Végre felújítják a Szabadkai Városházát, amely több évtizede beázik, féljünk-e?

Több millió euróból újítják majd fel a szabadkai Városházát, ha minden igaz, már jövőre megkezdődnek a munkálatok. Korábban egy másik határon átnyúló támogatási program keretében elkészült a szükséges dokumentáció, most pedig az Interreg-IPA felhívására Kiskunhalassal együtt pályázott Szabadka városa. Ennek köszönhetően kerülhet sor a több mint 110 éves épület tetőszerkezetének cseréjére, ami valóban nagyon égető probléma, hiszen az épület a tető állapota miatt évtizedek óta beázik. Erről nyíltan beszélt több alkalommal a műemlékvédelmi intézet munkatársa is.

EU-s pénzt nyert a város

Azt, hogy az Interreg-IPA Magyarország-Szerbia 2021-2027 program keretében Szabadka nyert, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke jelentette be Facebook-oldalán, a bejegyzést pedig megosztotta Góli Csilla, aki jelenleg a VMSZ színeiben a város alpolgármestere.

Azt már megszokhattuk, hogy a fontos, nagyléptékű projekteket a hatalmi koalíció azon tagja mutatja be, aki éppen úgy gondolja, többet tett a megvalósításért. Ezek szerint ezen a projekten a VMSZ tagjai közül többen is dolgoztak.

Pásztor úgy fogalmazott, “most ért be, amiért az elmúlt négy évben, amikor városvezető (sic) is voltam, minden követ megmozgattunk!”. Pásztor a városi képviselő-testület elnöke volt az előző mandátumban.

– Hatalmas munkával uniós forrásokat biztosítottunk az Interreg VI-A IPA Magyarország-Szerbia 2021–2027 program keretében

– fogalmazott a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Továbbá hozzátette, hogy Szabadka Város Önkormányzata főpályázóként partnerével, testvérvárosával, Kiskunhalassal pályázott sikeresen, másfél évnyi pályázati munka után.

Az építési engedély már megvan, jövőre pedig megkezdődhet a többmillió euró értékű beruházás, “ami magába foglalja az állagmegóvás és a biztonság érdekében végzett legfontosabb munkálatokat, valamint a tető rekonstrukcióját, ami a felújítás legköltségesebb része.”

Sem átépítés, sem hozzáépítés nem lesz

Később Pásztor Bálint a Szabadkai Magyar Rádió Napindító című műsorában hangsúlyozta, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet szigorú feltételei alapján az épület a felújítás után olyan lesz, mint amilyen 1912-ben volt. Nem lesz sem átépítés, sem hozzáépítés.

Az egyik folyosó a szabadkai városházán (Fotó: BALK)

A szerződés aláírására viszont csak valamikor februárban kerülhet sor, utána írják ki a közbeszerzést a kivitelező kiválasztására, s csak azt követően kezdődhetnek meg a munkálatok. Pásztor szerint a reális az, ha a mandátum végéig, vagyis a mostani számítások szerint 2028 végéig újulna meg a Városháza tetőszerkezete.

Miután megújul a tető, homlokzatról homlokzatra szeretnék folytatni az épületnek a felújítását. Ezt már viszont hazai vagy magyarországi forrásokból, tette hozzá.

Már tíz évvel ezelőtt is arról cikkezett a sajtó, hogy beázik a városháza épülete. Többször előfordult, hogy egy-egy nagyobb zivatar vagy hóolvadás esetén ki kellett menteni a dokumentumokat az emeleti irodákból.

Legutóbb egyébként 1991-ben és 2000-ben voltak felújítási munkálatok. Akkor a nagyterem belső díszítését újították fel, 2000-ben pedig az északi homlokzaton cserélték a kődíszítést.

2019 október végén a Szabad Európa Rádiónak Gordana Prčić Vujnović, a Községközi Műemlékvédelmi Intézet építőmérnöke azt nyilatkozta, hogy a teljes épület felújításra szorul, de a legfontosabb és legsürgősebb a tetőszerkezet cseréje.

Viktorija Aladžić, a szabadkai Építőmérnöki Kar professzora akkor azt nyilatkozta a szabadkai Magločistačnak (Ködmentesítés), hogy ma már nincsenek olyan iparosok és szakemberek, akik értenének hozzá, hogyan kell restaurálni egy-egy kő, gipsz, vagy fa ornamentikát.

