Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Szerbia

KRITIKUS KÖRÖSLADÁNY: Nincs megállapodás a rendszámtáblák körül, Vučićot és Kurtit Brüsszelbe szólították

kurti vucic baratok kozt
BARÁTOK KÖZT: Kurti az észt, Vučić pedig a görög miniszterelnökkel találkozott (Forrás: Twitter)

Olvasási idő: 6 perc

Semmilyen megállapodás nem született a és a koszovói albánok megbízott tárgyalói szintű megbeszélésén, sem a rendszámtáblák ügyében, sem a szerbek visszatéréséről a koszovói intézményrendszerbe. A helyzet azért válhat kritikussá, mert a pristinai kormány tervei szerint november 21-től, vagyis héttől pénzbírságot rónak ki azokra a koszovói szerbekre, akik Szerbiában regisztrált gépkocsikkal közlekednek Koszovóban. Az alábbi cikkben kitérünk arra is, hogy Körösladány kiváljon-e Békés megyéből?

Menni, vagy nem menni?

Egyelőre nem világos, hogy a tárgyaló felek miként reagálnak a brüsszeli idézésre, mert időhúzásra most nem igen van mód, mert ha vasárnap nem találkoznak, és valamiben nem állapodnak meg, akkor hétfőn (november 21-én) nehezen ellenőrizhető folyamatok indulhatnak be. A múlt héten magas szinten folyt az egyeztetés a belgrádi és a pristinai kormány képviselői között, akik azonban nem tudtak egymással dűlőre jutni, így egyelőre nincs megállapodás, ezt a szerb miniszterelnök mantrázta a szerb közvéleménynek “kincstári aggodalmak” közepette.

Egyáltalán nincs semmilyen megegyezés, ellenkezőleg, ismét azt hallottam Kurtitól, hogy a (2013-ban kötött) Brüsszeli Megállapodást végrehajtására nincs lehetőség, az gyakorlatilag nem létezik számukra, és ezek nagyon rossz előjelek



– nyilatkozta Ana Brnabić, aki Aleksandar távollétében “őrzi a házat és a hazát”. A szerb ugyanis Athénban időzik, ahol az elnöki Instagram szerint “drága barátjával”, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel folytatott megbeszélést, egyebek között Koszovóról is. De azt nem írta, csak sejtette, hogy esetleg elmegy-e Brüsszelbe, aztán értse ki, hogy akarja.

Hogy egy kicsit személyeskedjem, határozottan jobban lelkesedem az athéni látogatásért, mint az utána következőért…🤨

– fogalmazta meg a szerb államfő követői számára – akik közül vagy hétezren szívecskéztek – aztán elvonult vacsorázni drága barátjával, Micotákisszal.

A Koszovó és Szerbia közötti párbeszédben most már ugyan nem vesz részt szerb külügyminiszter, de a kérdésben ő is érintve érezte magát, 2013. április 19-én miniszterelnökként azonban ő írta alá Hashim Thaçi koszovói kollégájával a mostanában sokat emlegetett Brüsszeli Megállapodást a szerb-koszovói (albán) kapcsolatok alapelveiről. A megállapodást Catherine Ashton, az uniós külügyi és biztonságpolitika akkori főképviselője hozta tető alá, és miután ez némileg brit diplomáciai siker, így magyarázattal szolgál abban a tekintetben, hogy Brüsszel miért “nem pedálozik minden erejével” a renegát britek által nyélbe ütött megállapodás betartatásáért.

Csak akkor vagyunk készek megvitatni a szerbek visszatérését a koszovói intézményrendszerbe, amikor Pristina és az Európai Unió kijelenti, hogy a Brüsszeli Megállapodást tiszteletben tartja-e vagy sem. Vagyis, hogy létezik ez a megállapodás, vagy sem

– jelentette ki Dačić, aki a többi belgrádi vezetőhöz hasonlóan vindikálta magának a jogot, hogy gondolkodjon és beszéljen a koszovói szerbek nevében, őket egyébként sem hívták meg Brüsszelbe a “nagy tárgyalási szeánszra”, amelyet várhatóan vasárnap tartanak meg. Persze a meghívásuknak túl sok értelme egyébként sem lenne, önálló gondolatuk úgysincs, mindannyian Belgrád, illetve Vučić elnök markában vannak, aki közülük esetleg elfogadná a koszovói -intézkedést, annak váratlanul kigyullad az autója, Belgrádnak erre is megvannak az eszközei és emberei.



Kurti szerint enyhül

Miközben a szerbek azt kommunikálják, hogy nincs elmozdulás, a koszovói (albán) miniszterelnök szerint enyhül a feszültség a rendszámtáblák ügyében Szerbia és Koszovó között. Albin Kurti erről Tallinban beszélt, miután találkozott ottani kollégájával, Kaja Kallassal, akivel tekintetében minden téren egyetértett, hiszen – bizonyos értelemben – “egy csónakban eveznek”.

A találkozó után Kurti elmondta, hogy mindkét országnak “hasonló történelmi múltja van”, és ezért ma is “kiváló kapcsolatokat” ápolnak, de a “sorsközösségről” beszélt Kallas is.

Oroszország agressziója mindannyiunkat érint. Következményei messze túlmutatnak Ukrajnán. A nyugat-balkáni országok jól tudják, hogy Oroszország régóta próbálja destabilizálni a régiót

– jelentette ki az észt miniszterelnök, aki tehát Kurti szívéből szólt, hiszen a koszovói (albán) miniszterelnök minden lehetséges és lehetetlen alkalommal emlegeti fel az orosz témát, ami miatt Belgrádban “mini Zelenszkijnek” csúfolják, például így kezeli le őt a szerb elnök is, nem túlságosan kedvesen.

Tallini beszáók szerint Kallas úgy nyilatkozott, hogy miután Észtország rengeteg tapasztalattal rendelkezik (az orosz ellenes) demokrácia építése terén, azt hajlandó megosztani Koszovóval, különösen az e-kormányzás és a jogállamiság vonatkozásában, így az észt szakértők segíthetnek például a digitális Koszovó “e-állam stratégiájának” elkészítésében.

De mivel nem a koszovói-észt kapcsolatok rejtelmeiben szeretnék elveszni, térjünk vissza a Szerbia és a Koszovó között fennálló válságra, amely kritikus szakaszába érkezett, illetve érkezhet.

Megnyugvóban van a szerb rendszámok betiltása miatti feszült helyzet Koszovóban, pedig az ügyben még mindig körülbelül 9000 jármű érintett



– jelentette ki a pristinai kormány vezetője, aki szerint a megoldást az akadályozza, hogy Szerbia nem hajlandó jó kapcsolatokat ápolni Koszovóval.

Mindent megteszünk egyrészt országunk törvényességének és alkotmányosságának, másrészt a békének és a biztonságnak a megőrzéséért. Optimista vagyok, de Belgrád megközelítése meglehetősen akadályozó és romboló jellegű volt ez idáig. A következő napokban meglátjuk, mennyire vagyunk sikeresek az új tárgyalásokon

– jelentette ki Kurti, aki szerint végleges és jogilag kötelező érvényű megállapodásra van szükségük Szerbiával, amelynek középpontjában természetesen a kölcsönös elismerés áll.

Az észt miniszterelnökkel folytatott találkozót követően a koszovói (albán) miniszterelnök gyorsan felhívta Derek Chollet amerikai helyettes államtitkárt, akit külpolitikai tanácsadóként is szokás aposztrofálni, hogy megkérdezze tőle, valójában hányadán is állnak a brüsszeli tárgyalásokkal kapcsolatban.

Kurti a Twitteren azt írta, hogy őszinte és fontos megbeszélést folytatott Chollettel, és most nyilván nem az őszinte, hanem a fontos jelzőn van a hangsúly. A pristinai kormány vezetője ezzel összhangban szinte szó szerint ugyanazt mondta, mint az észt miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen, tehát szükség van a megállapodásra Belgráddal, de a kölcsönös elismerés mentén.





Ami fából vaskarika, merthogy a jogilag kötelező érvényű megállapodásra történő hivatkozásra válaszul a szerbek bármikor előállhatnak a farbával, amely szerint a koszovói (albán) vezetés a 2013-as megállapodást sem tartotta be, ráadásul önhatalmúlag kiáltotta ki a függetlenséget, miért is követel most “jogilag kötelező érvényű” megállapodást.

Minden mindennel összefügg

A jelen esetben több elemből álló válságról van szó, amelynek külön-külön számos leágazása van. A válság a tavalyi év közepén robbant ki a gépjárművek regisztrációja körül, ami első ránézésre nem tűnik túl nagy problémának, de mivel közigazgatási kérdésről van szó, mégis rátapint a lényegre. A lényeg pedig az, hogy ki irányítsa a szerbek által lakott koszovói területeket, Pristina vagy Belgrád? A maga szempontjából Pristina és Belgrád számára persze ez nem kérdés, ezért is tartunk itt, ahol tartunk.

Kedvenc mondásom szerint “mindennek van határa, kivéve Szerbiát” – ami miatt újabb kérdések vetődnek fel, például az, hogy Szerbia hajlandó lenne-e lemondani Koszovóról, ha megkapná az északi szerb területeket egy – nevezzük úgy – “területet a ért” elv alapján, a másik pedig, hogy Szerbia ezt követően készen állna-e arra, hogy elengedje Koszovót. És mivel nem áll készen – ez teljesen egyértelmű – így a koszovói szerb területek csak ürügyként szolgálnak Belgrádnak a pristinai (albán) kormány ellehetetlenítésére.

Más kérdés, hogy a “területet a függetlenségért” elv koszovói albán szempontból sem működik, mert mi marad a Békés megye nagyságú országból, ha Körösladányt, illetve Kosovska Mitrovicát lecsatolják róla.

Abba most nem mennénk bele, hogy a tiranai kormány miért és meddig tartja távol magát a koszovói fejleményektől. Albánia egyelőre kivonta magát a Belgrád és Pristina közötti huzavonából, bár is a független Koszovót támogatója.





És ez egy tartós csapdahelyzet, Szerbia ugyanis nem akarja elengedni Koszovót, főleg nem a kilencvenes években gyökeredző jelenlegi nacionalista-szocialista kormányzat, így permanens problémával nézünk szembe, mert a pristinai kormány önerőből nem képes pacifikálni az északi területeket, Amerikának meg teljesen megfelel, hogy Körösladány ki akar válni, mert ez örök időkre konzerválja a koszovói katonai jelenlétét.

Egy pillanatra érdemes eljátszani azzal a gondolattal is, hogy miként viselkedne a szerbiai vezetés a koszovói albánokkal szemben, ha a terület – valami csoda, vagy inkább csapás folytán – visszakerülne Szerbia fennhatósága alá, és két millió albán “szakadna Belgrád nyakába”?

Vajon mit kezdene ezzel az ellenségesen pozicionált tömeggel a szerbiai vezetés? Ott folytatódna-e a szerb elnyomás, ahol a kilencvenes években befejeződött? Valószínűleg igen, legalábbis erre lehet következtetni a Preševo-völgyben uralkodó helyzet alapján. A következő kérdés, hogy fegyvert ragadnának-e ismét a koszovói albánok a szerb elnyomással szemben, és azt a szerbek miként torolnák meg? Újabb NATO-csapásokra lenne szükség az elszabaduló indulatok megfékezésére?

Számtalan kérdés vetődik fel tehát egy szimpla közigazgatási probléma nyomán, ami mind ott van az asztalon, ezért a rendszámtáblákkal kapcsolatos vita az a kráter, amely alatt fortyog a magma. A fő kérdés azonban az, hogy maradjon-e Körösladány Békés megyében, vagy hogy egyáltalán van-e békés megoldás.

Like
Love
Care
Haha
Wow
Sad
Angry





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: