Picula, az EU-s mumus

Ha valamilyen véletlen folytán Szerbiában találnám magam egy halloween-partin, nyilván Tonino Piculának öltöznék. Az EP nemrégiben kinevezett szerbiai EU-csatlakozási előadója egyfajta EU-s mumus szerb kormánykörökben, és nemcsak azért, mert horvát. A Račan-kormány egykori külügyminisztere (2000–2003), aki immár negyedik megbízatási idejét tölti Brüsszelben, a szerbek szemszögéből valószínűleg a legkellemetlenebb figura, akit csak el lehet képzelni. A szerb diplomácia megszokott modus operandija, amikor az elveszett közeli rokonnak kijáró szeretetteljesség és baráti gesztusok pergőtüzével befonják a gyanútlan nyugati diplomatát – mint egy copfot, ahogy azt a halhatatlan Török Szultán fogalmazná meg –, Picula esetében nem alkalmazható.

Ismeri a szerbeket, mint a rossz pénzt

Picula ugyanis, ahogy mi magyarok szoktuk mondani, ismeri a szerbeket, mint a rossz pénzt; sem kedvességgel, sem fenyegetéssel nem lehet megtántorítani. Mint ahogy a horvát EP-képviselő maga is elmondta a Horvát Televíziónak adott interjújában, „nem lepte meg a bulvárlapok reakciója, amelyek nem finomkodtak a szavakkal, hogy megmutassák a szerb olvasóknak, ki az Európai Parlament új szerbiai jelentéstevője”.

Ide tartozik még az „ismeretlen megrendelő” által lefolytatott plakátkampány, amely során Piculát usztasa sapkában ábrázoló fotómontázst tartalmazó plakátokkal árasztották el négy kisebb szerb város utcáit.

Szerbiában szokás lejárató szándékkal kiplakátolni az ellenzéki politikusokat, most Picula esett ennek áldozatul, mint a „fasiszta Horvátország, az NDH jelentéstevője” (Forrás: X platform)

– Az átkozódás és a vulgáris hozzáállás nem oldja meg a problémákat. E módon csak rosszabbodhatnak, a problémákat más módon kell megoldani. Pontosan ezzel fogok próbálkozni

– nyilatkozta Picula. A „szerbgyűlölőnek” (srbomrzac) kikiáltott EP-képviselő a konkrét szerbiai helyzettel kapcsolatban azt mondta, hogy nem titok, Szerbiának három alapvető területen kell előrelépnie, ha el akar mozdulni a holtpontról.

Először is javítania kell a belső politikai párbeszédet, mert erős a politikai polarizáció. Továbbá végre kell hajtania azokat a reformokat és intézkedéseket, amelyek minden tagjelölt ország számára kötelezőek. Végül Koszovóval is úgynevezett átfogó normalizálási megállapodást kell elérnie.

– A Belgrád és Brüsszel közötti kapcsolatokat terhelő egyik dolog a koordináció, azaz a közös európai kül- és biztonságpolitika jobb megértése és elfogadása, amely Putyin ukrajnai inváziója után kiemelt súlyt kapott kritériumkén

– mondta Picula. Ugyanakkor hozzátette, hogy a Szerbia és szomszédai közötti kapcsolatok normalizálása szintén egy nagyon fontos mutató, mert ezzel Szerbia jelzi, mennyire kész maga mögött hagyni a problémákat, különösen az 1990-es évek háborús örökségével kapcsolatosakat.

Hibát vét, aki nem veszi Vučićot komolyan

Vučić politikáját illetően Picula úgy nyilatkozott, hogy „a legnagyobb hiba az lenne, ha nem vennénk komolyan a szerb elnököt, és azt, ahogyan Szerbiát kormányozza”.

– Tíz éve van hatalmon Szerbiában, megszilárdította hatalmát, lépéseit figyelemmel kell kísérni, és mindenképpen kommentálni kell, különösen a spektrum azon részén, amelyet korrigálni kell, reformokkal kell kiegészíteni, hogy gyorsabban haladhassunk az EU-tagság felé

– mondta a horvát EP-képviselő. Az „érem másik oldaláról” szólva Picula kifejtette, hogy a tárgyalási folyamatban nem elég csupán bizonyos kritériumoknak megfelelni, fejezetekkel foglalkozni; szükséges figyelemmel kísérni a külpolitikai helyzetet is.

Picula szerint ebben a pillanatban Aleksandar Vučić szerb elnök az EU-n belül is partnerekre talál. Csak idén nyáron Szerbiába látogatott a francia elnök és a német kancellár, és véleménye szerint a brüsszeli struktúra egy része belátható időn belül nem adja fel a nyugat-balkáni helyzetről alkotott véleményét.

Arra a kérdésre, hogy szándékában áll-e találkozni Vučićtyal és mikor, azt válaszolta, hogy ez a munkája.

– Mindenképpen felkeresem Szerbiát, beszélek az intézmények képviselőivel, a politikai ellenzékkel, a helyi közösségekkel, és ott vannak a szakszervezetek, a nem kormányzati szektor, a média, az üzleti és tudományos közösség is

– fejtette ki elképzeléseit Tonino Picula.

Picula, az EU-s mumus 2

A Nacionalnak adott október 30-i (szerda) interjújában Picula választ adott arra a kérdésre is, hogyan kommentálja Aleksandar Vučić kijelentését, miszerint szebben és tiszteletteljesebben kellene beszélnie Szerbiáról, és hogy addig nem fogadják, amíg nem kér bocsánatot.

– Az ezzel kapcsolatos megjegyzésem egyszerű. Kész vagyok beszélni mindenkivel, akit érdekel Szerbia sikeresebb útja az uniós tagság felé, de soha nem kérek bocsánatot senkitől a politikai nézeteimért

– mondta Picula. Véleménye szerint a következő öt évben a szerbiai helyzet, valamint az európai vívmányokhoz, az alapvető értékekhez és a konkrét politikákhoz való igazodás elemzéséért, nyomon követéséért és az Európai Unió szervei felé történő jelentéstételért lesz felelős.

Miután ő az Európai Parlament előadója, elsődleges tárgyalópartnereiként a szerb parlamenti képviselőket nevezte meg, de az ország helyzetének teljesebb képe érdekében megpróbál beszélni mindenkivel, aki hatással van a csatlakozási folyamat minőségére.

– És tényleg sok ilyen beszélgetőpartner van. Ha és amikor a tárgyalások sikeresen lezárulnak, nem egyes intézmények vagy egyének lépnek be az EU-ba, bármit is gondolnak magukról, hanem az egész társadalom…

– zárta elmélkedését Tonino Picula.

Mi csak annyit tennénk hozzá, hogy akárhogy is alakul majd a helyzet, úgy tűnik, Vučić megtalálta az emberét Piculában.