Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A horvát gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter elégedett azzal, hogy EU korlátozta a gázárakat, szerinte ugyanis az ársapkával az embereket és a gazdaságot segítik az árak és az infláció féken tartásában. Magyarországnak ugyanakkor nem tetszik az ársapka, Davor Filipović viszont azzal nem ért egyet, hogy Magyarország olcsóbban szerezze be az orosz kőolajat az Adria-vezetéken keresztül, ha az Ukrajnán áthaladó Barátság olajvezeték kiiktatásra kerül, ezért a horvátok legyalulnák az olcsó orosz olajból származó „magyar versenyelőnyt”.

A magyar álláspont

A magyar külgazdasági és külügyminiszter nemrég a Spirit Rádióban azt mondta, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság közbelépését sürgeti, mert Horvátország 2023-tól két és félszeresére emelné az Adria-kőolajvezetéken keresztül érkező szállítások tranzitdíját.

Szijjártó Péter hozzátette, hogy Magyarország kőolajimportjának jelentős része a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezik, de ha az Ukrajnán áthaladó Barátság kiiktatásra kerül, akkor Magyarország már csak az Adria-vezetéken tud olajat beszerezni.

A magyar tárcavezető szerint “komoly probléma”, hogy a horvátok visszaélve a monopolhelyzetükkel, a jelenlegi tranzitdíjnak a két és félszeresét akarják elkérni a jövő évben Magyarországtól, ezért ezt a kérdést hétfőn az illetékes miniszterek elé terjesztette, és ráadásul Brüsszel közbenjárását kérte a horvát szándék valóra váltásának megakadályozására.

A miniszter a hétfői (december 19-i) brüsszeli ülés után elmondta, hogy az Oroszországból induló Barátság vezetéken keresztül évi 19 millió tonna kőolaj érkezik Magyarországra, Szlovákiába és Csehországba.

Az egyetlen alternatív útvonal, a horvátországi Adria-olajvezeték, amelynek kapacitása mindössze évi 12 millió tonna, vagyis nem elegendő mindhárom ország ellátására.

Szijártó szerint ezt legalább fél éve mindenki tudja, és mégsem történt semmi a bővítés érdekében.

– Ez óriási hibája az Európai Uniónak, mert ez nem kétoldalú vagy három- vagy négyoldalú kérdés, hanem európai ügy

– szögezte le Szijjártó Péter, aki problémásnak nevezte, hogy a MOL év végén lejáró szerződésének hosszabbítására a horvát fél „tisztességtelen” ajánlatot adott, az ugyanis a tranzitdíj 80 százalékos emelésével járna. Tehát nem két és fél szeres emelésről van szó, mint ahogy azt korábban kommunikálta.

– Ez nem más a horvátok részéről, mint visszaélés a háborús helyzettel, a monopolhelyzettel, visszaélés azzal, hogy a háború miatt Magyarország, Szlovákia és részben Csehország adott esetben kiszolgáltatott helyzetbe kerülhet

– közölte a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki elmondása szerint olyan javaslat kidolgozására kérte fel az Európai Bizottságot, amelynek értelmében a háború miatt szükségessé váló alternatív útvonalakon alkalmazható árak nem mehetnének az európai átlagok fölé.

A horvát álláspont az orosz olajat illetően

A horvátoknak azonban megvan a magyarázatuk arra, hogy miért emelik meg ilyen drasztikusan a Magyarországnak szánt orosz kőolaj tranzitdíját, merthogy orosz olajról van szó.

A brüsszeli ülésről beszámoló Nova TV hírportálja azt írta, hogy Magyarország hétfőn Brüsszelben igyekezett a lehető legalacsonyabb árat elérni az Adria-vezetéken (JANAF) keresztül történő szállításért.

A cikk szerint a horvát fél úgy véli, hogy minden piaci szereplő számára egyenlő feltételeket kell biztosítani.

A horvát gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter arról számolt be, hogy a magyar külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az energiaminiszterek találkozóján a vegyes napirendi pont keretében indítványozta a JANAF-ról szóló vitát, sürgette az Adria-vezeték kapacitásainak a bővítését, és kérte, hogy az Európai Bizottság írja elő, milyen tarifák vonatkozzanak az olajszállításra.

Davor Filipović úgy nyilatkozott, hogy a JANAF a kapacitás tekintetében Magyarország és Szlovákia minden igényét ki tudja elégíteni.

– Készek vagyunk arra, hogy partnerek legyünk, elegendő mennyiségű olajat biztosítsunk Magyarország és Szlovákia számára, de ugyanakkor úgy véljük, hogy tiszteletben kell tartanunk azt, amit az Európai Bizottság hangsúlyoz a mindenki számára egyenlő feltételekkel kapcsolatban a piacon történő tisztességes verseny biztosítása érdekében

– jelentette ki a horvát gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, aki ezen a ponton azonban Csehországról nem tett említést, tehát Szijjártótól eltérően csak két országról beszélt.

A horvát hírportál által Filipović arra emlékeztetett, hogy az Oroszország elleni hatodik szankciócsomagon belül, amelyben az orosz olaj EU-ba történő tengeri behozatalának tilalmáról állapodtak meg, Magyarországnak sikerült mentességet szereznie.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország folytathatná az orosz olaj importját a JANAF-on keresztül abban az esetben, ha a Barátság vezetéken keresztüli megszakadnának a szállítások.

A szankciócsomag azonban hangsúlyozza, hogy minden piaci szereplő számára egyenlő feltételeket kell biztosítani. Ez a konkrét esetben azt jelenti, hogy Magyarországnak magasabb tarifáket kell fizetnie az orosz olaj szállításáért, hogy ne szerezzen indokolatlan előnyt a piacon, tekintettel arra, hogy lényegesen olcsóbb áron szerzi be az orosz olajat, mint amennyit más tagállamok fizetnek más beszállítóknak.

– Az olajszállítás magasabb tarifáival megszűnne (semmissé válna) az a versenyelőny, amellyel Magyarország az orosz olaj kedvezőbb ára miatt rendelkezik

– jelentette ki Filipović, aki szerint egyébként pedig mindenkinek a JANAF vezetéséhez kell fordulnia, aki az Adria-vezetéken keresztül kíván olajat importálni. Ez nyilván vonatkozik a MOL-ra is, amellyel Szijjártó brüsszeli útja előtt minden bizonnyal egyeztetett.

A horvát gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter szerint Magyarország továbbra is közvetlenül Oroszországból szerzi be a kőolaj nagy részét a Barátság vezetéken keresztül. Idén kevesebb mint egymillió tonna olajat importált a JANAF-on keresztül.

– Nyilvánvaló azonban, hogy félnek attól, hogy megszakad az ellátás az Ukrajnán áthaladó Barátság vezetéken keresztül, ezért Magyarország szeretné bebiztosítani magát az előre nem látható körülmények esetére

– tolmácsolta Filipović szavait a Nova TV hírportálja, amely azonban arról nem számolt be, hogy a magyar versenyelőny „legyalulásából” befolyó pénzt hova kerül, befizeti-e Horvátország valamilyen európai alapba, vagy pedig netalán extraprofitként a JANAF-nál marad, amelyben jelentős részesedése van a horvát államnak is?