Horvátország
HORVÁT SZÁBOR: Nem szavazták meg az ukrán katonák horvátországi kiképzését

Putyin ma elégedett lehet, a horvát parlament ugyanis nem szavazta meg az ukrán katonák képzését Horvátországban. Majd két hetes huzavona után ma (december 16-án, pénteken) a horvát parlament 97 igen és 10 nem szavazattal nem hagyta jóvá az ukrán katonák horvátországi kiképzését az európai EUMAM-misszió keretében. A kormány javaslatának elfogadásához ugyanis kétharmados többségre lett volna szükség, azaz 101 igen szavazatra, ami végül négy szavazat híján nem jött össze.
A kérdéssel már korábban is foglalkoztunk, a lényeg pedig az, hogy a kormány és a köztársasági elnök közötti nézetletérések miatt a kormány nem a szokásos módon – az alkotmány értelmében az ilyen ügyekben a köztársasági elnök, mint főparancsnok beleegyezése szükséges – igyekezett biztosítani a horvát hadsereg részvételét az EU-misszióban, hanem abban reménykedett, hogy a parlamentben sikerül megszereznie a szükséges támogatást, és így megkerülheti Milanovićot.
Szoros volt a szavazás az ukrán katonák ügyében
A kormánypárt lobbizása, nyomásgyakorlása, meg egyéb ügyletek révén, amelyeket bizonyíték hiányában nem ildomos emlegetni, kis híján sikeres lett a szavazás a kormány szempontjából, mivel csupán 4 szavazaton múlott, hogy végül az ellenzék kemény magja beadja a derekát.
A javaslat ellen Katarina Peović (Munkásfront), Krešo Beljak (HSS – Horvát Parasztpárt), Željko Sačić (Szuverenisták), Marijan Pavliček (Szuverenisták), Ružica Vukovac (Független), Ivan Penava (Hazafias Mozgalom), Daniel Spajić (Hazafias Mozgalom), Stjepo Bartulica (Hazafias Mozgalom), Davor Dretar Drele (Hazafias Mozgalom), Stipo Ćipe Mlinarić (Hazafias Mozgalom) szavaztak.
Kapcsolódó cikk
A FENEVED ÉS A BALKÁN: A Nyugat- Balkánon el kell kerülni az ukrajnai forgatókönyvet
Különösen érdekes, hogy végül mind a Szociáldemokrata Párt (SDP), mind a Híd (Most) annak ellenére a kormány kezdeményezésére szavazott, hogy szinte az utolsó pillanatig égre-földre fogadkoztak, hogy megakadályozzák Plenković miniszterelnököt a „horvát állam intézményei ellen indított támadásában”.
A nagy parlamenti huzavonával kapcsolatban két elmélet kristályosodott ki a horvát médiumokban, az egyik, hogy a kormány valami olyasmit ígért meg Brüsszelben, amit nem nagyon akart, és ezért igyekezett megtalálni utat ahhoz, hogy felvállalt kötelezettségét mégse teljesítse.
A másik, kissé kacifántosabb magyarázat szerint tulajdonképpen ez a szavazás volt a főpróbája Milanović, alias Zoki Bond visszahívásának a köztársasági elnök funkcióból, amihez szintén kétharmados többség kell a parlamentben.
Mindkét elméletben van ráció, különösen a másodikban, Milanović ugyanis gyakran tört borsot Plenković orra alá, kellemetlen pillanatokat szerezve neki úgy az uniós szervekben, mint a NATO-nál, és nem elképzelhetetlen, hogy a komoly sikereken felbuzdulva Plenković (Schengen, euró, stb.) úgy érezhette: elérkezett az alkalom a politikai fenegyerek, esetleg aszfaltbetyár szerepében tetszelgő köztársasági elnökkel való leszámolásra.
Az eredményből kiviláglik, hogy a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska demokratska zajednica, HDZ) beleadott apait-anyait az elmúlt két hétben, amit azon is nyomon lehetett követni, hogy egyes ellenzéki képviselők megfélemlítésre és zsarolási kísérletekre panaszkodtak, ami persze, nem elképzelhetetlen, mert a horvát politikában szinte nincs ember, akinek ne lenne vaj a fején.
Persze, ez máshol sincs nagyon másként a fejlett demokráciák bizonyos típusaiban, de maradjunk ennyiben.
Kis horvát folklór
A horvát közvélemény nagy érdeklődésére számítva, ami az esetet kísérte, a honatyák nem tartózkodtak a teátrális megnyilvánulásoktól.
Kapcsolódó cikk
EGYHARMAD: A horvátok kevesebb mint 30%-a támogatja az ukránok horvátországi kiképzését
Így a végén azért jegyezzük meg, hogy a közhangulat egyértelműen az ukrán katonák horvátországi kiképzése ellen volt, még a horvát Index felmérései alapján is, ahol inkább a balliberális érzelmű olvasók fordulnak meg, 53 százalék volt azoknak az aránya, akik hallani sem akartak arról, hogy a leendő ukrán katonákat Horvátországban készítsék fel a háborúra.
Így például Miro Bulj (Most) és Ante Bačić (Horvát Demokratikus Közösség) között a következő párbeszéd játszódott le:
– Fogjatok szépen puskát, és indulás, itt van Ante Bačić Bača feldmarsall, itt van Grlić Radman, Andrej Plenković. De ne aggódjatok, mert veletek megyek
– mondta Bulj, amire Jandroković házelnök kétszer is félbeszakította.
– A történelem jó oldalán leszek, feldmarssal leszek számodra, te pedig továbbra is Milanović kiskutyája leszel, és ugatsz, miközben ő szurkol neked. Támogatni foglak ebben, és mindenki boldog. Vau, vau, csak ugass Milanovićnak
– mondta Ante Bačić, aki lehet, hogy jutalomfalatot is dobott volna Buljnak, csak hát azt nem árulnak a parlamenti büfében.
A házelnök Bačićot is két megrovásban részesítette.
Velük szemben a kormánypárti Andro Krstulović Opara megelégedett annak bejelentésével, hogy „szégyelli magát, mivel Putyin ma elégedett lesz”.

Horvátország
Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.
Szabad sztrájkolni
Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.
– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó
– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.
Salamoni döntés
A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.
A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.
– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről
– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.
– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni
– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.
Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.
Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.
Új mozi Koszovóban
Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)
A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

Kapcsolódó cikk
A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között
A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.
A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.
A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.
Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.
Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
English1 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union