Véneknek való vidék, mindenki tartson el egy másikat!

Románia megyéinek közel felében a nyugdíjasok száma meghaladja az alkalmazottak számát – derült ki az Országos Statisztikai Intézet jelentéséből. A negatív társadalmi jelenségnek a legfontosabb okai: az elöregedés, a munkahelyek hiánya és a migráció. A Ziarul Financiar gazdasági napilap elemzése szerint a Kárpátkanyaron kívüli, főként a déli országrészen a legrosszabb a munkavállalók és nyugdíjasok aránya. Olténia, Munténia és Moldva fokozatosan elöregedik és kiürül, csak a nagyvárosi aglomerációk mutatnak valamivel jobb demográfiai korképet. A moldvai Botoșani megyében például a munkába járók alig negyedét teszik ki az összlakosságnak. A legrosszabb a helyzet a déli Teleorman megyében, ahol a nyugdíjasok száma 48%-kal haladja meg az alkalmazottak számát. Erdély és Partium esetében fordított a helyzet, itt több a munkavállaló, mint a nyugdíjas. Ez elsősorban a mintegy tíz évvel ezelőtt elkezdődött belső migrációnak köszönhető: egyre több Kárpátokon túli fiatal találta úgy, hogy Erdélyben a nyugati életszínvonal megközelíthető, itt vállalt munkát. A belső migráció az oka, hogy Erdélyben az etnikai arány felborul. Miközben Romániában a románok és magyarok megközelítően azonos arányban fogynak, Erdélyben kis mértékben csökken a magyarok, nagy mértékben nő a románok száma. Ez a jelenség főként a nagyvárosi aglomerációkban figyelhető meg, például Brassóban, ahol kevesebb mint tíz év alatt 6,5 százalékról 4,6 százalékra esett vissza a magyarok aránya.

Aki szegény, az a legszegényebb

Gazdasági elemzők egyetértenek abban, hogy a fejletlen, az innovációtól elzárkózott vagy elzárt megyékben a legrosszabb a helyzet: itt sok a nyugdíjas és kevés a munkavállaló. Ez a lehangoló valóság fokozza az elvándorlási kedvet, ami negatívan befolyásolja a születések számát. Mindez Románia számára szinte megoldhatatlan gazdasági gondokhoz vezet.

A nyugdíjak kifizetéséhez szükséges összeg 63,6 milliárd lejről az utóbbi hat évben 131,4 milliárd lejre nőt, egyre nagyobb terhet jelent az aktív lakosságnak, főként az ország felében egyre csak fogyó munkavállalók miatt.

Kapcsolódó cikk

A hódok nem hódolnak be, és választási nyugdíjpótlék Horvátországban

Kevesen vagyunk, öregek és betegek – mondják a társadalomkutatók – tíz év alatt pedig negatív rekordot dönthetünk: az ország lakossága a II. világháború utáni évek szintjére süllyedhet.

Nem csak a hazai demográfusok véleménye ez. Ezt valószínűsíti az Egyesült Nemzetek Szervezetének jelentése is.

Tomas Sobotka, a Wittgenstein Demográfiai és Globális Humántőke Központ vezető kutatója és a Bécsi Demográfiai Intézet igazgatóhelyettese szerint főként a kelet-európai országok népessége zsugorodott gyorsan az intenzív kivándorlás és a tartósan alacsony termékenység kombinációja miatt, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Észtország van ebben a helyzetben.

Az állandósuló demográfiai válság pedig az egész társadalmi berendezkedést megingathatja. A gyermektelen családok kevésbé törekszenek szakmai előmenetelre, mert nem sarkallja őket erre a gyermekeik jövőjéről való gondoskodás ösztönző ereje; a helyi közösségek pedig kevesebbet fordítani iskolák fejlesztésére, sportcélokra, a gyermekművelődésre, mert az öregotthonok működtetésére kell majd a pénz.

Ami pedig a leginkább megremeg, az az ország költségvetése, amely összeroppanhat a hatalmas társadalombiztosítási kifizetések miatt.

Baljós árnyak

Nem tartja kizártnak a pénzügyi összeomlást Adrian Negrescu pénzügyi szakértő sem, aki arra figyelmeztet, hogy a következő másfél évtizedben 1,7 munkavállaló megy majd nyugdíjba, a születések száma pedig minden bizonnyal továbbra is csökkenni fog. Adrian Negrescu ezért családtámogatási intézkedések bevezetését javasolja a kormánynak, hátha ezekkel növelni lehetne a fiatal családok gyermekvállalási kedvét.

Halvány remény, mert mint Eve Vaguerlant francia író is megállapítja, megdőlt az a tétel, hogy állami családtámogatással reprodukciós szinten lehetne tartani a népszaporulatot.

Egy romániai pénzügyi tanácsadó amerikai, kanadai és egyéb nyugati nyugdíjasokat telepítene be Romániába, ahol szerinte egy idős házaspár nettó 1500 dollárból kényelmesen megélhet (Forrás: X platform, Gabriel I. Simion)

Miként halovány azoknak az érvelése is – mint például Robert Santa szociológusé, a Rethink Romania koordinátoráé –, hogy a Nyugatról nyugdíjas korukra hazatérő vendégmunkások a romániai átlagnál magasabb fogyasztásukkal hozzájárulhatnak az állami költségvetés konszolidálásához.

A felfordult piramis árnyékában

Dan Petre szociológus lehangoló következtetésre jut:

– Jelenleg a nyugdíjazok és munkavállalók piramisa feje tetejére állt. Minden egészséges társadalmi-pénzügyi rendszer egy olyan piramisra támaszkodik, amelynek alapjánál azok a munkavállalók állnak, akik számosan vannak, és el tudják látni a keveseket, akik koruk miatt társadalmi támogatásra, vagy betegségük miatt segélyre szorulnak

– mondta a szociológus, aki szerint a csúcsára állt piramis miatt egyre több forrást kell az egyre számosabbakra fordítani abból, amit az egyre kevesebbek megtermelnek. Egyre nagyobb lesz a teher a gazdaságon, amelynek növelnie kell a termelékenységét, ami egyre nagyobb nyomást gyakorol a dolgozókra.

Robert Santa ugyancsak borúlátó, ami a termelékenység növelésének lehetőségét illeti.

– Románia lakossága, legalábbis a falusi lakosság gyengén képzett. Ha nyugdíjba mennek a szakembereink, nem lesz akikkel pótoljuk őket. Nagy a szegénység, ami kézen fogva jár az iskolázatlansággal

– jelentette ki a szociológus, aki szerint a mai gyerekeknek kevés esélyük lesz Romániában olyan komplex, jól fizetett munkákat vállalni, amelyek fenntarthatják a gazdasági növekedést vagy legalább a stagnálást.

A migráció jelenthetné a megoldást, ám Románia nem vonzó a bevándorlók számára. Az ázsiai bevándorlók is csak ugródeszkának használják Romániát, a legutóbbi jelentés szerint a román-magyar határon a schengeni övezetbe illegálisan bejutni próbálók 90 százaléka romániai munkavállalási engedéllyel rendelkezett.