Plenković nyugalomra intett Bosznia-Hercegovinában

Andrej Plenković horvát miniszterelnök Christian Schmidt bosznia-hercegovinai főképviselővel folytatott találkozója után, a bosznia-hercegovinai feszültségek csillapítására szólított fel. A horvát miniszterelnök hangsúlyozta, hogy továbbra is konstruktív párbeszédet folytat Bosznia-Hercegovina főképviselőjével, Christian Schmidttel.

Aggódó Plenković

A horvát miniszterelnök ugyanakkor kifejezte aggodalmát is a jelenlegi politikai válság miatt, és ismételten a feszültségek enyhítésére szólította fel a bosznia-hercegovinai politikai tényezőket.

– Elítéljük azokat a lépéseket, amelyek veszélyeztetik a daytoni keretrendszert és Bosznia-Hercegovina működését

– írta Plenković az X közösségi hálózaton napvilágot látó bejegyzésében.

A miniszterelnök hozzátette, hogy „a béke, a stabilitás és Bosznia-Hercegovina európai útja stratégiai jelentőségű Horvátország számára, mert biztosítja a horvátok, mint államalkotó nép teljes egyenlőségét”.

Kapcsolódó cikk

Dodik pártjától megvonták a finanszírozást, Dodik: B@szok rá

Hangsúlyozta, hogy sürgősen megállapodásra van szükség a választási reformról, amely biztosítaná a horvát politikai képviselők legitim képviseletét, illetve részvételét az állami szervekben.

Plenković és Schmidt találkozójára (Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter részvételével) egy nappal azután került sor, hogy Schmidt döntést hozott, amely szerint megtiltja a Milorad Dodik boszniai szerb elnök és Nenad Stevandić parlamenti elnök által vezetett politikai pártok Bosznia-Hercegovina költségvetéséből történő finanszírozást.

Schmidt Szarajevóban újságíróknak elmondta, hogy döntése azt jelenti, hogy Dodik független szociáldemokratái (SNSD) és Stevandić egyesült szerbjei (Ujedinjena srpska, US) többé nem kapnak költségvetési pénzt a kormányzat semmilyen szintjén, az államtól az önkormányzatokig.

Dodik keménykedik

Minderre azután került sor, hogy több SIPA-felügyelő (Državna agencija za istrage i zaštitu, angolul State Investigation and Protection Agency) egyenruhás és fegyveres rendőrök támogatása nélkül megpróbált bejutni a boszniai Szerb Köztársaság kelet-szarajevói kormányhivatalába, hogy elfogatóparancsot kézbesítsen Dodiknak, de a Szerb Köztársaság belügyminisztériumának nehéz fegyverzetű tagjai megakadályozták őket ebben.

Dodik szerdán újságíróknak azt mondta, hogy nem fél a letartóztatástól, és a SIPA-t és a bosznia-hercegovinai bíróságot megszálló hatalomnak nevezte, amely működését nem engedélyezi a boszniai Szerb Köztársaság területén.

Dodik Schmidtet is bírálta „bűnös és fasiszta” magatartása miatt, és azt mondta, hogy a főképviselő törvényt készít elő Bosznia-Hercegovina állami tulajdonának státuszáról, amely esetben a Szerb Köztársaság azonnal kinyilvánítja a Bosznia-Hercegovinától való elszakadást.

Breaking news

A horvát nemzeti hírügynökség – HINA jóvoltából értesültünk arról, hogy Dodik azt mondta az újságíróknak , hogy nem ismeri el a főképviselő döntéseit, és hogy a Szerb Köztársaság hatóságai nem fogják végrehajtani azokat, de megerősítette, hogy új, hasonló büntető intézkedésekre számít, mint amilyeneknek a Szerb Demokrata Párt (SDS) egykor ki volt téve az elítélt háborús bűnöshöz, Radovan Karadžićhoz fűződő kapcsolatai miatt.

– Most rajtunk van a sor

– mondta Dodik. Feltételezése szerint a bosznia-hercegovinai központi választási bizottság (CEC) elutasítja az SNSD és az Egyesült Szerb Párt kérelmét, hogy részt vegyen a jövő év októberében tartandó általános választásokon.

A tiszteletdíj mindig jól jön

A „horvát inváziót” Ivo Josipović volt horvát köztársasági elnök tette teljessé, aki „Az EU alternatív jövője” címmel tartott előadást a Bosznia-Hercegovinai Tudományos és Művészeti Akadémián (Akademija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, ANUBiH).

Az időközben a politikától szinte teljesen visszavonuló Josipović nyilván haveri alapon kapott meghívást Szarajevóba, volt még egy kis EU-s pénz a kasszában, ha nem költik el, vissza kell adni.

Az előadás ennek megfelelően brüsszelita irányultságú volt – Európa nagyobb fokú integrációjának szükségességével a középpontban.

A volt horvát elnök szerint a jelenlegi válságok, de különösen az Oroszország és Ukrajna közötti háború után szerzett tapasztalatok megmutattál, hogy az EU alapját képező cselekvési koncepciót meg kell változtatni, mert az nem felel meg a jövő kihívásainak (Forrás: HRT)

Horvátország Bosznia-Hercegovinához való hozzáállásáról szólva Josipović elmondta, hogy ez idáig minden horvát tisztségviselő következetesen megmutatta, hogy csak jót kíván a szomszédos országnak.

Véleménye szerint ennek bizonyítéka az EU-tagjelölt státusz, amelyet Bosznia-Hercegovina nem kapott volna meg Horvátország erős elkötelezettsége nélkül. Kiemelte, hogy ennek rendkívül örül, mert eloszlat minden szkepticizmust Horvátország Bosznia-Hercegovinával szembeni hozzáállásával kapcsolatban.

– Horvátország érdeke, hogy Bosznia-Hercegovina stabil és sikeres legyen, és a lehető leghamarabb az EU tagjává váljon. A horvát politika tevékenységének bármilyen objektív szemlélete ezt mondja

– mondta Josipović az újságíróknak, aki ugyanakkor arra is kitért, hogy egyes horvát politikusok nem mindig nyilvánítanak kellő óvatossággal véleményt a bosznia-hercegovinai helyzetről, azaz annak belső ügyeiről.