Connect with us

Horvátország

NEMZETKÖZI POZÍCIÓK: A MOL-t a kártérítés is érdekli, de sokkal fontosabb Hernádi és a cég hírneve

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A MOL ügyvédje interjút adott a zágrábi NOVA TV-nek
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A Washingtonban elvesztett választottbírósági eljárást követően Horvátországnak kétmilliárd horvát kunát, vagyis mintegy 266 millió eurót kell fizetnie a magyar MOL-nak. Dalibor Valinčić, a magyar olajcég ügyvédje a zágrábi Nova TV-nek adott interjújában azonban úgy nyilatkozott, hogy a kártérítésnél is fontosabb kérdés Hernádi úr és a MOL nemzetközi hírnevének fenntartása/helyreállítása.

A horvát és a nemzetközi jogrend

Az interjúban Valinčić hangsúlyozta, hogy a MOL maximálisan elégedett a választottbírósági döntéssel, ami persze, még nem jelenti azt, hogy bizonyos kérdésekben nem próbálnak megfelelő elégtételt venni, mint az majd lejjebb kiderül.

A horvát büntetőbíróságok és a két nemzetközi bíróság is ugyanazokat a bizonyítékot vizsgálta meg (mint a választottbíróság), és merőben ellentétes következtetésekre jutottak

– jegyezte meg Valinčić, aki szerint a központi kérdés ebben az esetben is az volt, hogy a MOL elnöke adott-e kenőpénzt Ivo Sanader volt horvát miniszterelnöknek. A magyar olajcég ügyvédje szerint a választottbíróság egyértelműen elutasította a Horvát Köztársaság összes állítását azzal kapcsoltban, hogy bármiféle bizonyíték létezik ebben a tekintetben.

Valinčić nyilatkozata szerint a MOL ezekután azt várja a horvát államtól, hogy módosítsa a Hernádi Zsolt vonatkozásában Horvátországban lefolytatott büntetőeljárás eredményét.

A MOL ügyvédje azt is megindokolta, hogy a horvát bíróságoknak miért kellene elfogadniuk a külföldi bírósági döntést.

A horvát igazságszolgáltatás nem létezhet és élhet elszigetelve a nemzetközi jogrendtől, és ezért úgy vélem, hogy a horvát bíróságoknak komolyan át kell gondolniuk a Hernádi úr büntetőjogi felelősségével kapcsolatos döntéseiket

– jelentette ki Valinčić, aki megjegyezte, hogy Washingtonban is meghallgatták Robert Ježićet, aki az ügy koronatanújaként Sanader ellen vallott.

Valinčić szerint a vallomás egyáltalán „nem volt meggyőző”, és ellentmondott még azoknak a dokumentumoknak is, amelyeket Horvátország terjesztett a bíróság elé.

Nem (csak) a pénz fontos

A MOL 8 milliárd kuna kártérítést kért a horvát államtól, de elégedett a bírósági döntéssel kirótt 2 milliárd kunával is.

Ez valóban csak a negyede a kért összegnek, de ebben a tekintetben a MOL mindenképpen elégedett, mert mindenekelőtt bebizonyította, hogy a 2008-ban és 2009-ben lefolytatott üzleti tárgyalásokhoz és az azokat követően létrejött megállapodáshoz nem kötődik korrupciós tevékenység

– nyilatkozta az ügyvéd, aki szerint Horvátországnak tiszteletben kell tartania a befektetők iránt vállalt köztelezettségeit. Valinčić megjegyezte, semmi sem akadályozza a MOL-t abban, hogy további lépéseket tegyen azoknak a maradék követeléseknek a tekintetében, amelyeket a mostani bíráskodás során csak technikai okokból utasítottak el.

Az interjút készítő újságíró itt felvetette, hogy a jelek szerint a MOL számára fontosabb Hernádi Zsolt szabadáságának kérdése, mint a követelt pénz megszerzése. Valinčić erre úgy válaszolt, hogy a korrupció és a MOL vezérigazgatója által elkövetett állítólagos bűncselekmények kérdése a MOL hírnevének szempontjából különösen fontos.

Természetes, hogy ez volt a központi kérdés a MOL számára, függetlenül attól, hogy mekkora anyagi ellentételezést ítéltek meg a választottbírósági eljárás során, mert elsősorban a cég hírnevének kérdése fontos a nemzetközi piaci pozíciók szempontjából

– állapította meg a magyar olajcég ügyvédje, aki még egyszer hangsúlyozta, hogy a Horvát Köztársaságnak és a horvát igazságszolgáltatásnak össze kell hangolnia összes intézkedéseit és döntéseit a nemzetközi bíróságok megállapításaival és határozataival.

Valinčić úgy vélte, hogy ez a választottbírósági döntés azért jelentős, mert megállapította, hogy a MOL, mint külföldi befektető, bizonyos esetekben nem részesült méltányos bánásmódban.

Biztos vagyok abban, hogy e tekintetben Horvátországnak nemcsak, hogy ki kell kell fizetnie a pénzbeli ellentételezést, hanem a továbbiakban úgy kell viselkednie a MOL-lal szemben, mint ami egy Horvátországban működő külföldi befektetőt megillet

– szögezte le a MOL ügyvédje a Washingtonban hozott választottbírósági döntéssel kapcsolatban a zágrábi Nova TV-ben pénteken este sugárzott interjúban.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Horvátország

Dr. Biljana Borzan, a normális EP-képviselő és a tervezett elavulás története

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Tervezett elavulás, EP-képviselő
Modern társadalmi szlogen a minél nagyobb profit érdekében: "Használd, és dobd el"!
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Nem tudom, más hogy van vele, de számomra az Európai Parlament a demokrácia felesleges sallangja, ami azért létezik, hogy fenntartsuk a látszatát, hogy mi polgárok uniós szinten is képviselve vagyunk. Ez különben fontos lenne, mert kétségtelen, hogy az európai embereknek a nemzetállamok feletti érdekeik is vannak, és ha valaki megkérdezné őket, nagyon határozott választ lehetne kapni arra, mit kellene tennie az Európai Uniónak, és mit nem. Abban a ritka esetben, amikor megkérdezik őket, illetve különböző kezdeményezések keretében hallathatják a hangjukat, az sem az EP-nek, sem az EU-szerveknek nem tetszik. Hogy ne magyarázzunk sokat, elég csak a téli/nyári óraátállításra gondolni, vagy a Minority SafePackra.

A tervezett elavulás

Ilyen helyzetben Dr. Biljana Borzan eszéki orvos, a horvát Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska partija Hrvatske, SDP) képviselője rendhagyó jelenség az Európai Parlamentben.

Borzan asszony már évek óta harcol azért, hogy az uniós „közös piacon” ne lehessen olyan árucikkeket forgalmazni, amelyekbe be van építve az ún. programozott elöregedés, vagyis a tervezett elavulás.

Magyarán: ne lehessen az emberek nyakába sózni semmi olyat, pl. háztartási gépet, ami a szavatosság lejártával garantáltan bedöglik. E sorok írója már évek óta kizárólag török háztartási gépeket vásárol, amióta pórul járt egy világmárka – különben Magyarországon gyártott – hűtőszekrényével.

Tervezett elavulás, EP-képviselő

Az Európai Unió egy-két éven belül betilthatja a beépített hibákat, vagyis a tervezett elavulást (Forrás: Facebook, Dr. Biljana Borzan)

Szörnyülködni nyilván egyszerűbb

Szóval, Biljana Borzan azon kevés normális EP-képviselők egyike, aki nem avatkozik bele sem az otthon folyó csatározásokba, illetve Ukrajnának sem szeretne repülőgép-anyahajót szállítani. Sőt még a magyar törvényhozás sem aggasztja különösképpen.

Egyszerűen teszi a dolgát, a választópolgárok érdekeit igyekszik szolgálni, függetlenül attól, hogy így nem lehet a médiákban szerepelni, vagy fotózkodni.

Miután egy horvát EP-képviselőről van szó, a horvát hírközlő szerveken kívül kevesen említik meg, hogy kedden nagy győzelmet aratott: az EP illetékes bizottsága elfogadta a fogyasztói jogok felülvizsgálatát.

