Öt boszniai hegymászó vesztette életét az Elbruszon

A vihar csapdába ejtett egy zenicai expedíciót Európa egyik leghalálosabb hegyén

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Európa legmagasabb csúcsának meghódítása közben öt bosznia-hercegovinai hegymászó vesztette életét, miután az Elbruszon a kedvezőnek induló időjárás néhány óra alatt orkánerejű hóviharrá változott.

A hétfős expedícióból ketten túlélték a tragédiát, a mentőalakulatok pedig továbbra is rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak a holttestek lehozatalán, amit egy időre fel is kellett függeszteniük.

Hirtelen megváltozott az időjárás

Óriási tragédia rázta meg a balkáni hegymászó-közösséget: öt bosznia-hercegovinai hegymászó vesztette életét az 5642 méter magas Elbruszon, Oroszországban.

A hétfős csapat tagjai Zenicából indultak a kontinens legmagasabb hegycsúcsának meghódítására, azonban a hirtelen megváltozó időjárás végzetesnek bizonyult.

A rendelkezésre álló információk szerint a csoport július 25-én kezdte meg a „csúcs támadását”. Mintegy 5100 méteres magasságban két hegymászó rosszul lett, ezt követően pedig a helyzet gyorsan kritikussá vált.

Az expedíció egyik tagja saját erejéből le tudott ereszkedni, és segítséget hívott, egy másik túlélőt pedig az orosz mentőszolgálatok találtak meg. Mindkettőjüket kórházba szállították.

Órák alatt fordult pokolivá az időjárás

Helyi hegyi vezetők szerint az induláskor még viszonylag kedvező körülmények uralkodtak az Elbruszon, később azonban drámai fordulat következett be.

A szél sebessége előbb elérte a 45 kilométer/órát, majd az éjszaka folyamán 70 kilométer/órára erősödött, miközben hóvihar keletkezett és rendkívül rossz látási viszonyok alakultak ki.

Az orosz Nyomozó Bizottság Kabard–Balkár Köztársaságban működő szervezeti egysége vizsgálatot indított a tragédia körülményeinek tisztázására.

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma által közzétett felvételeken is látható, hogy a mentőcsapatok extrém körülmények között dolgoznak a hegyen. A mentőalakulatok megtalálták az utolsó három eltűnt hegymászót is, arról is vannak felvételek a közösségi médiában, de kegyeleti okokból azokat nem másoljuk ide

Az áldozatok Meliha Čaušević, Alma Okanović, Denis Okanović, Almir Krivdić, Nermin Talam. A tragédiát ketten élték túl: Haris Adilović és Kemal Vidimlić.

Egy másik boszniai csoport feladta, így ők túlélték

Körülbelül 3800 méteres magasságban a zenicai hegymászócsoport találkozott egy hercegovinai csoporttal Trebinje környékéről. A honfitársak közötti rövid találkozó kellemes beszélgetéssé alakult, amelynek végén sikeres mászást kívántak egymásnak.

A zenicai csoport azt tervezte, hogy éjfél után egy órakor indul el a csúcs felé, míg a hercegovinai expedíció úgy döntött, hogy július 24-én este 10 órakor kezdi meg a mászást. Egy helyi vezetőtől azonban azt az információt kapták, hogy az időjárás várhatóan reggel hat órától romlani fog.

A mászás során a hőmérséklet folyamatosan csökkent, a szél pedig egyre erősebb lett. A hegymászók jól érezték magukat, és a tervezettnél gyorsabban haladtak, de körülbelül 5000 méteres magasságban egy nagyobb hegymászócsoport feltartotta őket.

Eközben az időjárási körülmények gyorsan romlottak. A köd egyre sűrűbbé vált, a szél sebessége pedig elérte a 70 kilométer/órát.

A hercegovinai hegymászók hat órakor elérték az 5 400 méteres magasságot, amikor egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a gyorsan változó időjárási körülmények miatt feladják a mászást és visszafordulnak, pedig már csak mintegy 250 méterre voltak a csúcstól.

Ez a hercegovinai csoport feladta, pedig már majdnem feljutottak a csúcsra, viszont ennek a döntésnek köszönhetően túlélték Elbruszt

Biztonságban leereszkedtek a 4040 méteres magasságban lévő hegyi menedékházhoz, összepakolták a felszerelésüket, és folytatták az ereszkedést.

Miután elhagyták Oroszországot, Grúziában (Georgia), a kora reggeli órákban értesültek arról a tragikus hírről, hogy meghalt a zenicai hegymászócsapat öt tagja, akikkel a mászás során találkoztak.

A mentőakciót le kellett állítani

Közben az orosz mentőalakulatok ugyan megtalálták az utolsó három eltűnt boszniai hegymászót is, a holttestek lehozatalát azonban átmenetileg fel kellett függeszteni.

Kapcsolódó cikk

Vannak más bátor hegymászók is: Janez Janša és Sebastian Kurz közös kalandjai

A hivatalos tájékoztatás szerint az orkánerejű szél, a hóvihar és a gyakorlatilag nullára csökkent látótávolság miatt a mentők kénytelenek voltak biztonságosabb helyre visszavonulni.

Az akció folytatását az időjárás függvényében a hétfő reggeli órákra tervezték.

Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter közölte, hogy a minisztérium már a vasárnap hajnali óráktól kapcsolatban áll Bosznia-Hercegovina moszkvai nagykövetségével.

A tárca jelenleg a tragédia hivatalos megerősítésén, valamint az áldozatok földi maradványainak hazaszállításán dolgozik.

Európa egyik leghalálosabb hegye

Nenad Ikonić, a boszniai Szerb Köztársaság Hegyimentő Szolgálatának vezetője szerint az Elbrusz nem tartozik a világ legtechnikásabb hegyei közé, veszélyét azonban sokan alábecsülik.

Az 5642 méteres magasságban az állandó fagy, a rendkívül erős szél és a magaslati betegség percek alatt életveszélyes helyzetet teremthet.

Nenad Ikonić szerint jelenleg még nincs elegendő információ annak megállapítására, hogy mi történt a zenicai expedíció tagjaival. Ikonić úgy véli, hogy ezekre a kérdésekre a csapat túlélő tagjai adhatnak választ, ami után pontosabban rekonstruálni lehet majd a tragédiát megelőző eseményeket (Forrás: Klix.ba)

A szakember szerint az Elbrusz azért különleges, mert a hőmérséklet gyakorlatilag mindig mínuszban van, és mivel létezik az úgynevezett szubjektív hőmérséklet és a kihűlési index, ami miatt a túlélési esélyek nagyon csekélyek, mert az Elbruson a 80–100 kilométer/órás szél gyakori jelenségnek számít.

A hegyimentő specialista szerint már két-három ember rosszulléte is elegendő ahhoz, hogy egy teljes expedíció működésképtelenné váljon, különösen akkor, ha mindez hóviharral és orkánerejű széllel párosul.

Ikonić arra is felhívta a figyelmet, hogy a fent említett hercegovinai csapat a kedvezőtlen előrejelzés miatt visszafordult, amit utólag helyes döntésnek tart.

Ikonić emlékeztetett arra, hogy 2004-ben egyetlen mászószezon alatt 48 hegymászó vesztette életét az Elbruszon, ami jól mutatja, hogy a kontinens legmagasabb csúcsa egyben Európa egyik leghalálosabb hegye is.