Connect with us

Koszovó

VUČIĆ: A Törökországgal fenntartott barátság további garanciát jelent a Balkán stabilitására, avagy a regionális nagyhatalom

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

thumbs b c da0403ab3e497fe3ee0e73b7a014fbd0
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Egyre szorosabbá válik a török-szerb együttműködés, nemrég török főkonzulátus nyílt a szandzsáki Novi Pazarban, a szerb elnök pedig Isztambulba látogatott, ahol ottani kollégájával tárgyalt. Ezzel azonban idénre nem ért véget a „török-szerb közeledés”, a török elnök ugyanis az év végéig Szerbiába látogat. A mostani, isztambuli munkareggelit követően Aleksandar Vučić úgy fogalmazott, hogy a Törökországgal fenntartott barátság további garanciát jelent a nyugat-balkáni stabilitás és béke megőrzése szempontjából.

Hosszúra nyúlt reggeli

A szerb és a török elnök nem börekkel/burekkal kezdte a napot, a két államfőt alaposan megterített asztal várta az isztambuli elnöki rezidencián (lásd a fenti képet: főszerepben az ajtó), ahol Recep Tayyip Erdoğan általában fogadja a szerb elnököt, mert tudja, hogy Vučić jobban kedveli Isztambult, mint Ankarát.

Az elnökök tehát nemcsak bekaptak valamit, hanem igencsak „megrágták” a reggelit és természetesen a felmerülő témákat, ezért a táplálkozásnak, ez a sajátos, napi értelemben vett korai formája, igencsak hosszúra nyúlt.

Az Erdoğan folytatott beszélgetés után Vučić azt mondta, hogy nagyon jó volt a találkozó, amely majdnem két órát tarott.

Beszéltünk minden fontos témáról, elsősorban gazdasági kérdésekről, a török ​​befektetésekről, arról, hogy a török ​​vállalatok miként dolgoznak hazánkban, de minden regionális kérdésről, például a Szerbia és Törökország közötti kapcsolatokról is szó volt: a kétoldalú kapcsolatoktól kezdve az átfogó együttműködésig minden területen

– idézte a Tanjug hírügynökség a szerb elnököt, aki ezzel kapcsolatban kitért arra is, hogy a két ország viszonya, már ma sem olyan, mint 10, 15 vagy 20 évvel ezelőtt, és további javulás várható, ami a politikai meteorológia szakszavát használva azt jelenti, hogy további felmelegedés várható.

Több erőfeszítést tehetünk annak érdekében, hogy még jobbá tegyük a kapcsolatokat, és tovább növeljük a bizalmat. Ez az egyik nagy és fontos dolog számunkra, olyan feltétel, amely nélkül nem tudjuk megőrizni a stabilitást a régióban

– hangsúlyozta Vučić, aki azt is elárulta, hogy a reggelit majdnem „édes kettesben” fogyasztotta el Recep Tayyip Erdoğannal, csak a tolmácsok voltak jelen, mivel „ő nem tud törökül”. Logikus lett volna, ha azzal folytatja, hogy a török elnök viszont nem tud szerbül, ami esetleg elvárható lenne tőle, ha már a Balkánon szeretne terjeszkedni, de ezt mégis tiszteletlenség lett volna megemlíteni.

Arról nem szól a fáma, hogy a tolmácsok kaptak-e reggelit, vagy nekik be kellett érniük egy börekkel.

Megállíthatatlan folyamat

A szerb elnök a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy még több török jön Szerbiába, és ez megállíthatatlan folyamat. A kijelentés eléggé időtállónak tűnik, ötszáz évvel ezelőtt is pontosan ez volt a helyzet, azóta is ezt nyögi a Balkán.

Vučić szerint teljesen logikus, hogy növekszenek a török ​​befektetések Szerbiában, mivel a török cégvezetők azt látják, hogy gyakoriak a találkozók közte és Erdoğan között, ami két nappal ezelőtt is szóba került a török befektetők számára tartott fogadáson.

A szerb elnök szerint a „török-szerb gyorsulás” azt jelzi, hogy (most) jó irányba haladnak a dolgok, és ezt bizonyítja, hogy a török elnök az év végéig Szerbiába látogat.

Erdoğan hivatalos szerbiai látogatására az év végéig sor kerül, és alkalom nyílik a Balkán és az egész régió számára fontos kérdések további megvitatására. Törökország regionális nagyhatalom, és meg kell őriznünk a békét

– húzta alá a szerb elnök, aki szerint mindez segíthet abban, hogy (szerb szempontból) racionálisabb és jobb kapcsolatok alakuljanak ki a régióban élő muzulmánok különböző csoportjaival, a bosnyákokkal, és mindenki mással, részben az albánokkal is.

A szerb elnök a találkozón úgy értelmezte a török elnök szavait, hogy Erdoğan támogatja a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet, amely mellékesen szólva egyre inkább akadozik, és a török államfő osztja azt a szerb álláspontot, hogy fontos a „kompromisszumos megoldás” megtalálása, de aligha van ember, aki erről a szerb elnök által gyakran locsolgatott szóvirágról tudná, hogy pontosan mit is jelent.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Egyesült Államok

BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Blinken a szenátusban
Az amerikai külügyminiszter egyebek között a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokról is beszélt az amerikai szenátusban (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

Ha normalizálódnak a kapcsolatok, akkor az pozitív hatással lesz, és azt hiszem, hogy idővel eljutunk oda, hogy ezek az országok elismerjék Koszovót. Ha Koszovó és Szerbia megállapodásra jut, és feltételezve, hogy a megállapodás életbe is lép, ez az öt uniós országot az elismerés felé löki

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

Azt hiszem, hogy ami fontos, az nem más, minthogy mindkét ország elvben egyetértett ezzel, és így ez az elköteleződés bekerült a két ország uniós csatlakozását érintő tervekbe, és remélem, hogy ez ösztönző lesz számukra a végrehajtásban

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

Ebben a tekintetben tárgyaltam (Albin) Kurti miniszterelnökkel és (Aleksandar) Vučić elnökkel is, ezért úgy gondolom, hogy ez egy pozitív pillanat

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

Ez kulcsfontosságú lenne

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Szerbia

Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Kézfájás
A szerb elnök "fájós jobb kezével" nem tud egyetlen Koszovóval kapcsolatos megállapodást sem aláírni (Forrás: szerb elnöki Instagram)
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.

Kézfájással küszködik

Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.

A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.

Az aláírásra való összpontosítás szükségtelen, mert nincs lényeges hatása arra, hogy létezik a megállapodás. Van egy megállapodás, ezt így is kezeljük, és ebben mindkét fél komolyan érintett

– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.

Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.

Az elsődleges szándék az volt, hogy (az ohridi találkozó résztvevői) megfogalmazzák a két ország közötti interakció alapszabályait, miszerint a rendszámtáblák és a barikádok körüli problémák ezentúl ne fenyegessenek azzal, hogy a dolgok kicsúsznak az ellenőrzés alól, és instabilitást keltenek a térségben

– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.

Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.

Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.

Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.

A megállapodásokat végre kell hajtani

A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.

Hangsúlyoznám, hogy az elfogadott rendelkezések beépítésre kerülnek az EU-hoz történő csatlakozási folyamatba, Szerbia esetében ez a 35. fejezetet jelenti

– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.

Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.

Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.

Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.

Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.

Az Egyesült Államok továbbra is aktív

Kézfájás

Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)

Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.

Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.

Az alapmegállapodásban vállalt koszovói és szerb kötelezettségek teljesítése a megbékélés iránti tartós elkötelezettség részeként jelentős lehetőségeket biztosít mindkét ország lakosságának számára, és felgyorsítja az európai uniós tagság felé vezető útjukat.

– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.

A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: