Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Bosznia

NEM JÓ EMBER A JÓ EMBER: Kisebb tömeg követelte a nemzetközi közösség főképviselőjének távolmaradását a boszniai belügyektől

ohr tuntetes gigapixel standard scale
A kordon és rendőrsorfal választotta el a tüntetőket az OHR épületétől, forrás: Klix.ba

Olvasási idő: 3 perc

2022. október 22-én a több civil szervezet tüntetést hirdetett , a nemzetközi közösség főképviselőjének hivatala elé. A demonstráción körülbelül ezer tüntető vett részt. A legfontosabb követelésük arra irányult, hogy Schmidt a jövőben tartózkodjon a bosznia-hercegovinai belügyekbe történő beavatkozástól, vagyis ne éljen közvetlenül jogalkotási hatáskörével.

Magára maradt

Egyik korábbi írásunkban beszámoltunk arról, hogy Christian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője – aki BALK-on hagyományosan, Milorad Dodiktól idézve, mint Jó Ember kerül említésre – dühkitörésbe hajló reakciót mutatott be egy ártatlannak tűnő újságírói kérdésre augusztus közepén.

Az egyébként hidegvérű stílusáról és magas szintű tárgyaló készségéről ismert német politikust az ominózus esetet megelőzően is már az a vád érte, hogy ugyanolyan súlytalan szereplője a boszniai politikai csatározásnak, mint az elődje, Valentin Inzko volt.



Schmidt az október 2-ra kitűzött választás kapcsán majd egy évig próbálta az Bizottság, az USA és bevonásával keresztül vinni a boszniai választási törvény olyan módosításait, amelyek lehetővé tették volna az uniós előírásoknak megfelelő választási rendszer kialakítását.

A politikai szereplők közti parttalan vita miatt az EU-tisztviselők és az angolszász diplomaták meghátráltak, érzékelve, hogy a boszniai társadalmi viszonyok még nem érettek meg maradéktalanul az uniós jogállami kritériumok implementálására.

Így Schmidt egyedül maradt a választási reformért vívott harcban. A boszniai minden oldalától hideget és meleget kapó német végül amellett döntött, hogy alkalmazza a nemzetközi közösség főképivelőjét megillető, “bonni felhatalmazásoknak” nevezett jogalkotási hatáskört, és maga eszközöli a választási törvény egyes elemeinek módosítását.

Rosszkor lépett

A választási törvény módosításához kötődő tartalmi problémák mellett az időzítés is erősen támadható volt. A derék bajor a jogszabálymódosítást a választás napján, az urnazárás után két órával, a helyi televíziók élő adásban jelentette be. A módosítás tartalmi része kapcsán a boszniai alkotmányjogászok, szociológusok és minden egyéb választási főguru azóta is vérre menő vitát folytat.

Schmidt döntésének a lényege abban foglalható össze, hogy 17 helyett 23-ra emelte a horvát, bosnyák és nemzetiségek által a horvát-bosnyák Föderáció alsóházába bejutó képviselők számát. A létszámnöveléssel Schmidt azt akarta elérni, hogy a bonyolult választási rendszerben kiküszöbölje azokat a helyzeteket, amikor valamely nemzetiség tagja egy másik kvótájára kerül be a patkóba.

A Jó Ember valójában jót akart, a megváltozott etnikai struktúra miatt azonban a horvát és szerb képviselői helyek egy részét rendre elnyerő bosnyákokat magára haragította, akik így már kevésbé zsibizhetnek ezekkel a mandátumokkal.



A horvát pártok amiatt elégedetlenkedtek, mert komolyabb garanciákat vártak a horvát anyagország által még német miniszterként kitüntetett Schmidttől.

A ugyanakkor amiatt léptek fel a főképviselő ellen, mert illegitimnek tekintik a tevékenységét arra való hivatkozással, hogy az ENSZ BT nem szavazta meg a kinevezését.

A azzal a felszólítással, illetve követeléssel fejeződött be, hogy a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főmegbízottja ne csak tartózkodjon a további beavatkozásoktól, hanem hogy vonja a választási törvény módosítását, amelyet a bonni felhatalmazásokkal élve alkalmazott.

Átlépte a vörös vonalat

A főképviselő ellen szervezett tüntetés mottójaként többen azt skandálták, hogy a Jó Ember „átlépte a vörös vonalat”, utalva a választási rendszerbe való beavatkozásba. A rendőrség szerint 700 és 1000 fő közötti létszámmal bíró tömeg a főképviselővel akart egyfajta személyes egyeztetést folytatni, Schmidt azonban nem jött ki velük kvaterkázni az erődnek is beillő épületből.

A jelentősebb boszniai politikai szervezetek közül egy sem vett részt hivatalosan a rendezvényen. Egyedül a Željko Komšić vezette, multietnikus Demokratski Front (DF) adott ki egy közleményt, amiben jelezték, hogy a DF a boszniai Alkotmánybírósághoz fordult azzal a kérdéssel, mennyiben egyeztethető össze a polgárok egyenjogúságán alapuló államisággal az etnikai megkülönböztetés?

A tüntetés során felszólalók igyekeztek hangsúlyozni, hogy egyetlen politikai sem áll kapcsolatban a szervezőkkel, az esemény pedig – a sajtóban elterjedtekkel ellentétben – nem a főképviselő intézménye vagy Schmidt személye ellen irányul, hanem a Jó Ember választási folyamatba valló beavatkozását illeti kritikával, amiért arra akarják személyét rábírni, tartózkodjon a jövőben a nagy horderejű belső ügyekbe való beavatkozástól.

A Jó Ember nem jött zavarba

Schmidt a tüntetés kapcsán tartott rövid sajtótájékoztatón kijelentette, hogy a helyi politikai szereplőknek volt elég idejük rendezni a kérdést, azonban ennek részben sem tettek eleget a választás napjáig.



Figyelmeztette a pártok vezetőit, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos törvényi rendelkezések is 17 éve váratnak magukra, így annak a rendezése is időszerű. Ergo, Christian Schmidt, alias Jó Ember kijelölte azt a területet, ahol elvárja az uniós tagságra vágyakozva gondoló -balkáni Csodaország vezetőitől a konstruktív megoldást, különben újra él a bonni felhatalmazásokkal.

Like
Love
Care
Haha
Wow
Sad
Angry





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: