KÖZÖS ORSZÁGPROJEKT: A románok már 1859-ben elindultak az európai úton, ezt ünnepelve tintás lett egy pártelnök

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Romániában katonai tiszteletadással ünnepelték a fejedelemségek egyesülésének évfordulóját. A járványhelyzet miatt idén is nagyszabású tömegrendezvények nélkül, szűk körű egyházi szertartással és katonai tiszteletadással zajlott Bukarestben a román fejedelemségek, Havasalföld és Moldva közötti egyesülés évfordulójának megünneplése. Államfői beszéd azonban volt, ebben Klaus Johannis kiemelte a közös országprojekt fontosságát, és egy incidens is történt, Jászvásáron kék tintával öntöttek le egy szélsőséges politikust.

Múlt és jelen

A román államfő a Havasalföld és Moldva közötti egyesülés évfordulóját arra használta fel, hogy a múlton keresztül üzenjen a jelennek.

Az ismeretlen katona emlékművének megkoszorúzása után mondott beszédében Klaus Johannis államfő arról beszélt, hogy az „egyesülés történelmi mozzanata” a bizonyíték arra, hogy mennyire fontos a közös országprojekt, amely egységbe tereli a román nép energiáit.

Johannis megszólította a kollégáit amikor annak szükségességét hangsúlyozta, hogy a politikustársadalom legyen képes felülemelkedni a széthúzáson, és egységesen lépjen fel a távlati célok megvalósulása érdekében.

Az államfő szerint a románok 1859-ben eldöntötték, hogy az európai elvekkel és értékekkel összhangban akarnak jövőt építeni, Románia uniós és NATO-tagsága pedig azt bizonyítja, hogy a történelmi megpróbáltatások dacára az alapvető eszmék azóta sem változtak: ma is a szabadság, a demokrácia, a nemzeti egység és a jól működő állami intézmények képezik a románság alapvető céljait.

Idén az első, Barbu Catargiu vezette, 1862. január 22-én alakult román kormány beiktatásának 160. évfordulóját is ünneplik, és megemlékeznek arról is, hogy Bukarest vált az egyesült román fejedelemségek fővárosává.

Ebből az alkalmából szombaton fényfestéssel világították meg a kormány székházát Bukarestben. Ünnepi üzenetében Nicolae Ciucă román miniszterelnök rámutatott, hogy kormánya – 160 éve alakult elődjéhez hasonlóan – az ország gyarapodását és modernizálását szolgálja, és azon őrködik, hogy Románia az európai és euroatlanti értékeknek elkötelezett országként fejlődjön.

Tintás elnök

Az egyesülésről Jászvásáron (Iasi), Moldva történelmi fővárosában idén is megemlékeztek, ahol idén is incidens történt miután tavaly Mihai Chirica polgármesterre joghurtot dobott egy tüntető.

Idén Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szélsőséges szervezet társelnökét, George Simiont tintával öntötték le a rendőrség által nem engedélyezett megemlékezési rendezvényen, miután a járványveszély miatt a városban tilos 100 főnél több résztvevővel rendezvényeket szervezni.

A jászvásári szabadtéri ünnepségen egy tiltakozó tintával öntötte le George Simiont, a párt társelnökét, miközben több társával együtt hórázott a főterén.

Simion az incidenst követően szeretetét fejezte ki az elkövető és minden román iránt, és egyúttal arra kérte a rendőrséget, hogy ne bírságolja meg a tettest, mert nem kíván panaszt tenni ellene.

– Ma nemzeti ünnep van. Ha ő ezt így látta jónak… Mi szeretjük őt és pártállástól függetlenül szeretjük az összes románt

– fejtegette a tintás politikus.

Romániában 2017 óta munkaszüneti nap a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója. 1859 januárjában Moldva és Havasalföld is Alexandru Ioan Cuzát, a moldvai Nemzeti Párt uniót szorgalmazó vezetőjét választotta fejedelmévé.

A perszonálunió után Cuza 1862-re elérte a két államapparátus összevonásának nemzetközi elismerését: az új állam ekkor vette fel a Románia nevet.

A román fejedelemségek egyesülésének évfordulóját „kis egyesülésként” emlegetik Romániában, arra utalva, hogy az ország kiteljesedése az 1918-as „nagy egyesüléssel” következett be, amikor a gyulafehérvári román nemzetgyűlés december 1-én kiáltványt fogadott el Erdély és a Román Királyság egyesüléséről.