Szerbia
KOLLEKTÍV ŐRÜLET: Szerbia nem vesz részt az EU-Nyugat-Balkán konferencián, Vučić lehet, hogy Várhelyivel sem találkozik

Kollektív őrület lett úrrá Szerbián. Aleksandar Vučić nem utazik el a tiranai EU-csúcsra, amelyet a december 6-án tartanak. Az információt maga a szerb elnök is megerősítette, aki azt sem zárta ki, hogy Várhelyi Olivér bővítési biztossal sem találkozik. A döntés azt követően született, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök Belgrád szerint alkotmányellenesen és a Brüsszeli Megállapodással ellentétes módon nevezte ki a koszovói szerb ellenzékhez tartozó Nenad Rašićot kisebbségekkel foglalkozó közösségi miniszterré.
Várhelyivel sem találkozik?
Belgrádban azt is nehezményezik, hogy az Európai Unió annak ellenére enyhén reagált a történtekre, hogy Szerbia a csúcstalálkozón való részvételét attól tette függővé, hogy Brüsszel keményen elítéli a lépést, amelyet – ahogy Belgrádban fogalmaznak – az ideiglenes koszovói adminisztráció vezetője, vagyis Albin Kurti tett.
– Vučić elnök nem megy Tiranába az Európai Unió szégyenletes reakciója után
– hangzott el a kormánypárti Informer hírportál beszámolója szerint a szerb elnöki hivatalban. A belgrádi kormánypárti hírportál úgy tudja, hogy ebből az alkalomból Vučić a következő 48 órában a nyilvánossághoz fordul.
A szerb elnök azonban annyira türelemetlen volt, hogy máris megjelent kedvenc “rózsaszín” televíziójában, ahol maga is megerősítette, hogy nem utazik el a csúcstalálkozóra, mert az EU nem ítélte el megfelelőképpen Albin Kurtinak, a “pristinai intézmények ideiglenes miniszterelnökének a döntését.
– Rašić kinevezése szégyenletes, és ez a legenyhébb szó, amit használhatok. Ez az ember (Rašić) kevesebb mint egy százalékot kapott a választásokon
– jelentette ki a szerb államfő, aki szerint a történtek azt mutatják, hogy a szerbek üldözése és kiutasítása van készülőben Koszovóban.
– Nem vagyok benne biztos, hogy holnap (december 2-án) sor kerül a Várhelyi Olivér uniós bővítési biztossal tervezett találkozóra az általam tett kijelentések és az időközben történt döntéseink után
– mondta Vučić a Pink televíziónak, pedig hát Várhelyitől igazán nem kellene tartania.
Az Albin Kurti által kinevezett Nenad Rašić a koszovói szerb Progresszív Demokrata Párt elnöke, amely nem tartozik közvetlen belgrádi irányítás alá, ezért a belgrádi kormánypárti sajtó a “szkipetár érdekek” kiszolgálójának tartja.
A 2013-ban alapított Progresszív Demokrata Párt saját állítása szerint azért jött létre, mert a koszovói szerbek politikai pártjai – függetlenül attól, hogy milyen köntöst/formát öltenek – még “nem elég demokratikusak”.
– Mindenki velünk kereskedik, mindenki velünk foglalkozik, viszont senki nem törődik velünk, mert mindenki azt nézi, hogy rajtunk keresztül valósítsa meg a saját érdekeit
– nyilatkozta a 2019-es választások előtt Nenad Rašić, aki most “jó szerbként” került pozícióba, miután Goran Rakić, a belgrádi kézivezérlés alatt álló Szerb Lista elnöke lemondott a miniszteri posztról.
Rašić kinevezését követően a Szerb Lista és a szerb kormány hisztériás rohamot kapott, a szerb kormánypárti sajtó pedig földig alázta a miniszteri szerepbe beugró koszovói szerb politikust, akit “szerbgyűlölő szerbnek” nevezett, mert a választások során megszólalt albánul, és mert albán nyelvű kampányanyagokat is készített.
A fent említett Informer több riportalanya szerint a miniszteri tisztséget elfogadó Rašić a szerbiai ellenzéki Szabadság és Igazságosság Pártja vezetőjének, Dragan Đilasnak a bábja, és Albin Kurti koszovói miniszterelnök pincsikutyája.

Oroszország
Az orosz külügyi szóvivő szerint Albin Kurti etnikai tisztogatást szeretne

A koszovói helyzet súlyosbodása vérontáshoz vezetett, és ezt a függetlenségét önkényesen kikiáltó Koszovó miniszterelnökének, Albin Kurtinak a politikája idézte elő, amelynek célja egy konfliktus kirobbantása és a tartomány (!) területének megtisztítása a szerbektől. Ezt nem Aleksandar Vučić szerb elnök mondta, pedig ezek az ő szavai, hanem Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium hivatalos képviselője, a kijelentés pedig alig néhány órával azt követően hangzott el, hogy a szerb elnök Belgrádban fogadta az orosz nagykövetet.
Kurti közvetlen veszélyt jelent
A Szputnyik orosz hírügynökség idézi a moszkvai külügyminisztérium közleményét, miszerint a vasárnapi vérontás közvetlen és azonnali következménye Albin Kurti “úgynevezett miniszterelnök” kurzusának, amelynek célja a konfliktus tüzének szítása és a térség területének megtisztítása a szerbektől.
Az orosz külügyi szóvivő szerint a koszovói miniszterelnök folyamatosan a tűzzel játszik, amikor a helyzet eszkalálásával annak elérésére tesz kísérletet, hogy a Nyugat további nyomást gyakoroljon a szerbiai vezetésre, és Belgrádot rákényszerítse Koszovó függetlenségének elismerésére.
Zaharova megjegyezte, hogy ez, mint látjuk, túl drága, az egész balkáni régiót a szakadék szélére sodorja.
Az orosz külügyi szóvivő kiemelte, hogy a koszovói albánok rendőrsége módszeresen hajt végre büntetőakciókat a szerb közösség ellen, és nem csak a szerbek megfélemlítésével foglalkozik.
Zaharova rámutatott arra a közvetlen veszélyre, hogy folytatódik az etnikai tisztogatás, amelyet korábban (csak) az albán szélsőségesek gyakoroltak Koszovóban.
Az oroszok meggyőződése szerint a stabilizációhoz és a hosszú távú megoldáshoz Koszovóban kizárólag az ENSZ BT 1244-es határozatának átfogó végrehajtása vezet.
Itt jegyzendő meg, hogy ez a határozat Koszovót Szerbia (illetve a jogelőd Kis-Jugoszlávia) részének tekinti, az alábbiakban látható a kritikus szakasz, csatolva pedig elérhető az ENSZ BT Koszovóval kapcsolatos határozatának teljes szövege. A határozatból az derül ki, hogy Koszovó nagyfokú autonómiát élvezhet a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságon belül, amely Montenegró kiválásával később megszűnt.
Zaharova szerint végre kell hajtani azokat a brüsszeli megállapodásokat is, amelyek 2013-ban és 2015-ben a belgrádi és pristinai vezetés között jöttek létre.
Ezzel kapcsolatban pedig azt kell tudni, hogy ezek tartalmazzák a Szerb Községek Közösségének létrehozását, így tehát az orosz külügyi szóvivő gyakorlatilag diplomáciai köntösbe öltöztette a szerb követeléseket.
A KFOR az albánoknak segít?
A Szutnyik egy másik cikkben arról értekezik, hogy a KFOR az illegális koszovói szerveknek engedte át azt a munkát, amelyet neki kellene végeznie, nem akadályozta meg például sem a barikádok felállítását, sem a koszovói különleges egységek belépését Koszovó északi részére.
Ezt az orosz hírügynökségnek Vladimir Lazarević nyugalmazott vezérezredes mondta, aki még a kilencvenes években a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság pristinai hadtestének parancsnoka volt.
A Szputnyik azt természetesen nem elaborálta, hogy Lazarevićet a Hágai Törvényszék 2009-ben a kilencvenes évek végén vívott koszovói háború alatt a koszovói albánok ellen elkövetett háborús bűnökkel kapcsolatos parancsnoki felelőssége miatt 14 év börtönre ítélte.
A volt szerb katonatisztet Hágában deportálások, embertelen cselekedetek, gyilkosság, valamint politikai, faji és vallási okok miatt történő üldöztetés kapcsán vonták felelősségre.
Lazarević most a Szputnyikban arra emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok 1998-ban terrorista szervezetnek minősítette a Koszovói Felszabadítási Szervezetet, majd néhány hónap múlva az amerikaiak lemezt cseréltek, és Richard Holbrookot (a daytoni szerződés atyját) a Koszovói Felszabadítási Szervezet (UÇK) juniki főhadiszállására küldték, ami után a terroristák hirtelen szabadságharcosokká váltak.
A szerbek azért is hivatkoznak az 1244-es BT-határozatra, mert az kimondta a Koszovói Felszabadítási Hadsereg és más fegyveres koszovói albán csoportok demilitarizálását, de ugyanakkor megkövetelte az összes szerb (jugoszláv) katonai, rendőri és félkatonai erő ellenőrizhető, fokozatos kivonását Koszovóból.
A volt szerb katonatiszt szerint az UÇK egykori terroristái, új egyenruhába öltözve és új név alatt (ROSU), ott folytatják, ahol abbahagyták, azzal a különbséggel, hogy annak idején a koszovói szerbeket a szerb hadsereg és a szerb rendőrség védte, most viszont ezt senki sem teszi.
Lazarević itt említette meg, hogy szerinte a KFOR nem engedhette volna meg, hogy a vasárnapi lövöldözés megtörténjen, hiszen tudomása volt a (két teherautóból álló) barikád felállításáról, valamint a koszovói rendőrök behatolásáról az északi szerb területekre, pedig ezt a Biztonsági Tanács 1244-es határozata nem teszi lehetővé.

Kapcsolódó cikk
Jelentősen közeledett egymáshoz a szerb és az orosz narratíva, ha nem vettük volna észre!
A nyugalmazott szerb vezérezredes mindezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ha bárkinek is kétségei voltak a KFOR és a kollektív Nyugat koszovói szerepével kapcsolatban, a mostani események által beigazolódott, hogy ők minden bajnak az okozói a Koszovói Felszabadítási Hadseregből átvedlett alattvalóik által.
Itt akár meg is állhatnánk, merthogy kit érdekel egy kivénhedt és jócskán bűntetett előéletű szerb katonatiszt véleménye, de ez mégis csak egy orosz portálon jelent meg.
Ha esetleg emiatt nem is aggódnánk, akkor vegyük figyelembe, hogy vasárnapi nemzeti sajtótájékoztatóján körülbelül ugyanezt mondta Aleksandar Vučić szerb elnök is a Biztonsági Tanács 1244-es határozatát és a KFOR “mulasztásait” illetően, ettől kezdve pedig nem olyan vidám a helyzet.
-
Koszovó2 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia5 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró4 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
English4 nap telt el azóta
Turkish companies bypass the Western sanctions, USA tappes their head