Connect with us

Szerbia

KRITIKUS KÖRÖSLADÁNY: Nincs megállapodás a rendszámtáblák körül, Vučićot és Kurtit Brüsszelbe szólították

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

kurti vucic baratok kozt
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 6 perc

Semmilyen megállapodás nem született a szerbek és a koszovói albánok megbízott tárgyalói szintű megbeszélésén, sem a rendszámtáblák ügyében, sem a szerbek visszatéréséről a koszovói intézményrendszerbe. A helyzet azért válhat kritikussá, mert a pristinai kormány tervei szerint november 21-től, vagyis héttől pénzbírságot rónak ki azokra a koszovói szerbekre, akik Szerbiában regisztrált gépkocsikkal közlekednek Koszovóban. Az alábbi cikkben kitérünk arra is, hogy Körösladány kiváljon-e Békés megyéből?

Menni, vagy nem menni?

Egyelőre nem világos, hogy a tárgyaló felek miként reagálnak a brüsszeli idézésre, mert időhúzásra most nem igen van mód, mert ha vasárnap nem találkoznak, és valamiben nem állapodnak meg, akkor hétfőn (november 21-én) nehezen ellenőrizhető folyamatok indulhatnak be. A múlt héten magas szinten folyt az egyeztetés a belgrádi és a pristinai kormány képviselői között, akik azonban nem tudtak egymással dűlőre jutni, így egyelőre nincs megállapodás, ezt a szerb miniszterelnök mantrázta a szerb közvéleménynek “kincstári aggodalmak” közepette.

Egyáltalán nincs semmilyen megegyezés, ellenkezőleg, ismét azt hallottam Kurtitól, hogy a (2013-ban kötött) Brüsszeli Megállapodást végrehajtására nincs lehetőség, az gyakorlatilag nem létezik számukra, és ezek nagyon rossz előjelek

– nyilatkozta Ana Brnabić, aki Aleksandar Vučić távollétében “őrzi a házat és a hazát”. A szerb elnök ugyanis Athénban időzik, ahol az elnöki Instagram szerint “drága barátjával”, Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel folytatott megbeszélést, egyebek között Koszovóról is. De azt nem írta, csak sejtette, hogy esetleg elmegy-e Brüsszelbe, aztán értse ki, hogy akarja.

Hogy egy kicsit személyeskedjem, határozottan jobban lelkesedem az athéni látogatásért, mint az utána következőért…🤨

– fogalmazta meg a szerb államfő követői számára – akik közül vagy hétezren szívecskéztek – aztán elvonult vacsorázni drága barátjával, Micotákisszal.

A Koszovó és közötti párbeszédben most már ugyan nem vesz részt Ivica Dačić szerb külügyminiszter, de a kérdésben ő is érintve érezte magát, 2013. április 19-én miniszterelnökként azonban ő írta alá Hashim Thaçi koszovói kollégájával a mostanában sokat emlegetett Brüsszeli Megállapodást a szerb-koszovói (albán) kapcsolatok alapelveiről. A megállapodást Catherine Ashton, az uniós külügyi és biztonságpolitika akkori főképviselője hozta tető alá, és miután ez némileg brit diplomáciai siker, így magyarázattal szolgál abban a tekintetben, hogy Brüsszel miért “nem pedálozik minden erejével” a renegát britek által nyélbe ütött megállapodás betartatásáért.

Csak akkor vagyunk készek megvitatni a szerbek visszatérését a koszovói intézményrendszerbe, amikor Pristina és az Európai Unió kijelenti, hogy a Brüsszeli Megállapodást tiszteletben tartja-e vagy sem. Vagyis, hogy létezik ez a megállapodás, vagy sem

– jelentette ki Dačić, aki a többi belgrádi vezetőhöz hasonlóan vindikálta magának a jogot, hogy gondolkodjon és beszéljen a koszovói szerbek nevében, őket egyébként sem hívták meg Brüsszelbe a “nagy tárgyalási szeánszra”, amelyet várhatóan vasárnap tartanak meg. Persze, a meghívásuknak túl sok értelme egyébként sem lenne, önálló gondolatuk úgysincs, mindannyian Belgrád, illetve Vučić elnök markában vannak, aki közülük esetleg elfogadná a koszovói rendszámtábla-intézkedést, annak váratlanul kigyullad az autója, Belgrádnak erre is megvannak az eszközei és emberei.

Kurti szerint enyhül

Miközben a szerbek azt kommunikálják, hogy nincs elmozdulás, a koszovói (albán) miniszterelnök szerint enyhül a feszültség a rendszámtáblák ügyében Szerbia és Koszovó között. Albin Kurti erről Tallinban beszélt, miután találkozott ottani kollégájával, Kaja Kallassal, akivel Oroszország tekintetében minden téren egyetértett, hiszen – bizonyos értelemben – “egy csónakban eveznek”.

A találkozó után Kurti elmondta, hogy mindkét országnak “hasonló történelmi múltja van”, és ezért ma is “kiváló kapcsolatokat” ápolnak, de a “sorsközösségről” beszélt Kallas is.

Oroszország agressziója mindannyiunkat érint. Következményei messze túlmutatnak Ukrajnán. A nyugat-balkáni országok jól tudják, hogy Oroszország régóta próbálja destabilizálni a régiót

– jelentette ki az észt miniszterelnök, aki tehát Kurti szívéből szólt, hiszen a koszovói (albán) miniszterelnök minden lehetséges és lehetetlen alkalommal emlegeti fel az orosz témát, ami miatt Belgrádban “mini Zelenszkijnek” csúfolják, például így kezeli le őt a szerb elnök is, nem túlságosan kedvesen.

Tallini beszámolók szerint Kallas úgy nyilatkozott, hogy miután Észtország rengeteg tapasztalattal rendelkezik (az orosz ellenes) demokrácia építése terén, azt hajlandó megosztani Koszovóval, különösen az e-kormányzás és a jogállamiság vonatkozásában, így az észt szakértők segíthetnek például a digitális Koszovó “e-állam stratégiájának” elkészítésében.

De mivel nem a koszovói-észt kapcsolatok rejtelmeiben szeretnék elveszni, térjünk vissza a Szerbia és a Koszovó között fennálló válságra, amely kritikus szakaszába érkezett, illetve érkezhet.

Megnyugvóban van a szerb rendszámok betiltása miatti feszült helyzet Koszovóban, pedig az ügyben még mindig körülbelül 9000 jármű érintett

– jelentette ki a pristinai kormány vezetője, aki szerint a megoldást az akadályozza, hogy Szerbia nem hajlandó jó kapcsolatokat ápolni Koszovóval.

Mindent megteszünk egyrészt országunk törvényességének és alkotmányosságának, másrészt a békének és a biztonságnak a megőrzéséért. Optimista vagyok, de Belgrád megközelítése meglehetősen akadályozó és romboló jellegű volt ez idáig. A következő napokban meglátjuk, mennyire vagyunk sikeresek az új tárgyalásokon

– jelentette ki Kurti, aki szerint végleges és jogilag kötelező érvényű megállapodásra van szükségük Szerbiával, amelynek középpontjában természetesen a kölcsönös elismerés áll.

Az észt miniszterelnökkel folytatott találkozót követően a koszovói (albán) miniszterelnök gyorsan felhívta Derek Chollet amerikai helyettes államtitkárt, akit külpolitikai tanácsadóként is szokás aposztrofálni, hogy megkérdezze tőle, valójában hányadán is állnak a brüsszeli tárgyalásokkal kapcsolatban.

Kurti a Twitteren azt írta, hogy őszinte és fontos megbeszélést folytatott Chollettel, és most nyilván nem az őszinte, hanem a fontos jelzőn van a hangsúly. A pristinai kormány vezetője ezzel összhangban szinte szó szerint ugyanazt mondta, mint az észt miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen, tehát szükség van a megállapodásra Belgráddal, de a kölcsönös elismerés mentén.

Ami fából vaskarika, merthogy a jogilag kötelező érvényű megállapodásra történő hivatkozásra válaszul a szerbek bármikor előállhatnak a farbával, amely szerint a koszovói (albán) vezetés a 2013-as megállapodást sem tartotta be, ráadásul önhatalmúlag kiáltotta ki a függetlenséget, miért is követel most “jogilag kötelező érvényű” megállapodást.

Minden mindennel összefügg

A jelen esetben több elemből álló válságról van szó, amelynek külön-külön számos leágazása van. A válság a tavalyi év közepén robbant ki a gépjárművek regisztrációja körül, ami első ránézésre nem tűnik túl nagy problémának, de mivel közigazgatási kérdésről van szó, mégis rátapint a lényegre. A lényeg pedig az, hogy ki irányítsa a szerbek által lakott koszovói területeket, Pristina vagy Belgrád? A maga szempontjából Pristina és Belgrád számára persze, ez nem kérdés, ezért is tartunk itt, ahol tartunk.

Kedvenc mondásom szerint “mindennek van határa, kivéve Szerbiát” – ami miatt újabb kérdések vetődnek fel, például az, hogy Szerbia hajlandó lenne-e lemondani Koszovóról, ha megkapná az északi szerb területeket egy – nevezzük úgy – “területet a függetlenségért” elv alapján, a másik pedig, hogy Szerbia ezt követően készen állna-e arra, hogy elengedje Koszovót. És mivel nem áll készen – ez teljesen egyértelmű – így a koszovói szerb területek csak ürügyként szolgálnak Belgrádnak a pristinai (albán) kormány ellehetetlenítésére.

Más kérdés, hogy a “területet a függetlenségért” elv koszovói albán szempontból sem működik, mert mi marad a Békés megye nagyságú országból, ha Körösladányt, illetve Kosovska Mitrovicát lecsatolják róla.

Abba most nem mennénk bele, hogy a tiranai kormány miért és meddig tartja távol magát a koszovói fejleményektől. Albánia egyelőre kivonta magát a Belgrád és Pristina közötti huzavonából, bár Edi Rama albán miniszterelnök is a független Koszovót támogatója.

És ez egy tartós csapdahelyzet, Szerbia ugyanis nem akarja elengedni Koszovót, főleg nem a kilencvenes években gyökeredző jelenlegi nacionalista-szocialista kormányzat, így permanens problémával nézünk szembe, mert a pristinai kormány önerőből nem képes pacifikálni az északi területeket, Amerikának meg teljesen megfelel, hogy Körösladány ki akar válni, mert ez örök időkre konzerválja a koszovói katonai jelenlétét.

Egy pillanatra érdemes eljátszani azzal a gondolattal is, hogy miként viselkedne a szerbiai vezetés a koszovói albánokkal szemben, ha a terület – valami csoda, vagy inkább csapás folytán – visszakerülne Szerbia fennhatósága alá, és két millió albán “szakadna Belgrád nyakába”?

Vajon mit kezdene ezzel az ellenségesen pozicionált tömeggel a szerbiai vezetés? Ott folytatódna-e a szerb elnyomás, ahol a kilencvenes években befejeződött? Valószínűleg igen, legalábbis erre lehet következtetni a Preševo-völgyben uralkodó helyzet alapján. A következő kérdés, hogy fegyvert ragadnának-e ismét a koszovói albánok a szerb elnyomással szemben, és azt a szerbek miként torolnák meg? Újabb NATO-csapásokra lenne szükség az elszabaduló indulatok megfékezésére?

Számtalan kérdés vetődik fel tehát egy szimpla közigazgatási probléma nyomán, ami mind ott van az asztalon, ezért a rendszámtáblákkal kapcsolatos vita az a kráter, amely alatt fortyog a magma. A fő kérdés azonban az, hogy maradjon-e Körösladány Békés megyében, vagy hogy egyáltalán van-e békés megoldás.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Szerbia

CIRKUSZ: Majdnem meglincselték a szerb elnököt a szkupstinában

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Leárulózták a szerb elnököt a parlamentben
Leárulózták a szerb elnököt a parlamentben (Forrás: Twitter)
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 5 perc

Teljes káosz volt a szerbiai parlamentben, amikor a délutáni vita során az erősen jobboldali parlamenti képviselők az emelvényen ülő szerb elnök felé indultak. Az őrség gyorsan beavatkozott, így Aleksandar Vučićnak nem esett bántódása. Az incidenst azok az ellenzéki pártok idézték elő, amelyek a napokban jelezték, hogy “ frontot” hoznak létre Koszovó megtartása érdekében, most azonban a szerb elnökre támadtak, akivel néhány perccel korábban arról kezdtek licitálni, hogy ki a nagyobb áruló. Már itt megjegyzendő, hogy a dulakodást megelőzően a szerb elnök beszéde során többször is sértegette a neki beszólogató ellenzéki képviselőket, így aztán a szerbiai parlament Koszovóról szóló rendkívüli ülése mindenhez hasonlított, kivéve a civilizált emberek közötti párbeszédhez nem.

A nacionalista ellenzék akcióban

A szerbiai parlamentben délután (február 2-án) rövid időre lehetetlenné vált a munka, miután dulakodássá fajult a szerbiai nacionalista ellenzék és az ország elnöke közötti szóváltás.

A szájkarate során az Új Szerbiai Demokrata Párt (Novi DSS) és a Vuk Jeremić vezette Néppárt képviselői felálltak, és a szerb elnök felé indultak, amire a Szerb Haladó Párt képviselői is felugráltak, így ez a jelenet végül dulakodássá fajult, és majdnem tettlegességhez vezetett.

A szerb parlament kormánypárti elnöke, Vladimir Orlić az incidens előidézésével Miloš Jovanovićot, az Új Szerbiai Demokrata Párt vezetőjét vádolta meg. Rajta kívül az incidens előidézésében tevékenyen részt vett Borislav Novaković (Néppárt) és Boško Obradović, a Dveri vezetője is. Orlić többször felszólította a Néppárt, az Új DSS, A Dveri és a Zavetnici képviselőit, hogy menjenek vissza a helyükre, miközben a Szerb Haladó Párt képviselőit nem figyelmeztette.

Dulakodás a szerb parlamentben, ahol az elnök és az ellenzék arról licitált, hogy ki a nagyobb áruló

A parlamenti cirkusz közepette Vučić meg-meg szólította a koszovói szerbek képviselőit, akik részt vettek az ülésen, valamint a tévénőzőket, vagyis az ország lakosságát, és azt üzente nekik, hogy az ellenzékiek szemmel láthatóan nem törődnek Koszovóval, és csak az ő megbuktatására törekszik, miközben az ellenzéki képviselők árulásról szóló szlogeneket kiabálták.

Az ellenzékiek transzparenseket is mutogattak, amelyeken az volt olvasható, hogy “Nem az ultimátumra!”, “Áruló”, “Árulás”, “Vučić! Elárultad Koszovót!”, és egyúttal a francia-német rendezési terv elutasítását követelték.

Mindeközben Vučić többször is tolvajoknak, bűnözőknek és huligánoknak nevezte a nacionalista pártok képviselőit, akik a fent leírt módon demonstráltak, és kész szerencsének nevezte, hogy “nem ilyenek vezetik Szerbiát”.

A szerb elnök azonban egyáltalán nem tekinthető kizárólag csak áldozatnak, mert beszéde során egyaránt becsmérelte a baloldali és az erősen jobboldali ellenzéket, amitől az utóbbiaknak elborult az agyuk, amihez általában nem túl sok kell.

Boško Obradovićtól például nem állt távol a fizikai konfrontáció gondolata, három évvel ezelőtt a Dveri vezetője a maszkviselés kapcsán akaszkodott össze Zlatibor Lončar egészségügyi miniszterrel a képviselőház bejáratánál, mint az a kapcsolódó cikkből kiderül.

Ki az áruló, és ki nem?

A hangulat a parlamentben akkor vált igazán feszültté, amikor az ellenzéki képviselők felpattantak, és azt kiáltozták Vučić felé, hogy “Áruló! Áruló!”, “Nem adjuk Koszovót!”, amivel megakasztották a szerb elnök beszédét.

Ti adtátok el Koszovót! Mi megvédjük Koszovót a hozzátok hasonlóktól! Szégyeljétek magatokat

– vetette vissza nekik a pulpitusról a szerb elnök, belebonyolódva a politikai licitációba arról, hogy ki a nagyobb áruló Szerbiában, ő vagy a nacionalista ellenzék.

Vučić felrótta az ellenzéknek, hogy leginkább a volt szerb elnök, Vojislav Koštunica nevének említésekor tapsoltak, a volt jobboldali politikus képességeihez képest túl sokáig vezette a volt Jugoszláviát és Szerbiát a 2000-es években.

Önök beszélnek nekem, akik annak idején 1800 albán terroristát engedtek ki a börtönből

– vetette oda a Koštunica-féle párt “jogutódjának” a szerb elnök, miközben ezt a kijelentést kormányoldalról hosszan tartó zúgó taps fogadta, amely közben azért megjegyezte, hogy azok között volt Albin Kurti jelenlegi koszovói miniszterelnök is.

Kurtit, akit a brit közszolgálati televízió, a “sosem részrehajló” BBC, a koszovói Che Guevarának nevezett, a niši (szerb) bíróság 2000-ben pedig 15 év börtönbüntetésre ítélt.

A vád terrorizmus volt, a súlyos ítéletet pedig Szerbia NATO-bombázást követően mondták ki, nyilvánvalóan bosszúból szabták ilyen hosszúra.

A képviselők akkor azt kezdték skandálni “Koszovó Szerbia szíve!”, és fütyültek, amivel megakadályozták, hogy Vučić folytassa a beszédét, miközben ő is folyamatosan visszaszólogatott a pulpitusról.

A dulakodás végül akkor robbant ki, amikor Vučić elkezdte olvasni azoknak a “szerb hősöknek a nevét”, akik az utóbbi időben sebesültek meg a koszovói albánok támadásainak következtében.

A szerbiai liberális ellenzéki sajtó nemrégiben arról cikkezett, hogy a szerb államfő a Szerb Haladó Párt ülésein becsmérli és megalázza a munkatársait, ebből most ízelítőt kaptak az ellenzékiek is, a kételkedők pedig egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy elhiggyék, amit az ellenzéki hírportálok erről írtak.

De mi van a francia-német tervben?

A francia-német tervről sokkal többet nem tudtunk meg, pedig az ellenzék azzal követeléssel érkezett a szerb parlament ülésére, hogy követelje a francia-német javaslat közzétételét, ebből azonban nem lett semmi, nem csak a képviselőházi incidens, hanem a hajlandóság hiánya miatt sem.

A szerb elnök beszédét mondja a parlamentben

A szerb elnök beszédét mondja a parlamentben: Nekem az a feladatom, hogy megvédjem az ország gyermekeit, az ország jövőjét, és a továbbiakban is ezt fogom tenni (Forrás: szerb elnöki Twitter)

Miután az ellenzék ezt már napok óta követeli, Vučić felkészülhetett a válasszal, így beszéde elején azt mondta a nyugati javaslat (francia-német terv) kapcsán, hogy “lesz elegendő idő a döntések meghozására”, de a terv egészét nem hozhatja nyilvánosságra, csak azt mondja el, ami Szerbia számára a “legrosszabb”.

Itt felsorolta, hogy nem tudják megakadályozni a Koszovó tagságát az Európa Tanácsban és a NATO-ban, és azt sem tudják meggátolni, hogy Koszovó az Európai Unió tagja legyen.

Hozzátette, hogy ha választania kell a hatalmon maradás és Koszovó ENSZ-tagsága között, akkor “tudja, hogy mit kell tennie”, mert fel sem merülhet a kérdés, hogy “Vučić vagy Szerbia, mert Vučić Szerbia oldalán áll”.

Ezt már igencsak teátrálisan harsogta, majd még teátrálisabban hozzátette, hogy számára “az alkotmány szentírás, a kapituláció, vagyis hogy megadja magát, viszont nem opció”.

A beszéd során a szerb államfő kitért a Moszkvához fűződő kapcsolatára is, és emlékeztet arra, hogy Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, tiszteli Putyin elnököt, de számára egyetlen ország létezik, amelyet szolgál, az pedig Szerbia.

Nekem beszélnek! Vlagyimir Putyin azt sem tudja, hogy Önök kicsodák. Nekem adományozta Alekszandr Nyevszkij-rendet, nem Önöknek. Azért kaptam, mert független országként tiszteljük egymást

– fordult a képviselőkhöz “dagadó mellel” Vučić, aki szerint közte és az ellenzék között az a különbség, hogy neki csak egy hazája van, eltérően egyes ellenzéki képviselőktől, aki közül név szerint Miloš Jovanovićot, az Új DSS vezetőjét említette, neki ugyanis állítólag francia útlevele is lapul a zsebében.

A belgrádi Pink Televízió tudósításából az is kiderült, hogy ebben az áldatlan helyzetben hol állnak a vajdasági magyarok, a parlamenti tudósítás végén ugyanis elhangzott, hogy Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti csoportjának elnöke felszólalásában azt mondta, hogy a VMSZ tagjai az elnöki jelentés elfogadására szavaznak. Úgy látszik, hogy egy kicsit a miénk is ez a cirkusz.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Az olvasás folytatása

Szerbia

ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak

Közzététel:

a megjelenés dátuma

MIT KAPNAK VAGY NEM KAPNAK: A szerb szélsőségesek méltatlankodnak, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával "csak ennyit kapnak" Koszovóból, nekik az egész kellene
MIT KAPNAK VAGY NEM KAPNAK: A szerb szélsőségesek méltatlankodnak, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozásával "csak ennyit kapnak" Koszovóból, nekik az egész kellene. A még szélsőségesebbek azt mondják, hogy nem adhatják nekik azt, ami úgyis az övéké (Forrás: Twitter)
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 6 perc

A ZSO a Szerb Községek Közösségének a rövidítése (Zajednice srpskih opština, ZSO), amelynek a létrehozásán most az amerikaiak dolgoznak. A két amerikai balkáni megbízott ugyan biztosította a koszovói () vezetést arról, hogy semmi semmi olyasmi sem fog történni, ami a koszovói alkotmányba ütközne, korábban azonban azt is Pristina tudtára adták, hogy a szerb többségű községek közösségének létre kell jönnie, és mint ezt a szerb média szereti hangsúlyozni: Kurtival, vagy Kurti nélkül, illetve ahogy az amerikaiak fogalmaztak, alternatív partnerekkel. Kurti viszont nem kíván lemondani!

ZSO must have

A Szerb Községek Közösségének létrehozása nem opcionális, mert azt egy jogilag kötelező érvényű megállapodás (Brüsszeli Szerződés) tartalmazza, amelyet a koszovói parlament is megerősített, és ezért sürgősen végre kell hajtani

– jelentette ki január utolsó napján Jeffrey Hovenier, az Egyesült Államok pristinai nagykövete a témában folytatott pristinai találkozót követően.

A Kossev koszovói szerb hírportál beszámolója szerint a pristinai nagykövet arról is beszélt, hogy az érintett országok nem dönthetik el, hogy melyik jogilag kötelező érvényű megállapodást hajtják végre, és melyiket nem.

Ezért elvárjuk, hogy eleget tegyenek a jogilag kötelező erejű kötelezettségüknek, és megalakítsák a Szerbiai Községek Közösségét

– tette hozzá Hovenier, és rámutatott arra, hogy határozott meggyőződése szerint ez Koszovó érdeke is.

A nagykövet megpróbálta feloldani azt az ellentmondást, miszerint a koszovói (albán) kormány állítása szerint nem készültek listák azokról a koszovói szerbről, akiket letartóztatnak vagy vád alá helyeznek az északi szerb területeken emelt barikádokon történő feltűnésük miatt, miközben azt hangsúlyozta, hogy a jogállamiságot tiszteletben kell tartani, ezért az erőszak egyetlen formája sem elfogadható, és nem tolerálható.

A mi értelmezésünk szerint a koszovói kormány nem fogja bűncselekménynek tekinteni a barikádokon történt tiltakozásokat, és senki ellen sem indítanak büntetőeljárást sem a tiltakozás, sem az ottani jelenlét miatt, de ha bárki fegyverrel állt ki a barikádokra, és rálőtt a rendőrökre, vagy sokkbombát használt, az már bűncselekmény
Az amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről (ZSO) (Forrás: pristinai amerikai nagykövetség)

Az amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről (ZSO) (Forrás: pristinai amerikai nagykövetség)

– értelmezte a történteket az amerikai nagykövet, majd az újságírókkal folytatott beszélgetés végén megjegyezte, hogy az Egyesült Államok szerint “Koszovó északi része (is) Koszovó része”, vagyis magyarra fordítva, nem Szerbiáé, mint ahogy azt a koszovói szerbek és a belgrádi vezetés szeretné hinni.

Az amerikai nagykövet úgy nyilatkozott a pristinai médiának, hogy az Egyesült Államok nem támogat “egyetlen olyan megállapodást sem, amely sérti Koszovó alkotmányát”, vagy amely “veszélyezteti Koszovó szuverenitását, függetlenségét és többnemzetiségű jellegét.

Mint az amerikai nagykövetség “madárkás” közleményéből kiderül, Hovenier megismételte azt az álláspontot amelyre korábbi közös cikkében a térséggel foglalkozó két amerikai külügyi vezető, Derek Chollet és Gabriel Escobar is rámutatott, hogy amerikai részről határozottan elleneznek minden olyan kísérletet, amely a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársasághoz hasonló entitás létrehozását jelentené.

Kurti és az etnikai diverzitás elmélete

Ez természetesen egybevág a koszovói miniszterelnök álláspontjával, de ez nem jelenti azt, hogy a ZSO kérdésében nincs nézeteltérés az Egyesült Államok és a jelenlegi pristinai vezetés, mindenekelőtt pedig Albin Kurti között.

Hovenier minderről tehát azt követően beszélt, hogy a pristinai amerikai nagykövetség szervezésében megbeszélést tartottak a Szerb Községek Közösségének (ZSO) létrehozásáról, amelyre a koszovói miniszterelnök szerint őt nem hívták meg.

Lehet, hogy azért, mert egyre kevésbé kíváncsiak véleményére, vagy esetleg azért, mert mindenki kívülről fújja, hogy mi Albin Kurti álláspontja.

ZSO: A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozik

ZSO: A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozik: Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy a viszonyokat szerződéssel rendezzük

A koszovó miniszterelnök néhány nappal ezelőtt nyilatkozott arról, hogy a nyugati támogatás csökkentésének lehetősége is felmerülhet, ha Koszovó “nem lesz konstruktív” a Szerbiával folytatott tárgyalások során, amit a tudtára is adtak.

Kurti azonban továbbra is elfogadhatatlannak tartja a Szerbiai Községek Közösségének létrehozását, és ezen az álláspontján mindaddig nem kíván változtatni, amíg a ZSO “monoetnikus” vagyis egynemzetiségű lesz, egy ilyen követelés valóra váltásának azonban igen kicsi a valószínűsége még akkor is, ha ezt az elképzelést az amerikaiak is a “magukévá tették”.

A ZSO létrehozása azonban abban az esetben is elfogadhatatlan Kurti számára, ha az a Koszovó és Szerbia közötti végleges szerződés megkötése nélkül, a kölcsönös elismerés hiányában történne meg, tehát kifogás van kisezer.

A koszovói miniszterelnök a Szabad Európa Rádiónak ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy hazájának nincs “sürgősen szüksége” egy olyan szervezetre, mint a ZSO, szerinte ennél sokkal inkább a Szerbiával történő kölcsönös elismerésre van szükség, ezért arra kellene leginkább törekedni.

Ez gyakorlatilag egy ultimátum a részéről, amely szerint Koszovó, illetve ő személyesen, csak akkor egyezik bele a Szerb Községek Közösségének létrehozásába, ha Szerbia formálisan is elismeri Koszovót, bár a ZSO létrejötte “de facto” azt jelentené, még akkor is, ha ez “de jure” nem történne meg.

A másik amerikai nagykövet is aktívkodott

Christopher Hill amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről nyilatkozott a Pink Televíziónak (Forrás: screenshot)

Christopher Hill amerikai nagykövet a Szerb Községek Közösségéről nyilatkozott a Pink Televíziónak (Forrás: screenshot)

A koszovói Szerb Községek Közösségek létrehozásával kapcsolatban az Egyesült Államok szerbiai nagykövete is aktívkodott, és 13 perces interjút adott a szerb kormány kihelyezett stúdiójának számító Pink Televíziónak.

A fő téma – az Oroszország elleni szankciók mellett – természetesen a ZSO létrehozása volt, amit Christopher Hill szerint meg kell tenni, ez a pristinai kormány számára “jogi kötelezettség”.

Az a nyilatkozat, amit Chollet és Escobar tett, nem csak az ő álláspontjuk, az az amerikai politikai álláspont, és azt végre kell hajtani

– “keménykedett” Hill, aki ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy szerb közösségek évszázadok óta élnek Koszovóban, és a szerbeknek joguk van tudni, hogy milyen jövő vár rájuk.

Úgy gondolom, hogy a Szerb Községek Közösségének létrehozása a helyes lépés ezen az úton, és minden érintettnek, nekünk is, csakúgy, mint az európaiaknak, biztosítaniuk kell, hogy az ezzel kapcsolatos megállapodásokat megfelelően hajtsák végre

– nyilatkozta Hill, aki szerint csökkenteni kell a feszültségeket, hogy a beindulhasson a “normalitás folyamata”.

Túl sok feszültség volt már, túl sok a válság, és azt hiszem, fontos lenne megértenünk, hogy minden dolgot meg kell oldanunk, ráadásul ezek egy részét sokkal korábban kellett volna megoldanunk, beleértve ebbe a ZSO-t is

– mondta az amerikai nagykövet, aki az ukrajnai háborúra kitérve arra az álláspontra a helyezkedett, hogy a rendkívül jó felszereltségű német Leopardok és az amerikai Abrams tankok, valamint a brit Challengerek pontosan azok, amelyekre az ukránoknak most szükségük van a csatatéren.

A háború szörnyű dolog, láttam már közelről. Semmi jó nincs benne. Szeretnénk már látni a végét, de ez nem jelenti azt, hogy felhagyunk az ukrán barátaink megsegítésével

– tette hozzá az amerikai nagykövet, aki hangoztatta, hogy mindaddig segítséget nyújtanak az ukránokat, amíg arra szükségük lesz.

Hill ugyanakkor megértést tanúsított Belgrád irányában, amiért nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, véleménye szerint az továbbra is Szerbián múlik, hogy ezt megteszi-e, vagy sem.

A szerb külügyminiszter és az imareggeli

Az amerikai gőzhenger beindulását jelzi, hogy a két amerikai nagykövet mellett egyre többet halaltnak magukról a balkáni térséggel foglalkozó amerikai diplomaták is, miután az Egyesült Államok az utóbbi egy-két évben szinte teljes személycserét hajtott végre ezen a téren, lecserélték a belgrádi és a pristinai nagykövetet, és más közvetítők kezébe adták a koszovói és a szerbiai ügyeket.

A tavalyi évre összeálló új gárda mára már belendült, és elég nagy elszántságot mutat az egyébként “erős külső nyomás nélkül megoldhatatlan” válság rendezésével kapcsolatban.

Az ukrajnai háború ugyan “új dimenziót” adott a koszovói rendezésnek, de amennyire súlyosbította, annyira megkönnyítette is, miután Szerbia orosz szemszögből a fókuszból a periférikus mezőbe, vagy talán még azon is túlra került, miután Moszkvát egyre inkább leköti, ami Ukrajnában és Ukrajna körül történik.

Meglepő, vagy éppen nem meglepő módon, Ivica Dačić, aki, más szerbiai vezetőkhöz hasonlóan, jól ért a köpönyegforgatáshoz, egyre inkább elfordult Moszkvától, és Szergej Lavrov unszolása ellenére nem Oroszországba, hanem az Egyesült Államokba látogatott, természetesen budapesti kiruccanását követően.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

A szerb külügyminiszter az Amerikai Egyesült Államokban részt vesz a mára már hagyományossá vált imareggelin, amelyet 1953 óta tartanak minden február első csütörtökén, és amelyen azóta minden amerikai elnök megjelent.

Dačićot nyilván nem fogadja Joe Biden, viszont a külügyminisztériumba bemegy, hogy a fentebb már említette Derek Chollettel és Gabriel Escobarral tárgyaljon, és találkozik az amerikai politikai élet más képviselőivel is. Ima előtt, vagy ima után, teljesen mindegy, az oroszoknak ez sem így, sem úgy nem fog tetszeni.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Horvátország

Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A horvát elnök petrinyai nyilatkozata kiverte a biztosítékot (Forrás: Nova TV, Screenshot)
A horvát elnök petrinyai nyilatkozata kiverte a biztosítékot (Forrás: Nova TV, Screenshot)
i.trackmytarget
Olvasási idő: 5 perc

Zoran Milanović megint olyat mondott, ami a “politikai Nyugaton” kiverte a biztosítékot, és amit csak Moszkvában szeretnek hallani, Ukrajnában viszont egyáltalán nem. Az igencsak “zokibondos” kijelentése, miszerint “Koszovót a Nyugat elrabolta Szerbiától”, a “Krím félsziget pedig soha többé nem lesz Ukrajna része”, Milanović nyilatkozatainak újabb díszítő eleme, ami leginkább azokat dühíti, akik abból indulnak ki, hogy az élet vagy a háború egy sakkjátszma, amelyben csak fehér és fekete figurák vannak. Ugyanakkor a nyughatatlan üzenetei már régen nem Koszovónak és Szerbiának, vagy Ukrajnának és Oroszországnak szólnak, hanem a horvát közvéleménynek, ezen nyilatkozatok által teszi ugyanis magát észrevehetővé, miután az elnöki felhatalmazások nem túl nagy mozgásteret biztosítanak számára.

Zoki Bond ismét akcióban

Az általunk gyakran Zoki Bondként emlegetett horvát elnök ismét akcióba lépett, vagy ahogy a cikk címében fogalmaztunk, megint kiverte a biztosítékot.

Milanović a korábban földrengés, a kilencvenes években pedig háború sújtotta Petrinyában (horvátul Petrinja) szónokolt a litvániai NATO-misszióba induló 3. horvát kontingens búcsúztatóján, és tette közkincsé, sőt a szájhagyomány által terjedő “horvát & világörökség részévé” a két inkriminált mondatot, illetve gondolatfoszlányt.

Ki annektálta Koszovót? A nemzetközi közösség és mi. Elvették Szerbiától (.) Ez nem is annexió, ez rablás, egy területrész elszakítása Szerbiától
A horvát elnök szemlét tart Petrinyában, majd kiveri a biztosítékot

A horvát elnök szemlét tart Petrinyában, majd kiveri a biztosítékot (Forrás: Nova TV)

– fogalmazott a horvát elnök, és hozzáfűzte, hogy valójában nem a koszovói kérdéséről beszél, hanem arról a koncepcióról, amely szerint egyesek azt hiszik, joguk van mindenhez, ha az megfelel nekik, de ha más teszi, akkor az “bűncselekmény”.

Aligha lehet félreérteni a célzást, az bizonyára a “politikai Nyugat” vezető országának, a Egyesült Államoknak szólt, amelynek a koszovói megbízottjai éppen a napokban vetették papírra, illetve a számítógépek képernyőjére, hogy Koszovó “legközelebbi barátjának és szövetségesekének” tekintik magukat.

Koszovót elszakították Szerbiától, elismertük Koszovót, elismertük. Kiállok Koszovó mögött, kiállok. De amikor ez egyszer megtörtént annak az országnak az akarata ellenére, amelyhez Koszovó tartozott, az pedig Szerbia és Jugoszlávia, amely számunkra nem volt baráti ország, és az igazat szólva nem is érdekeltek bennünket, csak idő kérdése volt azonban, hogy Oroszország, vagy valamelyik harmadik állam nem teszi meg ugyanezt, és most ez történik

– jelentette ki a horvát elnök, aki úgy fogalmazott, hogy a horvátok nem gyűlölték annyira a szerbeket, mint amennyire “ezek ott fönt gyűlölik az oroszokat”.

Zoki Bond jövőlátásáról is tanúbizonyságot tett, mivel megjósolta, hogy “a Krím soha többé nem lesz Ukrajna” része, és Horvátországnak a humanitárius segélyek küldésén, valamint az orosz agresszió elítélésén túl nem kellene részt vennie ebben a konfliktusban.

Köztem és az oroszok között óriási árok/szakadék van, de látom, hogy mi történik, hogy a gyűlölet, és az őrült emóciók Európát és a Nyugatot olyan problémák elé állítják, amelyekkel képtelenek leszünk megküzdeni. Az oroszok szempontjából ez erkölcstelen, de amennyire erkölcstelen, ez esetükben annyira létfontosságú érdek is

– magyarázta a horvát elnök, hogy mekkora különbségek vannak közte és az oroszok között – és hogy szerinte mi az oroszok érdeke.

Akik a történelem jó oldalára “estek”

Horvátországban azzal reklámozzák az Argeta tyúkpástétomot, hogy a kenyér jó oldala (dobra strana kruha). Andrej Plenković horvát miniszterelnök mostanában azt kezdte hirdetni magáról, hogy ő pedig “a történelem jó oldala”, amiből következik, hogy akik nem úgy gondolják, mint ő, azokat szépen felcímkézik.

Ebben az olvasatban az élet, a politika és a háború valóban olyan mint egy sakkjátszma, amelyen a fehér oldalon álló huszárok Argeta tyúkpástétommal kent kenyeret esznek, a rossz oldalon állók pedig az ukrajnai sárban dagonyáznak.

Nem az a fontos, hogy én mit gondolok, hanem az, hogy mit gondolnak azok, akik bizalmat szavaztak neki (Milanovićnak). Amennyire én tudom, Koszovó független ország, amelyet Horvátország elismert mintegy 15 évvel ezelőtt, azt hiszem, hogy ez a HDZ (Horvát Demokratikus Közösség) kormányzásának idején történt

– mondta Plenki (Plenx), aki ezáltal némileg fényezte a horvát kormánypártot, majd megjegyezte, hogy az elnöki álláspont nem esik egybe a horvát külpolitika törekvéseivel, de egyúttal azt is megmutatta, hogy melyik oldalon osztják a pástétomos kenyeret.

A politikai körvélemény normális reakciója annak az álláspontoknak a lehető legkemény elítélése lenne, amelyek közvetlen kárt okoznak a horvát külpolitika pozícióinak. Nem lehetsz egyszerre itt is, meg ott is: hanem szolidaritást vállalsz az áldozattal, és elítéled a agresszort

– jelentette ki a horvát miniszterelnök, kijelölve a jó oldal helyét a sakktáblán.

A Horvát Demokratikus Közösség is reagált Zoki Bond nyilatkozatára, és megjegyezte, hogy “amikor Putyin védelméről van szó, akkor Milanovićnak nem okoz gondot, hogy szégyent hozzon magára, és vitába szálljon a szövetségeseivel”.

A HDZ közleménye szerint ebben a “kicsik” továbbra is szó nélkül követik őt. A “kicsik” szó minden bizonnyal a “káriesz kicsinyeire” történő utalás.

A “káriesz egyik kicsinye” is elítélte a horvát elnököt

A horvát miniszterelnök két héttel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a Most (Híd) képviselőjét, Nikola Grmoját és a hozzá hasonlókat, mondjuk Peđa Grbin szociáldemokrata vezetőt, akit a HDZ közleménye most néven is nevez, a kormányban csak a “káriesz kicsinyeiként” emlegetik.

Plenković akkor Grbint is, és Grmoját is egy kalap alá vette Milanović államfővel, akivel együtt ők sem állnak a történelem jó oldalán.

A jelek szerint azonban Grmoja az uzsonnaszünetig javítani akart a bizonyítványán, ezért ő is elítélte a horvát elnököt.

Gyújtó hangú nyilatkozataival bizonyos módon beleavatkozik ebbe a konfliktusba, amelyben az Orosz Föderáció a kijelentéseit saját propagandacéljaira használja fel. Indítsa (reset) újra magát!
Nikola Grmoja is elítélte, hogy a horvát elnök kiverte a biztosítékot

Nikola Grmoja, a káriesz egyik kicsinye (Forrás: Nova TV, screenshot)

– üzente a “történelem jó oldala felé kacsingatva” Zoki Bondnak az ellenzéki Grmoja.

Miután a horvát elnök részéről nem ez volt az első alkalom, hogy a nyilatkozata kiverete a biztosítékot, ezért a horvát Szociáldemokrata Párt álláspontja már korábbról ismert.

Peđa Grbin, a legnagyobb horvát ellenzéki párt vezetője, aki szintén a “káriesz társaság tagja”, tíz nappal ezelőtt (január 22-án) úgy írta le Milanović Ukrajna iránti politikáját, hogy az államfő szerint Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig a megtámadott fél.

Ehhez hozzátette, hogy a szociáldemokraták vezetőjeként semmi okát sem látják annak, hogy miért ne támogatnák Milanovićot a horvát elnöki poszt újbóli megszerzésében.

A legújabb közvéleménykutatásokból arra lehet következtetni, hogy Milanović taktikája bevált, a nevét sokszor emlegetik a történelem rossz és jó oldalán, és ami még ennél is fontosabb, gyakran kezdődnek vele a horvát televíziók híradói.

A zágrábi Nova Televízió egy héttel ezelőtt tette közzé a “cro-barométer” néven ismert közvéleménykutatását, amely szerint – nyilván a gyakori szereplésnek is köszönhetően -, a horvát elnök igencsak jó pozíciókból mehetne neki a következő elnökválasztásnak, ha azokat most tartanák, a pozitív kedveltségi listát ugyanis vezeti, a legkevésbé szimpatikus öt politikus közé pedig be sem került.

Kit szeretnek a horvátok, és kit nem?

A zágrábi Nova TV által készített “cro-barométer” felső sorában az öt leginkább kedvelt horvát politikus látható, ezen Zoki Bond az első helyet foglalja el.

Az alsó sorban az öt legkevésbé kedvelt horvátországi politikus van, megjegyzendő, hogy ezen a listán az első helyet Milorad Pupovac, a horvátországi szerbek vezetője “bitorolja”, messze leszakadva tőle a “horvát mezőny”, amelyben Milanović nem szerepel: sem dobogós, sem listás nem lett.

Kiverte a biztosítékot, a horvát elnök és a többiek

Kontaktlencse akció »
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: