Görögország megkapta az amerikai szenátus jóváhagyását az F-35 típusú vadászgépek beszerzéséhez. A görög kormány a most megrendelt 20 db gép mellé egy ugyanekkora kontingens jövőbeli beszerzése mellett is döntött. A törökök eközben pénzt és energiát nem kímélve a saját TF-X jelzésű ötödik generációs vadászgép projektjüket erőltetik, azonban a hírek szerint a típus 2025-re tervezett első repülése legalább három évet késik.

Amerika vadászgépekkel segít

Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter tájékoztatása alapján Görögország 20 db F-35 Lightning II típusú vadászgép vásárlására adott ajánlatot az amerikai gyártónak. Az első darabot az ötödik generációs vadászgép típusból 2028-ban veszi át a görög légierő.

A miniszter nyilatkozata alapján a görög fél összesen 40 db F-35 gépből álló egység felállítását tervezi, a második 20-as kontingens konkrét megrendelése azonban még várat magára.

Az USA kormánya február 8-án tájékoztatta az athéni vezetést, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta a görög vételi ajánlatot.

A hellén légierő már a nyolcvanas évek eleje óta nagyrészt az USA által fejlesztett eszközökre támaszkodva próbálja ellensúlyozni a török irányból érkező fenyegetést.

Az elmúlt három évtizedben a görögök az F-16 típusú vadászbombázóra támaszkodva védték a honi légteret. A világszerte alkalmazott F-16 utolsó megrendelt példányát 2008-ban vette át a görög légierő.

Görög légifölény a Balkánon

A most bejelentett beszerzés mellett a görög fél komoly lépéseket tett a légi erejének fejlesztésére. Legutóbb 2021 januárjában kötöttek szerződést a francia kormánnyal Dassault Rafale vadászrepülők beszerzésére.

Akkor a szerződést több kritika érte, mert a fokozódó török fegyverkezés mellett meglehetősen „kényszer szülte” megoldásnak mutatkozott a 18 db „gall kakas” megvásárlása.

A görög kormány végül 6 további Rafale megvásárlása mellett határozta el magát a növekvő társadalmi nyomás, illetve az orosz-ukrán háború miatt megnövekedett regionális feszültség hatására.

Egy F-16-os vadászgép Houston felett női pilótával (Forrás: YouTube)

Az athéni kormány az F-35 gépek beszerzése előtt 2021-ben szerződést kötött az amerikai Lockheed Martin céggel a 83 darab görög F-16 repülőgép „Viper” altípussá történő modernizálására. Az első Viper már Athénban van, a maradékra pedig a jelenlegi tervek szerint körülbelül egy évet kell várni.

A görög védelmi minisztérium nem titkolt célja, hogy a közös NATO tagság ellenére a török légierő érdemi ellenfeleinek bizonyuljanak. A jelenleg zajló beszerzések alapján 2030-ba ténylegesen a görög légierő lesz a legmodernebb a Balkánon.

Törökország lassított

A legfeljebb kutya–macska barátsághoz hasonlító görög-török NATO szövetségesi viszonyt kellő fenntartással kezelik Athénban.

Így fellélegezhettek a görög védelmi minisztériumban, amikor a törökök és az USA között hosszas diplomáciai adok-kapok eredményeként kenyértörésre került sor, és megszakadtak a tárgyalások az F-35 beszerzésről 2019-ben.

Akkor a török vezetés által képviselt külpolitikai irányvonal miatt az USA elzárkózott attól, hogy Ankara is vásárolhasson az egyre nagyobb hírnévnek örvendő F-35 típusból.

A törökök évekkel ezelőtt mintegy 100 db F-35 vadászgép megvásárlását próbálták nyélbe ütni Washingtonban, az Erdoğan-rezsim és az amerikai külügyminisztérium között a gülenista csoportokkal szembeni török fellépés, valamint az orosz irányú török közeledés érdemi elhidegüléshez vezetett, az évek óta diplomáciai viták miatt húzódó repülőgép-beszerzésnek pedig az orosz S-400 típusú légvédelmi rakétarendszer vásárlása adta meg a kegyelemdöfést.

Az elnehezült diplomáciai kapcsolatok miatt a török fél maga kezdete meg az F-16 repülőgépek modernizációját.

Ennek egyik legkomolyabb eredménye, hogy az amerikai típusban lévő korábbi radart török cégek által kifejlesztett új radarberendezéssel váltották fel.

A török T-FX vadászgép (Forrás: YouTube, animációs videó)

Ez azonban még mindig nem oldotta meg a török vezetésnek az ötödik generációs vadászgép beszerzése kapcsán kialakult problémáját. A helyzet áthidalására a török légierő saját típus fejlesztésébe kezdett T-FX elnevezéssel.

A teljesen honi gyártású ötödik generációs török vadászgép a tervek szerint az első repülését 2025-ben tette volna meg. Mostanra ez a céldátum 2028-ra változott, mert a műszaki kihívások mellett a török gazdaság problémái is lassításra kényszerítették a fejlesztőket.

A teljesen hazai gyártmányú gép melletti politikai elhatározás miatt Törökország lemaradhat a görögöktől a légierő fejlesztése terén, mert a TF-X első repülésének idejére a görög légierő már rendelkezni fog F-35 típussal és a francia Rafale-okkal.

Az oroszok képtelenek elviselni, hogy valaki agressziónak nevezze az általuk „különleges hadműveletként” emlegetett háborút. Alekszandr Bocan-Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete szombaton kivonult a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) tisztújító kongresszusáról, mert a görög baloldali radikális Aléxisz Cíprasz üzenetében valami hasonlót tett. A nagykövet szerint „hamis vádakat hozott fel Oroszország ellen, és rágalmazta a szülőföldjét”, mármint az orosz anyácskát. A világhálón közben nyilvánosságra került a videó, ami miatt az orosz nagykövet „megsértődött”.

Mit mondott a Sziriza vezetője?

Elég nagy volt a titkolózás a videó körül, mára azonban már világossá vált, amit eddig csak sejteni lehetett, hogy Cíprasz az orosz esztablismentnek nem tetsző módon beszélt Ukrajna lerohanásáról. Bocan-Harcsenko ennek hallatán teljesítette kötelességét, és távozott a kongresszusi teremből.

Aléxisz Cíprasz üzenete vasárnap felkerült a világhálóra, így bárki láthatja, hogy mit mondott a görög radikális baloldali vezető, mi is volt az, amivel megsértette az orosz nagykövet „hivatali önérzetét és nemzeti öntudatát”.

– jelentette ki Cíprasz, aki még mondott valamit az energia- és gazdasági válság súlyosbodásáról, az emberek közötti egyenlőtlenség terjedéséről, illetve az Európa feletti szélsőjobbos uralomról, de az utóbbi témák felemlegetése elvárható egy radikális baloldali vezetőtől, akárcsak az a megközelítés is, hogy minden haladó erőnek fel kell emelnie a hangját, és „békeharcot” kell folytatnia.

A Sziriza vezetője a békeharc okán megemlítette az orosz inváziót is, mint nemkívánatos és felszámolandó jelenséget.

– ezeket nevezte fő feladatnak a görög politikus, ami már végképp sérthette Bocan-Harcsenko „kifinomult orosz igazságérzetét”.

– mondta Cíprasz, aki az alább olvasható mondattal viszont Dačićot sérthette meg, de az hogy nézett volna ki, hogy a szerb szocialista vezető kivonul a saját kongresszusáról?

– jelentette ki Cíprasz a barátságosnak szánt üzenetben.

Dačić kellemetlenségnek nevezte

A kongresszus által egyhangúlag újraválasztott Dačić Koszovó esetében úgy gondolja, hogy a békeharcot barikádokkal emelésével is lehet folytatni, bár ez nehezen nevezhető egyértelmű diplomáciai eszköznek, akárhogy is vesszük.

A szocialista politikus egyik legutóbbi nyilatkozata szerint a koszovói szerb területeken emelt úttorlaszok a „legitim politikai harc részét képezik”, merthogy a szerbek azzal a békére legnagyobb veszélyt jelentő Albin Kurti koszovói miniszterelnök ellen küzdenek, aki el akarja őket űzni Koszovóból.

A szerb médiában felmerült a kérdés, hogy „történt-e szabotázs” a Szerbiai Szocialista Párt kongresszusán, amelynek vezetője Ivica Dačić Oroszország nagy barátja, és pártja politikáját is erre a barátságra építi, amennyire ezt a körülmények megengedik, azok viszont most nem az ilyen politizálásnak kedveznek.

Dačić „valamelyest megértette az idők szavát”, és ennek szellemében úgy fogalmazott, hogy „senkit nem akarnak cenzúrázni, hogy Oroszország meg ne haragudjon”.

– jelentette ki a szerbiai szocialista vezető, aki egyúttal az ország külügyminisztere is, így az is figyelemre méltó, hogy tett egy lépést a másik irányba is.

Dačić a szerbiai kormánypárti politikusok „médiafészkének és keltetőgépének” számító Pink Televízióban még megjegyezte – mindenféle illúziók eloszlatása végett -, hogy szombaton ugyan „kellemetlenség történt”, de Szerbia ettől függetlenül nem kívánja megrontani baráti viszonyát Oroszországgal és Kínával. Pedig Cíprasz Kínát meg sem említette.

A SEO-barát címbe nem fért bele, hogy Alekszadr Bocan-Harcsenko a görög baloldali radikális Aléxisz Cíprasz üzenete miatt hagyta el a Szerbiai Szocialista Párt tisztújító kongresszusát, miközben az üzenet tartalma körül elég nagy a titkolódzás. A kongresszusról való távozással az orosz nagykövet „megfosztotta magát attól az élménytől”, hogy meghallgassa a meghívott vendégként felszólaló szerb elnök beszédét. A szerb szocialisták egyébként ismét Ivica Dačićot választották meg a párt elnökének, mégpedig egyhangúlag.

Orosz kivonulás

A kívülállók számára unalmas pártülésnek indult szeánsz akkor vett váratlan fordulatot, amikor az orosz nagykövet távozott a Szerbiában egyéként nem igazán favorizált Cíprasz beszéde miatt. A szervezők a kongresszus résztvevőinek videókapcsolat segítségével idézték meg a görög radikális baloldali vezető szellemét.

Az incidensről a szerbiai sajtó pártállástól függetlenül a Tanjug szerb állami hírügynökség semmitmondó jelentése alapján számolt be, beleértve ebbe a Szputnyik orosz hírügynökség és az RT orosz televízió Szerbiában működő híroldalát is.

Lehet, hogy az ügy még ekkora nyilvánosságot sem kapott volna, ha a nemzeti- és önérzetében megsértett orosz nagykövet „nem twitterezi el magát” a gonosz amerikaiak madárkás csatornáján. Első felbuzdulásból még az orosz RT is erre a bejegyzésre hivatkozott, valószínűleg egy német kiszolgáló szerver közvetítésével.

A bejegyzésben Bocan-Harcsenko arról tájékoztatta a „nagyérdemű közvéleményt”, hogy már az elején kénytelen volt elhagyni a Szerbiai Szocialista Párt kongresszusát a „görög ellenzéki képviselőként” aposztrofált Cíprasz videóüzenete miatt.

– írta a sértődött orosz nagykövet, aki a folytatásban még hozzátette, hogy emiatt nem lehetett jelen Aleksandar Vučić szerb elnök beszédénél, amit nagyon sajnál. Túl sokat azonban nem veszített, mert semmi a szerb elnök semmi újat nem mondott, a szerb média a beszédéből a legmagvasabb gondolatként azt idézte, hogy a szerbek „nem adják tálcán a hazát” senkinek sem.

Az egyelőre nem világos, hogy a kongresszuson előre rögzített üzenetet játszottak-e be, és azt honnan tették, Athénból vagy Belgrádból, a felelősség szempontjából ugyanis ez fontos lehet, vagy Cíprasz élőben, a saját fejéből beszélt, ami viszont egy szélsőbalos vezető esetében rejt magában ilyen-olyan veszélyt.

Az is kérdés, hogy a testvéri népek képviselői közül a szerb szocialisták a görögök esetében miért nem a Pánhellén Szocialista Mozgalom, a PASOK vezetőjét invitálták meg, de az is lehet, hogy megtették, csak a korábban EP-képviselői posztot betöltő Nikosz Androlakisz nem kívánt ilyen társaságban megjelenni.

A sértődött orosz nagykövet kivonulására, mint az ilyenkor szokás, mindenféle reakciók érkeztek. Egy állítólagos szocialista kongresszusi tag úgy reagált a belgrádi kormánypárti Novostiban, hogy őt is megdöbbentette a görögországi úriember beszéde.

– írta az állítólagos kongresszusi résztvevő, amivel kétségtelen igazságot fogalmazott meg.

A másik oldalon a legerősebb üzenet az volt, amelyet egy hozzászóló csatolt Bocan-Harcsenko twitteres megnyilvánulásához. A magát liberális-konzervatívként meghatározó elem, aki fiókját Milan néven jegyzi, azt üzente az orosz nagykövetnek, hogy „akinek Oroszország a barátja, annak nincs szüksége ellenségre”.