Bankrendszer
FENEKETLEN ZSÁK: Miért adták el az utolsó állami tulajdonban levő bankot Szerbiában?

December 30-án, az ünnepek leple alatt, végetért a szerbiai Kereskedelmi Bank (Komercijalna Banka) eladásának folyamata. A szerb kormány az utolsó állami tulajdonban levő bank eladását “a korszerű üzletelés” egyik kiváló példájaként emlegette. Szakemberek viszont aggódnak az ország egyik legrégebbi és legnagyobb pénzintézetének értékesítése miatt. A Kereskedelmi Bankot 50 évvel ezelőtt alapították, és évtizedeken át a legtöbb ügyféllel rendelkező pénzintézetként tartották nyilván Szerbiában. Becslések szerint több mint 900 ezer számlatulajdonosnak közel két millió számlája van a bankban. Szerbián kívül Montenegróban, Szlovéniában és a boszniai Szerb Köztársaságban is működnek fiókintézetei.
Újabb milliók az állami kasszában
A korábbi jelzésekkel összhangban az Új Ljubljanai Bank (Nova Ljubljanska banka, NLB) az év utolsó napjaiban befizette a szerbiai költségvetésbe a részvények 83,23 százalékáért járó 395 millió eurót. Osztalék címén az NLB korábban már kifizetett mintegy 60 millió eurót. A szlovénok így összesen 455 millió eurót adtak a szerb bankért.
Az átvétel-átadás lezárásához szükséges jóváhagyás december elején érkezett meg az Európai Központi Banktól.
A nagy múltú pénzintézet neve is tükrözi a változásokat, január elsejétől NLB Komercijalna bankának hívják.
– mondta Vladimir Vasić, a Szerbiai Bankok Egyesületének főtitkára, aki kiemelte, hogy az a tulajdonosváltás pozitív hatással lesz a bankpiacra, hiszen az új befektetőkkel új energiák is érkeznek Szerbiába.
– magyarázta Vasić, aki hozzátette, hogy a bank igazgatóságának új tagjait már december 11-én megválasztották.
A Kereskedelmi Bank privatizációját egyébként a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás részeként emlegeti a szerb vezetés.
Mihez kellennek a milliók?
A szerbiai közgazdászok és pénzügyi szakértők azonban koránt sem olyan derűlátók mint a szerb vezetés, vagy mint a Szerbiai Bankok Egyesületének főtitkára.
Ljubomir Madžar neves közgazdász professzor nyilvánosan kifejtette aggodalmait, amelyek szerint az adásvételből befolyt összeget az évek óta haldokló Air Serbia légitársaság újjáélesztésébe fekteti a szerb kormány.
– fejtette ki véleményét a neves közgazdász, aki szerint a nemzeti légitársaságot legutóbb is feltőkésítéssel mentette meg a szerb kormány.
– utalt a szerb kormány néhány évvel ezelőtti ígéretére Madžar.
A szakértők aggodalmát a Szerbiai Költségvetési Tanács (Fiskalni savet Republike Srbije) 2021-es évre vonatkozó költségvetési javaslatai is alátámasztják.
A dokumentum szerint azonban a nemzeti légitársaság akkor is mintegy 60 millió euró veszteséggel zárná az idei évet, ha nem tör ki a járvány, így viszont az Air Serbia légitársaságnak mintegy 200 millió euróra lesz szüksége ahhoz, hogy az év végéig fenntartsa fizetőképességét.
A Költségvetési Tanács elemzése szerint a szerb légitársaság jelentős “tőkeveszteséggel” működik, ezért a hatályos jogszabályok értelmében a csődeljárás megindítását javasolták az állami vezetésnek.
A fentiekből világosan kiderül, hogy a szerb kormánynak egy dinárt sem szabadna a nemzeti légitársaságba fektetnie, nemhogy a Kereskedelmi Bank eladásából befolyó összegből több százmillió eurós tőkeinjekcióval tartsa életben a haldokló céget. Függetlenül attól, hogy mostanában az oltások korát éljük.
Bankrendszer
PIACVEZETŐ: Az OTP megvette a szlovéniai Nova KBM 100 százalékos részesedését

A BALK tíz nappal ezelőtt számolt be arról, hogy az OTP Bank tárgyalásokat folytat az amerikai Apollo befektetési alappal és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) a maribori Nova kreditna banka Maribor (Új Maribori Hitelbank – NKBM) többségi részvénycsomagjának megvásárlásáról. Az OTP Bank most aláírta az adásvételi megállapodást a szlovéniai Nova KBM 100 százalékos részesedésének megvásárlásáról. A megállapodásuk alapján a felek nem hozzák nyilvánosságra a vételárat.
Az eddigi legjelentősebb akvizíció
A bejelentett felvásárlás az OTP történetének eddigi legjelentősebb akvizíciója , amely várhatóan 2022 második negyedévében, a felügyeleti engedélyek megszerzésével zárul le.
A Nova KBM mérlegfőösszege alapján Szlovénia második legnagyobb bankja, 20,5 százalékos piaci részesedéssel.
Az OTP a tranzakciót követően piacvezetővé válik Szlovéniában, mivel egy másik ottani banknak, az SKB-nek is tulajdonosa. Részesedése megközelítheti a 30 százalékot.
Az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a közlemény szerint hangsúlyozta, hogy a 2019-es piacra lépésük óta keresték a növekedési lehetőségeket Szlovéniában.
Wolf László közölte, hogy a bővülés nem áll meg, továbbra is keresik a térségben az akvizíciós lehetőségeket.
A Nova KBM vezérigazgatója – mint írták – az elmúlt évek fejlődésének tulajdonítja a befektetői érdeklődést. John Denhof hangsúlyozta, hogy több mint kétszeresére növelték a mérlegfőösszeget, négy bankot integráltak, jövedelmezőségük fenntartható.
Várakozása szerint az OTP vezetésével eredményes időszak elé néznek, amely hosszabb távon további sikereket alapozhat meg.
Aktív az OTP
A közlemény kiemelte, hogy az OTP Bank az egyik legaktívabb hitelintézet az európai akvizíciós színtéren, mostanáig 9 országban 11 pénzintézet, illetve banki portfólió megvásárlását jelentették be.
Magyarország mellett vezeti a bolgár, szerb és montenegrói piacot is, a külföldi csoporttagok jelentős mértékben járulnak hozzá a profithoz. Csoportszinten az ügyfelek száma meghaladja a 16,3 milliót, fiókhálózata majdnem 1500 egységből áll.
Az OTP csoport tavaly 310,268 milliárd forint adózott eredményt ért el, ami 26 százalékos csökkenés 2019-hez képest.
Az első negyedévet ugyanakkor a vártnál jobban zárták, 93,3 milliárd forint konszolidált adózás utáni eredménnyel, szemben az előző negyedévi 71,4 milliárd forintos eredménnyel, és az egy évvel korábbi 4 milliárd forintos negyedéves veszteséggel.
A külföldi leánybankok eredmény-hozzájárulása a negyedéves korrigált profiton belül 47 százalékot tett ki, ami 16 százalékpontos javulás az egy évvel ezelőttihez képest – derül ki egy korábban közölt beszámolóból.
Bankrendszer
KETTŐ AZ EGYBEN: Összeolvadt az OTP két szerbiai bankja, avagy az OTP Szerbiában is a legnagyobb akar lenni

Sikeresen zárult az a több mint másfél éve megkezdett integrációs folyamat, amelynek eredményeként az OTP Bank két szerbiai leánybankja, a Vojvođanska banka és az OTP banka Srbija mától összeolvadva, egy bankként, OTP banka Srbija néven működik tovább. Ezt az OTP Bank közölte az MTI-vel csütörtökön.
Példátlan pénzügyi művelet
A régióban még nem volt példa ilyen összetett banki integrációra, amely stratégiai mérföldkövet jelent a legnagyobb szerbiai bank létrehozását célként kitűző OTP Csoport számára.
Az új, integrált bank rendelkezik a legnagyobb piaci részesedéssel a szerbiai hitelezési piacon, valamint 5,6 milliárd eurós mérlegfőösszegével a második legnagyobb banknak számít .
Wolf László, az OTP banka Srbija Igazgatóságának elnöke és az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a közleményben kiemelte:
Az integrált bank Szerbiában összesen 213 fiókkal, és a legtöbb, 322 ATM-mel rendelkezik .
Az OTP Bank 2006 óta van jelen a szerb piacon, nyereséges működése és akvizíciói során folyamatosan növelve piacrészét. A most egyesített két bank közül a Vojvođanska banka 2017-ben, az OTP banka Srbija két évvel később, 2019-ben csatlakozott az OTP Csoporthoz.
________________
Fotó: Twitter
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál
-
Horvátország3 nap telt el azóta
Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet
-
Szerbia3 nap telt el azóta
ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak
-
Horvátország3 nap telt el azóta
RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére
-
Albánia2 nap telt el azóta
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut
-
Szlovénia4 nap telt el azóta
A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában
-
Koszovó5 nap telt el azóta
Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le
-
Szerbia6 nap telt el azóta
“Nemzeti front” létrehozását kezdeményezi 3 erősen jobboldali szerbiai párt