Lettország és Litvánia megtiltotta Vučić gépének átrepülését?

Szerbiai sajtóértesülések szerint Litvánia, majd nem sokkal később Lettország is megtagadta a szerb államfőt, Aleksandar Vučićot Moszkvába szállító repülőgép számára az ország légterén való áthaladást. A döntés okaként mindkét balti állam „politikai” és „diplomáciai érzékenységet” nevezett meg.

Egyelőre nemigen van visszhang

A belgrádi Novosti beszámolója szerint a litván hatóságok hivatalosan is elutasították az átrepülési engedélyt, arra hivatkozva, hogy „technikai és diplomáciai érzékenység” indokolja a döntést. Nem sokkal később Lettország is hasonló lépést tett, itt a „repülés céljának politikai érzékenysége” került a közlemény középpontjába.

Aleksandar Vučić moszkvai érkezését feltehetően május 8-ra tervezi, hogy átadja Kirill pátriárkának az adományozott szerb kitüntetést – erről maga beszélt egy interjúban –, és a tervek szerint május 9-én találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Az orosz államfő tanácsadója, Jurij Usakov bejelentette, hogy a két vezető megbeszélést folytat majd „a kétoldalú együttműködés aktuális kérdéseiről” és a „nyugat-balkáni térség helyzetéről”. A tárgyalás célja a stratégiai partnerség elmélyítése, amely – Usakov szerint – „kölcsönösen előnyös mindkét fél számára”.

Miután a kormánypárti Novosti nem teljesen megbízható forrás, a hírt kellő óvatossággal kell kezelni; egyelőre sem a lett, sem a litván sajtóban a mesterséges intelligencia nem talál erre vonatkozó hivatkozást, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a hír nem igaz.

Az orosz sajtóban a RIA Novosztyi foglalkozik az esettel, de az is csak a belgrádi Novostira hivatkozva. Ugyanakkor független orosz nyelvű források, mint a Meduza és az Agentstvo, nem számoltak be az eseményről. Az orosz külügyminisztérium sem adott ki hivatalos közleményt az ügyben.

A kialakult diplomáciai helyzet érzékenyen érinti Belgrád és Moszkva kapcsolatát, és újabb feszültséggóc lehet az Európai Unióval folytatott szerb kapcsolatokban is.

Az EU több tagállama – köztük Litvánia és Lettország – egyértelműen ellenez minden magas szintű látogatást Oroszországba az Ukrajna elleni orosz háborús agresszió miatt, így Vučić látogatása jelentős nemzetközi figyelmet kapott.

Ficót átengedik a lengyelek

A belgrádi Novosti hírportál szerint az ügy nem példa nélküli: állítólag a szlovák miniszterelnök, Robert Fico repülőgépét sem engedik át Lengyelország és Litvánia légterén. Fico szintén Moszkvába kíván utazni a második világháborús győzelem 80. évfordulója alkalmából sorra kerülő megemlékezésre.

Szlovák jelentések szerint a lengyel külügy kedden délután azt közölte, hogy Varsó engedélyezte Robert Fico gépének átrepülését, és így a szlovák miniszterelnök Moszkvában részt vehet a május 9-i díszszemlén – ami elkerülte a belgrádi Novosti figyelmét, némi jóindulattal szólva.

A lengyel minisztérium tájékoztatása szerint a varsói szlovák nagykövetség diplomáciai csatornákon keresztül kért engedélyt arra, hogy átrepülhessen a lengyel légtéren a szlovák kormánygép május 8-án és 9-én.

– Mivel nemzetközi jogi akadályok nincsenek, a lengyel fél engedélyezte a légtér használatát

– közölte az illetékes lengyel minisztérium, amely azonban egyúttal kritikát fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a szlovák miniszterelnök részt vesz a második világháború befejezése alkalmából szervezett ünnepségen Moszkvában.

– Nehezen tudjuk megérteni, hogy olyan országok vezetői, amelyek békepártinak vallják magukat, és ellenzik a katonai műveletek folytatását, úgy döntenek, hogy elfogadják Vlagyimir Putyin meghívását, miután az parancsot adott egy szomszédos állam megtámadására, ki nem provokált katonai akciókat indított, ami miatt tömegesen hagyták el a lakosok a megtámadott országot, több ezer ember (civil és katona) szenvedését és halálát okozva.

Huszonkilenc állami delegáció érkezik

A külföldről működő Meduza orosz ellenzéki portál közben arról számolt be, hogy a moszkvai Vörös téren május 9-én megrendezésre kerülő díszszemlén, amely a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 80. évfordulójának állít emléket, 29 ország képviselteti magát a legmagasabb szinten, köztük három részben elismert ország: Palesztina, Abházia és Dél-Oszétia.

A kép alapján a következő országok vesznek részt a moszkvai díszszemlén: Azerbajdzsán, Örményország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Abházia, Bosznia-Hercegovina, Brazília, Burkina Faso, Venezuela, Vietnám, Guinea-Bissau, Egyiptom, Zimbabwe, Kína, Kongó, Kuba, Laosz, Mongólia, Mianmar, Palesztina, Szerbia, Szlovákia, Egyenlítői-Guinea, Etiópia, Dél-Oszétia (Forrás: Meduza)

A résztvevők névsorát a fönt már említett orosz elnöki tanácsadó, Jurij Usakov közölte. Elmondása szerint „meglehetősen magas szinten” lesz jelen India, Nicaragua és a Dél-afrikai Köztársaság is.

A Kreml ezenfelül meghívta az eseményre Észak-Korea és az Egyesült Államok nagyköveteit, valamint a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a Független Államok Közössége (FÁK), az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU), a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB), az Iszlám Együttműködés Szervezete, az Oroszország és Fehéroroszország közötti Uniós Állam, az Afrikai Unió Bizottsága főtitkárait, a BRICS Új Fejlesztési Bankjának elnökét, valamint 34 ország védelmi miniszterét.

A Vörös téri katonai díszmeneten az orosz csapatok mellett 13 ország – Azerbajdzsán, Vietnam, Fehéroroszország, Egyiptom, Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Laosz, Mongólia, Mianmar, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán – katonai egységei is részt vesznek.

Korábban a szerb elnök azt ígérte, hogy szerb katonák is felvonulnak, de ezt az ígéretét később visszavonta, most meg már az sem teljesen biztos, hogy ő maga eljut-e Moszkvába.

Korábban a sajtó arról számolt be, hogy az Észak-koreai Népi Hadsereg is képviseltetni fogja magát a győzelmi parádén, ezt azonban Usakov nem erősítette meg.

Dodik megy Moszkvába

Milorad Dodik, a Boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) elnöke két héttel ezelőtt bejelentette, hogy május 9-én Moszkvában részt vesz a fasizmus felett aratott győzelem napja alkalmából rendezett ünnepségen. Mint mondta, részvételének szándéka „soha nem volt kérdéses”.

– Büszke leszek rá. Az indulás sosem volt kétséges. A jegyek le vannak foglalva. Teljesen mindegy, mit mond az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője

– tette hozzá, utalva Kaja Kallas korábbi nyilatkozataira. Véleménye szerint „az oroszországi tárgyalások sokkal jelentősebbek, mint Kaja Kallas mandátuma”.

Dodik azt is hangsúlyozta, hogy történelmi szempontból elfogadhatatlan az efféle fenyegető retorika:

– Nem vagyunk naivak, tisztában vagyunk a helyzetünkkel, de Európa ezzel csak saját maga ellen dolgozik. Én nem európai vezető vagyok, hanem szerb vezető, ezért leszek Moszkvában.

Dodik azért nyilatkozott így, mert Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője arra szólította fel az EU-tagállamokat és a tagjelölt országokat, hogy kerüljék el a moszkvai díszszemlét.