Hullottak a díszek az épületről

Három évvel ezelőtt, 2021-ben a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet elrendelte a szabadkai Városháza épületének körbekerítését, mert hullottak a homlokzat darabjai és a díszítőelemek. Akkor felhívták a figyelmet arra is, hogy ezek a lehulló elemek több kilogramm súlyúak, súlyos sérüléseket is tudnak okozni, ezért azonnal védőtetőt kell helyezni az épület köré.

A világhírű Zsolnay gyárban készült értékes pirogránit díszítőelemek (Fotó: BALK)

Akkor azonban a körbekerítésre nem került sor, sor került viszont, igaz, csak szeptemberben, a potenciálisan veszélyes elemek eltávolítására. Erről is Pásztor Bálint számolt be akkor.

Akkor azt írta, hogy a Műemlékvédelmi Intézet és a tartományi felügyelőség a nyáron átfogó elemzést készített az épület állapotáról, a sürgős beavatkozásra szoruló helyek megjelölésével, elsősorban az emberek biztonsága, másrészt pedig a világhírű Zsolnay gyárban készült értékes pirogránit díszítőelemek megőrzése érdekében.

– Nagy előrelépés, hogy a napokban megkezdődnek a díszítő elemek eltávolítását és biztonságba helyezését célzó munkálatok, a kivitelezővel aláírásra került a szerződés

– írta Pásztor Bálint 2021 májusában. Erre 2 millió dinárt költöttek. Akkor Pásztor azt is állította, hogy “évtizedek óta nem volt rá példa, hogy a városi költségvetés eszközöket rendeljen Szabadka ikonikus épületének állagmegóvására.

Megmutatjuk, hogy mi forog kockán, például a csillárok (Fotó: BALK)

Ez a beavatkozás nagyon fontos, mert a munkálatok elvégzésével – mint fogalmazott – „elkerüljük , hogy állványzat vegye körül a Városházát huzamosabb ideig, az ugyanis nagymértékben rontaná e gyönyörű szecessziós épület, és ezzel az egész városközpont kinézetét és hangulatát, de számos üzlet, a gyógyszertár, illetve a bankok munkáját is megnehezítené vagy teljesen ellehetetlenítené”.

Kiemelt jelentőségű kulturális örökség

A Városháza épülete, amely 1908 és 1910 között épült, beltere pedig 1912-ben készült el, köztársasági szinten is kiemelt jelentőségű kulturális értéket képvisel és védelem alatt áll. Központi tornya 45,5 méter magas. Komor Marcell és Jakab Dezső munkáját dicsérik.

Az épület egyébként szimmetrikus alappal rendelkezik, négy belső udvarral és négy bejárattal.

Ferenc József és Mária Terézia (Fotó: BALK)

Több száz teremmel és irodával, a nagyteremben a szemközti falon nagy magyar királyok: Árpád vezér, Szent István és Szent László, I. Ferenc József király, egy apród, Mária Terézia királynő, Könyves Kálmán, Nagy Lajos és Mátyás Király vitrázsképei találhatóak, Róth Miksa munkái.

A díszterem két keskenyebb falán a magyar történelem ismert alakjai láthatóak. Baloldalt Hunyadi János, Werbőczy István, II. Rákóczy Ferenc, jobb oldalt Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos található.

Hunyadi János – Werbőczi István – II. Rákóczi Ferenc (Fotó: BALK)

A Városháza építéséhez szükséges pénzt Bíró Károly polgármester a szabadkai homokvidék felparcellázásából és eladásából nyerte.

– Homokból, de nem homokon fogom felépíteni az új városházát, amely a szecesszió legszebb példája lesz

– állította az építkezés kezdete előtt. Valóban az lett.

Száztíz évvel később viszont, a szerbiai jelen beárnyékolja a városháza felújításáról szóló jó hírek fogadtatását is. Az emberek, legalábbis a közösségi oldalakon olvasható hozzászólásokból úgy tűnik, már nem tudnak örülni az épület felújításának.

Féltik, hogy még rosszabb állapotba kerül, vagy, hogy talán soha nem készül el, s hogy nem úgy végzik el a munkát, hogy az újabb száz évet kibírjon. Esetleg balesetet okoz. Tapasztalatuk van. S sajnos többségében rossz. (A Népszínházat már sikerült tönkretenni! A szerkesztő megjegyzése)