Connect with us

Szerbia

LEX SPECIALIS: Folyamatban van a svájci frank alapú hitelek átváltása Szerbiában

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Bonyolult munkába fogtak a szerbiai bankok, de a hivatalos közlés szerint képesek megbírkózni a feladattal. A Szerbiai Bankszövetség közleményében az olvasható, hogy a szerbiai a bankok „teljes mértékben a konverzióról szóló törvény alapján oldják meg a svájci frankban indexált lakáshitelek kérdését”. A közlemény úgy folytatódik, hogy „a bankok jelen pillanatban a hitelek átváltására tesznek ajánlatot, és az ezzel kapcsolatos kalkuláció elkészítése bankonként más-más ideig tart attól függően, hogy az érinetett bank hány svájci frankos ügyféllel rendelkezik”.

A svájci frankról euróra történő átváltás a konverziós szerződés aláírásának napján érvényes árfolyam alapján történik, az így kapott összeget azonban 38%-kal csökkentik. Az új ajánlatban minden bank azzal a kamattal számol, amelyet az ügyfél 2019. március 31-én kaphatott volna a hitelező banknál az eurós kölcsönökre, de legfeljebb 3,4%-kal + a negyedéves vagy a hat hónapos Európai Irányadó Bankközi Kamatláb (EURIBOR). Van lehetőség maximum 4%-os fix kapatozású hitelre is, de ezt a bankok eddig nem kínálták fel senkinek sem, mert az EURIBOR növekedésére számítanak.

A Szerbiai Bankszövetség szerint egyes bankok már kiküldték az átváltásra vonatkozó ajánlatukat, más bankok viszont ezt ezekben a napokban teszik meg, de mindenképpen végeznek vele a törvényben meghatározott 30 napon belül. Az átváltási procedúra minél gyorsabb lebonyolítása és a sorok elkerülése végett a szerbiai bankok időpontot egyeztetnek az ügyfelekkel.

Szerbiában 2019. április végén fogadták el svájci frankban indexált lakáshitelek átváltásáról szóló speciális törvényt. Szerbia erre a célra megközelítőleg 100 millió eurót választ ki a központi költségvetésből, vagyis az összes adófizető pénzéből, további 130 millió eurót pedig maguk a bankok állnak. A különleges törvény hatályba lépésével annak a 15 785 szerbiai állampolgárnak az ügyét oldják meg, akik svájci frankban vettek fel lakáshitelt, amit még nem fizettek vissza, de vonatkozik a lejárt hitelekre is.

Családok estek szét a hitel miatt
pavlovicJelena Pavlović, a CHF Srbija szövetség képviselője szerint a törvény első hozadéka az volt, hogy a bankokkal sikerült tárgyalóasztalhoz ülni. Pavlović azt mondta, hogy a bankok korábban hallani sem akartak a fenálló szerződések módosításáról, mert elégedettek voltak azzal, ami a szerződésekben volt, és semmiféle tárgyalási készséget nem mutattak. A most elfogadott 38%-os csökkentés azonban korrekt ajánlat, de az adósoknak figyelniük kell a határidőkre.

Az „Efektiva”, vagyis a szerbiai banki ügyfelek fogyasztóvédelmi szervezete arra emlékeztetett, hogy az átváltásról szóló törvény -én lépett életbe, és a bankoknak az ettől a naptól számított 30 napon belül kell megtenniük ajánlataikat személyesen, ajánlott levélben vagy e-mailben, vagyis mindenképpen bizonyítható módon. Az adósoknak szintén harminc napjuk van arra, hogy nyilatkozzanak az ajánlat elfogadásáról vagy elutasításáról.

A Lex Specialis alkalmazásának hatása esetenként, illetve személyenként változó, ami jórészt a törlesztés határidejétől és a jelenlegi kamat nagyaságától függ. Azoknak aligha áll érdekükben a kölcsön átalakítása, akiknek már csak 2-3 évük van vissza a hitelből, mert eddig már szinte minden kamatot megfizettek, ők bírósághoz fordulhatnak, és követlhetik a bankkal kötött szerződésük semmissé nyilvánítását a megváltozott feltételek miatt. Azoknak viszont jobban megéri az új kalkuláció elfogadása, akiknek még 15-20 évük van hátra a hitelből, bár a döntés meghozása előtt figyelembe kell venniük az összes látható és előre nem látható tényezőt.

Ezek közé tartoznak a kamatok, amelyek az adósok többségénél 0,3% és 4,5% között vannak. Azoknak mindenképpen érdemes elővenniük a számológépet, akiknek a hitele 0,3% és 1,7% százalékos kamatozású, és a kamat a jelenleg negatív Londoni Bankközi Ajánlati Kamatszinthez (LIBOR) kötődik – ők a volt KBC bank, valamint az ALFA, Volksbank és HYPO bank ügyfelei, mert a 38% elengedése ugyan csökkenti a törzstőkét, de a konverziról szóló törvényben szereplő magasabb kamat megdrágítja az új banki ajánlatot.

Azok viszont jobban járnak, ha belemennek az átváltásba, akik 3,9% és 4,9% közötti fix kamatot fizetnek. Ez vonatkozik többek között a volt Pireus Bank, a Raiffaisen, az Unicredit és az OTP ügyfeleire, mert a törzstőke csökkenésével akár 40%-kal is kevesebb lehet a havi törlesztőrészletük. A törvény által körvonalazott javaslat elfogadására ugyanakkor semmi okuk nincs azoknak, akik ellen végrehajtási eljárás folyik, vagy akiknek az ingatlanát már elárverezték.

A szerbiai banki ügyfelek előbb említett fogyasztóvédelmi szervezete arra figyelmeztetett, hogy minden eset más és más, és kivételek mindig akadnak. A bankokat perelni is lehet, a kereset azoban azonnal semmisé válik, ha az adós elfogadja a Lex Specialis alapján felkínált ajánlatot. Az viszont egyelőre nem világos, hogy mi van abba az esetben, ha az adós előbb elfogadta az ajánlatot, majd utána perelt. A törvénnyel kapcsolatos bírósági eljárásoknak egyébként is számos olyan buktatójuk lehet, amelyek csak a tárgyalások során válnak láthatóvá.


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Szerbia

Radioaktív anyagot akartak kicsempészni Szerbiából, lehet-e belőle piszkos bomba?

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Radioaktív villámhárító
A radioaktív villámhárító már kiment divatból, de még van belőle szép számmal (Forrás: Prva, Screenshot)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Radioaktív anyagot csempésző férfiakat kaptak el a szerb-horvát határ szerbiai oldalán lévő Bezdánnál, a szerb rendőrség utóbb közölte, hogy három horvát állampolgár van szó, akik villámhárítófejet akartak átcsempészni a határon Horvátország irányába. Az eset még szombaton este történt, de a hír csak kedden szivárgott ki. A jelentések szerint a radioaktív anyag jelenlétét a műszerek mutatták ki a bezdáni átkelőnél, merthogy a villámhárítófej is szivárgott, ezért a határátkelő térségében is nagyobb értékeket mértek. Egyelőre nem tudni, hogy a csempészeknek mi volt a céljuk, így az újságíró fantázia elkezdett „szabadon szárnyalni”.

Sugárzó autó

A műszerek jelzését követően a szerb határőrök egy német rendszámot viselő Audi csomagtartójában, a pótkerék számára fenntartott helyen egy villámhárítófejet találtak, amelyre az ionizáló sugárzást mérő kézi detektor „gerjedt”.

Szerbiai sajtójelentések szerint rögtön kihívták a vinčai Tudományok Intézetének szakértőit, akik megerősítették a radioaktivitás fokozott jelenlétét az autóban

A helyszínre érkező szakemberek állítólag a határállomás dolgozóinál ruhacserét és egészségügyi vizsgálatokat rendeltek el, amelyeket követően az orvosi ellenőrzésen átesett kilenc rendőrt hazaengedték.

Radioaktív villámhárító

Kihelyezett radioaktív villámhárító a szerbiai Borčában (Forrás: Twitter)

Arról egyelőre nincsenek hírek, hogy milyen egészségi károsodást szenvedtek a „sugárzó autó” utasai, akiket 30 napos őrizetbe helyeztek.

Ezzel kapcsolatban egy horvát szakértő úgy nyilatkozott az Index.hr hírportálnak, hogy az ő számukra a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy szerencsétlen flótásokról van szó.

Az autóban ülő három horvát férfit veszélyes anyagok szállításának, valamint feldolgozásának és tárolásának a gyanújával őrizetbe vették Szerbiában, ahol ügyükkel a zombori ügyészség foglalkozik.

A Soinfo zombori hírportál értesülései szerint a radioaktív anyag és az azt szállító autó egy napig a bezdáni határátkelő közelében volt, így a környéken megnövekedett a radioaktív anyagok jelenléte a levegőben, ezt más forrás nem erősítette meg.

A villámhárítófejet a szerb hatóságok azóta átadták tárolásra a Szerbiai Nukleáris Létesítmények nevet viselő cégnek, amelynek a közleménye szerint az „objektum már nem jelent veszélyt” a környezetre.

A radioaktív villámhárítók még az ezredfordulót követően is használatban voltak a délszláv térségben, de 15-20 évvel ezelőtt ott is kivonták őket az „égi csapás elleni harcból”, leszerelésük és eltávolításuk az épületek tetejéről vagy azok környékéről azonban sem Szerbiában, sem Horvátországban nem történt meg teljes mértékben.

Korábban úgy vélték, hogy a kobaltot vagy európiumot tartalmazó villámhárítók bevonzzák az „istennyilát”, ami azonban nem állta meg a helyét, mert a villám inkább a magasság miatt csapott bele ezekbe az eszközökbe, és nem a levegőt ionizáló anyag jelenléte miatt.

További problémát jelentett az is, hogy „sikeres találatok” estén a villámcsapás határa az épület környékén megnövekedett a radioaktivitás.

A belgrádi Blic értesülései szerint Szerbiában 66 lakóépületen találhatók radioaktív villámhárítók, a legtöbb a Belgrádhoz közeli Mladenovacban, Novi Pazarban, Pribojban és Paraćinban van, Szabadkán hat, Zomborban pedig négy található belőlük.

Hivatalos közlés szerint Szerbiában 570 ilyen eszköz van, amelyek használatát 2009-ben tiltották be, sajtóértesülések szerint Horvátországba is körülbelül ugyanennyit tartanak nyilván, és ott is be van tiltva.

Mennyire volt veszélyes radioaktivitás?

Egymásnak ellentmondó jelentések láttak napvilágot azzal kapcsolatban, hogy mekkora veszélyt jelentetett a megtalált radioaktív anyag, és hogy milyen károsodást okozhatott.

A horvát Nova TV egészen addig ment, hogy akár „piszkos bombát” is lehetett volna belőle készíteni, miközben még a horvát és szerb kollégáknak sem volt könnyű tisztázniuk, hogy a fent említett „szerencsétlen flótások” valójában melyik irányba mentek.

Slavko Dimović, a vinčai Nukleáris Tudományok Intézetének helyettes vezetője a belgrádi Prva TV műsorában végül azzal oszlatta el a bizonytalanságot, hogy a radioaktív anyagot szállító autó utasai kilépésre jelentkeztek a bezdáni átkelőnél, amikor a berendezések jelezni kezdtek.

Radioaktív villámhárítófej

Radioaktív villámhárítófej (Forrás: Screenshot)

Dimović elmondása szerint ötezerszeres kontaktértéket mérteket mértek az autó csomagtartójában, ami 8000 mikrosievertet jelent, és ez egy körömnagyságú európiumalapú forrásból származott, amelyet egy speciális autóval, úgynevezett ólomkonténerbe zárva szállítottak el a helyszínről.

Az igazgató szerint a csempészek azért választották Bezdánt, mert a nagy forgalmú átkelőket a vinčai intézet folyamatosan ellenőrzi.

Dimović szerint ez a sugárzó anyag valójában csak azokat veszélyeztette, akik az autóban tartózkodtak, ennek mértéke attól függ, hogy mennyit tartózkodtak a járműben, ezért a környéken élőknek nem kell semmiféle következményektől tartaniuk.

Dr. Bratislav Trifunović onkológus sebészprofesszor a műsorban elmondta, hogy a radioaktív villámhárítók leginkább akkor veszélyesek, amikor valamilyen okból kidőlnek, vagy a földre esnek, mert akkor megváltozik a sugárzás iránya, amely horizontális lesz, és az egész környéket teríti.

Az orvosprofesszor szerint ezúttal nem lehet halált okozó sugárzásról beszélni, és az egészségi károsodás mértéke pedig attól függ, hogy a csempészek mibe csomagolták, a vinčai intézet illetékese erre úgy reagált, hogy semmiképpen sem lehet szakszerű csomagolásról beszélni.

Piszkos bomba előállításáról ugyanakkor senki sem beszélt, az egyelőre csak az újságírói fantázia szüleményének tekinthető.


grecso krisztian lanyos apa 728 kicsi ?c=4784&m=0&a=438898&r=Grecs%C3%B3Kriszti%C3%A1n%3AL%C3%A1nyosapa&t=pi

Az olvasás folytatása

Szerbia

Kiengedték a börtönből a Zoran Đinđić meggyilkolásáért elítélt egyik személyt

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dušan Krsmanović és Zoran Đinđić
Balról Dušan Krsmanović, a merénylet egyik elkövetője, jobbról pedig az áldozat, Zoran Đinđić volt miniszterelnök (Forrás: Mondo)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

Közeleg Zoran Đinđić meggyilkolásának huszadik évfordulója. A CNN közeli N1 televízió szerbiai csatornája úgy értesült, hogy – nem az évforduló alkalmából – ma szabadlábra került Dušan Krsmanović, a „zimonyi klán” egykori tagja. Krsmanović egyike volt azoknak, akiket a Kis-Jugoszlávia (Szerbia-Montenegró) egykori miniszterelnökének, Zoran Đinđićnek a meggyilkolásáért ítéltek el. Belgrádi sajtójelentések szerint a most szabaduló férfi 14 gyilkosság elkövetésében vett részt, az egyiknek közvetlen végrehajtó volt.

A huszadik évforduló

Krsmanovićot mindössze néhány nappal a volt kis-jugoszláv miniszterelnök meggyilkolásának huszadik évfordulója előtt engedték ki a börtönből, ami különös fényt vet a közelgő évfordulóra, illetve az ahhoz kapcsolódó esetleges megemlékezésekre.

Zoran Đinđić

Zoran Đinđić (1952-2003)

A férfi közel húsz év után szabadult. 2019-ben már kérte korábbi szabadlábra helyezését, miután letöltötte büntetésének kétharmadát, de a kérelmét akkor elutasították.

Krsmanovićot a „Szablya” akcióban tartóztatták le, amely a merényletet elkövetők nyomrakerítésére indított rendőrségi művelet volt.

Az elsőfokú bíróság 30 év börtönbüntetésre ítélte, de a fellebbviteli bíróság 20 évre mérsékelte a büntetését.

A most szabadult férfi 2008-ban egy fellebbezésben bűnösnek vallotta magát, és egyúttal enyhébb büntetés kiszabását kérte.

Bevallottam, és nem kíméltem sem magamat, sem másokat. Nem akarok azzal védekezni, hogy ártatlan vagyok. Bűnösnek érzem magam, és a bíróság helyesen mondta ki a bűnösségemet, de a büntetés nem arányos

– fogalmazott írásos vallomásában Krsmanović.

A „beismerő vallomás” miatt megfenyegették őt és a családját is, ezért Szávaszentdemeteren (Sremska Mitrovicában) ült, és nem Pozsarevácon (Požarevac), ahol a merénylet többi résztvevőjét tartják fogva.

Rendszerváltást akartak

Dušan Krsmanović a gyilkosság előtt a zimonyi klánon belül kábítószerkereskedelemmel foglalkozott, belgrádi sajtójelentések szerint a drogot Dušan Spasojević Šiptartól, a zimonyi klán vezetőjétől kapta, aki azt egy másik bandatag által külföldről szerezte be.

A most szabadult férfi állítólag a zimonyi klán egyik legjobb drogdílere volt, alatta egy egész hálózat működött, ez a sajátos MLM belgrádi srácokból állt, akik a szerb fővárosban terjesztették a kábítószert.

A 2003. március 12-én végrehajtott Đinđić-gyilkosság alkalmával az volt a feladata, hogy figyelje a miniszterelnöki jármű mozgását, és azt jelentse a többieknek.

A vád szerint Dušan Krsmanović a Nemanja utcában, vagyis a régi vasútállomás felé vezető többsávos út mentént tartózkodott, ahonnan a Zoran Đinđićet szállító járműkonvoj érkezését várták.

Leparkoltam a kék Ford Escortot az állomás feletti járdán (vagyis a miniszterelnöki hivatal közelében)… akkor Aleksandar (Simović) hívott, és azt mondta: Itt van! Itt van! Izgatott voltam, a szívem dobogni kezdett, két lövést hallottam egymás után, mint amikor azt mondod, hogy „du-du”

– mondta a figyeléssel megbízott Krsmanović, aki már korábban is részt vett egy Zoran Đinđić ellen végrehajtott merényletkísérletben.

Krsmanović nem avatták be a merénylet előkészítésének minden részletébe, csak annyit hallott a társaitól, hogy az egykori miniszterelnök meggyilkolásának indítéka a hatalom megszerzése volt annak érdekében, hogy Nebojša Čović legyen Kis-Jugoszlávia új miniszterelnöke, az elnöki posztot pedig Vojislav Koštunica töltse be.

Đinđić kijelentése Miloševićről



Amikor Milošević távozik, soha többé nem lesz hasonló kormány, bárki is próbálja meg közülünk utánozni őt… Már öt perc múlva felismeritek, és mondjátok azt neki, hogy menjen el, elegünk volt egy Miloševićből a 20. században, nem kell nekünk egy hozzá hasonló a 21. században. Ennyivel tartoztok magatoknak, és ennek az országnak

(Forrás: Twitter, N1)


Đinđić meggyilkolásának ugyanakkor több oka is volt, ezek közül hármat érdemes kiemelni.

A volt miniszterelnök harcot hirdetett a szervezett bűnözés ellen, különleges ügyész kinevezését jelentette be, és szerb háborús bűnösöket adott ki a Hágai Törvényszéknek, beleértve Slobodan Miloševićet volt szerb és kis-jugoszláv elnököt is, akit a legnagyobb felelősség terhelt a délszláv háborúk kirobbantásáért.

Krsmanović elmondása szerint a volt kis-jugoszláv miniszterelnök meggyilkolását Dušan Spasojević Šiptar határozta el, miután találkozott a katonai elhárítás volt parancsnokával, Aca Tomićtyal, aki kapcsolatot tartott fenn az állambiztonsági halálosztagnak nevezett vörössapkás különítmény tagjaival.

Állítólag ők biztosították azt a fegyvert, amelyből a végzetes napon Zvezdan Jovanović Zmija (Kígyó) leadta a két, más források szerint három lövést.

A koszovói származású Jovanović a rettegett vörössapkás terrorellenes egység tagja volt, és annak ellenére alezredesi rangot viselt a rendőrségnél, hogy szakmáját tekintve lakatos volt, korábban ugyanis a Kelet-Szlavóniában és a Drina mentén brutális gyilkosságokat végrehajtó Željko Ražnatović Arkan különítményének tagja volt.

Krsmanović nem az első, aki a merényletet végrehajtó „brigádból” szabadult, a Žmigiként ismert Željko Tojaga a vörössapkások egykori tagja, tavaly április közepén hagyta el a börtönt, miután letöltötte 15 éves büntetését.

A Đinđić-gyilkosságot követően elsőként Saša Pejaković Pele szabadult, aki szintén a vörössapkás műveleti egység erősítette, és a gyilkosság végrehajtásából kivett szerepe miatt nyolc évet töltött börtönben.

Nem sokáig bujkáltak

A volt kis-jugoszláv miniszterelnök meggyilkolását követően a zimonyi klán tagjai bujkálni kezdtek, egy részük bérelt lakásokban rejtőzött el, de a Szablya akció során gyorsan a látókörébe kerültek.

Amikor a televízióban hallottam, hogy Đinđićet megölték, először öngyilkos akartam lenni egy kis pisztollyal, de aztán ez az érzés alábbhagyott. Néhány napig ketten voltunk egy albérletben, de közben tartottam a kapcsolatot a bátyámmal. Átmentem hozzá, a rendőrök ott tartóztattak le minket

– mondta el egy alkalommal a ma (március 7-én) szabadult férfi, akinek a testvére szintén bandatag volt, és szintén a drog terítéséből élt.

A hivatalos változat szerint a zimonyi klánt vezető Spasojević két héttel a Đinđić-gyilkosságot követően a rendőrséggel folytatott tűzharcban vesztette életét, más – nem hivatalos verziók szerint – a rendőrök Spasojevićet és a vele elkapott egyik társát brutálisan megverték, majd lelőtték.

A boncolási jegyzőkönyv szerint Spasojevićet hét golyó találta el, három a fején, és négy a testén.

Az még gyanúsabbá teszi a hivatalosan elővezetett változatot, miszerint Spasojevićet és társát azért ölték meg, mert ellenállást tanúsított, az említett boncolási jegyzőkönyv szerint azonban a két bűnözőt közvetlen közelről és felülről lőtték hátba, valamint fejbe.

A hivatalos változat hitelességében kételkedők szerint úgy nehéz ellenállást tanúsítani, hogy valaki háttal van a támadóinak, de a Balkánon még ez is előfordulhat. A gyilkosság huszadik évfordulója a következő napokban még inkább Szerbiára irányítja a fényt, aminek az egyik résztvevő mostani szabadon engedése nem éppen a legszebb felvezetése.


ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi

Az olvasás folytatása

Szerbia

A Mercedes elektromos autókat gyárhat Szerbiában, ha lesz lítiumkiaknázás

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A Mercedes a Belgrád közelében lévő Rakovica felé tart
A Mercedes a Belgrád közelében lévő Rakovica felé tart (Forrás: Twitter)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

A Mercedes, a Rio Tinto, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és Szerbia kormánya arról tárgyal, hogy a Mercedes elektromosautó-gyárat építene Szerbiában. Diplomáciai körökben terjedő hírek szerint a projekt értéke 2,5 milliárd euró. Emlékezetes, hogy az EBRD a Belgrád-Niš vasútépítési projektbe is beszállt, amely körülbelül ugyanolyan nagyságú beruházás, mint a Mercedes szerbiai gyárának létesítése. A szerbiai gyárban készülő autók egyébként lítiumakkumulátorokat használnának, amelyekhez a lítiumot az ausztrál-brit Rio Tinto bányászná ki Szerbiában.

Bicskanyitogató elnöki viselkedés

A szerb elnök legutóbbi televíziós szereplése alkalmával megerősítette, hogy a belgrádi kormány tárgyal a német óriáscéggel, amely elektromosautó-gyárat létesítene Szerbiában.

Aleksandar Vučić a február végi interjúban elmondta, hogy már többször is tárgyaltak egy ilyen projektről, és hogy számtalanszor gondolkodott már a megvalósításáról.

A világon mindent megadnék azért, hogy lehetővé váljon, de attól tartok, hogy sok rossz döntést hoztunk. Mi vagyunk a világon az egyetlen ország, amely lemondott az úgynevezett fehér aranyról (lítium), és ezzel nagy pénzeket és nagy fejlődési lehetőségeket veszítettünk

– jelentette ki a szerb elnök, aki szerint ezzel kapcsolatban eddig még nem született megállapodás, de több alkalommal is tárgyaltak már róla az Európai Bizottsággal is.

A Mercedesről is beszélt a szerb elnök

A Mercedesről is beszélt a szerb elnök (Forrás: RTS, Screenshot)

Az interjú során Vučić bicskanyitogató módon „fikázta” – nincs rá jobb szó! – a műsorvezetőt, de azért az interjúnak csúfolható adásból kiderült, hogy a Mercedes elektromos autókat gyártó üzemének Szerbiába történő telepítéséről hónapokkal ezelőtt folytak tárgyalások.

A szerb elnök ezzel kapcsolatban felhánytorgatta a műsorvezetőnek, hogy a szerbiai állami televízió – amelynek Vučić a vendége volt – a lítium kiaknázása ellen kampányolt azzal az általa tolmácsolt állítással, hogy „Szerbia eltűnik, ha a lítium kiaknázásába kezd”.

Aztán Scholz hülye, vagy nem normális, és Németország el fog tűnni a lítium miatt, mert (Scholz) azt mondta, hogy megkezdik a kitermelést. Úgy néz ki, hogy egy kicsit hülye, olyan hülye, mint én, igaz?

– tette fel a kérdést a kocsmai szintre süllyedő szerb államfő. Ezt követően elkanyarodtak erről a témáról, de az összevissza vádaskodás – ami az egész interjút jellemezte – tovább folytatódott.

Koszovó vagy egy Mercedes-üzem?

Néhány nappal az elnöki interjú előtt a Demostat közvéleménykutató cég arról írt a honlapján, hogy az említett külföldi partnerekkel folyó tárgyalósok már közelednek a végső megállapodáshoz, de a potenciális beruházás attól függ, hogy Szerbiában sikerül-e kitermelni a lítiumot, de azt is számításba veszik, hogy a belgrádi kormány milyen külpolitikai irányultsággal rendelkezik az elkövetkező időszakban.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a szerb kormány a Loznica, vagyis az érintett környék át hergelő ellenzéki pártok és környezetvédelmi csoportok nyomására tavaly (2022) leállította a lítium kiaknázásával kapcsolatos előkészületeket.

Mindeközben a szerb elnök folyamatosan a lítium kitermelését támogatta, ezért a brit-ausztrál cég nem tűnt el Szerbiából, és – talán az elnöki állásponttól felbátorodva – „fű alatt” folytatta tevékenységét, egyes hírek szerint például nem állította le a lítium kiaknázásával kapcsolatos területek felvásárlását.

A Mercedes is eszébe juthatott a szerb elnöknek a brüsszeli találkozón (Forrás: Twitter, Josep Borrell)

A Mercedes is eszébe juthatott a szerb elnöknek a brüsszeli találkozón (Forrás: Twitter, Josep Borrell)

A másik dolog, amit nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a Koszovó helyzetéről szóló tárgyalások legutóbbi fordulóját két nappal azt követően tartották, hogy a Demostat cikke megjelent, tehát Vučić úgy ült le tárgyalni Koszovóról, hogy elnöki szemei előtt ott lebeghetett a Mercedes szerbiai megjelenése, amiért – mint mondta – a világon mindent megadna.

Miután a német cég elektromos autókat gyártó üzemével kapcsolatos tervekről Szerbia az Európai Bizottsággal is tárgyalt, Vučić említett álláspontját nyilván a Szerbia és Koszovó között közvetítő Európai Unió, illetve Josep Borrell is ismerte, vagy ismerhette, és esetleg felhasználhatta a Koszovóról folyó tárgyalások során.

Kicsit tovább, esetleg túlgondolva a helyzetet, felmerülhet a kérdés, hogy a szerb elnök zsarolható-e ezzel, miután korábban azt mondta, hogy a Nyugat gazdasági nyomást kíván gyakorolni Szerbiára, ha nem fogadja el a már európai tervként emlegetett francia-német javaslatot.

Ugyanakkor a Szerbiának ígért „sárgarépa-projekt” része lehet a Mercedes érkezése, ha Belgrád konstruktív magatartást tanúsít a Pristinával folytatott tárgyalásokon, és elfogadja a Koszovóra vonatkozó európai tervet – vagyis ad abszurdum, a kérdés úgy is felmerülhet, hogy mi ér többet Szerbiának, Koszovó, vagy egy Mercedes üzem?

A német óriáscég döntése, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank garanciáival gyárat nyit Szerbiában, egyértelműen jelezné, hogy Szerbia milyen irányba halad, vagyis hogy nyugat felé tájolta be magát, ugyanakkor a stuttgarti cég feltűnése a „bérces balkáni országban” „erős üzenet lenne más globális befektetők számára, hogy Szerbia biztonságos befektetési célpontnak számít.

Ehhez, és a tervezett további nyugati beruházások teljesüléséhez azonban a belgrádi vezetésnek minden bizonnyal el kellene fogadnia az Európai Unió kül- és biztonságpolitikájához való fokozatos igazodást, ami végső soron az Oroszország elleni szankciók bevezetését jelentené, ha egyáltalán lesz még Oroszország a jelenlegi formájában, amire odaérünk.

Elektromos Mercedesek Szerbiából

A Demostat által idézett, de közelebbről meg nem nevezett forrás szerint a Mercedes Szerbiába érkezése ezúttal nem marad a szerb kormánypropaganda szintjén, mint az a német cég és a szerb Ikarbus együttműködésének esetében történt évekkel ezelőtt, mert a szerződés aláírása esetén a végrehajtás azonnal megkezdődik.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Rio Tinto lítiumot fog bányászni Szerbiában annak ellenére, hogy a belgrádi kormány a tavalyi év elején hivatalosan felfüggesztette az úgynevezett „Jadar” projektet a környezetvédelmi aktivisták tiltakozása miatt.

Ezt megelőzően Szerbia a lítium kiaknázásának engedélyét ahhoz a feltételhez kötötte, hogy a nyugati befektetők egy akkumulátorgyárat és egy elektromos autókat gyártó üzemet telepítenek Szerbiába, vagyis a belgrádi vezetés nem kívánt belemenni abba, hogy a lítium kiaknázásának fejében az ország ne kapjon semmit, és hogy a kitermelő cégek a lítiumot nyersanyagként szabadon exportálják más országokba.

A Demostat beszámolója szerint egyáltalán nem biztos, hogy a Rio Tinóval való együttműködés megszűnik, ugyanakkor nyitva áll a lehetőség, hogy az állam új partnert találjon, amelynek nem csorbult annyira a hírneve, mint a brit-ausztrál vállalatnak, a Rio Tintót ugyanis világszerte számos vád éri környezetromboló tevékenysége miatt.

A nemzetközi bányászati cég azonban nem adja fel, és ezt a Reuters egyik decemberi jelentése is bizonyítja, miszerint a Rio Tinto vezérigazgatója egy sydney-i befektetői tájékoztatón azt mondta, hogy a Jadar, vagyis a szerbiai projekt „hihetetlen értéket képvisel”, ezért a cége nem mondott le a szerbiai lítium kibányászásáról.

Mercedes

A fiúk a bányában dolgoznak. 2030-ra a mongóliai Oyu Tolgoi lehet a világ ötödik legnagyobb rézbányája az ázsiai ország miniszterelnöke szerint (Forrás: Twitter, Л.Оюун-Эрдэнэ)

Ezzel párhuzamosan a multinacionális cég szerbiai leányvállalata, a Rio Sava nem tagadja, hogy folytatódott a földvásárlás Loznica környékén.

A projekt folytatása mellett szól, hogy Vučić elnök minden alkalmat megragad arra, hogy elégedetlenségét fejezze ki a lítium kiaknázásával kapcsolatos projekt és a Rio Tinóval való együttműködés leállítása miatt – és akkor gyengén fogalmaztunk.

A Rio Tinto mellett szól az is, hogy a Mercedesszel kapcsolatos tárgyalásokban részt vesz az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is, amely 2015-ben együttműködött a brit-ausztrál céggel egy mongóliai projektben, amely földalatti rézbányák létesítésére vonatkozott.

Mindennek a végén levonhatjuk a következtetést, hogy ha a Mercedes Szerbiába települ, akkor bizonyos értelemben Szerbia lesz a következő Mongólia, és ebben az EBRD segít a belgrádi vezetésnek, vagy netalán a Rio Tintonak.


vamos miklos visz a vonat 128 Vámos Miklós: Visz a vonat

Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: