A horvát kormánypárti elnökjelölt megakadályozná Szerbia EU-csatlakozását

Dragan Primorac, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és szövetségeseinek államfőjelöltje azt üzente Szerbiának, hogy megakadályozza a szomszédos ország uniós csatlakozását, ha Belgrád nem biztosít hozzáférést azokhoz az archívumokhoz, amelyek segítségével feltárhatják a horvát háborús áldozatok tömegsírjainak helyszíneit. Ez a figyelmeztetés a horvát választási kampány központi témái között kapott helyet, a horvátok ugyanis addig nem kívánják beengedni Szerbiát az Európai Unióba, amíg ezeket a kérdéseket a szerbek megnyugtatóan nem rendezik.

Horvát követelések és az EU bővítése

Primorac Splitben tartott kampányrendezvényén – amelyen Andrej Plenković miniszterelnök és a HDZ legfelsőbb vezetése is részt vett – azt nyilatkozta, hogy Horvátországnak kötelessége minden eszközzel azon lenni, hogy az utolsó háborús áldozat földi maradványainak holléte is kiderüljön.

A forenzikus orvosként dolgozó politikus, aki maga is részt vett a háború áldozatainak azonosításában, rámutatott: eddig 5248 személyt exhumáltak, de még mindig 1788 embert tartanak nyilván eltűntként.

A „konzervatív jelölt” szerint Szerbia uniós csatlakozása csak akkor lehetséges, ha maradéktalanul együttműködik Horvátországgal azoknak az archívumoknak a megnyitásán, amelyek nélkül lehetetlen a háborús bűnök teljes feltárása.

A banja lukai születésű, de spliti illetékességű Primorac nyilatkozata újabb fejezetet nyithat a két ország közötti feszült viszonyban, amelyet a háborús múlt teljes megismerésének hiánya terhel, emiatt egyes esetekben nem került sor a jogi felelősségre vonásra sem.

Számos akadály

Szerbia EU-s csatlakozása az utóbbi években számos akadályba ütközött, ezek között az egyik a háborús múlt rendezése, Horvátország részéről ugyanis visszatérő kritika, hogy Belgrád nem tesz meg mindent az eltűnt személyek felkutatásáért és az igazságszolgáltatás előmozdításáért.

Kapcsolódó cikk

A szerb elnök elutasítja az ügynöktörvényt, állítólag Európába igyekszik

Primorac most újabb nyomást gyakorolhat a szerb vezetésre, különösen az EU bővítési politikájának fényében. A szerbek ugyan számítanak a csatlakozási támogatásokra, viszont a jelenlegi vezetés (nem csak háborús múltja miatt) nemigen képes eleget tenni az elvárásoknak.

Szerbia EU-csatlakozásának feltételei között az igazságszolgáltatás reformja és a jószomszédi viszony ápolása is szerepel, amelyek terén szerb részről eddig csak „mérsékelt előrelépések” tapasztalhatók.

A horvát Index hírportál saját közvélemény-kutatása szerint a 11 744 megkérdezett közül 69 százalék azt válaszolta, hogy Horvátországnak meg kell akadályoznia Szerbia belépését az EU-ba, ha nem nyitja meg az archívumokat.

Ez a szavazás torzíthat is, mert nem országspecifikus, vagyis bárki szavazhat akár Szerbiából is. Ennek nyelvi akadálya sincs, így valójában a különbség nagyobb is lehet.