Kurtit akarták legyőzni, de csak meggyengíteni sikerült

Vjosa Osmani nélkül nem lesz könnyű stabilitást teremteni

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Albin Kurti ismét megnyerte a koszovói parlamenti választásokat, de ezúttal már korántsem olyan fölénnyel, mint fél évvel ezelőtt. A június 7-i előrehozott választás nem változtatta meg a pártok sorrendjét, annál inkább az erőviszonyokat.

A Vetëvendosje továbbra is messze a legerősebb politikai erő maradt, viszont az ellenzék szinte minden jelentősebb szereplője erősödni tudott. A legnagyobb nyertesnek sokak szerint a Vjosa Osmanit visszacsábító Koszovói Demokratikus Liga (LDK) tekinthető, amely évek óta nem látott eredményt ért el.

A sorrend nem változott

A szavazatok 99,4 százalékos feldolgozottságánál Albin Kurti Önrendelkezés (Vetëvendosje) mozgalma a voksok 42,92 százalékát szerezte meg. Ez önmagában még mindig rendkívül erős eredmény, ugyanakkor közel hat és fél százalékponttal gyengébb a 2025 decemberi választáson elért támogatottságnál.

A második helyen ismét a Koszovói Demokratikus Párt (PDK) végzett, amely 21,06 százalékot szerzett. A párt gyakorlatilag stagnált, mindössze néhány század százalékkal javított korábbi eredményén.

Kapcsolódó cikk

Koszovó kedvenc sportja az előrehozott választás

A választás egyik legfontosabb fejleménye az LDK előretörése volt. A Rugova-féle politikai hagyományokra építő párt 17,61 százalékot szerzett, ami mintegy négy százalékpontos növekedést jelent. Az eredményben jelentős szerepe lehetett annak, hogy a párt kampányának egyik központi alakja Vjosa Osmani volt.

A volt államfő 2021-ben szakított az LDK-val, majd Albin Kurti szövetségeseként került hatalomra.

Most azonban „politikai pozicionálásból” visszatért egykori pártjához, amely ettől azt remélte, hogy elszívhatja a mérsékeltebb szavazókat a Vetëvendosjétől. A számok alapján ez a stratégia részben működött is.

Jól szerepelt Ramush Haradinaj politikai tábora, az AAK is, azaz a Koszovó Jövőjéért Szövetség (Aleanca për Ardhmërinë e Kosovës) . A párt ezúttal 7,18 százalékot szerzett, vagyis jóval magabiztosabban lépte át a parlamenti küszöböt, mint az előző választáson.

A választás egyik nagy vesztese a Szociáldemokrata Párt (PSD) lett. Az alakulat mindössze 0,27 százalékot kapott, ami kevesebb mint kétezer szavazatot jelentett országos szinten. A párt még a parlamenti küszöb közelébe sem került.

A részvétel szintén fontos üzenetet hordoz. Míg a 2025-ös decemberi választáson a szavazók 44,99 százaléka járult az urnákhoz, addig most csupán 36,38 százalék. Ez azt jelenti, hogy nagyjából kétszázezerrel kevesebb koszovói vett részt a voksoláson, mint fél évvel korábban.

A külföldön élő koszovóiak szavazatai egyelőre nem szerepelnek a végleges eredményekben. A diaszpórából mintegy 130 ezer választót regisztráltak, így ezek a voksok még kisebb mértékben módosíthatják az arányokat.

Albin Kurti visszafogottabb hangot ürött meg

A győzelem kihirdetése után Albin Kurti már békülékenyebb hangot ütött meg, mint a kampány során. A pristinai Skanderbeg téren összegyűlt hívei előtt arról beszélt, hogy a következő hetekben minden albán párttal tárgyalni kíván, mert szerinte az ország legfontosabb feladata jelenleg az elhúzódó intézményi válság lezárása.

Kurti a választások megnyerése után visszafogottabban nyilatkozott, de azért volt egy kis tűzijáték (Forrás: Screenshot, Facebook)

Kurti külön hangsúlyozta, hogy Koszovónak szerinte nem a kormánya vagy az elnöke hiányzik, hanem a működő parlamentje. A jelenlegi patthelyzet ugyanis abból alakult ki, hogy a képviselők hónapokon keresztül nem tudtak megállapodni az államfő személyéről, ezért az ország előrehozott választásokra kényszerült.

A koalíciós tárgyalások központi kérdése éppen ezért ismét az elnöki tisztség lehet. Lumir Abdixhiku, az LDK vezetője már a választás éjszakáján világossá tette, hogy pártja számára minden egyeztetés kiindulópontja Vjosa Osmani újraválasztása lesz.

Kapcsolódó cikk

FAZ: Osmani „Trump jelöltjét” játssza, bármire kész a karrierjéért

Maga Osmani is megerősítette, hogy nevét nem kívánják mellőzni a versnyben, és úgy vélte, hogy Albin Kurtinak nincs valós oka arra, hogy elutasítsa egy újabb elnöki mandátum lehetőségét.

A következő hetek tehát minden bizonnyal nem a választási eredményekről, hanem a koszovói politika kedvenc sportjáról, a koalíciós matematikáról szólnak majd.

Kurti ismét nyert, de már nem olyan fölénnyel, hogy egyedül dönthessen mindenről. Az ellenzék erősödött, az LDK visszakerült a politikai térképre, Vjosa Osmani pedig ismét kulcsszereplővé vált. A választás tehát lezárult, a valódi politikai mérkőzés azonban csak most kezdődik, amibe a szerbek nemigen szólhatnak bele.

Vučić bábpártja mind a tíz mandátumot magának követeli

A szerb közösség számára fenntartott tíz parlamenti hely körül máris vita bontakozott ki. A Belgrád által támogatott Szerb Lista közölte, hogy számításaik szerint mind a tíz, a szerb kisebbséget megillető mandátumot megszerezték, ugyanakkor azt állítják, hogy az egyik képviselői helyet „megpróbálják elvenni tőlük”.

Igor Simić, a Szerb Lista elnökségi tagja szerint alakulatuk több mint 42 ezer szavazatot kapott, vagyis még a korábbi parlamenti választáson elért eredményüket is felülmúlták. Állítása szerint a szerb többségű településeken közel tizenháromszor több szavazatot szereztek, mint Nenad Rašić pártja, a Szabadságért, Igazságért és Fennmaradásért Mozgalom.

Egy nép, egy lista – ezzel a szlogennel vett részt a koszovói választásokon a Szerb Lista. A felsorolás végéről hiányzik „az egy elnök” félmondat, illetve egyharmad mondat. Egyre nyilvánvalóbb, hogy Aleksandar Vučić totális kontrollra törekszik az élet minden területén Szerbiában, és azon kívül is (Forrás: Facebook, Srpska Lista)

A vita középpontjában éppen Rašić áll. A Szerb Lista azt állítja, hogy az albán többségű településeken mesterségesen növelik a támogatottságát annak érdekében, hogy megszerezzen egy szerb kisebbségi mandátumot.

A belgrádi rezsimhez szorosan kötődő párt emiatt ismét választási manipulációt emleget, és azt állítja, hogy Pristina „a szerb néptől veszi el” az egyik képviselői helyet.

A háttérben valójában régi politikai konfliktus húzódik meg. Nenad Rašić az egyik legismertebb koszovói szerb politikus, aki nyíltan szembefordult a Szerb Listával és Aleksandar Vučić politikájával, ezért a belgrádi kormányközeli média rendszeresen „Kurti szerbjének” nevezi.

Ha Rašić valóban mandátumhoz jut, akkor a koszovói parlamentben nem kizárólag a Szerb Lista képviselheti majd a szerb közösséget, ami érzékeny politikai vereség lenne Belgrád számára.

Brüsszel kormányozható országot szeretne látni

A választás után Brüsszelből is gyorsan megérkezett az üzenet. Marta Kos bővítési biztos gratulált Albin Kurtinak a győzelemhez, és külön kiemelte, hogy a választási folyamat békésen, rendezett körülmények között zajlott le. A szlovén politikus ugyanakkor finoman emlékeztette a koszovói pártokat arra, hogy a választási eredmény önmagában még nem oldja meg az ország problémáit.

Kos szerint a következő időszak legfontosabb feladata a kompromisszumkeresés lesz, mert Koszovó csak akkor tud előrelépni az európai integráció útján, ha a politikai erők képesek együttműködni és stabil intézményi rendszert kialakítani.

Magyarán szólva: Brüsszelben sem azt várják, hogy ki kit győzött le a kampányban, hanem azt, hogy végre valaki összerakjon egy működő parlamenti többséget. Ez Koszovóban hagyományosan nem a legegyszerűbb politikai feladat.

A bővítési biztos azt is jelezte, hogy a közeljövőben ismét Koszovóba látogatna, hogy felgyorsítsa az uniós integrációval kapcsolatos egyeztetéseket, valamint a Nyugat-Balkánnak szánt Gazdasági Növekedési Terv forrásainak lehívását.

Vagyis miközben Pristinában a pártok a következő hetekben várhatóan az elnöki tisztségről, a koalíciós matematikáról és a hatalmi pozíciókról vitatkoznak majd, Brüsszel már azt szeretné látni, hogy az ország végre kormányozható legyen.