Connect with us

Horvátország

Csőbensült csúcstalálkozó, Zelenszkijjel körítve, Vučić-mártással leöntve

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

Hiába szól a Dubrovnik Konferencia Ukrajnáról, a horvát közvélemény figyelme inkább Aleksandar Vučić meghívására terelődik. A horvát média a szerb elnök 1995-ös uszító beszédére emlékeztet, az egyik horvát portál például megjegyzi, hogy van-e szégyenletesebb módja annak, hogy letoljuk a gatyánkat a világ előtt, és belevizeljünk a veteránok és mindazok arcába, akik elvesztették szeretteiket a honvédő háborúban, mint hogy meghívjuk Dubrovnikba annak az államnak az elnökét, amely a kilencvenes években a Horvátország elleni pusztítás és agresszió elkövetője volt, és aki soha nem kért bocsánatot semmiért abból az időszakból?

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Vologyimir Zelenszkij a dubrovniki csúcstalálkozó előtt a házigazda szerepét betöltő Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel (is) külön találkozott
Vologyimir Zelenszkij a dubrovniki csúcstalálkozó előtt a házigazda szerepét betöltő Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel külön is találkozott (Forrás: X platform, Andrej Plenković)
Cikk meghallgatása

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE

Kedves feleim, no comment. Illetve, amennyiben a Balkbahadurja, Szilveszter rádzsa nem agyusztálja ki a címet, akkor ez lesz az egyedüli, ami sejtetni engedi a véleményemet. Majd, ha véget ér ez az Ukrajna-sztori, és remélhetőleg ezt megérjük, írok egy epilógust, aminek visszatérő motívuma az lesz, hogy megmondtam én előre. Ennyit. S most, munkára fel!

Zelenszkij Dubrovnikban

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán megérkezett a horvátországi Dubrovnikba, ahol részt vesz a 3. Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozón, ahol a régió országai támogatásukról fogják biztosítani Kijevet az orosz agresszió elleni küzdelemben. A csúcstalálkozó előtt Zelenszkij Andrej Plenković horvát miniszterelnökkel találkozott.


Ők ketten társszervezői a dubrovniki találkozónak, amelyen a régió tizenkét országának vezető tisztségviselői is részt vesznek. A kétoldalú találkozót követően Plenković és Zelenszkij aláírta a Horvátország és Ukrajna közötti hosszú távú együttműködésről és támogatásról szóló megállapodást, amely hivatalossá teszi a két ország között már meglévő együttműködést, különösen a humanitárius segítségnyújtás, az aknamentesítés és a háborús bűnök büntetőeljárás alá vonása terén.

Ukraine Compact

Ukraine Compact

Az Ukraine Compact július 11-i aláírásakor Joe Biden amerikai elnök kijelentette, hogy a G7-országok 2023-as találkozójukon aláírtak egy nyilatkozatot, miszerint hosszú távon megvédik Ukrajnát, nem csak a háború idejére, hanem azon túl is, „miután nyernek”. Huszonöt további ország gyorsan csatlakozott hozzájuk – Horvátország és Magyarország nincs közöttük – és ígéretet tett arra, hogy tárgyalásokat folytatnak és aláírnak egy kétoldalú biztonsági megállapodást Ukrajnával, amit az Európai Unió kiegészített és aláírt. Az amerikai értelmezés szerint a megállapodás mindezen országokat egységes, összehangolt és átfogó struktúrában egyesíti, amely nem csak most, hanem a jövőben is támogatja Ukrajnát.

Rövid távon ez azt jelenti, hogy továbbra is ellátják Ukrajnát az orosz erők visszaveréséhez szükséges fegyverekkel, lőszerrel és kiképzéssel, középtávon pedig segítik egy olyan jövőbeli erő kiépítésében, amely rendelkezik az Ukrajna védelméhez és a további agresszió elrettentéséhez szükséges erővel és képességekkel. Biden Hozzá tette még, hogy hosszú távon, miután ez a háború véget ér, ha Putyin valaha újra megpróbálja, az összes ország, amely támogatta a megállapodást, ígéretet tett arra, hogy Ukrajnát ugyanúgy támogatják, mint ők most. Az amerikai elnök emlékeztetett arra a korábbi kijelentésére, hogy hidat építenek a NATO-hoz Ukrajna számára, egy olyan utat, amely egy esetleges tagsághoz vezet, miközben (az ukránok) folytatják a fontos hazai reformok végrehajtását, és az Ukraine Compact ennek a hídnak a központi darabja. (Forrás: az Egyesült Államok NATO-missziója)

A kétoldalú megállapodásból Zoran Milanović köztársasági elnök ellenkezése miatt ismét kimaradt az Ukrajnának 2023 júliusától nyújtandó támogatásról szóló határozat, azaz az „Ukraine Compact” néven ismert dokumentum, amely az Ukrajnának nyújtott biztonsági és katonai támogatásra összpontosít.

Ha ez valakit közelebbről érdekel, az EU hivatalos honlapján az „Európai szomszédság és bővítési tárgyalások” cím alatt az „Ukraine Compact” cikk leírja az állásfoglalás célját és jelentését, vagyis mindazt, amit Zoran Milanović nem tartott bölcsnek aláírni.

Az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozóra délután került sor, és várhatóan a résztvevők a találkozó végén elfogadják a közös dubrovniki nyilatkozatot, amelynek – mint megtudtuk – tartalmaznia kell az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélését, Ukrajna területi integritásának támogatását, Zelenszkij elnök béketervének támogatását, az ukrajnai háborús bűnök büntetőeljárás alá vonásának követelését, Kijev európai integrációjának és NATO-tagságának támogatását, amikor és ha a feltételek teljesülnek, valamint Ukrajna energiabiztonságának és újjáépítésének támogatását a háború befejezése után.

A dubrovniki csúcstalálkozó a harmadik ebben a formátumban; az első Athénban, 2022 augusztusában, a második pedig Tiranában, 2024 februárjában zajlott. A találkozó fő célja, hogy kifejezze a délkelet-európai országok támogatását Ukrajnának, amely immár két és fél éve szembesül az orosz agresszióval.

A csúcstalálkozó résztvevői között van Nataša Pirc Musar szlovén elnök, Vjosa Osmani koszovói elnök, Jakov Milatović montenegrói elnök, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök, Dimitar Glavčev bolgár miniszterelnök, Edi Rama albán miniszterelnök, Borjana Krišto, Bosznia-Hercegovina minisztertanácsának elnöke, Hristijan Mickoski, Észak-Macedónia miniszterelnöke, valamint Szerbia, Moldova, Törökország és Románia külügyminiszterei: Marko Đurić, Mihai Popsoi, Hakan Fidan és Luminita Odobescu.

Horvát kormányzati források szerdán délelőtt megerősítették Aleksandar Vučić elnök részvételét, annak ellenére, hogy korábban bejelentették, hogy Szerbia külügyminiszteri szinten képviselteti magát a dubrovniki találkozón.

Vučić, a „geostratégia mestere”

Bár gyakorlatilag a szerb elnök csak azért jelent meg Dubrovnikban, hogy jelezze a nyugati partnereknek, hogy a jó fiúkkal tart, a szerb kormány közeli média boldogan tapsikolt a Boss zsenialitása felett. Ebből az alkalomból az Informer szerb bulvárlap közölt egy cikket, amelyben Vučićot a „geopolitika nagymesterének” nevezik, aki „kicselezte Dubrovnikot”.

Feszélyezettek társasága, amikor senki sem érzi jól magát. A képen az ukrán,  a szerb és a horvát miniszterelnök

Feszélyezettek társasága, amikor senki sem érzi jól magát. A képen az ukrán, a szerb és a horvát miniszterelnök (Forrás: X platform, Andrej Plenković)

Az Informer szerint, „Szerbia elnökének kezdeményezésére az Oroszország elleni szankciók kötelező bevezetéséről szóló pontot eltávolították a nyilatkozat közös szövegéből, amelyet a dubrovniki ukrán-délkelet-európai csúcstalálkozó résztvevőinek alá kell írniuk.”

Továbbá, az orosz Szputnyikra hivatkozva, a szerb lap azt is megemlítette, hogy az „Ukrajna kötelező katonai támogatásáról” szóló mondatot is eltávolították a szövegből. Hozzátették, hogy Vučić azt állította: a szöveg szerint Zelenszkij béketerve csak egyike az ukrajnai válság megoldására javasolt terveknek, és nem az egyetlen lehetséges terv.

Hogy mindennek legyen egy kis hazafias zöngéje is, azt állítják, hogy Szerbia nem írj alá a nyilatkozatot, ha Vjosa Osmani, „Koszovó hamis államának elnöke” is aláírja a dokumentumot. Persze a kavarás mögött a már említett csonka horvát-ukrán megállapodás állhat, illetve az ebből kimaradó rész, de ez most nem fontos. Aki az Informerből tájékozódik, az úgyis elveszett az emberiség számára.

A hírhedt glinai beszéd

A szerb elnök személyesen is részt vett a horvátok elleni uszításban, amiről 1995 márciusában mondott glinai beszéde is tanúskodik, ez a beszéd mindössze négy-öt hónappal a Vihar hadművelet előtt hangzott el.

Vučić akkor azokat a horvátországi szerbeket üdvözölte, akik megfogalmazása szerint „elsőként keltek fel” az usztasa hatalom ellen, ami előtt Vučić a Szerb Radikális Párt „ifjú titánjaként” borult le.

– Ide soha többet nem teszi be a lábát az usztasa hatalom, sohasem jöhet ide a fegyverek erejével, sohasem, ahogy az tenni akarták. Nem jöhet ide úgy, ahogy azzal már Franjo Tuđman bűnös kormánya meg is próbálkozott

– mondta Vučić, aki szerint erre a horvátok „perfidebb eszközökkel tesznek majd kísérletet a nyugati hatalmak és az őket szolgáló belgrádi vezetés segítségével”, amivel itt Slobodan Miloševićre és annak „szerencsétlen nejére”, Mirjana Markovićra utalt, akivel a szerb radikálisok akkor éppen nem voltak jóban. A horvát elnök nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a glínai esetet személyesen is megemlítette Vučićnak, aziránt érdeklődve, hogy tisztában van-e azzal, hány ember halálát okozta a harcra történő buzdításával.

Viszont nem várt bónuszként a horvát médiák és az ellenzék felháborodtak Vučić jelenlétén. Az előbbiek előkotorták az időközben elnökké avanzsált Vučić horvátországi Glinában, 1995-ben megtartott beszédét, amikor a még csak wannabe politikus többek között azt mondta, hogy: „Soha nem lesz Horvátország a szerb Krajina, soha Glina nem lesz Horvátország, soha Banija nem tér vissza Horvátországba.”

Az ellenzék afelett szörnyülködik, hogy Vučićot meghívták Dubrovnikba, a horvát köztársasági elnököt és a horvát fegyveres erők főparancsnokát pedig nem. Az alábbi idézet csak szemlélteti a paprikás hangulatot, amit a horvát médiák terjesztenek.

A Morski.hr portál arra emlékeztetett, hogy „Aleksandar Vučić, akit 2022-ben kitiltottak a Horvátországból, és aki soha nem kért bocsánatot Dubrovnik és Vukovár lerombolásáért, Dubrovnikba érkezik” címmel a következő bejegyzést bocsátotta a közvélemény elé:

– Van-e szégyenletesebb módja annak, hogy letoljuk a gatyánkat a világ előtt, és belevizeljünk a veteránok és mindazok arcába, akik elvesztették szeretteiket a honvédő háborúban, mint hogy meghívjuk Dubrovnikba annak az államnak az elnökét, amely a kilencvenes években a Horvát Köztársaság elleni pusztítás és agresszió elkövetője volt, és aki soha nem kért bocsánatot semmiért abból az időszakból? A külügyminisztérium megerősítette, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök részt vesz az Ukrajna-Délkelet-Európa csúcstalálkozón Dubrovnikban. Az az Aleksandar Vučić, aki Karadzsics, Šešelj és Milošević háborús bűnösök tanítványa, akinek nagyszerb politikáját soha nem ítélte el.

És így tovább.

BALK Játékok

Válassz egy játékot, és játssz közvetlenül itt, a BALK-on!

Játékok betöltése…

A játékokat a GamePix szolgáltatja. A játék indításakor a külső szolgáltató tartalma töltődik be.

