Horvátország
DIÓTÖRŐ: Hál´ Istennek, péntek van! Vagy mi a túró?

Bár már jó ideje mentesítettem magam a mindennapi robottól, még mindig nem felejtettem el azt a megkönnyebbülést, amikor eljön az áldott jó péntek, s vele a hétvége. Így azzal is tisztában vagyok, hogy az elkínzott elmék valamilyen könnyebb, szórakoztató szövegre vágynak, nem a politika, gazdaság vagy társadalmi keresztmetszet taglalására. Ezzel összhangban a túróról, balettről és egy félresikerült ravaszkodásról értekezünk az alábbiakban.
Kezdjük talán a balettel!
Akárcsak tavaly ilyenkor, az idén is hosszú sor kígyózott a zágrábi Horvát Nemzeti Színház előtt, az emberek órák hosszat türelmesen várakoztak a Diótörő előadásának jegyeire. Szemben egyes őrült – vagy igen hidegen számító – nyugati elvtárssal, a zágrábiakat hidegen hagyja a tény, hogy orosz szerző, nevezetesen Pjotr Iljics Csajkovszkij balettjéről van szó.
Zágrábban imádják a Diótörőt, és kész. Ráadásul az előadást az ukrán származású Vladimir Malakov rendezte, aki a moszkvai Bolsoj balettkarában kezdte, onnan indult el a nemzetközi hírnév felé.
A Horvát Nemzeti Színház (HNK) webes felülete szintén, immár hagyományosan, annak rendje-módja szerint összeomlott, akinek az első pár órában sikerült belépnie, az sorban állás nélkül is megszerezhette az áhított jegyeket, a többieknek pedig maradt a várakozás a színház előtt, szerencsére idén még mindig eléggé enyhe az időjárás, és az eső is elkerülte a horvát fővárost.
Hogy mekkora mániáról is van itt szó, ezt számokkal lehet talán a legjobban kifejezni, idén 19 előadást terveztek november 29-től január 5-ig, 13 ezer jegyet bocsátottak forgalomba, és ebből mára már (november 11-ig) vajmi kevés maradt.
Mint mindig ilyenkor, a Diótörő esetében is beindult a feketepiac a jobb jegyekért akár 2100 kunát (kicsit kevesebb mint 300 euró) is elkérnek, többet, mint egy Bajnokok Ligája meccsre, néha a kultúra győz.
A túró megdicsőülése
Fiatal koromban annó, sokat zsörtölődtem azon, hogy a magyar nyelvben egy tejipari készítményt teljesen tévesen krémsajtnak neveznek. Oké, értem én, technikailag a túró friss sajt, de ha már – igen helyesen, mert ízben/állagban két teljesen különböző dologról van szó – anyanyelvünk megkülönbözteti a túrót és a sajtot, akkor valakinek az asztalra kellett volna csapnia.
Az Akadémiának nyilván más fontosabb dolga akadt, így megrekedtünk a krémsajtnál, ami lényegében nem sajt, hanem túró.
Ezt a legegyszerűbben úgy lehet bizonyítani, hogy konyhai robotgépünkbe bepakolunk egy adag friss túrót, pici sót és némi tejfölt és elindítjuk a masinát. Az eredmény a nevezetes krémsajt. Ezt Horvátországban a pélmonostori Belje tejgyár ABC márka/név alatt gyártja és forgalmazza – aki nyaralt az Adrián, valószínűleg találkozott vele.
A kezdeti fejlesztési mániában, valamikor a boldogtalan/boldog kilencvenes évek végén még banános ABC is volt. Ezt a különlegességet a piac gyorsan felülírta, mára a boltokban jobbára csak kolbászos illetve sonkás ABC-t lehet kapni a natúr mellett.
Összegezve, egy igen becsületes termékről van szó, finom és nincs aranyárban.
A pélmonostoriak a terjeszkedést először a Közel- Keleten, Irakban kezdték el, és ennek köszönhetően frissen felhúztak egy új, 1600 embert foglalkoztató gyárat, amelynek nyilván még mindig van valamicske felesleges kapacitása, mert a Horvátországot megjáró osztrák és német turisták nyomására a minap elindult az első teherautónyi szállítmány az osztrák és német piacra.
Mivel közmondásosan evés közben jön meg az étvágy, a pélmonostoriak további nyugat-európai terjeszkedést terveznek. Nota bene, a Belje a Fortenova része, így nem kizárt hogy az ABC a Perzsa-öböl országaiban is megkezdi diadalokkal teli terjeszkedését, miután emírségi tulajdonba kerül(he)t.
A pórul járt ravasz
Haakon Korsgaard kanadai állampolgár nagyon dörzsölt akart lenni, és szerb társaságoktól a Horvát Köztársaság területén, az Adriai-tenger partján olyan ingatlanokat vásárolt igen olcsón, amelyek felett egykoron a boldogtalan/boldog jugoszláv időkben a társadalmi tulajdon (mondjuk úgy, hogy közhasználatba adott állami vagyon) keretében szerbiai jogi személyek rendelkeztek használati joggal.
A bibi az, hogy ez a tulajdon a háború után a Horvát Köztársaság törvényei értelmében vagy Horvátország, vagy különféle horvát társaságok tulajdonába került.
Miután olcsón szerzett ingatlanait – mekkorát röhögtek rajta a szerbek, azt el tudjuk képzelni – nem sikerült bejegyeztetnie „tulajdonosként”, választottbírósági eljárást kezdeményezett a Horvát Köztársaság ellen, 230 millió eurós kártérítést követelve.
Azt állította, hogy Horvátország az öröklési kérdésekről szóló megállapodás G. mellékletének alapján köteles kártérítést fizetni neki. A svájci választottbíróság a horvát félnek adott igazat, az ügyeskedő kanadai állampolgárt pedig további 126 ezer euró költség megfizetésére kötelezte. Így járt pórul egy kanadai viking a Balkánon.

Horvátország
Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.
Szabad sztrájkolni
Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.
– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó
– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.
Salamoni döntés
A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.
A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.
– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről
– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.
– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni
– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.
Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.
Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.
Új mozi Koszovóban
Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)
A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

Kapcsolódó cikk
A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között
A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.
A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.
A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.
Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.
Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
English1 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union