Furcsaság: valaki dolgozik az Európai Parlamentben

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Több mint három évvel az ukrajnai háború kitörése, és az ugyanezen háború okozta energiaválság miatti több mint három éve tartó féktelen árnövekvés után az Európai Parlamentnek végre napirendre kell tűznie az inflációról szóló vitát, ha Allah és egyéb istenek is úgy akarják, már csütörtökön.

Ez Biljana Borzan horvátországi európai parlamenti képviselő erőfeszítéseinek köszönhető, akinek néhány képviselő ellenkezése ellenére sikerült az Unió nyugati és keleti tagállamaiban tapasztalható egyenlőtlen árnövekedéssel kapcsolatos részt beleírnia az Európai Parlament által megvitatandó állásfoglalásba, amely az első ilyen jellegű vita lesz Strasbourgban.

A polgárok berzenkednek

– Bár a kiskereskedelmi árak folyamatos emelkedése leginkább az Unió keleti tagállamait érinti, a nyugati tagországok lakosainak egy része is tiltakozni kezdett, ami hozzájárult ahhoz, hogy ez a téma az Európai Parlament napirendjére kerüljön

– ismerte el Borzan.

A határozat elfogadása nem annyira a gazdag uniós tagok támogatásán múlik, hanem a parlamentben többségben lévő Európai Néppárton, amely eddig nem mutatott nagy vágyat az európai emberek életszínvonalának megvitatására.

Az infláció okozta életszínvonal-romlás legszomorúbb bizonyítéka Biljana Borzan felmérésének adatai szerint, hogy a polgárok több mint fele éppen az infláció miatt vásárol kevesebb élelmiszert.

Ez nem hatotta meg Ursula von der Leyent, mert számára fontosabb volt, hogyan törölje a Pfizer igazgatóival váltott SMS-eket a COVID-19 vakcinák pályázatokon kívüli eszeveszett beszerzéséről, amelyek végül a kukában végezték.

Mi lesz napirenden?

Sok minden. Ha minden jól megy, az európai parlamenti képviselők azt fogják kérni az európai kormánytól (Európai Bizottság), hogy tartsa tiszteletben a jelenlegi inflációellenes intézkedéseket, függetlenül attól, hogy ezek mennyire hatásosak, illetve hatástalanok.

Ezek között első helyen bizonyos termékek árának korlátozása áll.

A Biljana Borzan által végzett kutatás szerint az ilyen termékek átlagosan 26 százalékánál találtak szabálytalanságot, és ezt az horvát Állami Felügyelőség legutóbbi ellenőrzése is megerősítette.

Ők az árak korlátozásáról szóló kormánydöntés végrehajtását vizsgáló ellenőrzés folyamán ugyanis a megvizsgált 2300 eset közül 620-ban, azaz ezek 27 százalékánál találtak szabálytalanságot, a fagyasztott árú termékek címkézésének elmulasztásától a megengedettnél magasabb áron történő árusításig.

A parlamenti képviselők meg fogják kísérelni a beszállítók problémáját is ráerőltetni a Bizottságra, tekintettel arra, hogy a közös európai piacon nincs lehetőség a beszállítók kiválasztására.

Továbbá, különösen érdekes, hogy Borzan szerint, a politikusok végre rájöttek, hogy a kiskereskedelmi láncok árai szinte másolják egymást, és végre-valahára felmerült bennük a gyanú, hogy esetleg kartellszövetségről van szó, amelyet, Európa-szerte törvény tilt.

Végezetül a Bizottságot új (valószínűleg a versenyképesség érdekében egyszerűsített) jogszabályok kidolgozására kérik fel, amelyek szankcionálják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat és megbüntetik a felelősöket.

Tesz-e bármit az EB?

Lehet tippelni. Az eddigi tapasztalatok szerint az EB és Ursulina van der Leyenovska főtitkár a füle bojtját sem fogja mozdítani.

Emlékezzünk csak mit tett a Bizottság azzal kapcsolatban, hogy az Unió keleti tagállamaiban gyengébb minőségű Nutella és Milka csokoládét eszünk, mint a gazdagabb nyugati polgártársak?

Reagált-e a Bizottság arra a tényre, hogy úgynevezett „programozott romlással” ellátott elektronikai termékeket és háztartási gépeket adnak el nekünk?

Vagy hogy olyan élelmiszerek kerülnek piacra, amit Amerikában sem mernének a boltokba küldeni? Valahogy, nem nagyon.

Viszont ez nem változtat azon a tényen, hogy Biljana Borzan balodali, SDP-s létére valós, a polgárok érdekeit szem előtt tartó tevékenységet igyekszik folytatni. Szóval így is lehet. Szemben a Manfred Weberovics vezette Politbüró megmozdulásaival, amely nem csak hogy nagy ívben tojik a fejünkre, de puszta létünket is veszélyezteti.

S végül nem cukor, hanem gáz

Miután maradt még egy nyúlfarknyi hely, gyorsan elmondjuk, hogy a Fiume (Rijeka) melletti Abbáziában megtartották a gázszakértők 40. nemzetközi tudományos és szakmai találkozóját, amelyen 20 ország mintegy 600 résztvevője vett részt.

Kapcsolódó cikk

KÉTSZER ANNYI: Az EU-megduplázná a krki LNG-terminál kapacitását

Ez alkalommal a Horvát Gázszövetség elnöke, Dalibor Pudić nyilatkozott a HINA-nak és elmondta, hogy Horvátország az LNG-terminálnak köszönhetően nem érezte meg túlzottan a kontinensen dúló energiaválságot.

Vlado Vlašić, az Okoli földalatti gáztároló igazgatója rámutatott a nagyon sikeres, most lezárult fűtési szezonra, amelyben a tárolói kapacitást szinte teljes mértékben kihasználták, valamint a kapacitásbérlők növekvő érdeklődésére a nemrégiben lezárult közbeszerzési eljárásban a tárolói kapacitás 2030-ig tartó időszakra történő bérbeadására.

Ugyanakkor Vlašić bejelentette a horvát tárolókapacitások bővítését is Grubišno polje-i tárolóval.

– Megkezdődött a projekt második szakasza Grubišno poljében, így a második horvátországi földgáztároló létesítmény a most már nem is olyan távoli 2027 végén áll üzembe

– mondta Vlašić. Erről az új tárolóról annyit lehet tudni, hogy lényegében kisegítő tárolóról van szó, amely az Okoli fő tároló kapacitásának körülbelül 20 százalékát tudja nyújtani. Viszont éppen kisebb kapacitásának köszönhetően sokkal gyorsabban lehet feltölteni és így akár köztes tárolóként is használható.