Connect with us

Bulgária

BULGÁRIA VÁLASZTÁS UTÁN: Egyedül nem megy

Bulgária már több mint három éve próbálkozik egy működőképes kormány létrehozásával, ám amióta a korrupcióval vádolt Bojko Boriszov kormányfő 2021-ben kiszorult a hatalomból, ez egyszer sem sikerült. Félő, hogy a mostani választások következményei is hasonlóak lesznek, azaz ismét kudarcba fulladnak a koalíciós egyeztetések

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Nyert, de mégsem. Ennek ellenére az Európai Néppárt gratulált neki
Nyert, de mégsem. Ennek ellenére az Európai Néppárt gratulált neki (Forrás: X platform)
Cikk meghallgatása

Nem történt meglepetés a vasárnapi bulgáriai parlamenti választáson, ahol gyakorlatilag megismétlődtek azok a júniusi eredmények, amelyek alapján nem sikerült működőképes kormányt alakítani a balkáni országban. Bojko Boriszov jobbközép GERB pártja 25,5 százalékot, a nyugatos Folytatjuk a Változást (PP) 14 százalékot, a szélsőjobbot képviselő Újjászületés pedig 13 százalékot kapott. Félő, hogy nemcsak az eredmények hasonlítanak a júniusira, hanem a következmények is hasonlóak lesznek, azaz ismét kudarcba fulladnak a koalíciós egyeztetések.

Hétszer három és fél éven belül

Bulgária már több mint három éve próbálkozik egy működőképes kormány létrehozásával, ám amióta a korrupcióval vádolt Bojko Boriszov kormányfő 2021-ben kiszorult a hatalomból, ez egyszer sem sikerült.

Pedig több módon is próbálkoztak a bolgárok: 2021 áprilisában ugyan még Boriszov kapta a legtöbb voksot – 26 százalékot –, ám már megjelent a színen a későbbi győztes, a népszerű zenész és televíziós személyiség, Szlavi Trifonov.

A Van Ilyen Nép (ITN) párt élén a versenybe beszálló Trifonov a 2021. júliusi választáson már az első helyen végzett a maga 24 százalékával. Hamar kiderült azonban, hogy nem igazán járható út a valódi pártokkal való szakítás; az egyszemélyi pártot működtető Trifonovnak sem sikerült működőképes kabinetet tető alá hoznia, így már novemberben újabb választást kellett kiírni.

Azóta tart az újabb, immár a nagyobb pártokkal folytatott kísérletezés, az egyik új játékos a liberális, egyértelműen EU-párti PP, amely 2021 novemberében megszerezte az első helyet. A PP ugyan több kormányban is részt vett, ám a Kanadában és az USA-ban tanult Kiril Petkov nevével fémjelzett tömörülésnek sem sikerült a stabilitás megteremtése.

Pedig ezen a téren is többféle próbálkozás volt. 2021-ben három kisebb párttal lépett koalícióra a PP, ám az együttműködés kevesebb, mint egy évig tartott.

Jött az újabb választás, és végül a PP a liberálisnak és EU-pártinak a legjobb akarattal sem nevezhető GERB-bel is összeállt, hogy végre stabil kormány alakuljon. Ez sem működött: a két párt abban állapodott meg, hogy váltva töltik be a kormányfői posztot, ám amikor az első cserére került volna sor, kiderült, hogy a személyes ellentétek miatt a rotáció sem járható út.

Kiábrándult polgárok

2024-ben már két választáson is túl van Bulgária, és egyre kevesebben számítanak arra, hogy ezúttal siker koronázza a kormányalakítási kísérleteket.

A részvételi arány azt mutatja, hogy a polgároknak is igencsak elegük van a kudarcélményt hozó szavazásokból: a hét végén a választói névjegyzékben található 6,6 millió polgár közül csak 2,5 millióan vették a fáradságot, hogy szavazzanak.

Ez 38 százalékos részvételi arányt jelent, ami ugyan jobb, mint az áprilisi 34 százalék, ám büszkélkedni aligha lehet vele. Már csak azért sem, mert a jelek szerint elsősorban a mérsékelt szavazók maradtak otthon, míg a szélsőségesek aktívak voltak, így kaphatott 13 százalékot az Újjászületés.

Boriszov azt mondta, az Újjászületésen kívül valamennyi parlamentbe került párttal hajlandó együttműködni – a 240 fős törvényhozásba kilenc párt jutott be, és ez is az egyik oka annak, hogy nehéz a kormányalakítás –, ám a működőképes kabinethez legalább három, de inkább négy tömörülés részvételére lenne szükség.

A PP ugyan nem zárta ki az együttműködést, ám az utóbbi évek tapasztalatai alapján biztosra vehető, hogy a politikai erők nem nagyon bíznak egymásban.

A fő nyertes: Rumen Radev

A Moszkvával szimpatizáló államfő, a 2017 óta hivatalban lévő Rumen Radev egyedüliként képviseli az állandóságot, és él is az adódó lehetőségekkel: Radev egyre inkább beleszól a kormányalakítási folyamatokba, és egyre több jel utal arra, hogy mandátumának 2025-ös lejárta után nem kíván visszavonulni, hanem beleveti magát a pártpolitikába.

Radev a Bolgár Szocialista Párt emberének számít, de az sem kizárt, hogy végül létrehoz egy új tömörülést, már csak azért is, mert az utóbbi években igencsak megtépázódott a PSZP népszerűsége.

Szenvedő társadalom

Míg a világ számos országában szinte közmondásos, hogy egyes államok legalább olyan jól működnek kormány nélkül, mint parlamenti többséggel rendelkező kabinettel, Bulgária nem tartozik ebbe a csoportba. A reformok lelassultak, és ezzel együtt a GDP-növekedés is visszaesett, ami a 2022-es 3,8 helyett tavaly már csupán 1,8 százalék volt.

Elmaradt az euróövezethez való csatlakozás is, amit először 2021-re, majd 2024-re terveztek. A jelenlegi előrejelzések szerint erre legkorábban 2026 januárjában kerülhet sor – de csak akkor, ha sikerül csökkenteni az euró bevezetését akadályozó magas inflációt.

Facebook hozzászólások (kapcsold ki a sötét módot!)

Meteorológia



QR Code

A cikk küldése GMail segítségével


Ehhez kattints ide

Facebook

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

7 X 7