“Új fiumei kikötő építése” címmel készítette el az INA új kikötői projektjét, amelyet a gazdasági és fenntartható fejlődési minisztérium ökológiai szempontból elfogadhatónak értékelt. Ez az első lépés a beruházás előkészítésében, amit az INA január elején indított el a Bakar-öböl délnyugati részén, de a fiumei olajfinomító határain belül tervezett beruházás dokumentációjának csatolásával. A helyszín a minisztérium döntése szerint magában foglalja a meglévő finomítói tárolóterület előtti szárazföldi és tengeri részt, a bakari kikötő három működő mólóval történő bővítését. A projekt a tervek szerint összesen közel 65 000 négyzetméteren valósul meg, amelyből mintegy 17 000 négyzetméter a szárazföldön található.

Jöhetnek a Panamaxok

A Poslovni dnevnik üzleti hetilap az említett minisztériumtól úgy értesült, hogy az új kikötő építésének célja az akár 80 000 tonna teherbírású és legfeljebb 230 méter hosszúságú, 12,9-14,9 méter maximális merülésű hajók fogadása.

Ezek a legnagyobb méretű hajók, amelyek áthaladhatnak a Panama-csatornán, az úgynevezett Panamax hajók.

A Panamaxok mellett a “kisebb hajók” számára is új kikötőgátat terveznek. Ezeknek a – feltételesen szólva – kisebb hajóknak a hossza meghaladja a 90 métert.

A meglévő kikötőgátak közül az új kikötőben csak a korszerűsített 5-ös gát marad meg, ahol a 20 000 t teherbírású, legfeljebb 180 m hosszú és 9-9,5 méteres maximális merülésű hajókat fogadják.

Légifelvétel az INA fiumei finomítójáról (Forrás: Twitter, Pixsell)

A projekt befejezése után – a becslések szerint – az INA-kikötő 236 hajót tudna fogadni évente. Ezek közül 144 legfeljebb 20 ezer tonna teherbírású lenne a meglévő, már felújított 5-ös gáton, míg az új gát 92 nagy, 80 ezer tonna teherbírású hajót tudna fogadni évente.

Az ebbe az ágazatba és az INA-ba történő beruházásokat mindig nagy figyelemmel követik a gazdasági elemzők, akik szerint az INA a kikötő korszerűsítése után növekednie kell a fiumei finomítóba és finomítóból történő szállítás kapacitásának, miközben meg kell erősítenie a származékos termékek mozgatásának és a belföldi piac ellátásának biztonságát.

Az ékes angolsággal “Rijeka Oil Refinery Upgrade Project”-re keresztelt beruházás időkereteit még nem határozták meg. Az INA szerint “a beruházásról szóló végső határozatot az előkészítő tevékenység befejezése után hozzák meg”, és ennek értéke, nem hivatalosan, 10 millió euró körül mozoghat.

Nyugati kikötődaru-para

Ahelyett, hogy ismét a “magyar kikötővel” ízetlenkednénk, valamint a Vitéz Bélaváry Töhötöm csatacirkálóval, amit Piszkos Fred jóvoltából tudhatunk magunkének, arról az olvasói élményünkről számolunk be, hogy az USA-ban és ezzel egyetemben nyilván az egész “szabad világban” kitört a kikötődaru-para.

Az amerikaiak félnek a kínai daruktól (Forrás: Twitter)

Az árgusszemű léggömb, a Huawei, és a Tik-Tok után ugyanis a kínai ZPMC is felkerült a listára, a Pentagon szerint ugyanis ez a cég olyan intelligens érzékelőkkel büszkélkedhet, amelyek könnyen regisztrálhatják és nyomon követhetik a konténerek eredetét és rendeltetési helyét, ennek segítségével pedig Kína képes információkat gyűjteni a különböző országokba be- vagy kiszállított anyagokról, beleértve a katonai szállítmányokat is.

A bökkenő pedig az, hogy az Egyesült Államok kikötőinek 80 százaléka éppen a kérdéses kínai kikötődarukkal van felszerelve.

A kínaiak nonszensznek minősítették az ügyet, illetve újabb, a Kínai Népköztársaság ellen irányuló ármánykodásnak, de esetemben teljesen mindegy kinek van igaza.

Jómagam csendesen azon derülök, hogy a veremásásról szóló ősrégi maxima itt is bejött: az ügyeskedést ugyanis még annó maguk az amerikaik kezdték a CISCO távközlési kütyüket gyártó óriáscég termékeibe beépített backdooral, amit utána a techóriások követtek előzékenyen biztosítva az (amerikai) titkosszolgálatoknak az adatokhoz való hozzáférést.

Most, mikor a fagyi visszanyal, nagy a ricsaj, pedig csak az adjonisten és a fogadjisten közötti korrelációról lenne szó.

Mostanára elérkeztünk oda, hogy bármilyen elektronikus kommunikáció lehallgatható, Bözse ángyom facebookjától kezdve Angela Merkel telefonjáig.

Biztonság szempontjából így az utóbbi időben ismét felértékelődött a papírra rögzített, futárral kézbesített üzenetek szerepe, és ha ez így folytatódik, nem lepne meg a lovasfutárok, vagy a postagalamb-szolgálat visszaállítása.

Persze az is elképzelhető, hogy nagy áttörésnek leszünk szemtanúi a quantumelvű titkosítás terén, és akkor egy ideig megint lehet majd számítani az internetre, elektronikára. De, de, de: itt is van egy gubanc.

Ha igaz, ezen a téren is a kínaiak vezetnek.

---

---

A liberális Klix bosnyák portál röviden reagált Orbán Viktor Twitter-bejegyzésére, amelyben a magyar miniszterelnök megjegyezte, hogy Oroszország nem győzhet a háborúban, mert az egész nyugati világ Ukrajna mögött sorakozott fel. A Klix át is vette Orbán “madárkás” bejegyzését, amelyben még az olvasható, hogy “Oroszország ugyanakkor nukleáris hatalom, amelyet nem lehet sarokba szorítani, mert atomháborút idézhet elő, ezért tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség, minél előbb, annál jobb”.

A bosnyák portál álláspontja

A Klix azzal címkézte fel a cikket, hogy “nem várt kijelentésnek” minősítette a magyar miniszterelnök fent idézet bejegyzését.

A bosnyák portál arra a korábbi orbáni álláspontra emlékeztetett, hogy a háború csakis Oroszország győzelmével érhet véget, és hozzátette, hogy a magyar miniszterelnök eddig azt sugallta, hogy ez elkerülhetetlen, hacsak a NATO-erők nem vonulnak be Ukrajnába, ami viszont egész Európát megsemmisítő atomháborút idézhet elő.

Az írásban a továbbiakban az olvasható, hogy Orbán 13 éve tartó hivatali ideje alatt szoros kapcsolatban állt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, elutasította, hogy fegyvert küldjön Ukrajnának, és a széles körű európai tilalom ellenére továbbra is kapja az orosz olajat.

A bosnyák portál átvette Orbánt tweetjét (Forrás: Twitter)

A Klix arra is kitért, hogy Orbán a The American Conservative című amerikai kiadványnak nyilatkozva január végén Ukrajnát a “senki földjének” nevezte, és azt “szuggerálta”, hogy Ukrajna olyan háborús övezet, amely nem képes visszatérni a békéhez.

A bosnyák portál megítélése szerint Orbán ugyanazokat a frázisokat ismételgette, amelyeket a Kreml következetesen szajkóz, miszerint az ukrajnai konfliktus egy proxy háború Oroszország és a Nyugat között, amit Kijev sértőnek tart, miközben katonák és civilek százezrei halnak meg a Putyin hadseregének visszaszorítása történő kísérletek közben.

A szarajevói hírportál arra is emlékeztetett, hogy Orbán korábbi álláspontja szerint a “Nyugat áll háborúban Oroszországgal, és ez a valóság”, amihez még hozzátette, hogy “minden nap haladunk előre”.

A bosnyák portál úgy fogalmaz, hogy Orbán az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja miatt elszigetelődött az Európai Unió vezetői között, miközben ő ezt a pozícióját arra használta fel, hogy figyelmen kívül hagyja az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetésére irányuló európai erőfeszítéseket.

---

---

A zágrábi Jutarnji list értesülései szerint már az év második felében megkezdődhet a horvátországi Molna (Molve) mellett lévő finomítóban a somogyi Vízvár és Görgeteg-Babócsa gázmezőkön termelt földgáz finomítása. Az eset hátterében kőkemény gazdasági érdekek állnak: csupán 20 kilométeres gázvezetéket kell építeni a gólai csatlakozóig, ami sokkal kedvezőbb, mint bármilyen egyéb megoldás, amely a magyarországi finomítókig szállítaná a gázt. Logikus és egyszerű, de nem is olyan régen, még minden másként volt.

Mit tett az EU értünk?

A közép-európai természetes gazdasági folyamatokat annak idején országhatárok közbeiktatásával szétverő nagyhatalmak alapos munkát végeztek: durván száz év kellett ahhoz, hogy ismét beinduljanak ezek a folyamatok, amelyek elsősorban a geográfián és a józan észen alapulnak.

Én jobbára Horvátországban kísérem a mozgolódást: a szlovákok Zágrábban gyártanak vasúti kocsikat, a csehek a szlavónbródi Đuro Đaković nehézipari konszernben érdekeltek némi hadiipari felhangokkal, a Duna-Dráva Cement még 2015-ben megkezdte terjeszkedését, az OTP az öt legnagyobb horvát bank egyike, az INA-MOL pedig egy saját világot képez.

Éledezik a vagy húsz évig tetszhalottként tengődő Eszék, a Drávaszög és úgy tűnik Szlavónország is elmozdult a holtpontról.

Ha tetszik, ha nem, mindezt az Európai Uniónak köszönhetjük, úgy ahogy Schumann és Monet megálmodta. A brüsszeli bürokratákról továbbra sem lehet semmi jót mondani, de majd csak megreformáljuk őket is valahogy.

Vissza a gázbizniszhez

Az INA-MOL Somogy nevű közös projektje, még 2008-ból származik. Ezt időközben a gazdasági válság miatt leállítottak, de most hogy Európa egyre nyilvánvalóbban teljesen lekapcsolódik az orosz gázszállítmányokról, tavaly úgy határoztak, hogy újraindítják.

Az INA tolmácsolása szerint, a magyar gáz molnai finomításának kezdetéhez szükséges beruházást a MOL-nak kell biztosítani – 20 kilométernyi rendszerösszekötőt (interkonnektort) kell építeni, és infrastruktúrát kell fejleszteni.

A horvátországi beruházások egy része a Gola-Duboka csatlakozó átalakítására, és egy mérővezeték telepítésére vonatkozik, amelyet az INA valósít meg.

Az INA szerint, naponta 170 ezer köbméter földgáz érkezik majd Magyarországról a molnai finomítóba. Ez az mennyiség, amint azt Dalibor Pudić, a Horvát Gázszövetség elnöke elmondta a Jutarnji listnek nyilatkozva, a horvátországi teljes éves gáztermelés körülbelül 10%-a, ami szerinte “se nem kevés, se nem elhanyagolható”.

Arra a kérdésre, hogy a két cég hogyan osztja meg a Vízvár és a Görgeteg-Babócsa lelőhelyekről származó gáz értékesítéséből származó bevételt, az INA azt válaszolta, hogy “a gázt a CPS Molve (Centralna plinska stanica Molve) dolgozza fel, és az INA díjat számít fel a MOL-nak érte”.

Mindenesetre, ahogy erre felhívta Pudić a figyelmet, amikor a gázt a gázvezetékbe vagy a szállítórendszerbe szivattyúzzák, az olyan árucikké válik, amely minden piaci szereplő számára elérhető, így akár exportálható is.

Gázkút a somogyi Vízváron (Forrás: YouTube)

Horvát források szerint a magyar fél azért döntött így, mert ez számukra jövedelmezőbb, mint ha Somogyból – ahol a vízvári és a görgeteg-babócsai telephely található – a magyarországi gázfeldolgozó üzemek felé építenének gázvezetéket.

A molnai feldolgozóüzemmel való összeköttetés lehetővé teszi a két gázmezőn lévő kutak állandó működését.

A MOL üzleti beszámolói szerint a Somogy-projekt a vállalat három legfontosabb magyarországi gázprojektjének egyike. A MOL szénhidrogén-kutatást végez többek között Norvégiában, Irakban (Kurdisztán), Pakisztánban, Ománban és Kazahsztánban.

A MOL teljes kutatási portfóliójában a magyarországi kutatókutak ennek mintegy 30 százalékát teszik ki.

Magyarország körülbelül 10 milliárd köbméter gázt használ fel évente, az ukrajnai háború előtt ennek 80 százaléka orosz importból származott, és csupán ennek 20 százaléka, mintegy 2 milliárd köbméter volt a hazai kitermelés.

A finomítót nem kell bővíteni

Az INA szerint a magyar gáz CPS Molve által történő feldolgozása nem igényel további beruházásokat, mivel az üzem napi feldolgozási kapacitása ötmillió köbméter gáz. Molnában egyébként a közeli drávamenti gázmezőkről származó gázt dolgozzák fel.

Máskülönben, mint erről annakidején már cikkeztünk a BALK-on, a horvátok meglehetősen jól állnak a gázzal.

Az Állami Szénhidrogén-ügynökség adatai szerint a hazai szárazföldi és tengeri mezőkről származó földgáztermelés 2022-ben elérte az egymilliárd köbmétert, kielégítve Horvátország 2,7 milliárdos földgázszükségletének mintegy 40%-át.

Ami az INA meglévő szárazföldi kutatási területekbe történő beruházásait illeti, a közelmúltban indult meg a termelés a Novszka (Novska) melletti Jamarica kitermelési területen.

A Somogy-projekt mindenképpen fontos az INA, az állam és a MOL részvényesi kapcsolatai szempontjából. Sőt belpolitikai vetületei is lehetnek, mert egy időben a Horvátországból származó nyersolaj a horvát média egy részének rémületére Magyarországra került feldolgozásra.

Ezt ellensúlyozhatja most a Magyarországról érkező gáz, ráadásul lesz mit a mindenfelé hazaárulást szimatoló horvát ellenzék orra alá dörgölni.

---

---