Az Európai Unió egy-két éven belül betilthatja a beépített hibákat, vagyis a tervezett elavulást

– mondta Biljana Borzan EP-képviselő szerdán Brüsszelben, egy nappal azután, hogy az Európai Parlament fogyasztóvédelmi és belső piaci bizottsága kedden szavazott a meglévő fogyasztói jogi irányelveket felülvizsgáló „A fogyasztók felhatalmazása a zöld átállás érdekében” című dokumentumról.

Persze, mint minden mást, ezt sem kapkodják el: ahogy Borjan asszony elmondta, erről áprilisban szavaz az Európai Parlament. Ezután megkezdődnek a tárgyalások a Parlament, a Tanács és a Bizottság között, amelyek több hónapig tartanak.

Valószínűleg egy-két évre lesz szükség a dokumentum életbe léptetéséhez, attól függően, hogy mennyire változtatja meg a dolgokat a gyakorlatban.

A meglévő irányelvek módosításai megtiltják az eszközök időtartamát korlátozó alkatrészek beszerelését, valamint minden olyan gyakorlatot, amely lerövidítheti az eszközök élettartamát.

A gyártók gyakran használják azt az érvelést, hogy az eszközöket a tervezett elévülés szellemében kell gyártaniuk, mert a fogyasztók új dizájnt, valami modernt keresnek

– mondta Borzan, majd hozzátette, hogy ez az érvelés bizonyos határig talán elfogadható a mobiltelefonok esetében, mert a készülék kialakításában és specifikációiban állandó változások vannak.

Azt viszont nem hiszem el, hogy valaki azért cseréli le a mosógépét, mert az új gép kicsit másképp néz ki

– mutatott rá Borzan. A dokumentum előírja továbbá az eszköz élettartamára vonatkozó állítások tilalmát, ha azok nem bizonyíthatók.

A horvátoknak (is) az idegeire megy

A Borzan által megrendelt felmérés eredményei szerint a horvát válaszadók valamivel több, mint 94 százaléka úgy véli, hogy a készülékek élettartamát növelni kellene, mert szerintük a háztartási készülékek ma gyorsabban válnak használhatatlanná, mint 20 évvel ezelőtt.

Ezzel nyilván az írek és a spanyolok is így vannak, de a skandinávok már nem annyira, mert az ottani piacokra kerülő áru nem egy esetben sokkal jobb minőségű annál, mint amivel bennünket traktálnak, elsősorban a sokkal erőteljesebb svéd fogyasztóvédelmi előírásoknak köszönhetően.

A Balkánon ezt már időben kiszagolták, és a kivándorlóknak köszönhetően létrejött egy balkáni hálózat, amely egy ideje alig használt vagy raktári feleslegnek nyilvánított skandináv háztartási gépeket forgalmaz, felettébb jutányos áron.

Visszatérve Biljana Borzanra, azt kell mondanunk, hogy akármilyen dicséretes is az EP-képviselő asszony tevékenysége, egy fecske nem csinál nyarat.

Az Európai Parlamentet sürgősen meg kellene reformálni, annak érdekében, hogy ne zavaros politizálgatással foglalkozzon, hanem a választók, az európai emberek konkrét érdekeit képviselje. Persze ez az EU egyéb szerveire is igaz.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Horvátország

„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Hajók, Adria
A világ első elektromos konténerhajója (Forrás: YouTube)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.

„Batris hajók” az Adrián

Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.

A terv szerint ezt más beruházások is kísérik az elektromos meghajtású hajókat kiszolgáló infrastruktúrába a közforgalmú kikötőkben

– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.

Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.

Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:

A minisztérium arra emlékeztet, hogy a tengeri tömegközlekedési szolgáltatások minőségének javítása, a lakott szigetek elérhetőségének javítása és a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésének biztosítása érdekében Horvátország 2022 februárjában aláírta az Európai Bizottsággal a 2021–2026-os időszakra vonatkozó nemzeti helyreállítási- és rezilienciatervről szóló dokumentumot.

A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba

Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.

Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

hajók, Adria

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)

A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.

A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.

Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.

Vannak hajógyáraink, amelyek építhetnek ilyen hajókat, és nem látok okot arra, hogy ne vegyünk részt ebben a munkában

– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.

Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.

A kínaiakat nem lehet kihagyni

Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.

Ha a komp építésének finanszírozása hamarosan megoldódik, két éven belül már hajózhat is

– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Hajók, Adria

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)

Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.

A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.

A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.

A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.

Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.

A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: