Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.

Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását

Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.

A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.

Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.

Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.

Büntetik a korábbi partnerüket

A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.

Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.

Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.

Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.

A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.

Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.

Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában

A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.

A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović

Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.

A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.

A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.

Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.

A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.

Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.

Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.

Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.

A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.

Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.

Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.

Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.

A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.

Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.

Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat

Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.

Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.

Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.

Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.

Az SDA védelmébe vette

Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.

Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.

Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.

A bosnyák Tito is szankciós listára került

A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.

Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)

A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.

Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.

Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.

A kishalakat is büntetni fogják

Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.

Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.

A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.

Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)

Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.

Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.

Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.

Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.

A montenegrói kormány intézkedett a felhalmozódott kábítószer megsemmisítéséről, hogy legyen hely az újabb fogásokból származó drog elraktározására. Egyúttal döntött arról is, hogy létrehozzák a Korrupcióellenes Nemzeti Tanácsot.

A drog

A podgoricai kormány közleménye szerint meg kell semmisíteni az összes kábítószert, amelyet jogerős bírósági határozattal koboztak el.

Az intézkedés több mint két tonna kábítószerre vonatkozik, amelynek megsemmisítésére azért van szükség, hogy felszabaduljon a hely annak a nagy mennyiségű kábítószernek a tárolására, amely esetében az elkobzási eljárás még folyamatban van.

A kormányközleményben az olvasható, hogy a 2,1 tonna kábítószert a nikšići Javorak bútorgyár végzi, amely megfelelő kemencékkel rendelkezik a lefoglalt lefoglalt drogok feltüzelésére.

Montenegró a Balkánra, és a Balkánon keresztül a Kelet-Európába érkező, főleg latin-amerikai kábítószer egyik belépőkapuja. Az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalának (UNODC) tavaly közzétett jelentése kimutatta, hogy a nyugat-balkáni bűnözői csoportok kulcsszerepet játszanak a globális kábítószerüzletekben.

A korrupció

A montenegrói kormány döntött arról is, hogy létrehozzák a Korrupcióellenes Nemzeti Tanácsot.

A testület fő feladata az lesz, hogy az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve kidolgozza a korrupció elleni küzdelem stratégiáját, és az azt kísérő intézkedési terveket.

– olvasható a közleményben, amiből az következik, hogy a kormány végzi a korrupciós ügyek feltárását, ami mellékesen szólva igencsak „fából vasparipa”.

A tanács tagjai között ráadásul nyolc kormánytag van (vagyis majdnem a fél kormány). A testület munkájába bevonják a Korrupciómegelőzési Ügynökség igazgatóját, a Nemzetbiztonsági Ügynökség igazgatóját, a Rendészeti Igazgatóság igazgatóját, a Felügyeleti Igazgatóság igazgatóját, az Adó- és Vámhivatal igazgatóját, a legfelsőbb államügyészt, a különleges államügyészt, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, valamint az Állami Számvevőszék Szenátusának kinevezett tagját.

A tanács tevékenységében részt vesz még a gazdasági kamara elnöke, az Önkormányzatok Szövetségének képviselője, valamint három civil szervezet képviselője is.

Szép kis galeri, ami első ránézésre garantálja, hogy ne történjen semmi, illetve hogy a lényeg biztosan elsikkadjon. A testületben viszont nincs benne a montenegrói elnök, amire arra enged következtetni, hogy tovább növekedhet a feszültség a kormányfő és a mindenható államelnök között.

A horvát rendőrség azzal gyanúsítja Milan M.-t és Radivoje Saša V.-t, hogy egy olyan hálózat tagjai, amely legalább 4,3 tonna kokaint csempészett Európába, ennek értéke becslések szerint 240 millió euró. Az olasz hatóságok által közzétett európai elfogatóparancs alapján őrizetbe vett két férfit azzal gyanúsítják, hogy kapcsolatban állt a kolumbiai „Öböl Klán”-nal (Clan Del Golfo). Milan M. (37) horvát, Radivoje Saša V. (33) pedig horvát és szerb állampolgár. Mindkét gyanúsítottat kihallgatta a zágrábi megyei főügyészség, az eddigi adatok szerint sofőrök voltak, vagyis apró fogaskerekek a nagy „drog masinériában”.

Bejáratott útvonal

Az olaszok öt európai országban összesen 38 gyanúsítottat vádolnak azzal, hogy ahhoz a bűnözői csoporthoz tartoznak, amely összesen 4,3 tonna kokaint vásárolt a kolumbiai „Öböl-klántól”, és 19 különböző alkalommal szállította Európába.

Olaszország egy közös nemzetközi akciót koordinált, amelynek során hat országban – Olaszországban, Szlovéniában, Horvátországban, Bulgáriában, Hollandiában és Kolumbiában – adtak ki elfogatóparancsot az említett 38 személy ellen.

A nyomozók azt állítják, hogy a mostani akció során felszámolták a Clan Del Golfo kolumbiai drogkartell sűrű európai hálózatát, amely az árut terítette az itteni vásárlók között.

A hálózatot a calabriai ‘Ndrangheta működtette, amely a kokainkereskedelemnek köszönhetően vált a világ egyik legerősebb maffiaszervezetévé.

A két horvát állampolgár jelenleg a Remetinec börtönben várja, illetve nem várja a kiadatást Olaszországnak, egyiküket már korábban is azzal gyanúsították, hogy nagy mennyiségű kokain Dél-Amerikából Európába történő csempészésében vett részt.

Horvát-szerb legény

Mint kiderült Radivoje Saša V. esetében feltételezik, hogy bizonytalan időpontban 20 kilogramm kokaint kapott, amelyet továbbadott a szervezet többi tagjának. Azzal is gyanúsítják, hogy megszervezte a csoportja többi tagjával újabb 300 kilogramm kokainszállítmányt terítsen a saját autójával, ami arra utal, hogy egy bejáratott csempészútvonalat működtetett.

Radivoje Saša V. nyilatkozatában kijelentette, hogy az autó, amelyet az olasz nyomozók megneveztek, valóban az övé volt, de gyakran kölcsönadta a barátainak. Ellenezte, hogy a horvát hatóságok kiadják Szerbiának, hiszen már évek óta Horvátországban él, és már semmi sem köti Szerbiához, ottani dokumentumai sincsenek.

Elutasította azt is, hogy Olaszországnak adják ki, mert Horvátországban jelenleg nemi erőszak miatt büntetőeljárás folyik ellene, amely a kiadatással megszűnne.

A 37 éves Milan M.-t – aki csak szimplán horvát állampolgár – azzal gyanúsítják az az olaszok, hogy 5 kg kokaint kapott több embertől Olaszországban, amit egy teherautóhoz szállított, majd ott is hagyott – tehát bizonyos értelemben a futár szerepét töltötte be.

Az olaszok állítólag a rendőrség által készített titkos felvételekkel bizonyítani tudják a vádat.

A Clan Del Golfo horvát partvonala

Úgy tűnik továbbá, hogy azok az emberek, akik a Milan M.-ről készült felvételeken láthatók, nem mások, mint akiket az olasz rendőrség március végén tartóztatott le az Udine melletti Bagnaria Arsa városában, amikor 93 kilogramm kokaint foglaltak le, amelyet két zágrábi, Franjo A. (62) és Daniel G. (41) egy furgonban rejtett el egy közeli erdőben.

Ez azt jelentené, hogy Milan S. és Radivoje Saša V. nem az egyetlen horvát, vagy félig horvát állampolgár, akik lebuktak ebben az akcióban, mert az említett két személy már Olaszországban ül, miután a rendőrség korábban őket is a Del Golfo klánnal hozta összefüggésbe.

A kihallgatás során Milan M. tagadta az ellene felhozott vádakat, és azt mondta, hogy több mint egy hónapja a sajtóból értesült, hogy Olaszországban büntetőeljárást indítottak ellene, és hivatalból védőügyvédet neveztek ki számára.

Kijelentette: készen áll arra, hogy válaszoljon egy olasz bírósági idézésre, ha azt kézhez kapja, közben azonban Horvátországban előállították, amire semmi szükség nem volt.

Milan S. ugyanakkor azt is ellenzi, hogy kiadják Olaszországnak, mert családjával Horvátországban él, és nem bízik abban, hogy igazságos tárgyalás vár rá Olaszországban. Itt ugyan érzünk némi ellentmondást, de az alvilágnak nem csak romantikája, hanem csavaros észjárása is van. Vagy nincs.