Szerbia
KOLLEKTÍV ŐRÜLET: Szerbia nem vesz részt az EU-Nyugat-Balkán konferencián, Vučić lehet, hogy Várhelyivel sem találkozik

Kollektív őrület lett úrrá Szerbián. Aleksandar Vučić nem utazik el a tiranai EU-csúcsra, amelyet a december 6-án tartanak. Az információt maga a szerb elnök is megerősítette, aki azt sem zárta ki, hogy Várhelyi Olivér bővítési biztossal sem találkozik. A döntés azt követően született, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök Belgrád szerint alkotmányellenesen és a Brüsszeli Megállapodással ellentétes módon nevezte ki a koszovói szerb ellenzékhez tartozó Nenad Rašićot kisebbségekkel foglalkozó közösségi miniszterré.
Várhelyivel sem találkozik?
Belgrádban azt is nehezményezik, hogy az Európai Unió annak ellenére enyhén reagált a történtekre, hogy Szerbia a csúcstalálkozón való részvételét attól tette függővé, hogy Brüsszel keményen elítéli a lépést, amelyet – ahogy Belgrádban fogalmaznak – az ideiglenes koszovói adminisztráció vezetője, vagyis Albin Kurti tett.
– Vučić elnök nem megy Tiranába az Európai Unió szégyenletes reakciója után
– hangzott el a kormánypárti Informer hírportál beszámolója szerint a szerb elnöki hivatalban. A belgrádi kormánypárti hírportál úgy tudja, hogy ebből az alkalomból Vučić a következő 48 órában a nyilvánossághoz fordul.
A szerb elnök azonban annyira türelemetlen volt, hogy máris megjelent kedvenc „rózsaszín” televíziójában, ahol maga is megerősítette, hogy nem utazik el a csúcstalálkozóra, mert az EU nem ítélte el megfelelőképpen Albin Kurtinak, a „pristinai intézmények ideiglenes miniszterelnökének a döntését.
– Rašić kinevezése szégyenletes, és ez a legenyhébb szó, amit használhatok. Ez az ember (Rašić) kevesebb mint egy százalékot kapott a választásokon
– jelentette ki a szerb államfő, aki szerint a történtek azt mutatják, hogy a szerbek üldözése és kiutasítása van készülőben Koszovóban.
– Nem vagyok benne biztos, hogy holnap (december 2-án) sor kerül a Várhelyi Olivér uniós bővítési biztossal tervezett találkozóra az általam tett kijelentések és az időközben történt döntéseink után
– mondta Vučić a Pink televíziónak, pedig hát Várhelyitől igazán nem kellene tartania.
Az Albin Kurti által kinevezett Nenad Rašić a koszovói szerb Progresszív Demokrata Párt elnöke, amely nem tartozik közvetlen belgrádi irányítás alá, ezért a belgrádi kormánypárti sajtó a „szkipetár érdekek” kiszolgálójának tartja.
A 2013-ban alapított Progresszív Demokrata Párt saját állítása szerint azért jött létre, mert a koszovói szerbek politikai pártjai – függetlenül attól, hogy milyen köntöst/formát öltenek – még „nem elég demokratikusak”.
– Mindenki velünk kereskedik, mindenki velünk foglalkozik, viszont senki nem törődik velünk, mert mindenki azt nézi, hogy rajtunk keresztül valósítsa meg a saját érdekeit
– nyilatkozta a 2019-es választások előtt Nenad Rašić, aki most „jó szerbként” került pozícióba, miután Goran Rakić, a belgrádi kézivezérlés alatt álló Szerb Lista elnöke lemondott a miniszteri posztról.
Rašić kinevezését követően a Szerb Lista és a szerb kormány hisztériás rohamot kapott, a szerb kormánypárti sajtó pedig földig alázta a miniszteri szerepbe beugró koszovói szerb politikust, akit „szerbgyűlölő szerbnek” nevezett, mert a választások során megszólalt albánul, és mert albán nyelvű kampányanyagokat is készített.
A fent említett Informer több riportalanya szerint a miniszteri tisztséget elfogadó Rašić a szerbiai ellenzéki Szabadság és Igazságosság Pártja vezetőjének, Dragan Đilasnak a bábja, és Albin Kurti koszovói miniszterelnök pincsikutyája.
Szerbia
GIGANTIKUS VASÚT: Tizenegy évvel az aláírás után ért Szabadka központjába az építkezés

Amikor elkészül – a tervek szerint 2025 közepén – a szerb fővárost a magyarral összekötő gyorsvasúton Belgrád és Budapest között 2 óra 45 percre csökken a menetidő. Jelenleg az utazás legalább nyolc órát vesz igénybe a régi típusú vonatokon, síneken. A szerb oldalon Szabadka központjába érkezett az építkezéssel a kínai kivitelező, a magyar oldalon viszont egyes helyeken még zajlik a terület kisajátítása, máshol megkezdték a vágányok fektetését.
Naponta nyolcezren használják majd?
A Belgrádot és Budapestet összekötő gyorsvasút megépítéséről 11 évvel ezelőtt írt alá megállapodást Szerbia, Magyarország és Kína. A beruházás a kínai kezdeményezésű Egy övezet, egy út (BRI) nemzetközi együttműködés keretében létesül.
A tervek szerint a vonalon naponta több mint 50 személyvonat közlekedik majd, ez napi átlagban 8200 utast jelent a Kínai Állami Vasúttársaság (CRI) adatai alapján.
Az elképzelések szerint a szerelvények a szerbiai szakaszon óránként 200 kilométeres sebességgel haladnak, ennek köszönhetően a korábbi 90-ről 30-ra csökkent a már elkészült szakaszon, vagyis Belgrád és Újvidék között az utazási idő. Ez egyébként Szerbia első nagy sebességű vasútja.
A magyar oldalon legfeljebb óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekedik majd a szerelvény.
Az észak–dél vasút teljes hosszát 341,7 kilométerre tervezik, ebből 183,1 esik Szerbiára és 158,6 Magyarországra. A szerb szakaszon emeletes, svájci gyártmányú villamos motorvonatok közlekednek. A Belgrád és Újvidék közötti vonal berendezéseinek több mint 54 százaléka Kínában készül.

Épül a vasút Szabadkánál (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)
Kínai hitelből építik egyébként az Újvidék és Szabadka közötti szakaszt is, de ugyanígy készült el a Belgrád és Ópazova (Stara Pazova) közötti rész is. Ópazova és Újvidék között orosz hitelből valósulhatott meg a beruházás, ennek értéke eléri a 800 millió eurót.
A Belgrád-Budapest vasútvonal kiépítésének összértékét a megállapodás aláírásakor 2 milliárd dollárra becsülték.
A kínai kivitelező már az Újvidék és Szabadka közötti, 108 kilométer hosszú szakaszt építi, a munkálatok várhatóan 2024 végére készülnek el.
A magyar oldal 2025-re lesz kész a vasútépítéssel, ekkora ígérik az üzembe helyezést is.
2018 helyett 2025
A kivitelezési határidő a kezdeti 2018 helyett ma már 2025, a határidőt ugyanis több alkalommal módosították.
A vasút szerbiai szakasza – mint láttuk – orosz és kínai hitelből épül, míg a magyar munkálatok 85 százalékát kínai kölcsönből finanszírozzák.
Első körben azt ígérték, hogy az első utasok 2018-ban utazhatnak majd a gyorsvasúton, de a határidőt előbb 2021-re, majd 2022 végére, végül pedig 2024 végére módosították.
A szerb oldalon először a rosszul megírt projektek miatt nem tudott megkezdődni az építkezés, Szerbiának ezért több millió dollár büntetést is kellett fizetnie. Ezt követően a kisajátítási folyamat zajlott sokáig, végül pedig a Kishegyesnél talált régészeti lelőhely miatt nem tudott haladni a munka.
Végül a szerb oldalon 2022-ben elkészült a Belgrád és Újvidék közötti szakasz, amelyen azóta közlekedik a Soko (Sólyom) névre keresztelt vonat. A két város közötti menetidő harminc perc, azonban több alkalommal is előfordul, hogy a járat kimarad vagy lassabban halad, mert a szakaszon ellopják a berendezéseket vagy a vezetéket.
Az első évben egyébként csaknem hárommillió utast szállítottak a Belgrád és Újvidék közötti szakaszon.
Munkagépek Szabadka központjában
Az Újvidék és Szabadka, vagyis a magyar határ közöti szakasz 108 kilométer hosszú, mintegy egy hónappal ezelőtt pedig Szabadka központjába értek a munkálatokkal.
Május 1-jén lezárták az egyik szabadkai főútnak azt szakaszát, amely felett a vasút halad, és elkezdték bontani a régi felüljáró egy részét.
Azóta elkészült a gyalogosok számára az a konstrukció, amelyet azt követően használhatnak majd, hogy a négysávos utat és a gyalogos aluljárót is teljesen lezárják a forgalom elől.
A tervek szerint erre július elsején kerül sor.

Ideiglenes gyalogosátkelő Szabadka központjában (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)
A minap Goran Vesić, szerb építési-, közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter azt mondta, hogy a hat felüljáró közül öt már átadás előtt áll.
Hozzátette, hogy a főútnál lévő felüljárónál a munkálatok előreláthatólag december 22-ig tartanak, korábban Pásztor István, a tartományi parlament elnöke októberre ígérte a befejezést.
Miután a vasút megépül, Szabadka és Budapest között a menetidő mindössze 1 óra 12 perc lesz.
Mennyibe kerül?
Május 30-án megkezdődött a vágányfektetés a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszán is. Az első vágányokat Kunszentmiklós és Tass között tették le, a 7,98 kilométeres vágányfektetést a China Railway Engineering Group Limited (CREC) végzi.
Az Index.hu megírta, hogy a minden idők legnagyobb magyarországi vasúti fejlesztéseként emlegetett Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére és fejlesztésére a tervezettnél többet szán a magyar kormány, bár erről kevés adat áll rendelkezésre, a kínai hátterű beruházás szerződéseit és alapdokumentumait ugyanis már korábban 10 évre titkosították, a Népszava cikke szerint pedig a titkosítás egyre inkább kiterjed a kisajátítási megállapodásokra is.
A Magyar Közlönyben megjelent, hogy a pénzügyminiszternek a 7. pontban foglalt feladatok végrehajtása érdekében gondoskodnia kell a 2023–as és a 2024-es évben összesen 3 246 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára.
Az ütemezés szerint 2023-ban 900 000 000 forint, míg 2024-ben 2 346 000 000 forintot költ a vasútra a magyar kormány.
A 8. pontban meghatározott feladat végrehajtása érdekében gondoskodni kell a 2023 és a 2026 közötti években összesen 3 560 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára.
A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények megvalósításához pedig 2023 és 2025 között összesen 5 114 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára, az alábbi ütemezés szerint:
- 2023-ban 218 000 000 forint,
- 2024-ben 2 580 000 000 forint,
- 2025-ben 2 316 000 000 forint.
Ha minden kiadást egybeveszünk, a magyar kormány összesen 17 074 000 000 forintot költ a többletfeladatok elvégzésére, írta az Index.
Mire költi ezt a kormány?
Hogy mire költi ezt a pénzt a kormány, egy táblázatban foglalták össze. Ezek szerint ebből finanszírozzák az alábbiakat:
- Kiskunhalas település logisztikai központjához kiszolgálás kialakítása a kiágazásig, vasúti kapcsolat kiépítése a logisztikai központtal,
- a vonal menti települési többletigények zajvédelme (Dunaharaszti, Taksony, Kelebia)
- katonai rakodók megvalósítása (Kiskunlacháza és Szabadszállás vasútállomásokon)
- az állomási mellékvágányok átépítéséhez használt, felújított, minősített sínek biztosítása
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli kármentesítés (talaj- és talajvízszennyezés megszüntetése)
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli illegális hulladéktelepek felszámolása
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás szakaszán mérnökfeladatok ellátása
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás szakaszával kapcsolatban a kisajátítási eljárás kezdeményezése és kapcsolódó feladatok
- a MÁV Zrt. üzemi forgalmi, pályafenntartási, felsővezetéki, távközlési és biztosítóberendezési szakaszépületei és telephelyei felújításának, új épületek létesítésének tervezése és megvalósítása.
Az Index itt idézett cikke szerint jóval többe kerül a Budapest–Belgrád vasútvonal Magyarországnak, mint azt korábban gondolták.
Hogyan zajlik majd a határellenőrzés?
Annak érdekében, hogy a határon való várakozás ne jelentsen problémát, a magyar és a szerb kormány abban állapodott meg, hogy a vasútállomásokon elvégzik az útlevél ellenőrzését, vagyis a menetidőt nem befolyásolja majd a határon való várakozás.
Goran Vesić szerb építési-, közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter szerint hasonlóan működik majd az ellenőrzés a Szabadka-Szeged vonalon is, ahol októberben megindulhat az utasszállítás is.
Vesić hangsúlyozta, hogy határ- és vámellenőrző pontok lesznek Budapest és Belgrád mellett Újvidéken és Szabadkán is, vagyis az ellenőrzést ott végzik, ahol az utas felszáll a vonatra.
Vagyis arra, aki már fent van a vonaton, útközben már semmilyen ellenőrzés nem vár, ennek köszönhetően tudják majd tartani a menetidőt.
A kérdés csak az, hogy mikor és mennyiért utazhatunk majd nap mint nap a két fővárost összekötő gyorson, és hogy a napi átlagos utasszám mikor éri el a kínaiak által tervezett 8200-at?
-
Koszovó7 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia7 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt