Fokozott rendőri jelenlét Észak-Koszovóban a csatornarobbantást követően

Az általában megbízható belgrádi Beta hírügynökség jelentése szerint Észak-Koszovóban (és Metóhiában) jelentősen megnövekedett a koszovói hatóságok jelenléte, a rendőrök ugyanis házkutatásokat tartottak több szerb faluban, Zubin Potok községben, ahol pénteken késő este robbanás történt az Ibar–Lepenac (albánul: Ibër–Lepenc) csatornánál. A legfrissebb információk szerint a korábbi nyolcat követően újabb két személyt tartóztattak le, köztük Dušan Milanović szerb újságírót. Ezt Igor Simić, a belgrádi kormányhoz közeli Szerb Lista alelnöke közölte a szerbiai állami televízióban (RTS).

Feszültség Koszovóban

Simić szerint a koszovói különleges egységek megszállták (Kosovska) Mitrovicát, és kizárólag csak albánul beszélnek a helyi szerb közösség központjának számító városban.

Kapcsolódó cikk

Robbanás egy csatornában, támadás a koszovói kritikus infrastruktúra ellen?

A koszovói szerb politikus szerint újabb letartóztatásokról ugyan nem érkeztek hivatalos információk, Albin Kurti koszovói miniszterelnök azonban a helyzetet arra használja, hogy leszámoljon a szerb közösséggel.

Simić szerint ennek az a célja, hogy megfélemlítsék a szerbeket, amit azzal érnek el, hogy a fegyveresek behatolnak a házakba és lakásokba.

A Szerb Lista alelnöke szerint a szerbeket különösen megrémítették azok a prištinai kijelentések, hogy az észak-koszovói helyzetet az 1995-ös Vihar (Oluja) hadművelethez hasonló akcióval kellene megoldani.

– Tudjuk, mit jelentett az Oluja: a szerbek tömeges kiűzését

– tette hozzá Simić, aki ezzel megismételte a belgrádi vezetés évek óta emlegetett vádját, miszerint a koszovói albánok meg akarják tisztítani az országot, illetve a Belgrád szerint Szerbiához tartozó Koszovó és Metóhia tartományt a szerbektől.

Újságírót tartóztattak le

Miloš Garić, a szerb információs minisztérium államtitkára, a Kosovo online portál korábbi főszerkesztője kijelentette, hogy a koszovói hatóságok egy újságírót, Dušan Milanovićot vettek őrizetbe, akit terrorizmussal vádolnak, de szerinte ezek a vádak alaptalanok.

Garić úgy vélte, hogy ez egy olyan újabb cselekmény Pristina részéről, ami Albin Kurti szélsőséges politikáját tükrözi, szerinte ugyanis Milanović feddhetetlen újságíró, amit az albán közösség is tud.

Petar Petković, a szerb kormány Koszovóval (és Metóhiával) foglalkozó irodájának vezetője szintén elítélte Milanović letartóztatását.

Petar Petković, a szerb kormány Koszovóval (és Metóhiával) foglalkozó irodájának vezetője (Forrás: X platform, a nevezett iroda)

Petković úgy fogalmazott, hogy ez Priština viszonyát tükrözi a szerb médiával szemben, és azt is kifogásolta, hogy Kurti mindössze 15 perccel a sajtótájékoztatója előtt értesítette a helyi szerb médiumokat.

A szerb irodavezető kijelentette, hogy az Ibar–Lepenac csatornát ért támadás semmilyen módon nem szolgálja a szerb érdekeket, mivel ezen a csatornán keresztül biztosították az ivóvizet a szerb közösség számára is.

A helyzet következményei

Petković szerint a prištinai vezetés elzárkózik a párbeszédtől, és más utat kíván járni, viszont ahhoz, hogy jobb életet biztosíthassanak a szerb nép számára, teljesíteni kell (az európai közvetítéssel eddig zajlott) párbeszéd során elért megállapodásokat, amit Kurti nem hajlandó megtenni.

A kritikus infrastruktúrának nevezett csatornánál történt robbanás után a koszovói rendőrség már a tegnap hajnali órákban házkutatásokat kezdett Zubin Potok község több szerb többségű településén.

A koszovói albán média arról számolt be, hogy a „koszovói rendőrség a nyomozás során fegyvereket, lőszereket, robbanóanyagokat, emblémákat, és katonai felszerelések arzenálját foglalta le a csatorna elleni terrortámadással kapcsolatban”.

A fegyverek lefoglalásáról Xhelal Sveçla koszovói belügyminiszter személyesen számolt be, aki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy ez a robbantás a legnagyobb támadások közé tartozik, amelyeket a 1998/99-es háború vége óta Szerbia hajtott végre Koszovó ellen.

A koszovói belügyminiszter bemutatta a lefoglalt fegyvereket

Sveçla a hivatalos Belgrádot tette felelőssé a jól szervezett támadásért, amelynek a célja az volt, hogy az elkövetők nagy rombolást okozzanak a kritikus infrastruktúrában, és hogy „maximalizálják a koszovói államot és polgárait ért károkat”.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök is szinte azonnal Belgrádot vádolta meg a támadásért, amit Aleksandar Vučić szerb elnök ugyanakkor a maga sajátos módján utasított vissza.

A nemzetközi közösség figyelemmel kíséri ugyan az eseményeket, amelyekre azonban a globális polarizáció prizmáján keresztül tekint, miközben a helyi lakosság mindennapjaira jelentős hatással van, és lesz a továbbiakban is a kialakult krízis, amit véleményünk szerint a jelenlegi politikai szereplők képtelenek megoldani, miután ennek a szándékát sem mutatják egyik oldalon sem, sem lokális, sem globális szinten.