BÉRELHETŐ FELÜLET
BÉRELHETŐ FELÜLET VÉGE



Facebook

Mateo Marinović a 2026. november 9-én tartott megemlékezésen hídugrást hajtott végre 10:16-kor a mostari Öreg hídeól (Stari Most) - szirénaszó mellett, taps nélkül. (Forrás: FENA/N1/Oslobođenje)
Bosznia5 nap telt el azóta

Horvát-bosnyák (v)iszonyok: végnélküli játékok Mostarban
Mostar 33 évvel a Stari Most lerombolása után is megosztott, konfliktus konfliktust követ

Aleksandar Vučić volt szerb elnököt és Marko Parezanović BIA-tisztségviselőt tanúként idéznék be a Darko Šarić elleni pénzmosási perben. Az ügyben emlegetett más magas rangú tisztségviselőket – például Nebojša Stefanovićot – ugyanakkor nem hívták be tanúskodni
Szerbia4 nap telt el azóta

Vučić egyelőre csak tanú a Šarić-ügyben – lesz-e belőle vádlott?
Egy drogbáró pénzmosási pere, mentek-e drogkereskedelemből származó pénzek a Szerb Haladó Pártnak?

RECIPROK MEGÁLLAPÍTÁS: "Szerbia a terror ellen – A harc csak most kezdődik” - hirdeti az Ana Brnabić és Aleksandar Vučić feje fölött látható tábla. A körülményeket ismerve a kijelentés éppen az ellenkezőjét közli, mint ami a valóság, hiszen a terror elleni harcot meghirdető politikai vezető hatalmának időszakát jellemezte leginkább a megfélemlítés, a zsarolás és az erőszak. Ilyen körülmények között kezdődhet meg a szerb kormányalakítás
Szerbia7 nap telt el azóta

Vučić már nem elnök, de még mindig ő diktálná a tempót
Az új parlament még össze sem ült, de a destruktív ellenzék máris igyekszik alkalmatlannak bemutatni a választások győzteseit

Kurti párizsi látogatása során Koszovó elismerése mellett Szíriával és Ukrajnával is foglalkozott, és ezzel kapcsolatban is tanácsokat osztott. Kiemelte, hogy a háború utáni újjáépítési folyamat során az érintett államoknak nem szabad a demokráciát a fejlődésért cserébe feladniuk, hanem mindkettőt meg kell őrizniük
Koszovó4 nap telt el azóta

Kurti máris feleltetné a szerbiai diákokat: Koszovó elismerése az első lecke
Kurti fújja a maga nótáját, máris követeli Koszovó elismerését, amit a győztes Egyetemista lista már korábban elutasított

Két ember életét vesztette, és több más megsérült egy súlyos közlekedési balesetben, amely fél nyolc körül történt a horvát A3-as autópályán Zágráb közelében, közvetlenül az Ivanić-Grad csomópont után
Horvátország7 nap telt el azóta

Buszbaleset Horvátországban: felborult egy szerb busz, ketten meghaltak
Áttörte a védőkorlátot, és oldalára fordult egy szerbiai rendszámú autóbusz a Zágráb felé vezető autópályán

Az Antalfalvai Televízió szerint a magyar nemzeti tanácsi választásokon a községben 349 szavazó adta le a voksát ebből 212 szavazatot a „Magyar Összefogás” kapott, szemben a Vajdasági Magyar Újrakezdésre leadott 133 szavazattal
Vajdaság3 nap telt el azóta

Pásztor elásná a csatabárdot, Fremond kávézna, Góli keresi a sapkáját
Véget értek a kampányok, a VMSZ felsőbb vezetése nem ellenségeket szeretne látni, hanem együttműködést a tündi-bündi ellenzékkel

Szerb fogolytáborok voltak Vajdaságban is. A képen bégatárnok (Begejci) fogvatartottak láthatók 1991. novemberebén. A fényképet a hágai törvényszék dokumentumai között is felhasználták (Forrás: CPI / ICTY)
Horvátország2 nap telt el azóta

Isten malmai lassan őrölnek: 35 év után megítélték az első kártérítést a szerb fogolytáborok egyik áldozatának
Szerb fogolytáborok: 35 év után fizetni kell, Belgrádban az államkasszát féltik

Magyarország

B.A. Balkanac

Szerbia

Horvátország

Bosznia

Montenegró

Koszovó

Szlovákia

Románia

.
sitemap