Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A szerb államfő Belgrádban fogadta Nenad Đurić századost, aki a koszovói rendőrség regionális igazgatója volt a koszovói szerb területeken, mielőtt a múlt héten leváltották, valamint Aleksandar Filipović századost, aki az említett rendőrség operatív igazgatóságát vezette. Aleksandar Vučić mindkét rendőrt kitüntette, és egyúttal megdicsérte őket azért, mert szembeszegültek a koszovói kormány táblacserére vonatkozó döntéseivel, és nem hajtottak végre annak intézkedéseit.

A szerb köztársasági elnök Nenad Đurić századosnak a Védelmi és Biztonsági Érdemrend I. fokozatát adta át, amelyet a honvédelem és a biztonság területén végzett feladatok „átlagon felüli, példamutató és becsületes” ellátásáért adományozott neki.

Aleksandar Filipović kapitány a bátorságért járó „Miloš Obilić” aranyérmet kapta, amelyet olyan cselekedetekért osztanak ki, amelyekben a személyes bátorság kerül előtérbe.

– Engedelmeskedtetek a hazátoknak akkor is, amikor nem értettek egyet annak döntéseivel, de azt tettétek, amit a szívetek akart, és a legbecsületesebben viselkedtetek, amikor lehetetlenné vált a kötelességetek teljesítése

– dicsérte meg az eddig koszovói állami szolgálatban lévő, és ebből a szempontból kötelességszegő két koszovói szerb rendőri vezetőt, akik lemondásukkal elindították a koszovói szerbek tömeges kivonulását a koszovói állami intézményrendszerből.

A szerb elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a pristinai vezetéssel szembeszegülő rendőrök az eredeti európai értékeket védik, legalábbis azokat, ahogyan azoknak Vučić szerint kinézniük kellene, amin az aláírt nemzetközi szerződések tiszteletben tartását értette. Itt utalnánk arra a narratívára, amelyet a szerbiai vezetés a legújabb válsággal kapcsolatban ezerrel propagál, ezt a kapcsolódó cikkben fejtettük ki először.

– Köszönet azért, hogy megőriztétek a békét és a stabilitást. Köszönet a hitért. Köszönet a reményért. Köszönet a szerb nép, Koszovó és Metóhia iránt tanúsított szeretettért. Köszönet mindenért. Éljen Szerbia!

– tagolta a mondandóját a szerb elnök a jobb érthetőség kedvéért.

Nenad Đurić, volt koszovói rendőr az elnöki tőmondatokra bonyolult összetett mondatokban „rebegett hálát”, a maga és a bajtársa nevében.

– Végtelen hálával tartozunk azért, hogy a legnagyobb büszkeséget plántálták a lelkünkbe és a családaink lelkébe… Ez a szerb állam és az Ön személyes támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg, ami annak a zálogát jelenti, hogy az utódaink nem szégyenkezve gondolhatnak ránk, hanem a már kitaposott utakon járhatnak, amelyek a nagy és a tiszta emberek becsületes társadalma felé vezetnek

– mondta az egyszerűséget és ezek szerint a koszovói albánokat sem kedvelő rendőr, aki eddig a pristinai kormány szolgálatában állt, és aki ezt a kitüntetést – amelyért becsülettel megdolgozott – a gyerekeiknek ajánlotta fel, akik Koszovó és Metóhiában csak szabadságra vágynak, hogy játszhassanak.

Ehhez egyszerűen még csak annyit tett hozzá, hogy „éljen Szeribia”!

Újságírói kérdésre válaszolva Vučić mindenkit arról biztosított, hogy a koszovói szolgálatról lemondó rendőri vezető nem marad kenyér nélkül, nem vonul nyugdíjba, és nem kerül utcára, mert a szerbiai államigazgatásban biztosítanak számára helyet.

– Szerbia törődik a népével, és ez vonatkozik arra a 3500 koszovó és metóhiai emberre is, akik úgy álltak fel, mint ők ketten

– mondta Vučić elnök, hozzátéve, hogy az ottani emberek nagyon jól tudják, hogy ő tudja, hogy ők miként élnek és milyen nehézségeken mentek keresztül. Hát, hogyne tudná, elvégre ő a szerb elnök.