Horvátország
OMICRON: Horvátországban növekszik az új koronás megbetegedések száma
Előbb a szárazság, majd a háború és végül az árak növekedése – mindez hozzájárult ahhoz, hogy a koronavírus háttérbe szoruljon a horvát médiában, de nem csak ott, hanem egész Európában, a viccesebb kedvűek szerint “Putyin egy csapásra kiirtotta a vírust”. Egy újabb oltásra egyelőre szinte senki nem gondol, miközben csak Horvátországban már majdnem félmillió vakcinát kellett kidobni, mert lejárt a szavatosságuk.
Új koronás megbetegedések
A strandok tele vannak, a szezon jobb, mint eddig bármikor Horvátországban, ezért senki sem szívesen beszél arról, hogy a vírus netalán visszatér, pedig csütörtökök már 1148 új megbetegedést regisztráltak az egész Horvátországban.
– Ez többszörös növekedés az előző hetekhez képest, ami az Omicron-törzs két újabb alfajának, a B4-es és a B5-ös térhódítását jelenti
– nyilatkozta a Horvát Közegészségügyi Intézet epidemiológusa Iva Pem Novosel a Nova televízió esti híradójának nyilatkozva.
A legfrissebb adatok szerint az összes horvát teszt egyharmada pozitív, a legtöbb megbetegedést Split- Dalmácia megyében és a fővárosban, Zágrábban jegyezték fel, a kórházakban viszont egyelőre nyugalom van.
– Nem észleljük, hogy különösebben megnövekedett volna a betegek száma, naponta egy-két beteg érkezik, főleg idős emberek, akik más nyavalyákkal is küzdenek
– monda el a már előbb említett televíziónak Bruno Baršić, a zágrábi Dubrava kórház orvosa.
A horvát miniszterelnök arra számít, hogy a horvát közegészségügyi intézet őszre újabb vakcina beadatását javasolja majd az ország lakosságának, amely a korábbiakban sem nagyon csipkedte magát, amikor az oltás felvételérő volt szó.
Spliti vírus
A spliti Slobodna Dalmcija is foglalkozik a koronavírusos esetek számának növekedésével, aminek az az apropója, hogy éppen Split- Dalmácia megyében a legtöbb a megbetegedettek száma, a csütörtökön tesztelt 614 személy közül 304 esetben mutatták ki a vírus jelenlétét. Jelenleg 15 személyt ápolnak kórházban, egy nő pedig belehalt a szövődményekbe.
A fenti adatok azt jelentik, hogy majdnem minden második teszt esetében észlelték a vírus jelenlétét, és azt is fontos megemlíteni, hogy az új megbetegedések majdnem kétharmada sűrűn lakott környezetben, vagyis Splitben történt.
A Slobodna egy másik cikkében arra emlékeztet, hogy a B4-e és a B5-ös a rendkívül fertőző omikron legújabb alváltozata, és a jellegzetességei alapján akár azt is feltételezni lehet, hogy újabb hullámot okozhat, amely során a betegség súlyosabb lefolyású is lehet.
Zlatko Trobonjača, a fiumei egyetem immunológusa szerint a Covid-19 megbetegedés ellen a legjobb módszer továbbra is a vakcina felvétele, megfogalmazása szerint ez azonban Horvátországban stagnál, naponta csak két-három ember adatja be magának az oltás.
Az elkövetkező időben újabb hétmillió vakcina érkezik Horvátországba, miközben már 354 ezer adag oltóanyagot meg kellett semmisíteni a szavatosság lejárása miatt, és további 1,3 millió vakcinára ugyanez a sors vár, hasonló okokból kifolyólag.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is