pénteken Plenković találkozott Akishino trónörökössel (Fumihito) és Kiyoto Tsujival, a japán miniszterelnöki hivatal államtitkárával és a Japán-Horvátország Parlamentközi Baráti Csoport elnökével is.

Bazi nagy egyetértés

Az X-en közzétett bejegyzés értelmében „Elkötelezettek vagyunk a gazdasági együttműködés és a kölcsönös befektetések erősítése mellett, és várjuk @expo2025_japan hozzájárulását.

Hálásak vagyunk Japánnak, hogy támogatja Horvátország csatlakozását @OECD-hez!” – a horvát-japán nézetek a horvát miniszterelnök szerint szinte hajszálra megegyeznek.

Mert mint írta: „Véleménycserét folytattunk a globális biztonsági kihívásokról, valamint a közel-keleti helyzet sürgős stabilizálásának és a Gázai övezetben kialakult humanitárius válság megszüntetésének fontosságáról. Hangsúlyoztuk, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát, és el kell érni az igazságos békét. Japán idén októberben szervezi meg az Ukrajna humanitárius aknamentesítésére irányuló nemzetközi adományozói konferenciát, miután Horvátország 2023-ban Zágrábban rendezte az első konferenciát.”

2025. szeptember 19-én Tokióban megrendezett japán-horvát csúcstalálkozó. (Fotó: horvát kormány)

Plenković azt is hozzátette, hogy Horvátország Japánt kulcsfontosságú partnernek tekinti az indiai-csendes-óceáni térségben. Véleménye szerint a két ország osztozik a szabadság és a demokrácia közös értékeiben, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rend tiszteletben tartásában.

A horvát miniszterelnök hozzátette, hogy ő és Ishiba eszmét cseréltek a globális biztonsági kihívásokról, valamint a közel-keleti helyzet sürgős stabilizálásának és a Gázai övezetben kialakult humanitárius válság megállításának fontosságáról.

– Hangsúlyoztuk, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát, és el kell érnünk az igazságos békét – mondta Plenković.

A miniszterelnök hozzátette: megerősítették a két ország közötti kiváló politikai kapcsolatokat, és szorgalmazta a gazdasági együttműködés és a kölcsönös befektetések erősítését.

A japán miniszterelnökkel folytatott találkozójával kapcsolatban Plenković megjegyezte, hogy olyan volt, mintha önmagát hallgatta volna, amikor két héttel ezelőtt az izraeli külügyminiszterrel beszélgetett.

A messziről jött ember önbizalmával Plenx megismételte a kötelező figurákat a határok sérthetetlenségével kapcsolatban, megfeledkezve arról az apróságról, hogy ez a vonat már régen elhagyta az állomást.

A Nyugat-Boszniában és Koszovóban már régen megteremtette a precedenseket, amennyiben Boszniában megjutalmazta az agresszort a köztársaság „etnikailag megtisztított” területének megközelítőleg felével, Koszovó elismerésével pedig a határok sérthetetlenségének elvét rúgta fel.

Persze, amit lehetett a koszovói albánoknak, azt nem lehetett a katalánoknak, de hát Istenem, az élet ilyen furcsa dolog. Most így kapásból: vajon mi lesz a duma, ha az amerikai tengerészgyalogosok ötletszerűen megszállják Grönlandot? De hagyjuk, vannak ennél fontosabb dolgok is, például a tonhal.

A horvát export 70 százalékát a tonhal teszi ki

A Horvátország és Japán közötti kereskedelem tavaly 101 millió dollár volt. A horvát export Japánba jelentősen, idén közel 70 százalékkal nőtt, miközben az import csökkent. És egy horvát termék a japánok kedvence – ez a horvát tonhal.

– Ez a hal elismert a japán piacon, és a horvát export több mint 70 százalékát teszi ki. Célunk, hogy más ágazatokat is arra ösztönözzünk, hogy jelentősebben járuljanak hozzá a horvát exporthoz, de jelenleg a tonhal a fő ütőkártyánk – mondta Silva Stipić Kobali, a Horvát Gazdasági Kamara Nemzetközi Üzleti Központjának igazgatója.

Tonhalfarm a horvát partok közelében. Fotó: zadar.travel

A tonhalexport mellett az export kisebb része eddig olyan termékekre vonatkozott, mint a feldolgozott fa, az állati takarmányozásban használt készítmények, a fémöntödék öntőformái, valamint a fizikai és kémiai elemzéshez használt műszerek.

Kapcsolódó cikk

PRÓBATERHELÉS: Gotovina tábornok tonhalakat hizlal, miközben a miniszterelnök sajtot rágcsál

Mint erről egyszer már szó volt a BALK hasábjain, az Adria horvát felén négy olyan vállalat létezik, amely ennek a halnak a tenyésztésével foglalkozik, ezek egyike Ante Gotovina nyugalmazott tábornok, nemzeti hős tulajdonában van.

Az eljárást eredetileg az ausztráliai horvátok fejlesztették ki és innen exportálták a know-how-t az óhazába. Ha eltekintünk a szigorún őrzött műhelytitkoktól, az eljárás veleje egyszerű: fognak egy kis tonhalat és felnevelik, mint például a sertéstm azaz a disznót.

Ha valaki nem érti mitől ilyen nagy biznisz a tonhaltenyésztés, a válasz egyszerű: a halászatát szigorú nemzetközi kvóták szorítják keretek közé, például 2024-ben ezt világszinten 1058 tonna kifogható tonhalban állapították meg. Ezzel szemben, csak a horvát farmok a 2024-es adatok szerint 5970 tonna tonhalat értékesítettek – zömében Japánban.