Szerbia átadja Romániának a verseci Luceafărul épületkomplexum tulajdonjogát, hogy a románok főkonzulátust nyithassanak benne. Erről hétfőn írt alá megállapodást Bukarestben Bogdan Aurescu román és Nikola Selaković szerb külügyminiszter. Ez egy fontos gesztus Szerbia részéről Románia felé, ami azt jelzi, hogy a két ország szorosabbra fűzi kapcsolatait. Ennek majd az energetikai és közlekedési együttműködés terén lesz nem csak gesztusértékű jelentősége lesz, minderről szintén szó volt a bukaresti találkozón.

A szerb gesztus

A két külügyminiszter közös sajtótájékoztatóján Aurescu rámutatott: a térségben élő románok által 120 éve épített 2400 négyzetméteres ingatlan jelképes értékkel bír a szerbiai románság számára. Versec egyik legimpozánsabb épülete, az 1904-ben átadott Luceafărul, eredetileg bankként működött, amely a térség románságának mezőgazdasági tevékenységét finanszírozta.

Az épület gyorsan a román közösség kulturális központjává vált, és az alatt az ötven év alatt, amíg román tulajdonban volt, fontos szerepet töltött be a szerbiai románság életének egyik nehéz történelmi időszakában.

Az épületet Románia a verseci főkonzulátus székhelyeként, valamint a román kultúra és önazonosság szolgálatába állított rendezvényközpontként szeretné hasznosítani.

A román diplomácia vezetője elmondta: hétfőn aláírtak egy másik kormányközi együttműködésről szóló egyezményt is, amely az oktatás, tudomány, kultúra, ifjúság, sport és média területeire terjed ki, és ez is főleg a kisebbségeket szolgálja. De térjünk a lényegre!

Közlekedés és energia

A bukaresti román-szerb külügyminiszteri találkozón a két országot összekötő közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztése is napirendre került. Ennek előzménye, hogy a múlt héten Szerbia és Románia megállapodást írt alá a Belgrád és Temesvár közötti autópálya megépítéséről, amiről mi is beszámoltunk a Hírcentrumban.

Az autópályának köszönhetően körülbelül egy órára csökkenhet az utazás Belgrád és Temesvár között, nem számítva a határon történő várakozást.

A szerb külügyminiszter a találkozó után arról beszélt a belgrádi Tanjug hírügynökségnek, hogy szót ejtettek az évek óta szünetelő vasúti utasfogalom helyreállításáról is a két ország között, most ugyanis csak a teherforgalom működik.

A román-szerb külügyminiszteri találkozón hogy a románok a maguk részéről felajánlották, hogy megépítik a gázvezetéket Arad és a szerbiai határon lévő Homokrév (Mokrin) között.

A találkozón szóba került a Vaskapu 3 (Đerdap 3) vízierőmű létrehozása, amellyel Selaković szerint ismételten a Duna erejét használnák fel elektromos energia előállítására.

A koszovói függetlenség

Szerbia integrációs törekvései és az Ukrajna elleni orosz agresszió kapcsán a román külügyminiszter szerint (is) fontos, hogy Szerbia igazodjék az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájához, vagyis hogy csatlakozzon az orosz „különleges agymenéssel” szemben foganatosított szankciósdihoz.

A szerbek azonban aligha veszik rossz néven, hogy Aruescu felmondta a brüsszeli leckét, Románia ugyanis egyike annak az öt uniós tagországnak, amely nem ismerte el Koszovó függetlenségét, és ez sokkal fontosabb a szerbek számára, mint a sokat hallott uniós követelés.

Koszovó ügyében Románia hasonló álláspontot képvisel, mint Szerbia, ezért nem kizárt, hogy Brüsszel nem csak Belgrádra, hanem előbb-utóbb Bukarestre is nyomást gyakorol Koszovó függetlenségének elismerése céljából.

Selaković a brüsszeli & nagyhatalmi mantra román részről történt elismétlése ellenére megköszönte Romániának, hogy támogatja Szerbia területi épségét és európai integrációját, valamint hogy tiszteletben tartja a területén élő szerb kisebbség jogait.

A szerb külügyminiszter szerint a hétfői bukaresti találkozó tovább erősítette a két szomszédos nép hagyományos barátságát. Selaković leszögezte: Belgrád tiszteletben tartja az emberi és kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi szabványokat, és hídnak tekinti a kisebbségeket az anyaországaikhoz fűződő államközi kapcsolatokban.