Connect with us

Szerbia

AZ IMÁDAT BÉRE: A volt belügyminisztert nevezték ki a szerb titkosszolgálat új igazgatójává

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

aleksandar vulin bia gigapixel standard scale
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A szerb kormány mai ülésén Aleksandar volt belügyminisztert nevezték ki a szerbiai polgári titkosszolgálat, a BIA igazgatójává. A kinevezés nem hat a meglepetés erejével, a szerbiai sajtó már korábban ezt a forgatókönyvet valószínűsítette.

A BIA igazgatójának széke azt követően üresedett meg, hogy a korábbi igazgató, Bratislav Gašić kapta meg a belügyminiszteri pozíciót. Ezáltal Aleksandar Vučić két közeli munkatársa helyet cserélt, amivel még inkább erősödött az orosz és nacionalista vonal a szerb titkosszolgálatban.

Aleksandar Vulin a „szerb világ” kéretlen vagy éppen felkért prokátora szoros kapcsolatokat tart fenn Nyikolaj Patrusevvel, az orosz biztonsági tanács titkárával, aki Vlagyimir Putyin belső köréhez tartozik, és régi KGB-s bajtársként az orosz elnök egyik legközelebbi tanácsadója.

Patrusev és Vulin két évvel ezelőtt tartott moszkvai találkozója alkalmával állítólag a legszigorúbb titoktartás mellett munkacsoportot hozott létre a (Washington által inspirált) „színes forradalmak” letörésére, beleértve ebbe a tömegtüntetések megakadályozását és az ellenzéki aktivisták vegzálását/megfigyelését.

Orosz ellenzékiek szerint a szerb hatóságok tavaly májusban Belgrádban lehallgatták Vlagyimir Kara-Murza ellenzéki aktivistát, és ennek alapján tartóztatták le odahaza. Kara-Murza tavaly májusban egy belgrádi szemináriumon vett részt, amelyet az orosz ellenzék szervezett. A letartóztatással összefügésben az orosz ellenzék Aleksandar Vulint emlegette, aki állítólag „leadta a drótot”.

Az újvidéki származású, most ötven éves Aleksandar Vulin az utóbbi két évben belügyminiszterként tevékenykedett, a kragujevácci jogi egyetemen végzett, majd az újságírásba is bekukkantott, több újságnál megfordult, a belgrádi Radio Indeks politikai kommentátora, és a magát a „szabad Szerbia hangajként” meghatározó Pečat (Pecsét) hetilap főszerkesztője volt, amelyet a Slobodan Milošević volt szerb/jugoszláv diktátor köréhez tartozó Milorad Vučelić alapított.

Aleksandar Vulin politikai pályafutását a Kommunista Szövetség – Mozgalom Jugoszláviáért (Savez komunista – Pokret za Jugoslaviju, SK-PJ) kezdte, ahol főtitkári posztig jutott.

Alapítója a Slobodan Milošević feleségének nevével fémjelzett Jugoszláv Baloldal (JUL) nevű pártnak, ahol a szóvivő, valamint a JUL igazgatóságának elnökhelyettese volt. 1998-ban lemondott minden tisztségéről, amikor a Kis-Jugoszlávia kormányba bekerült a nacionalista-soviniszta Szerb Radikális Párt, amelynek egyik vezetőjeként Aleksandar Vučić tájékoztatási miniszter lett.

A fáma szerint a Vučićot most istenítő Vulin akkor azt mondta, hogy „elegünk van a harci dobokból. A Nyugattal való párbeszéd felé kell fordulnunk”. Ezt ma már nyilván szégyelli.

2000-ben Vulin megalapította a Demokratikus Baloldal Pártját, amely 2002 júniusában az előbb említett Milorad Vučelić Demokratikus Szocialista Pártjával együtt csatlakozott a Szerbiai Szocialista Párthoz, amelyet ma vezet.

Az új BIA-főnök 2008-ban alapította meg a Szocialisták Mozgalmát, és azóta is ennek a pártnak az élén áll. 2010 novemberében a Szocialisták Mozgalma koalíciót kötött a Szerb Haladó Párttal, amelyet akkor még a hatalomból azóta kiszorult/kiszorított Tomislav Nikolić, volt szerb elnök vezetett.

2012-ben nevezték ki a Koszovóval foglalkozó kormányhivatal igazgatójává, majd 2013-ban Koszovóért felelős tárca nélküli miniszterként bekerült a kormányba, ahonnan kirobbantani sem lehetett, miután naponta legalább ötször hozsannázott Aleksandar Vučićnak. A 2016 áprilisában megtartott választások után munkaügyi miniszteri lett, 2017 júniusában pedig, amikor Aleksandar Vučić helyett Ana Brnabić lett a kormányfő, ő került a honvédelmi miniszteri székbe.

Miután látási problémákra hivatkozva nem teljesített sorkatonai szolgálatot, 2019 márciusában tizenöt napos katonai kiképzésre jelentkezett.

Mindannyiunknak, akik nem voltunk katonák, most lehetőségünk nyílik arra, hogy ezt megtegyük. Ha én eltudok menni, és szentelek erre 15 napot az életemből, akkor mások miért nem tudnának, ez alól nincs mentség

– mondta hazafias hevületében Vulin, aki azóta szívesen grasszál különféle egyenruhákban, illetve egyenruhának tűnő öltözékekben.

A KRIK oknyomozó hírportál 2017 szeptemberében felfedte, hogy Vulin nem tudja bizonyítani annak a 205 ezer eurónak az eredetét, amellyel belgrádi lakást vásárolt. A KRIK-kel elődjének, Bratislav Gašićnak is meggyűlt a baja más okból kifolyólag.

Az Aleksandar Vulint röviden bemutató fenti történetből sok minden kiolvasható, de mindebből talán az a legfontosabb, hogy ezzel a kinevezéssel Szerbia újabb lépést tett a kilencvenes évek felé, amelyek ott sehogy sem akarnak véget érni, arra pedig gondolni sem érdemes, hogy Szerbiának az Európai Unióban van-e a helye, Vulin szerint ugyanis egyértelműen nem.



Játékpercek (zsákbamacska)



Koszovó

Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Aláírási impotencia
NEM SZAKADT LE A CSILLÁR: Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője közölte, hogy Koszovó és Szerbia megállapodott a korábban elfogadott francia-német, vagy inkább EU-javaslat végrehajtási mellékletében a kapcsolatok normalizálása felé vezető úton (Forrás: Twitter, Josep Borrell)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 6 perc

A legutóbbi ohridi találkozó a politikai impotencia újabb bizonyítékának tekinthető, az amerikai diplomácia hathatós közbenjárásával ugyanis Josep Borrell egy alá nem írt szerződés alá nem írt mellékletéről tárgyalt Ohridban két úriembernek kinéző alakkal, akik az aláírt megállapodásokat sem tartják be. Magyarán ez azt jelenti, hogy egy hetes nemzetközi, amerikai és európai győzködés és gyomrozás után az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ismét találkozott a szerb elnökkel és a koszovói miniszterelnökkel, aminek során szóbeli elfogadásra került a szintén csak szóban elfogadott francia-német non paper végrehajtási melléklete. Ne feledjük, az említett francia-német javaslatot az Európai Unió „magáévá tette”, mert annál – mint a közvetítők fogalmaztak – a világon jobb megállapodás nincs. A helyzet a balkáni viszonyokhoz illő módon „megfelelően abszurd”.

Aláírási impotencia

Ohridban 12 órás maratoni megbeszélés után állt fel az asztaltól a két „úriembernek látszó alak” a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd újabb fordulóját követően.

A találkozó középpontjában a koszovói rendezésre felkínált európai javaslat végrehajtásáról szóló megállapodás volt.

A találkozót követően Aleksandar Vučić szinte diadalittasan közölte, hogy semmit nem írt alá, bár bizonyos szerződést – megállapodást, vagy nevezzük akárminek – kötöttek ugyan, de ő – mint már mondtuk – semmit nem írt alá.

Ez a kijelentés tekinthető ugyan Belgrád diadalának, de más szempontból Vučić vereségének is.

Aláírási impotencia

SZÚRÓS TEKINTET: Külön-külön is tárgyaltak velük (Forrás: Instagram, Aleksandar Vučić)

A „semmit nem írtam alá” kinyilatkoztatás természetesen szerb belpolitikai célokat szolgált, és leginkább a szélsőjobbos hazai politikai felhasználókat célozta meg, akik folyamatosan azt követelik, hogy a szerb semmilyen dokumentumot ne lásson el az aláírásával.

Ez az „aláírási impotencia” legalább annyira elfogadhatatlan hozzáállás a tárgyalási folyamat során, mint Albin Kurti koszovói miniszterelnök viselkedése, aki az aláírt szerződéseket sem tartja be.

Ezt a packázást pedig az Európai Unió és az Egyesült Államok tűri, ráadásul nagy médiapompát biztosít hozzá, amely során komolynak látszó közvetítők komolytalanul viselkednek, mert hogy minden kétséget kizáróan nem „getlemen’s agrementnek” nevezhető szerződéskötésről van szó, hanem két megállapodásra képtelen alak „sztárolásáról”.

Dagasztják a semmit

Ennek megfelelően az „ohridi partraszállás” nem szerb-koszovói D-napként kerül be a történelembe, bár a szerb elnök szerint a sok nézeteltérés ellenére udvarias és konstruktív beszélgetés folyt, vagyis getlemenek módjára társalogtak, és vélhetően nem azzal foglalkoztak, hogy a történelem során ki kinek hordta a sört.

A koszovói miniszterelnök az ohridi találkozót követően a legutóbbi brüsszeli megállapodáshoz hasonlóan megint azon siránkozott, hogy „ő aláírni ment, amit viszont a másik fél került”, és ez a színtiszta igazság, merthogy – mint már megállapítottuk – a szélsőjobbos befolyás, valamint a „belső nemzeti érzelmű késztetés” hatásra a szerb elnök semmit sem hajlandó aláírni.

Azért jöttünk Ohridba, hogy aláírjuk a melléklet végrehajtásáról szóló alapmegállapodást. A másik fél, akárcsak a február 27-i brüsszeli tárgyalásokon, kerülte a megállapodás aláírását, és most a mellékletét is

– mondta Albin Kurti, aki könnyedén presszionálja a szerb elnököt és a nemzetközi közvetítőket azzal, hogy „ő aláírná, aláírná és aláírná, de lám-lám a másik”, merthogy számára az aláírt szerződések sem jelentenek semmit.

Ehhez az egész komédiához rebbenés nélküli szemmel asszisztál Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni megbízottja, aki az estébe/éjszakába nyúló találkozót követően azt mondta, nagyon elégedett a Belgrád és Pristina között létrejött megállapodással, amely szerinte „nehéz, de szükséges” volt.

Ez a nyilatkozat is hazai – mármint amerikai – felhasználásra készült, egy közvetítő ugyanis nem mondhatja, hogy már megint kudarcot vallottunk – mondjuk ikszedik alkalommal -, mert az ilyesmi sehogy sem hangzik jól, ezért inkább dagasztják a semmit, és úgy tesznek, mintha lenne szerződés, legyen az akár „getlemen’s agrement” is, függetlenül attól, hogy a balkáni politikusok vonatkozásában az „úriember” kiveszőben lévő fajnak számít.

Ehhez falaz a brüsszeli közvetítő is, aki szerint Szerbia és Koszovó megállapodott abban, hogy milyen úton-módon váltja valóra a két fél közötti kapcsolatok normalizálásáról szóló egyezmény végrehajtási mellékletletét, amelyek közül sem került egyik aláírására, ami jobb helyeken azt jelzi, hogy semmit sem akarnak végrehajtani sem az egyik, sem a másik oldalon.

De ezt nem lehet a világ képébe vágni, mert a politika az a műfaj, amelyben a legnagyobb kudarcot is bombasztikus sikerként kell eladni, nehogy felmerüljön az alkalmatlanság kérdése.

Minden szereplő mentségére szolgáljon, hogy ez a Balkán, ahol az adott szó ugyanúgy nem ér semmit, mint ahogy az aláírt dokumentum is csak egy papírfecni.

Amit nem írtak alá

Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy egyáltalán érdemes-e olyan megállapodást részletesen ismertetni, amelyet az érintettek szóban fogadtak el, miközben ki tudja, hogy mit gondoltak, illetve – tegyük a kezünket a szívünkre -, tudjuk, hogy mit gondolnak, csak azt nem írják alá.

A Koszovó és Szerbia közötti kapcsolatok normalizálásának útjáról szóló megállapodás végrehajtási melléklete azzal kezdődik, hogy a dokumentum az előző (szintén alá nem írt) megállapodás szerves részét képezi.

És akkor jöjjön a többi pont, minden további kommentár nélkül!

– Koszovó és Szerbia teljes mértékben vállalja, hogy tiszteletben tartja a megállapodás és e melléklet valamennyi cikkelyét, és gyorsan és jóhiszeműen végrehajtja a megállapodásból és e mellékletből eredő összes kötelezettségét.

– A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás és a végrehajtási melléklet Koszovó és Szerbia EU-csatlakozási folyamatának szerves részévé válik. A felek tudomásul veszik, hogy a megállapodás és e melléklet elfogadását követően az uniós közvetítő azonnal megkezdi a Szerbiára vonatkozó 35. fejezet kritériumainak megváltoztatását a megállapodásból és e mellékletből eredő kötelezettségek miatt. A Koszovói Különleges Normalizációs Csoport napirendje ugyanúgy tükrözi Koszovónak a megállapodásból és e mellékletből eredő új kötelezettségeit.

– A felek megállapodnak abban, hogy sürgősen elfogadják az eltűnt személyekről szóló nyilatkozatot az EU által közvetített párbeszéd keretében.

– A 7. cikkely végrehajtása érdekében Koszovó haladéktalanul tárgyalásokat kezdeményez az EU által közvetített párbeszéd keretében a koszovói szerb közösség megfelelő szintű önkormányzatának biztosítására vonatkozó konkrét rendelkezések és garanciák létrehozásáról a párbeszéd korábbi szakaszaiból származó megállapodásokkal összhangban, amelyeket az uniós közvetítő megerősített.

– A felek megállapodnak abban, hogy 30 napon belül létrehoznak egy vegyes monitoringbizottságot, amelynek elnöke az EU. Az összes rendelkezés végrehajtását a Közös Monitoring Bizottság biztosítja és ellenőrzi.

– A 9. cikk végrehajtása érdekében az EU 150 napon belül donorkonferenciát szervez annak érdekében, hogy beruházási és pénzügyi támogatási csomagot hozzanak létre Koszovó és Szerbia számára. Támogatás nyújtására addig nem kerül sor, amíg az EU meg nem állapítja, hogy a megállapodás valamennyi rendelkezését maradéktalanul végrehajtották.

– Koszovó és Szerbia megegyezik abban, hogy minden pontot egymástól függetlenül hajtanak végre.

– Jelen mellékletben szereplő sorrend nem kérdőjelezi meg azok végrehajtásának sorrendjét.

– Koszovó és Szerbia megállapodik abban, hogy nem akadályozza egyetlen cikkely (pont) alkalmazását sem.

– A megállapodás végrehajtásával kapcsolatos valamennyi vitára az EU által vezetett párbeszéd keretében kerül sor.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html

– Koszovó és Szerbia tudomásul vette, hogy a megállapodásból, e mellékletből vagy a korábbi párbeszédről szóló megállapodásokból eredő kötelezettségeik be nem tartása közvetlen negatív következményekkel járhat az EU-csatlakozási folyamataikra nézve, akárcsak az EU-tól kapott pénzügyi támogatásra vonatkozóan.

Epilógus

Végiggondolva a fent elmondottakat, és megnézve a szerb elnök vasárnap déli sajtótájékoztatóját, több dolog is eszünkbe juthat, az egyik az, hogy hova vezethet az Európai Unió „bot és sárgarépa” jellegű politikája, amely a jutalmazás & büntetés elvét követi, kinek-kinek érdemei szerint.

Aleksandar Vučić ezúttal is elmondta, hogy ő az Európai Unió híve, ő tudja ugyanis, vagyis ő tudja a lejobban, hogy mekkora anyagi előnnyel járhat Szerbia számára, ha nem veszik össze Brüsszellel. Ugyanakkor az ablaka alatt ott hangol a szélsőjobb, amely pillanatok alatt lerohanná Koszovót, verbálisan legalábbis.

Lélekben és alkotmányosan maga a szerb elnök sem mondott le a volt szerbiai tartományról, de mivel van némi realitásérzéke, ezért már sejti, hogy Koszovó rég elment, csak ezzel a gondolattal Szerbiában ma még nem lehet tömegeket megmozgatni.

Ezt a megérzést igazában maga sem akarja végiggondolni, mert azzal korábbi, és némileg jelenlegi önmagával kerülne szembe. Ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy a koszovói albánok nem az együttélés bajnokai, ahogy az északi területeken élő koszovói szerbek vezetői sem.

Mindennek a levét pedig a Koszovóban szórványban élő szerbek isszák meg, akik minden nap ki vannak, és ki lehetnek téve a körülöttük élő albánok zaklatásainak.

Miért nem írtam alá? Több dolog miatt. Szerbia nemzetközileg elismert ország, számomra viszont az úgynevezett Koszovói Köztársaság nem nemzetközileg elismert ország

– mondta a vasárnapi déli ebédet helyettesítő Vučić, aki minden bizonnyal abból indult ki, hogy ha bármit is aláír, akkor elismeri Koszovó függetlenségét.

Csakhogy ez az álláspont nélkülözi a következetességet, 2015-ben ugyanis már aláírta a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozását szabályozó megállapodást, és ha ebből indulunk ki, bizonyos értelemben már akkor elismerte Koszovót.



Játékpercek (zsákbamacska)



Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Vámos Miklós: Visz a vonat

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Vámos Miklós: Visz a vonat

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: