Szerbia
KOLLEKTÍV ŐRÜLET: Szerbia nem vesz részt az EU-Nyugat-Balkán konferencián, Vučić lehet, hogy Várhelyivel sem találkozik
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Kollektív őrület lett úrrá Szerbián. Aleksandar Vučić nem utazik el a tiranai EU-csúcsra, amelyet a december 6-án tartanak. Az információt maga a szerb elnök is megerősítette, aki azt sem zárta ki, hogy Várhelyi Olivér bővítési biztossal sem találkozik. A döntés azt követően született, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök Belgrád szerint alkotmányellenesen és a Brüsszeli Megállapodással ellentétes módon nevezte ki a koszovói szerb ellenzékhez tartozó Nenad Rašićot kisebbségekkel foglalkozó közösségi miniszterré.
Várhelyivel sem találkozik?
Belgrádban azt is nehezményezik, hogy az Európai Unió annak ellenére enyhén reagált a történtekre, hogy Szerbia a csúcstalálkozón való részvételét attól tette függővé, hogy Brüsszel keményen elítéli a lépést, amelyet – ahogy Belgrádban fogalmaznak – az ideiglenes koszovói adminisztráció vezetője, vagyis Albin Kurti tett.
– Vučić elnök nem megy Tiranába az Európai Unió szégyenletes reakciója után
– hangzott el a kormánypárti Informer hírportál beszámolója szerint a szerb elnöki hivatalban. A belgrádi kormánypárti hírportál úgy tudja, hogy ebből az alkalomból Vučić a következő 48 órában a nyilvánossághoz fordul.
A szerb elnök azonban annyira türelemetlen volt, hogy máris megjelent kedvenc „rózsaszín” televíziójában, ahol maga is megerősítette, hogy nem utazik el a csúcstalálkozóra, mert az EU nem ítélte el megfelelőképpen Albin Kurtinak, a „pristinai intézmények ideiglenes miniszterelnökének a döntését.
– Rašić kinevezése szégyenletes, és ez a legenyhébb szó, amit használhatok. Ez az ember (Rašić) kevesebb mint egy százalékot kapott a választásokon
– jelentette ki a szerb államfő, aki szerint a történtek azt mutatják, hogy a szerbek üldözése és kiutasítása van készülőben Koszovóban.
– Nem vagyok benne biztos, hogy holnap (december 2-án) sor kerül a Várhelyi Olivér uniós bővítési biztossal tervezett találkozóra az általam tett kijelentések és az időközben történt döntéseink után
– mondta Vučić a Pink televíziónak, pedig hát Várhelyitől igazán nem kellene tartania.
Az Albin Kurti által kinevezett Nenad Rašić a koszovói szerb Progresszív Demokrata Párt elnöke, amely nem tartozik közvetlen belgrádi irányítás alá, ezért a belgrádi kormánypárti sajtó a „szkipetár érdekek” kiszolgálójának tartja.
A 2013-ban alapított Progresszív Demokrata Párt saját állítása szerint azért jött létre, mert a koszovói szerbek politikai pártjai – függetlenül attól, hogy milyen köntöst/formát öltenek – még „nem elég demokratikusak”.
– Mindenki velünk kereskedik, mindenki velünk foglalkozik, viszont senki nem törődik velünk, mert mindenki azt nézi, hogy rajtunk keresztül valósítsa meg a saját érdekeit
– nyilatkozta a 2019-es választások előtt Nenad Rašić, aki most „jó szerbként” került pozícióba, miután Goran Rakić, a belgrádi kézivezérlés alatt álló Szerb Lista elnöke lemondott a miniszteri posztról.
Rašić kinevezését követően a Szerb Lista és a szerb kormány hisztériás rohamot kapott, a szerb kormánypárti sajtó pedig földig alázta a miniszteri szerepbe beugró koszovói szerb politikust, akit „szerbgyűlölő szerbnek” nevezett, mert a választások során megszólalt albánul, és mert albán nyelvű kampányanyagokat is készített.
A fent említett Informer több riportalanya szerint a miniszteri tisztséget elfogadó Rašić a szerbiai ellenzéki Szabadság és Igazságosság Pártja vezetőjének, Dragan Đilasnak a bábja, és Albin Kurti koszovói miniszterelnök pincsikutyája.
Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)Amikor elkészül – a tervek szerint 2025 közepén – a szerb fővárost a magyarral összekötő gyorsvasúton Belgrád és Budapest között 2 óra 45 percre csökken a menetidő. Jelenleg az utazás legalább nyolc órát vesz igénybe a régi típusú vonatokon, síneken. A szerb oldalon Szabadka központjába érkezett az építkezéssel a kínai kivitelező, a magyar oldalon viszont egyes helyeken még zajlik a terület kisajátítása, máshol megkezdték a vágányok fektetését.
Naponta nyolcezren használják majd?
A Belgrádot és Budapestet összekötő gyorsvasút megépítéséről 11 évvel ezelőtt írt alá megállapodást Szerbia, Magyarország és Kína. A beruházás a kínai kezdeményezésű Egy övezet, egy út (BRI) nemzetközi együttműködés keretében létesül.
A tervek szerint a vonalon naponta több mint 50 személyvonat közlekedik majd, ez napi átlagban 8200 utast jelent a Kínai Állami Vasúttársaság (CRI) adatai alapján.
Az elképzelések szerint a szerelvények a szerbiai szakaszon óránként 200 kilométeres sebességgel haladnak, ennek köszönhetően a korábbi 90-ről 30-ra csökkent a már elkészült szakaszon, vagyis Belgrád és Újvidék között az utazási idő. Ez egyébként Szerbia első nagy sebességű vasútja.
A magyar oldalon legfeljebb óránkénti 160 kilométeres sebességgel közlekedik majd a szerelvény.
Az észak–dél vasút teljes hosszát 341,7 kilométerre tervezik, ebből 183,1 esik Szerbiára és 158,6 Magyarországra. A szerb szakaszon emeletes, svájci gyártmányú villamos motorvonatok közlekednek. A Belgrád és Újvidék közötti vonal berendezéseinek több mint 54 százaléka Kínában készül.
Épül a vasút Szabadkánál (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)
Kínai hitelből építik egyébként az Újvidék és Szabadka közötti szakaszt is, de ugyanígy készült el a Belgrád és Ópazova (Stara Pazova) közötti rész is. Ópazova és Újvidék között orosz hitelből valósulhatott meg a beruházás, ennek értéke eléri a 800 millió eurót.
A Belgrád-Budapest vasútvonal kiépítésének összértékét a megállapodás aláírásakor 2 milliárd dollárra becsülték.
A kínai kivitelező már az Újvidék és Szabadka közötti, 108 kilométer hosszú szakaszt építi, a munkálatok várhatóan 2024 végére készülnek el.
A magyar oldal 2025-re lesz kész a vasútépítéssel, ekkora ígérik az üzembe helyezést is.
2018 helyett 2025
A kivitelezési határidő a kezdeti 2018 helyett ma már 2025, a határidőt ugyanis több alkalommal módosították.
A vasút szerbiai szakasza – mint láttuk – orosz és kínai hitelből épül, míg a magyar munkálatok 85 százalékát kínai kölcsönből finanszírozzák.
Első körben azt ígérték, hogy az első utasok 2018-ban utazhatnak majd a gyorsvasúton, de a határidőt előbb 2021-re, majd 2022 végére, végül pedig 2024 végére módosították.
A szerb oldalon először a rosszul megírt projektek miatt nem tudott megkezdődni az építkezés, Szerbiának ezért több millió dollár büntetést is kellett fizetnie. Ezt követően a kisajátítási folyamat zajlott sokáig, végül pedig a Kishegyesnél talált régészeti lelőhely miatt nem tudott haladni a munka.
Végül a szerb oldalon 2022-ben elkészült a Belgrád és Újvidék közötti szakasz, amelyen azóta közlekedik a Soko (Sólyom) névre keresztelt vonat. A két város közötti menetidő harminc perc, azonban több alkalommal is előfordul, hogy a járat kimarad vagy lassabban halad, mert a szakaszon ellopják a berendezéseket vagy a vezetéket.
Az első évben egyébként csaknem hárommillió utast szállítottak a Belgrád és Újvidék közötti szakaszon.
Munkagépek Szabadka központjában
Az Újvidék és Szabadka, vagyis a magyar határ közöti szakasz 108 kilométer hosszú, mintegy egy hónappal ezelőtt pedig Szabadka központjába értek a munkálatokkal.
Május 1-jén lezárták az egyik szabadkai főútnak azt szakaszát, amely felett a vasút halad, és elkezdték bontani a régi felüljáró egy részét.
Azóta elkészült a gyalogosok számára az a konstrukció, amelyet azt követően használhatnak majd, hogy a négysávos utat és a gyalogos aluljárót is teljesen lezárják a forgalom elől.
A tervek szerint erre július elsején kerül sor.
Ideiglenes gyalogosátkelő Szabadka központjában (Forrás: BALK, Tómó Margaréta)
A minap Goran Vesić, szerb építési-, közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter azt mondta, hogy a hat felüljáró közül öt már átadás előtt áll.
Hozzátette, hogy a főútnál lévő felüljárónál a munkálatok előreláthatólag december 22-ig tartanak, korábban Pásztor István, a tartományi parlament elnöke októberre ígérte a befejezést.
Miután a vasút megépül, Szabadka és Budapest között a menetidő mindössze 1 óra 12 perc lesz.
Mennyibe kerül?
Május 30-án megkezdődött a vágányfektetés a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszán is. Az első vágányokat Kunszentmiklós és Tass között tették le, a 7,98 kilométeres vágányfektetést a China Railway Engineering Group Limited (CREC) végzi.
Az Index.hu megírta, hogy a minden idők legnagyobb magyarországi vasúti fejlesztéseként emlegetett Budapest–Belgrád vasútvonal korszerűsítésére és fejlesztésére a tervezettnél többet szán a magyar kormány, bár erről kevés adat áll rendelkezésre, a kínai hátterű beruházás szerződéseit és alapdokumentumait ugyanis már korábban 10 évre titkosították, a Népszava cikke szerint pedig a titkosítás egyre inkább kiterjed a kisajátítási megállapodásokra is.
A Magyar Közlönyben megjelent, hogy a pénzügyminiszternek a 7. pontban foglalt feladatok végrehajtása érdekében gondoskodnia kell a 2023–as és a 2024-es évben összesen 3 246 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára.
Az ütemezés szerint 2023-ban 900 000 000 forint, míg 2024-ben 2 346 000 000 forintot költ a vasútra a magyar kormány.
A 8. pontban meghatározott feladat végrehajtása érdekében gondoskodni kell a 2023 és a 2026 közötti években összesen 3 560 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára.
A Budapest–Belgrád vasútvonal újjáépítési beruházás engedélyezési eljárása során felmerült települési igények megvalósításához pedig 2023 és 2025 között összesen 5 114 000 000 forint forrás biztosításáról a központi költségvetés Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet vasúti fejlesztéseket szolgáló fejezeti kezelésű előirányzata javára, az alábbi ütemezés szerint:
- 2023-ban 218 000 000 forint,
- 2024-ben 2 580 000 000 forint,
- 2025-ben 2 316 000 000 forint.
Ha minden kiadást egybeveszünk, a magyar kormány összesen 17 074 000 000 forintot költ a többletfeladatok elvégzésére, írta az Index.
Mire költi ezt a kormány?
Hogy mire költi ezt a pénzt a kormány, egy táblázatban foglalták össze. Ezek szerint ebből finanszírozzák az alábbiakat:
- Kiskunhalas település logisztikai központjához kiszolgálás kialakítása a kiágazásig, vasúti kapcsolat kiépítése a logisztikai központtal,
- a vonal menti települési többletigények zajvédelme (Dunaharaszti, Taksony, Kelebia)
- katonai rakodók megvalósítása (Kiskunlacháza és Szabadszállás vasútállomásokon)
- az állomási mellékvágányok átépítéséhez használt, felújított, minősített sínek biztosítása
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli kármentesítés (talaj- és talajvízszennyezés megszüntetése)
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekten belüli illegális hulladéktelepek felszámolása
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás szakaszán mérnökfeladatok ellátása
- a Budapest–Belgrád vasútfejlesztés projekt Ferencváros (Soroksári úti állomás) – Soroksár állomás szakaszával kapcsolatban a kisajátítási eljárás kezdeményezése és kapcsolódó feladatok
- a MÁV Zrt. üzemi forgalmi, pályafenntartási, felsővezetéki, távközlési és biztosítóberendezési szakaszépületei és telephelyei felújításának, új épületek létesítésének tervezése és megvalósítása.
Az Index itt idézett cikke szerint jóval többe kerül a Budapest–Belgrád vasútvonal Magyarországnak, mint azt korábban gondolták.
Hogyan zajlik majd a határellenőrzés?
Annak érdekében, hogy a határon való várakozás ne jelentsen problémát, a magyar és a szerb kormány abban állapodott meg, hogy a vasútállomásokon elvégzik az útlevél ellenőrzését, vagyis a menetidőt nem befolyásolja majd a határon való várakozás.
Goran Vesić szerb építési-, közlekedésügyi és infrastrukturális miniszter szerint hasonlóan működik majd az ellenőrzés a Szabadka-Szeged vonalon is, ahol októberben megindulhat az utasszállítás is.
Vesić hangsúlyozta, hogy határ- és vámellenőrző pontok lesznek Budapest és Belgrád mellett Újvidéken és Szabadkán is, vagyis az ellenőrzést ott végzik, ahol az utas felszáll a vonatra.
Vagyis arra, aki már fent van a vonaton, útközben már semmilyen ellenőrzés nem vár, ennek köszönhetően tudják majd tartani a menetidőt.
A kérdés csak az, hogy mikor és mennyiért utazhatunk majd nap mint nap a két fővárost összekötő gyorson, és hogy a napi átlagos utasszám mikor éri el a kínaiak által tervezett 8200-at?
GIGANTIKUS VASÚT: Tizenegy évvel az aláírás után ért Szabadka központjába az építkezés
Szerbiában már megint választások lesznek, a miniszterelnök lemondása az asztalon
Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)
A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások
WP: Washington tudott arról, hogy Ukrajna az Északi Áramlat felrobbantására készült
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
STRATÉGIA NÉLKÜL: Kedden meglepetésszerűen befejeződik a tanév Szerbiában
FONTOSSÁGI SORREND: Kurti megvárakoztatta a közvetítőket, mert focimeccset nézett
ÖSSZEÖLELKEZTEK: A boszniai szerb elnök Ankarában fotózkodott Orbán Viktorral
-
Koszovó7 nap telt el azótaKOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság4 nap telt el azótaDodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English3 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia7 nap telt el azótaGLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
