Beindult a választási gépezet, csak úgy sorjáznak a választásokon induló pártok Szerbiában

Vučić ellen sokan indulnak, csak nem együtt: az ellenzék ismét több listára szakadt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai választások október 25-i időpontjának kiírása után sorra jelentették be a pártok, hogyan és kivel indulnak, vagy éppen nem indulnak az előrehozott parlamenti választáson. Az egyetemisták még aznap azt üzenték: eljött az idő, amit annyira vártak, itt az ideje győzni.

Az ellenzéki pártoknak ezúttal sem sikerült összefogni, így egy részük beállt az egyetemisták mögé, mások pedig különböző blokkokba tömörülve próbálják magukat megmérettetni majd az október 25-i választásokon.

Az biztos, hogy a legnagyobb támogatottságuk az egyetemistáknak van, ezt bizonyítja az is, hogy pénteken és szombaton, a választási lista állításához szükséges támogató aláírásgyűjtés megkezdésekor hatalmas sorokban várakoztak az emberek, hogy támogathassák őket.

Ezzel szemben Aleksandar Vučić már pénteken este arról beszélt, hogy listájukat több mint 170.000 ember támogatta, ő pedig elsírta magát az örömtől. Tény viszont, azzal, hogy kiírta a választásokat, döntéshelyzetbe kényszerítette a széttöredezett ellenzéket.

Érdekes módon a szerb elnöknek akadt közjegyző, aki hitelesítette az aláírását. Az aláírást követően a Aleksandar Vučić „végtelen háláját” fejezte ki Szerbia minden csodálatos lakosának. „Kevesebb mint egy óra alatt több tízezer aláírást gyűjtöttünk össze listánk támogatására” – mondta az elégedett elnök (Forrás: szerb elnöki Instagram)

De úgy tűnik, nemcsak őket: rögtön három olyan szervezet is alakult egyetlen egy címen, egyetlen alapítóval, amelynek célja, hogy összezavarja az egyetemistákkal szimpatizáló szavazókat.

A megrendelő pedig ki lehetett más, mint a jelenlegi hatalom?

Egyetemisták: „Eljött a győzelem ideje”

Az egyetemisták nem meglepetésként, hanem az elmúlt csaknem ötszáz napos tiltakozássorozat egyik eredményeként értékelték, hogy Aleksandar Vučić október 25-re kiírta az előrehozott parlamenti választást.

Kapcsolódó cikk

Szerbiai választások: megkezdte a kampányt az Egyetemista lista

Közleményükben azt írták, hogy a hatalom sokáig hallgatott, ígérgetett és halogatott, abban bízva, hogy az emberek hamarabb elfáradnak, mint ameddig a tiltakozás kitart. Szerintük azonban egy dolgot nem vettek számításba: „a diákok akkor is maradtak, amikor mindenki más feladta”.

A blokád alatt álló egyetemek hallgatói azt állítják, elkészült a részletes társadalmi programjuk, és kiválasztották azokat a szakembereket is, akik a mozgalmat a választási listán képviselik. Közülük tizenkettő be is mutatkozott az első nagygyűlésükön, Újvidéken.

Mindannyian magas fokozattal rendelkező, tudománnyal foglalkozó szakemberek. Jovo Bakić szociológus, Radomir Saičić akadémikus, Ilija Srdanović kardiológus és egyetemi tanár, Ljubica Opanica egyetemi tanár, Adem Mavrić politológus, Nemanja Đurić szakszervezeti vezető és Tihomir Stanić színész.

Kik álltak az egyetemisták mögé?

Az ellenzéki pártok közül viszont többen úgy döntöttek, hogy nem indulnak a rendkívüli parlamenti választásokon, hanem egyértelműsítik: az egyetemisták mellett állnak.

A Demokrata Párt (DS), a Zöld–Baloldal (ZLF), a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG), a Kreni-Promeni, a Dveri, valamint több kisebb párt és mozgalom, köztük a Vajdasági Magyar Plénum, a Vajdasági Magyar Újrakezdés is kijelentette, az egyetemisták mellett állnak.

Kapcsolódó cikk

Vučić feloszlatta a szerb parlamentet, október 25-én előrehozott választásokat tartanak

Az egyetemisták támogatói között említik Boris Tadić Szociáldemokrata Pártját (SDS) és az Elég volt (Dosta je bilo) mozgalmat is. Talán lényeges megemlíteni, hogy ezek a pártok nem kapnak helyet az egyetemisták listáján, hanem saját listájuk felállításáról mondtak le az egyetemisták javára.

Ez alól kivétel (talán) a Vajdasági Magyar Plénum, amelynek elnöke, Surányi Zoltán arról beszélt a napokban, hogy két helyet kaptak a listán, de hogy hivatalosan és pontosan melyiket és ki az a két személy, egyelőre nem tudni.

A PSG vezetője, Pavle Grbović például azzal indokolta az egyetemisták támogatását, hogy miután nem sikerült létrehozni az egységes parlamenti ellenzéki listát, stratégiailag ezt tartják a legjobb megoldásnak.

Akik viszont külön, európai opcióként indulnak

Az ellenzék egyik nagyobb tömbjét a Szabadság és Igazságosság Pártja (SSP), a Szerbia Központ – SRCE és a Szolidaritás alkotja. Közös listájuk neve az Európai Szerbia – Marinika Tepić – Zdravko Ponoš. Ez a blokk tekinthető az egyik klasszikus, egyértelműen Európa-párti ellenzéki opciónak.

Külön listát állít Miroslav Aleksić Népi Mozgalma (NPS), Aleksandar Jovanović Ćuta Ökológiai Felkelése (Ekološki ustanak) és Miloš Parandilović Szerbia Új Arca (Novo lice Srbije) is. A három párt szövetségének neve Népi Szerbia, választási listájuk pedig a A nép választása nevet kapta. Aleksić jelezte, hogy a lista más, a hatalommal szemben álló politikai szervezetek és párton kívüli személyiségek előtt is nyitva áll.

Kapcsolódó cikk

Kérdésessé válhat Szerbia EU-csatlakozása Ratko Mladić temetése után

A két proeurópai ellenzéki blokk között voltak tárgyalások az esetleges közös indulásról, de ezek nem vezettek eredményre. Így az SSP–SRCE–Solidarnost és az NPS–Ekološki ustanak–Novo lice Srbije egymással is versenyezni fog ugyanannak az ellenzéki választói tábornak legalább egy részéért. Elemzők már arra is figyelmeztettek, hogy a megosztottság akár mandátumvesztéssel is járhat, ha valamelyik lista nem éri el a parlamenti küszöböt.

Dragan Đilas, a Szabadság és Igazságosság Párt elnöke azt mondta világos elképzeléseik és programjuk van arra, hogyan lehet száz nap alatt lebontani az SNS által kiépített rendszert, és elkezdeni egy „európai Szerbia” felépítését. Kiemelte a korrupció elleni harcot, valamint az egészségügybe és az oktatásba való nagyobb befektetést.

Marinika Tepić, a párt alelnöke kiemelte, nem akarják Šešelj Szerbiáját, olyan Szerbiát akarnak, ahol jogállamiság, szabad választások és szabad média van, és mindenki egyenlő. Júniusban úgy fogalmazott, hogy az „ellenzék vagy egyetemisták” dilemma mesterséges, és szerinte a megoldás: „és az egyetemisták, és mi”.

Az SSP tiszteletben tartja a diákmozgalmat és annak társadalomébresztő szerepét, de szerinte a politikai pártoknak vállalniuk kell a politikai folyamatokért viselt felelősséget.

Vučić a választások kiírásával egyúttal döntésre kényszerítette az ellenzéket: ki áll be a diákok mögé, és ki akar saját politikai túléléséért és parlamenti képviseletéért külön megküzdeni. Az SSP–Tepić–Đilas válasza erre egyértelmű: indulnak.

Nemzeti konzervatívok és euroszkeptikusok indulnak

A nemzeti-konzervatív ellenzék egy része szintén saját listát állít. A Miloš Jovanović vezette Új Szerbiai Demokrata Párt (Novi DSS) és a Monarhisták – Mozgalom a Szerb Királyságért szeptember 11-én írta alá a közös választási szereplésről szóló megállapodást.

Kapcsolódó cikk

Vučić szimulálja a demokráciát, még van, aki szóba áll vele

A NADA-koalíció pártjai Autentikus Jobboldal néven indulnak, és már megkezdték az induláshoz szükséges támogatói aláírások gyűjtését. Jovanović egyértelművé tette, hogy a választások után Aleksandar Vučić rendszerének leváltását akarják, ugyanakkor nemcsak hatalom-, hanem politikaváltást is követelnek.

Egy újabb jobboldali-szuverenista menetoszlopot Branimir Nestorović „Mi, a nép ereje” nevét viselő mozgalma és Vladimir Gajić Néppártja alkot. A két szervezet megállapodott a közös választási indulásról. Saját meghatározásuk szerint közös platformjuk szuverenista és euroszkeptikus lesz.

Ez azt jelenti, hogy a Vučić-rendszer jobboldali ellenzékének szavazatai sem egyetlen listára koncentrálódnak: Jovanović és Nestorović külön tömbben próbálja megszólítani ezt a választói réteget. A korábbi választások során egyébként felmerült, hogy a magát a Covid-járvány idején nevetségessé tevő dr. Branimir Nestorović tulajdonképen a szerb elnök embere.

A VMSZ önállóan indul, a választásokat követően megint Vučićtyal bútoroznának össze

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a hétvégén bejelentette, hogy hétfőn kezdik az aláírásgyűjtést – a kisebbségi listáknak 5000 aláírásra van szükségük a listaállításhoz – méghozzá nagyon sok helyen, összesen több mint hatvan helyszínen.

Kapcsolódó cikk

Egy „nem elegáns” pártelnök, aki nem hagyhatta cserben a közösséget

Pásztor egyébként már korábban beszélt arról, hogy ők önállóan indulnak a választásokon, de előre bejelentette, hogy a választásokat követően a Szerb Haladó Párttal lépnek majd koalícióra.

Nem tudni, akkor is marad-e ez az opció, ha az egyetemisták aratnak győzelmet.

Amennyiben igen, és tartja magát hozzá, mert ahogy Pásztor mondta, “ők nem politikai prostituáltak, és elvszerű és gerinces emberek sokasága a párt”, akkor a VMSZ ellenzékből politizál majd.

Referendumhangulat vagy összezavart választók?

Az akadémiai közösség több szervezete nyílt levélben arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy gondolják át saját indulásukat, ne állítsanak külön listákat, hanem támogassák a diákokat. Érvelésük szerint most nem a mandátumok száma vagy az egyes pártok láthatósága a legfontosabb, hanem az, hogy melyik stratégia növeli a demokratikus változás esélyét.

Ez azonban nem győzött meg mindenkit. Így a választás, amelyet sokáig a Vučić-rendszer és az ellene szerveződő társadalom közötti referendumként képzeltünk el, úgy tűnik egy kaotikus versennyé alakul.

A választások kiírására több mint 500 napja várnak az egyetemisták és az ellenzék. Ennyi idő sem volt elég arra, hogy egy egységes ellenzéki lista létrejöjjön. A kérdés most az, hogy a külön induló ellenzéki listák gyengítik-e a diákok által kialakítani kívánt népszavazásszerű helyzetet – vagy éppen olyan választókat visznek el az urnákhoz, akiket a diáklista önmagában nem tudna megszólítani.

Elemzők szerint a verseny rendkívül kiélezett lehet. Szerbiában a nem hivatalos választási kampány már hónapokkal a választások kiírása előtt megkezdődött. Az egyetemisták az ország különböző részein tartott rendezvények mellett házról házra járva beszélgettek az emberekkel. Eközben Aleksandar Vučić államfő szinte naponta járta Szerbiát, útjairól pedig rendszeresen beszámoltak a kormányhoz közel álló médiumok.

Az biztos, hogy a hatalom mindent megtesz azért, hogy összezavarja a választókat. Szeptember elején ugyanazon a belgrádi címen, ugyanaz az alapító három szervezetet hozott létre: Az egyetemisták győznek, Szerbia Egyetemista Listája – Az egyetemisták győznek valamint Belgrád Egyetemista Listája – Az egyetemisták győznek néven.

Mindhármat 2026. szeptember 3-án alapították, azonos címmel: Bulevar Arsenija Čarnojevića 126a, Újbelgrád, és a statútumuk is azonos. Az Istinomer hírportál szerint az APR hivatalosan szeptember 10-én jegyezte be őket. Az alapítóként David Isailović szerepel. Róla viszont alig tudni valamit, bizonyított kapcsolata a haladókhoz nincs.

Az egyetemisták valódi választási listájának neve Egyetemista lista – Az egyetemisták győznek. A három hasonló nevű szervezet tehát alkalmas lehet a választók megtévesztésére. A Demokrata Párt szerint ez a hatalom koordinált előkészülete „hamis egyetemista listák” létrehozására. A választási listákat a szavazás előtt húsz nappal kell leadni, vagyis a határidő október 5-e.

A két nagy pólus, a Vučić-lista és az egyetemisták listája mellett a legújabb mérések szerint 16, de akár 19 párt is lehet a szavazólapon. A kampány viszont könnyen két szereplőre szűkülhet – Vučićra és az egyetemistákra –, miközben a mandátumok elosztásánál döntő jelentősége lehet annak, hány kisebb lista jut át a háromszázalékos küszöbön, és mennyi ellenzéki szavazat vész el miatta.

A szavazók látszólag egyszerű döntés előtt állnak: a jelenlegi rendszert akarják-e hatalomban tartani – a Vajdasági Magyar Szövetséggel együtt – vagy végre kockáztatni is mernek – miközben „vannak valakik”, akik zavarják a tisztánlátást.