Szerbia
TÉT: Megromolhatnak a török-szerb kapcsolatok, ha Ankara drónokat ad Koszovónak
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)A szerb elnök szeptemberben körbeudvarolta a „török szultánt”, kiment elébe a repülőtérre, és egészen a repülőig kísérte ki a távozó Recep Tayyip Erdoğant, aminek egyik nyilvánvaló oka az volt, hogy Szerbia Bayraktarokat akar(t) vásárolni, de nagyon. A Szerbiát megtestesítő Aleksandar Vučić tízszer annyit is hajlandó lett volna adni a török drónokért, mint korábban, csakhogy kapjon belőlük. A jelek szerint a törökök azonban nem neki adnak, hanem Koszovónak, ami „vidékiesen szólva” eléggé nagy pofára esés.
Drónok Albániának és Koszovónak
– Szeretnénk pilóta nélküli Bayraktarokat venni, de azt látjuk, hogy az egész világ ilyen drónokat akar, így hát beálltunk a sorba, de készek vagyunk arra, hogy növeljük az érdeklődésünket, és többet költsünk erre: az előzőleg kialkudott néhány tízmillió euró helyett, néhány százmillióra emeljük a tétet
– nyilatkozta szeptemberben a szerb elnök, ahogy arról annak idején a BALK is beszámolt.
Kapcsolódó cikk
A vučići nyilatkozatból akkor nem lehetett kiolvasni, hogy Szerbia azzal szeretne-e a sor elejére kerülni, hogy többet fizet a drónokért, vagy esetleg úgy akart másokat beelőzni, hogy egyszerre több drónt rendel a jobb besorolás reményében.
Ez ma már szinte mindegy is, mert megromlani látszik a török-szerb barátság, a balkáni sajtó ugyanis imitt-amott arról ír, hogy az albánok török drónokat vásárolnak, Koszovó állítólag 12 darabról tárgyal, Albánia pedig hármat már meg is vett.
Aláírták (Forrás-dtt-net)
Tiranában kedden (december 20-án) az albán miniszterelnök jelenlétében írták alá a szerződést a török elnök vejének cégével, amely a Bayraktarokat gyártja. Edi Rama az aláírás alkalmával úgy nyilatkozott, hogy a török drónokat „polgári vészhelyzet” esetén használnák, jelentsen ez bármit is Edi Rama „művészi kiteljesedésében.
A szerb elnököt nem is ez háborította fel, hanem az, hogy Koszovó „felmelegítette a terveket”, és ismét török drónok után ácsingózik, amit Fikrim Damka koszovói regionális fejlesztési miniszter erősített meg az Anadolu török hírügynökségnek.
Ki tudja, hogy ennek a vágynak a kifejezésére miért éppen a koszovói regionális fejlesztési miniszter volt a legalkalmasabb személy, de ebben az esetben nem a nyilatkozó személye, hanem inkább a beszerzés szándéka szembeötlő, az pedig már csak „politikai maszlag”, hogy a drónokat az ország védelmére kívánják használni.
A hírre sokan felkapták a fejüket a térségben, egy bolgár légügyi portál például azt is tudni vélte, hogy Koszovó tizenkét Bayraktar TB2-es szeretne beszerezni, amiről már folynak is a tárgyalások.
Nem új ügy
A szándék nem újkeletű, már akkor is létezett, amikor a szerb elnök a „török szultánt” kísérgette Belgrádban le-fel, és elég nagy szégyen lenne, ha nem tudott volna róla, hogy Pristina is Bayraktarokra pályázik. Mert, hogy Koszovóban és Törökországban ebből nem csináltak titkot, az biztos, inkább nagydobra verték.
A „koszovói hadsereg” február 27-én, vagyis néhány nappal az ukrajnai háború kirobbanását követően tette közzé a Facobook nevet viselő „világhatalmi portálon”, hogy török Bayraktar TB2 katonai drónokkal szerelik fel a koszovói biztonsági erőket.
A közlés szinte egybeesett azzal a „madárkás” bejelentéssel, amely által a drónokat gyártó Baykar a Twitteren közölte, hogy Vjosa Osmani koszovói elnök népes delegáció élén meglátogatta a cég „termelő kampuszát”, ahova tudtunkkal a szerb elnököt még nem hívták meg, pedig már áprilisban is kuncsorgott a Bayraktorok iránt, miután a török elnök felhívta, hogy gratuláljon neki a választási győzelméhez.
Ha azt feltételezzük, hogy a szerb elnök a véletlenek csalóka összjátéka miatt nem értesült a koszovói szándékról, akkor az szerb szempontból ugyanolyan rossz, mintha ha nem vette volna komolyan az ügyet. Ha így van, ha úgy, az mindenképpen magyarázatra szorulna, hogy Vučić fél évvel később miért parádézott Belgrádban a „török szultánnal”, és miért akart tízszer annyi pénzt feccölni török drónok vásárlásába.
A szerb elnököt most Azerbajdzsánban érte utol a hír, miszerint Koszovó továbbra is napirenden tartja a török drónok beszerzését, ami rögtön arra késztette, hogy elnyilatkozza magát, és megjegyezze, hogy ha így álnak a dolgok, akkor az hatással lesz a Szerbia és Törökország közötti kapcsolatokra.
– Ez nem könnyű, és nem jó hír számunkra, s hatással lesz a kapcsolatainkra, bár nagyon tiszteljük Erdoğan elnököt
Kapcsolódó cikk
HADIIPARI EGYÜTTMŰKÖDÉS: Orbán és Erdoğan nem adja fel a közös célokat a háborús válság idején sem
– jelentette ki a szerb elnök, akinek a helyzet ilyetén történő alakulása miatt talán megfordult a fejében, hogy legközelebb azzal bünteti a török elnököt, hogy Ana Brnabić miniszterelnököt küldi ki elé a repülőtérre Bratislav Gašić belügyminiszter kíséretében, aki eljátssza a görög kommandóst, miután korábban Görögországban „kupálódott”.
Ha a szerbek netalán elesnének a török drónoktól, akkor még mindig ott van nekik a nagyon baráti Pink Televízió tulajdonosa, a „sokoldalú feltalálónak” számító Željko Mitrović, aki két vízen járás között drónokat fabrikál, amelyek ugyan két kiló krumplit sem tudnak felvinni a piacról a második emeletre, de azért egy kis állami tőkeinjekciót követően, lehet, hogy „szárnyra kapnának”.
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Amikor elkészül – a tervek szerint 2025 közepén – a szerb fővárost a magyarral összekötő gyorsvasúton Belgrád és Budapest között 2 óra 45 percre csökken a menetidő. Jelenleg az utazás legalább nyolc órát vesz igénybe a régi típusú vonatokon, síneken. A szerb oldalon Szabadka központjába érkezett az építkezéssel a kínai kivitelező, a magyar oldalon viszont egyes helyeken még zajlik a terület kisajátítása, máshol megkezdték a vágányok fektetését.
Naponta nyolcezren használják majd?
A Belgrádot és Budapestet összekötő gyorsvasút megépítéséről 11 évvel ezelőtt írt alá megállapodást Szerbia, Magyarország és Kína. A beruházás a kínai kezdeményezésű Egy övezet, egy út (BRI) nemzetközi együttműködés keretében létesül.
A tervek szerint a vonalon naponta több mint 50 személyvonat közlekedik majd, ez napi átlagban 8200 utast jelent a Kínai Állami Vasúttársaság (CRI) adatai alapján.
Az elképzelések szerint a szerelvények a szerbiai szakaszon óránként 200 kilométeres sebességgel haladnak, ennek köszönhetően a korábbi 90-ről 30-ra csökkent a már elkészült szakaszon, vagyis Belgrád és Újvidék között az utazási idő. Ez egyébként Szerbia első nagy sebességű vasútja.
A magyar oldalon legfeljebb óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekedik majd a szerelvény.
Az észak–dél vasút teljes hosszát 341,7 kilométerre tervezik, ebből 183,1 esik Szerbiára és 158,6 Magyarországra. A szerb szakaszon emeletes, svájci gyártmányú villamos motorvonatok közlekednek. A Belgrád és Újvidék közötti vonal berendezéseinek több mint 54 százaléka Kínában készül.
Épül a vasút Szabadkánál (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)
Kínai hitelből építik egyébként az Újvidék és Szabadka közötti szakaszt is, de ugyanígy készült el a Belgrád és Ópazova (Stara Pazova) közötti rész is. Ópazova és Újvidék között orosz hitelből valósulhatott meg a beruházás, ennek értéke eléri a 800 millió eurót.
A Belgrád-Budapest vasútvonal kiépítésének összértékét a megállapodás aláírásakor 2 milliárd dollárra becsülték.
A kínai kivitelező már az Újvidék és Szabadka közötti, 108 kilométer hosszú szakaszt építi, a munkálatok várhatóan 2024 végére készülnek el.
A magyar oldal 2025-re lesz kész a vasútépítéssel, ekkora ígérik az üzembe helyezést is.
2018 helyett 2025
A kivitelezési határidő a kezdeti 2018 helyett ma már 2025, a határidőt ugyanis több alkalommal módosították.
A vasút szerbiai szakasza – mint láttuk – orosz és kínai hitelből épül, míg a magyar munkálatok 85 százalékát kínai kölcsönből finanszírozzák.
Első körben azt ígérték, hogy az első utasok 2018-ban utazhatnak majd a gyorsvasúton, de a határidőt előbb 2021-re, majd 2022 végére, végül pedig 2024 végére módosították.
A szerb oldalon először a rosszul megírt projektek miatt nem tudott megkezdődni az építkezés, Szerbiának ezért több millió dollár büntetést is kellett fizetnie. Ezt követően a kisajátítási folyamat zajlott sokáig, végül pedig a Kishegyesnél talált régészeti lelőhely miatt nem tudott haladni a munka.
Végül a szerb oldalon 2022-ben elkészült a Belgrád és Újvidék közötti szakasz, amelyen azóta közlekedik a Soko (Sólyom) névre keresztelt vonat. A két város közötti menetidő harminc perc, azonban több alkalommal is előfordul, hogy a járat kimarad vagy lassabban halad, mert a szakaszon ellopják a berendezéseket vagy a vezetéket.
Az első évben egyébként csaknem hárommillió utast szállítottak a Belgrád és Újvidék közötti szakaszon.
Munkagépek Szabadka központjában
Az Újvidék és Szabadka, vagyis a magyar határ közöti szakasz 108 kilométer hosszú, mintegy egy hónappal ezelőtt pedig Szabadka központjába értek a munkálatokkal.
Május 1-jén lezárták az egyik szabadkai főútnak azt szakaszát, amely felett a vasút halad, és elkezdték bontani a régi felüljáró egy részét.
Azóta elkészült a gyalogosok számára az a konstrukció, amelyet azt követően használhatnak majd, hogy a négysávos utat és a gyalogos aluljárót is teljesen lezárják a forgalom elől.
A tervek szerint erre július elsején kerül sor.
Ideiglenes gyalogosátkelő Szabadka központjában (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)
A minap Goran Vesić, szerb építési-, közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter azt mondta, hogy a hat felüljáró közül öt már átadás előtt áll.
Hozzátette, hogy a főútnál lévő felüljárónál a munkálatok előreláthatólag december 22-ig tartanak, korábban Pásztor István, a tartományi parlament elnöke októberre ígérte a befejezést.
Miután a vasút megépül, Szabadka és Budapest között a menetidő mindössze 1 óra 12 perc lesz.
Mennyibe kerül?
Május 30-án megkezdődött a vágányfektetés a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszán is. Az első vágányokat Kunszentmiklós és Tass között tették le, a 7,98 kilométeres vágányfektetést a China Railway Engineering Group Limited (CREC) végzi.
Az Index.hu megírta, hogy a minden idők legnagyobb magyarországi vasúti fejlesztéseként emlegetett Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére és fejlesztésére a tervezettnél többet szán a magyar kormány, bár erről kevés adat áll rendelkezésre, a kínai hátterű beruházás szerződéseit és alapdokumentumait ugyanis már korábban 10 évre titkosították, a Népszava cikke szerint pedig a titkosítás egyre inkább kiterjed a kisajátítási megállapodásokra is.
A Magyar Közlönyben megjelent, hogy a pénzügyminiszternek a 7. pontban foglalt feladatok végrehajtása érdekében gondoskodnia kell a 2023–as és a 2024-es évben összesen 3 246 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára.
Az ütemezés szerint 2023-ban 900 000 000 forint, míg 2024-ben 2 346 000 000 forintot költ a vasútra a magyar kormány.
A 8. pontban meghatározott feladat végrehajtása érdekében gondoskodni kell a 2023 és a 2026 közötti években összesen 3 560 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára.
A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények megvalósításához pedig 2023 és 2025 között összesen 5 114 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára, az alábbi ütemezés szerint:
- 2023-ban 218 000 000 forint,
- 2024-ben 2 580 000 000 forint,
- 2025-ben 2 316 000 000 forint.
Ha minden kiadást egybeveszünk, a magyar kormány összesen 17 074 000 000 forintot költ a többletfeladatok elvégzésére, írta az Index.
Mire költi ezt a kormány?
Hogy mire költi ezt a pénzt a kormány, egy táblázatban foglalták össze. Ezek szerint ebből finanszírozzák az alábbiakat:
- Kiskunhalas település logisztikai központjához kiszolgálás kialakítása a kiágazásig, vasúti kapcsolat kiépítése a logisztikai központtal,
- a vonal menti települési többletigények zajvédelme (Dunaharaszti, Taksony, Kelebia)
- katonai rakodók megvalósítása (Kiskunlacháza és Szabadszállás vasútállomásokon)
- az állomási mellékvágányok átépítéséhez használt, felújított, minősített sínek biztosítása
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli kármentesítés (talaj- és talajvízszennyezés megszüntetése)
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli illegális hulladéktelepek felszámolása
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás szakaszán mérnökfeladatok ellátása
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás szakaszával kapcsolatban a kisajátítási eljárás kezdeményezése és kapcsolódó feladatok
- a MÁV Zrt. üzemi forgalmi, pályafenntartási, felsővezetéki, távközlési és biztosítóberendezési szakaszépületei és telephelyei felújításának, új épületek létesítésének tervezése és megvalósítása.
Az Index itt idézett cikke szerint jóval többe kerül a Budapest–Belgrád vasútvonal Magyarországnak, mint azt korábban gondolták.
Hogyan zajlik majd a határellenőrzés?
Annak érdekében, hogy a határon való várakozás ne jelentsen problémát, a magyar és a szerb kormány abban állapodott meg, hogy a vasútállomásokon elvégzik az útlevél ellenőrzését, vagyis a menetidőt nem befolyásolja majd a határon való várakozás.
Goran Vesić szerb építési-, közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter szerint hasonlóan működik majd az ellenőrzés a Szabadka-Szeged vonalon is, ahol októberben megindulhat az utasszállítás is.
Vesić hangsúlyozta, hogy határ- és vámellenőrző pontok lesznek Budapest és Belgrád mellett Újvidéken és Szabadkán is, vagyis az ellenőrzést ott végzik, ahol az utas felszáll a vonatra.
Vagyis arra, aki már fent van a vonaton, útközben már semmilyen ellenőrzés nem vár, ennek köszönhetően tudják majd tartani a menetidőt.
A kérdés csak az, hogy mikor és mennyiért utazhatunk majd nap mint nap a két fővárost összekötő gyorson, és hogy a napi átlagos utasszám mikor éri el a kínaiak által tervezett 8200-at?
GIGANTIKUS VASÚT: Tizenegy évvel az aláírás után ért Szabadka központjába az építkezés
Szerbiában már megint választások lesznek, a miniszterelnök lemondása az asztalon
Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)
A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások
WP: Washington tudott arról, hogy Ukrajna az Északi Áramlat felrobbantására készült
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
STRATÉGIA NÉLKÜL: Kedden meglepetésszerűen befejeződik a tanév Szerbiában
FONTOSSÁGI SORREND: Kurti megvárakoztatta a közvetítőket, mert focimeccset nézett
ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral
-
Koszovó7 nap telt el azótaKOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azótaDodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia7 nap telt el azótaGLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
