Connect with us

Albánia

ALBÁN BALEGYENES: Egy félig-meddig előre bejelentett pofánverés hiteles története

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

sali berisha
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

Ki volt az, aki behúzott egyet az albán ellenzék fél elnökének? Nem politikai értelemben, hanem szó szerint véve, miközben az uniós vezetők a nyugat-balkáni kollégáknak ígérgettek fűt-fát. Mikulás napján, vagyis december 6-án az EU apraja és nagyja & a Nyugat-Balkán kiválóságai Tiranában csúcsosodtak ki. Ezt az albán történelemben kimagasló eseményt próbálta kihasználni Sali Berisha, a legnagyobb albán ellenzéki politikai szervezet, a Demokrata Párt egyik felének a vezetője, miután a párt nemrégiben kettészakadt, így már csak fél párttal ostromolja Edi Rama kormányát.

Politikai tartalmú pofánverés?

Az elképzelés az volt, hogy a “rendszer- és alakváltó” demokrata politikus, akit az USA kormányzata már korrupció és egyéb cselekedetek miatt kitiltott az államokból, politikai demonstrációt, tüntetést szervez az EU-csúcsra, a kormányzó Edi Rama távozását követelve, nyilvánvalóan kihasználva a nemzetközi figyelmet, ami ezen a napon az országra irányult.

Történt azonban egy nem várt fordulat a “félben maradt demokraták” és szimpatizánsaik tüntetésén, egy fiatalember ugyanis ököllel megütötte a 78 éves politikust egy láthatóan igen erős balegyenessel. A videó a hirdetés alatt látható.

Az elkövető a 31 éves Gert Shehu volt, és bár az esemény Mikulás napján történt, amikor Tiranában közel húsz fok volt, még ma is különböző reakciók, nyilatkozatok érkeznek a támadással kapcsolatban.

A tüntetés után Berisha megjelent egy sajtótájékoztatón, ahol a történteknek igyekezett politikai tartalmat tulajdonítani, kijelentette ugyanis, hogy a fiatal férfi a “bűnügyi rendőrség beszivárgott ügynöke”, és Edi Rama miniszterelnök utasítására cselekedett.

Gert édesanyja, Ermira Shehu ugyanakkor azt mondta, hogy fia mentális problémákkal küzd, amit kezelőorvosa, Sadik Lala is megerősített a hatóságoknak és a médiának. Természetesen ettől függetlenül az Igazságügyi Orvostani Intézettől bizottság felállítását kérték a hatóságok a fiatal férfi mentális állapotának megállapítására.

Gertnek volt egy YouTube csatornája, amelynek az “eva7196” nevet adta. Ezen rendszerellenes szavalatokat tett közzé, és értelmetlen rímekkel magasztalta Istent, aki ezt – a jelek szerint – elmebajjal jutalmazta. A versikék közül egyet csatolunk is, abban bízva, hogy nem károsítjuk vele a magyar és az albán nép “mentális állapotját” és megingathatatlan barátságát.

A fiatalember azt mondogatta, hogy egy nap “tesz valamit, amitől híres lesz”. Ezt persze, senki sem vette komolyan, egyébként sem lehet az interneten kóborló összes szerény értelmi képességű személy mellé rendőrt állítani.

A rendőrség szerint a fiatalembernek ráadásul droggal kapcsolatos problémái is voltak, így nem nehéz elképzelni, hogy fogékony lehetett különböző inspirációkra, és hogy esetleg valaki nem kívánatos célokra használhatta fel introvertált természetét, amiről egy rendőrségi illetékes beszélt.

A támadásról a Bild című német bulvárlap készített interjút Sali Berishával, aki nem éppen meglepő módon ismét a kormány első számú vezetőjét, Edi Ramát hibáztatta, bár nem vette magára a pofánverést, szerinte ugyanis a balegyenes személy szerint nem neki, hanem az egész albán ellenzéknek szólt.

Berisha még hozzátette, hogy a nemzetközi közösségnek mindebből meg kellene értenie, hogy milyen veszélyes személyiség is Edi Rama miniszterelnök.

“A Nagy Rendszerváltó”

A támadásnak érdekes aktualitást ad, hogy december 8-a Albániában ünnep, az “Ifjúság Napja”, 1990-ben ugyanis ezen a napon gyűltek össze a tiranai egyetemisták, hogy megnyissák a a mély kommunizmusból a még mélyebb demokrácia felé vezető “Rendszerváltás sugárutat”.

És vajon ki volt a “Nagy Rendszerváltás” kimagasló alakja, aki 32 évvel ezelőtt megszervezte a diákok fellépését a kommunista rezsim ellen?

Nos, Sali Berisha…. aki a Tiranai Egyetem Orvostudományi Karán a Munkáspárt titkáraként dolgozott Enver Hoxha kommunista diktátor szárnyai alatt, mint kardiológus és egyetemi tanár.
Helyzetét és pozícióját kihasználva “indította csatába” az ifjonti nemzedéket, nagyjából 300 fiatalt, akikhez rövid idő alatt majdnem az egész ország csatlakozott.

Ezek után ő lett az új és szabad Demokrata Párt elnöke, majd 1992-ben az ország első, “nem kommunista” elnöke, aki kezdetben élvezte Soros György támogatását is. Az általa képviselt demokrácia azonban 1996-ban végképp anarchiába fulladt, az országban belharcok robbantak ki, így 1997-ben előrehozott választásokat kellett tartani, amelyen Berisha és pártja elbukott.

2005 és 2013 között azonban még kormányfő lehetett, amíg Edi Rama nem buktatta meg. Berisha – némileg a korszellemnek is hódolva – szembefordult Soros Györggyel, akit veszélyes személynek tartott az albán nemzetre nézve, mert “mindenkinél korrumpáltabb a világon”.

Ennek az egyenes következménye az lett, hogy az amerikai demokraták győzelmét követően 2021. májusában Antony Blinken amerikai külügyminiszter a Twitteren bejelentette, hogy az Egyesült Államok “megszankcionálja” Berishát és családját, aminek része volt az is, hogy kitiltották őket az Egyesült Államokból.

Albánia volt elnökének, Sali Berishának a korrupciós cselekményei aláássák a demokráciát Albániában. Nyilvánosan kijelentem, hogy Sali Berisha és családtagjai nem léphetnek be az Amerikai Egyesült Államokba. Albániai partnereinkkel együtt továbbra is a korrupció ellen vagyunk

– írta az amerikai külügyminiszter, aki az albániai partnerek esetében nyilván Edi Rama miniszterelnökre gondolt, aki egyes tiranai sajtóforrások szerint a Soros-galaxis új tiranai csillaga.

Sali Berisha legutóbbi “nagy akciója” az volt, hogy Lulzim Basha Demokrata Párti elnöktől visszakövetelte a trónját, majd hosszas politikai viták és erőszakos támadások után kettészakította a pártot, ezért sikeredett felemásra a tüntetés, merthogy a demokraták másik fele otthon maradt.

A “balegyenesbe szaladt” demonstráció furcsa szcenográfiájához tartozik, hogy mindennek ellenére Sali Berisha és hívei Mikulás napján amerikai zászlókkal vonultak fel, mintha a rendszer- és többszörös alakváltó vezetőjük nem is lenne kitiltva az Egyesült Államokból.

Ami viszont ennek ellenére továbbra is tény, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) folyamatosan arra emlékeztet, hogy Albániának komoly hiányosságai vannak a választások, a korrupció elleni küzdelem és a demokratizálódás terén, vagyis az állítólagos új Soros-palánta sem teljesít sokkal jobban, mint elődje.

i.trackmytarget

Albánia

Az albán ellenzék Törökországon keresztül akarja megbuktatni Edi Rama kormányát

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Török-albán ellenzéki barátság
Török-albán ellenzéki barátság (Forrás: Facebook)
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az albán ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Sali Berisha megbeszélésen látta vendégül a török Maltepe város ellenzéki polgármesterét, Ali Kılıçet az Isztambulban tett látogatása során. Maltepe a sok milliós Isztambul keleti városrésze, a Márvány-tenger ázsiai partvidékén. A találkozó annak jegyében jött létre, hogy az albán ellenzék Törökországon keresztül szeretné megbuktatni az Albániát vezető szocialista kormányát.

Albán-török ellenzéki paktum

Kılıç, aki a Török Köztársasági Néppárt egyik erőssége, és annak az ellenzéki koalíciónak a tagja, amely Recep Tayyip Erdoğan legerősebb kihívóját adja majd, elismerését fejezte ki az albán “fődemokrata” Berisha és a vezetése álló párt iránt, mondván, hogy Albániában elsősorban rá és pártjára lehet számítani a kormánnyal szembeni küzdelem során.

Együttműködésre van szükség a két ország demokratikus ellenzéke között a saját autokratikus rendszereikkel ellen vívott harcban

– mondta Kılıç, aki szerint a török-albán ellenzéki egység vezethet el a győzelem napjához, amikor Törökországban véget vetnek Erdoğan húsz éve tartó országlásának.

Berisha ugyanakkor szolidaritását fejezte ki az ellenzék vezetőjének számító isztambuli polgármester, Ekrem bebörtönzésével kapcsolatban, elítélve a török bíróság politikai döntését, amellyel İmamoğlut több, mint két évre csukták le.

Berisha azt hangoztatta, hogy a török ellenzék megtestesíti Törökország alapítójának, Kemal Atatürk nyugatbarát demokratikus eszméit, a szabadság és a hatalmi ágak szétválasztásának elveit, amelyekért az albán Demokrata Párt is küzd.

Kılıç úgy vélte, hogy Berisha ugyanazok az elveket képviseli, mint a török ellenzéki vezetők, és annak ellenére ezekért harcol, hogy Albániának is tekintélyelvű kormánya van.

Albániában is ugyanaz a helyzet, mint Törökországban. A választásokat itt is ott is törvénysértésekkel, kábítószer-kereskedelemmel és maffiatevékenységgel szerzett pénzekkel, bűnözésen és kábítószerrel vásárolták meg, és vásárolják újra és újra

– mondta Kılıç, aki szakmáját tekintve újságíró, hosszú évek óta Németországban él, ahol a Milliyet nagy török lap tudósítójaként dolgozott, de tudósított a romániai, jugoszláviai és az afganisztáni konfliktusokról is. Évek óta az Alevi Szakszervezetek Európai Szövetségének elnöke. Jelenleg a Köztársasági Néppárt külső koordinátora.

Május 14-e történelmi nap lesz?

Törökországban, akárcsak Albániában, május 14-én tartják a választásokat, és Berisha arról tájékoztatta “török barátját, miszerint felszólította a törökországi albánokat, hogy szavazzanak az ottani demokratikus ellenzékre. Albániában ezen a napon önkormányzati, Törökországban pedig parlamenti és elnökválasztást tartanak.

Berisha, aki évtizedekkel ezelőtt Soros György támogatását élvezte, most azt mondta, hogy Albánia nehéz politikai és gazdasági helyzetben van, de külön problémát okoz az ország számára a Soros György által szított “nemzetközi korrupció”.

Dolgozzunk keményen, és változtassuk május 14-ét Törökország és Albánia győzelmi napjává

– szólított fel szónokiasan Berisha a találkozó végén, megjegyezve még, hogy a Rama-Erdoğan együttműködés a szultán és a vazallusok közötti kapcsolathoz hasonlít, és csak az ő hatalmukat szolgálja.

Berishának elképzelése lényegében az az elképzelése, hogy amennyiben az albán kormánnyal és Edi Ramaval kiváló kapcsolatokat ápoló Erdoğan és pártja, a Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) veszít a törökországi választásokon, akkor támogató hiányában az Albániában kormányzó Szocialista Párt és Edi Rama is könnyebben megbuktatható, leváltható.

Egy szomorú évforduló

Sali Berishának a közösségi médiákban mostanság közzé tett, kissé teátrális üzeneteit azonban beárnyékolja egy igen szomorú, az ő nevéhez és pártjához köthető évforduló.

2011. január 21-e egy szomorkás pénteki nap volt, jellemzően szürke fővárosi délután, amilyet a tél csak Tiranában tud produkálni. Hideg volt, a nap egyáltalán nem sütött ki. Ami akkor történt, az a legtragikusabb nappá tette azt a január 21-ét a modernkori albán történelemben, olyannyira, hogy a hatása a mai napig hullámokat ver!

Akkor Sali Berisha és pártja volt kormányon, a belügyminiszteri posztot pedig Lulzim Basha, jelenlegi demokrata ellenlábasa töltötte be.

Azon a napon kormányellenes tüntetés bontakozott ki, amely egyre hevesebbé vált. Az egész délután 2 óra körül kezdődött, amikor az Albánia minden részéről összegyűlt tüntetők a miniszterelnöki hivatal elé vonultak.

A tömeg skandálásba kezdett az akkori miniszterelnök, Sali Berisha ellen. Az incidensek során a tüntetők megpróbáltak bejutni a miniszterelnöki irodába.

Eleinte a szokásos tömegoszlatási eszközöket alkalmazta az épületet őrző karhatalmi gárda, de nem sokkal később éles töltényeket használtak, ennek következtében négy ember meghalt, és többen megsebesültek, köztük újságírók is.

Mint ahogy ez hasonló esetekben szokás, a lövéseket leadó rendőröket és a közvetlen parancsnokaikat ítélték el, az áldozatok hozzátartozói azonban nem hiszik el, hogy ők az egyedüli felelősök, Lulzim Basha belügyminiszter például rádión irányította a karhatalmat, ezért Albániában a mai napig sokan a tények feltárását követelik.

Ők aligha fognak Berishára és az ellenzékre szavazni.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Albánia

FÖLDKÖRÜLI PÁLYA: Albánia felbocsátotta első 2 műholdját a világűrbe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

MŰHOLDAS RAMA: Edi Rama a világűrből veszi fel a harcot
Albán műholdak figyelik a Balkánt
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 2 perc

Albánia az USA hathatós támogatásával két megfigyelési célú műholddal kívánja erősíteni az ország bűnüldöző és védelmi képességeit. A két nemrég földkörüli pályára állított eszköz a kábítószer termelők és a csempészek mellett a szerbiai hadvezetést is el kell, hogy gondolkodtassa.

Rama új korszakról beszél

Edi Rama miniszterelnök a Facebook oldalán tette közzé a két albán műholdat a világűrbe eljuttató rakéta kilövéséről készült felvételt. Rama szerint a két űreszköz földkörüli pályára állításával a szkipetárok földjén egy új korszak vette kezdetét.

A műholdak kapcsán azt emelte ki, hogy azok beszerzését az ország területének hatékonyabb védelme és ellenőrzése, valamint egyes közigazgatási feladatok ellátása tette indokolttá. Ennek biztosítása érdekében az eszközök valós idejű felvételeket és adatokat továbbítanak az általuk megfigyelt területekről.

Az Albania-2 műhold pályára állítása (Screenshot)

Az Albania-2 műhold pályára állítása (Screenshot)

A két új műhold jövőbeli használati módja kapcsán a hivatalos közlemények a Rama által megfogalmazott hangzatos elvi céloknál több konkrétumot tartalmaztak.

Ezek szerint azokat elsődlegesen a szervezett bűnözés elleni harc terén veszik igénybe. A legfontosabb feladatuk a kanabisz ültetvények és kábítószergyártást végző laborok felderítése lesz.

Emellett fontos szerepet kapnak az illegális fakitermeléssel, a csempészettel és az illegális építkezésekkel szembeni fellépés terén.

Az albán környezetvédők a fatolvajok és a kábítószer kereskedők mellett az egyre pusztítóbbá váló nyári erdőtüzek korai lokalizálásában is szorgalmazzák a műholdak alkalmazását.

A műholdat az USA kormánya hozta össze

Az albán műholdakat pályára állító cég logója

Az albán műholdakat pályára állító cég logója

A jelentős műszaki innovációnak minősülő lépés hátterében a jelek szerint komoly amerikai katonai és biztonsági indokok állhatnak. A State Department tavaly nyáron hozta tető alá az alábán kormány és az amerikai Stellogic cég közti hatmillió dollár értékű szerződését.

Arról nem szól a fáma, hogy a Rama vezette kabinet ki is fizette-e az Albania-1 és az Albania-2 – ha pikírtkedni szeretnénk, akkor az utóbbi neve lehetett volna Kosovo is – fantázia nevű szerkezeteket, vagy újbóli amerikai hitelfelvétel is kapcsolódott a meglehetőse nagyértékű eszközbeszerzéshez.

A műholdak műszaki paraméterei kapcsán részletes információk nem kerültek ki a sajtóba, azt azonban az albán kormány elismerte, hogy azok rendeltetése kifejezetten a földfelszíni megfigyelő funkció, vagyis madártávlatnál is nagyobb magasságból követhetik szemmel az albán rendvédelmi szervek az országban zajló eseményeket.

Bár Rama maga a két műhold jövőbeli alkalmazása kapcsán a jogállamiság megerősítését és a korrupció elleni harcot emelte ki, a nagy felbontású felvételek azonban minden bizonnyal a NATO balkáni szárnyának megerősítését szolgálják leginkább.

A most megkötött három éves szerződés ideje alatt az amerikai cég az albán hatóságok által kijelölt területekről készít felvételt a két eszközzel. Az így szerzett adatok elemzéséhez a Satellogic megfelelő kapacitást biztosít az albán hatóságok számára.

Szakértők szerint az USA a szerbiai politikai elitre való nyomásgyakorlás céljával játszott ki ismét egy olyan kártyát az albánok oldalán a műholdak telepítésével, ami erős üzenet Belgrádnak arra vonatkozóan, hogy a szerbiai hadiipari beruházások korán sem lebecsülhető eredményei még mindig elmaradnak attól a támogatástól, amit az amerikai kormányzati gépezet hajlandó biztosítani a regionális szövetségesei pozíciójának megerősítésére.

Magyarra fordítva, az USA kész Ukrajnát csinálni Koszovóból és Albániából, hogy a nagyszerb törekvéseket és az oroszok esetleges nyugat-balkáni betörési kísérleteit meggátolja.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Albánia

BŰNBAK: Az albán ellenzék szerint Edi Rama is okolható azért, ami Koszovóban történik

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Mindenki élénken figyel, még a Művész Úr is. (Forrás Twitter)
Mindenki élénken figyel, még a Művész Úr is. (Forrás Twitter)
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az albánok azok közé a nemzetek közé tartoznak, akik jelentős számban két “nemzetállamban” élnek, mint pl.Korea – hála a nagyhatalmak játszóterén elért “dicsőségeknek”. Mint ahogy a magyarok valaha Trianonnak “köszönve” önmagukkal voltak szomszédosak, most Albánia is önmagával határos a Balkán-háborúkat lezáró londoni és bukaresti békék következtében. Albánok élnek a határ túlsó oldalán Észak-Macedóniában, Görögországban, Montenegróban, valamint az önállóságában eddig csak részben elismert Koszovóban, amely eltekintve a mintegy százezer szerbtől, közel kétmillió albán hazája.

Az albán miniszterelnök is okolható

Tiranában nyilvánvaló ténynek számít, hogy Albánia külpolitikájának elsődleges prioritása az albániai albánok érdekei mellett a külhoni testvérek érdekeinek képviselete is, ami különös odafigyelést, szakértelmet és “nemzetazonos öntudatot” feltételez.

De hogyan élik meg a jelenlegi koszovói helyzetet az albániai albánok?

Meglepő módon a (jórészt kormányellenőrzés alatt álló) albániai sajtó azon felül, hogy a száraz tényeket közzéteszi, szinte semmit sem közöl a vezető politikusok, kormányközeli elemzők véleményéről, de még maguk az újságírók is javarészt hallgatnak, pedig a koszovói szerb barikádok lassan már három hete állnak, és “szépen szaporodnak”.

Nincs vélemény! Legalábbis kormányoldalon nincs. De nem így az ellenzéki térfélen!

A köztársasági elnökből ellenzéki politikussá “visszavonuló” Ilir Meta, az Albán Szabadságpárt elnöke, az Albán Demokrata Párt vezetőjének, a nemrég szó szerint arcul ütött, Sali Berishának a politikai cimborája, arról beszélt az észak-koszovói feszültséggel kapcsolatban, hogy “a fő felelősség Belgrádé”.

Belgrád bűnözői struktúrákat finanszíroz! Észak-Koszovó lakosságát kizárólag azok a bandák fenyegetik, amelyek törvénytelen tevékenységeket folytatnak arrafelé. Belgrád felelős azért, hogy életben tartja ezeket a csoportokat, és aktiválja őket minden alkalommal, amikor mesterséges helyzeteket akar létrehozni

– nyilatkozta Meta, aki szerint a koszovói szerb állampolgárok olyan jogokat élveznek, amelyeket Szerbiában soha sem kapnának meg.

Szerbia provokatív politikájáért hazánk miniszterelnöke, Edi Rama is felelős, aki támogatta a belgrádi kezdeményezéseket (Open Balkan), dominanciát biztosítva a szerb vezetés számára a térségben

– mondta a volt albán elnök, aki szerint a tiranai kormány “kétértelmű politikája nem Koszovó pozíciójának erősítését szolgálta, hanem inkább szükségtelen nyomás alá helyezte Pristinát, hogy a Nyitott Balkán kezdeményezés részévé váljon.”

Az albániai ellenzék szerint ezzel a tiranai kormány azt érte el, hogy Szerbia “konstruktív országnak” tűnhetett fel, miközben Koszovóra úgy tekintettek, “mintha ellenezné a tárgyalásokat”.

Itt jegyzendő meg, hogy Koszovó a kezdetektől elzárkózott a Szerbiát, Albániát és Észak-Macedóniát magában foglaló, és “nagyképűen Mini Shengenként emlegetett”, Nyitott Balkán névre keresztelt kezdeményezésbe történő belépéstől, amely a mostani koszovói eseményekkel szinte halálos döfést kapott, legalábbis addig, amíg Szerbiát Aleksandar Vučić vezeti.

Árulás törökülésben

Enver Hasani, a koszovói alkotmánybíróság volt elnöke igencsak súlyos vádakat fogalmazott meg Edi Rama albán miniszterelnökkel szemben, Hasani véleménye szerint ugyanis “az áruló törökülésben ül Albánia miniszterelnöki székében”. Ezzel Hasani egyúttal arra is utalt, hogy a tiranai kormány vezetőjét Törökország támogatja.

Rama, ez a határokkal üzletelő ember, aki csak gonoszságot hozott Albániába és Koszovóba, még mindig Albánia miniszterelnöki székében ül. Amíg ő lesz a kormány élén, Albánia ellenségeinek lesz egy emberük, aki az albánok között árulóként ádázul dolgozik a szerb-orosz érdekekért

– kelt ki magából Hasani, aki minden második mondatában “elegánsan leárulózta” Edi Ramát.

Mindezek után elmondható, hogy a szerb-koszovói albán válság kezelése a tiranai kormány részéről sem a múltban, sem a jelenben nem éppen igazi sikertörténet, főleg ha arra az albániai ellenzék és a koszovói politikusok szemszögén át tekintünk.

Edi Rama “Művész Úr” védelmében szólva, azért azt is érdemes megjegyezni: az albánok politikai természetéhez tartozik, hogy jellemző módon nem szívesen alkotnak véleményt más nemzetekről, államokról – a feltétlenül szükséges közhelyeken felül. Minden bizonnyal megvan a véleményük a koszovói helyzetről is, de azt inkább megtartják maguknak.

Az viszont biztosra vehető, hogy ez nem sokáig lesz így, merthogy 2023. május 14-én helyhatósági választásokat tartanak Albániában, ezért várható, hogy kiéleződik a belpolitikai helyzet, és szinte biztosra vehető, hogy minden politikai erőnek kapóra jön a koszovói és az ottani albánok közötti viszony, ami ki tudja, hogy hova fejlődik addig.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: