Connect with us

Bosznia

FELTÉTELEST KAPOTT: Az Európai Bizottság feltételesen javaslatot tett Bosznia-Hercegovina tagjelöltségére

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

brusszel bosznia partnersg
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

Az Európai Bizottság elfogadta az ajánlást Bosznia-Hercegovina uniós tagjelölti státuszának feltételek melletti megadásáról. A végső szót decemberben az Állam és Kormányfők Tanácsa, azaz az Európai Tanács mondja ki, a Bizottság által most meghatározott nyolc feltétel alapján azonban nagy eséllyel kijelenthető, hogy továbbra is komoly távolságban van az EU-tagság Bosznia-Hercegovina számára. A döntésre már reagált Milorad Dodik, boszniai szerb politikus, akinek mindenről ugyanaz jut eszébe, konkrétan és történetesen az, hogy meg kell szüntetni a főképviselői funkciót.

Porhintés a szembe

Idén júniusban az EU Bizottság javaslata alapján az Állam és Kormányfők Tanácsa elfogadta Ukrajna és Moldávia tagjelölti státuszának megadását. Több nyugat-balkáni állammal egyetemben Bosznia-Hercegovina is elesett a tagjelölti státusztól, annak ellenére, hogy évek óta komolyan hangoztatja a boszniai politikai elit az uniós integrációs törekvéseit.

Minden kétségen felül áll, hogy az EU vezetése geopolitikai okok miatt biztosította a két említett kelet-európai országnak a nyugati orientáció ígéretével kecsegtető tagjelöltséget. Tény azonban az is, hogy az albán, macedón és boszniai politikai vezetés a korábbi években komoly belső és külső feszültséget vállat fel azért, hogy ugyanezt a státuszt megszerezze.

A legtöbb szakértő ugyanakkor egyetértett abban, hogy az EU a tagjelöltség nyugat-balkáni államoktól történő visszatartásával – plasztikusan fogalmazva – lábon lőtte magát, mert a Brüsszelből nézve nehezen besúlyozható elvi, ideológiai és vallási vitákkal terhelt régió lakói komoly pofonként élték meg az uniós vezetők kihátrálását a folyamatból.

A nyár folyamán a boszniai választási kampány megmutatta, hogy az EU hátralépését követően a boszniai szerb kormány tagjai rendszeresen Moszkvába kezdtek utazni, míg a legnagyobb bosnyák pártként működő Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) vezetése a fényességes török portával erősítette a kapcsolatait.

Az EU vezetése így kénytelen volt legalább a „gesztuspolitizálás” szintjén rendezni a számára negatív irányba induló folyamatot, és megállítani a régiós pozícióvesztést.

Az EU Bizottság áthidaló megoldásként elfogadott egy évközi jelentést a boszniai helyzetről, amiben nyolc feltételhez kötötte, hogy a tagjelöltség megadásáról a Tanács decemberben szavazhasson.

Csökkenő számú feltételek

A Bizottság az alábbi nyolc feltételt határozta meg a boszniai vezetés számára:

  • a Legfőbb Bírói és Ügyészi Testület (Visko Sudsko i Tužilačko Viječe, VSTV) működésére vonatkozó törvény uniós jognak megfelelő módosítása,
  • a boszniai bíróságok működésére vonatkozó, uniós joggal összhangban álló törvény megalkotása,
  • a közhivatalok betöltéséhez kötődő összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazó törvény elfogadása,
  • a korrupció és a szervezetbűnözés elleni harc terén érdemi lépések megtétele,
  • működőképes menekültügyi rendszer létrehozása, a migrációs és határrendészeti tevékenység színvonalának javítása,
  • kínzás és embertelen bánásmód elleni nemzetközileg szabályozott megelőző mechanizmusnak való megfelelés,
  • a szólás- és médiaszabadság biztosítása, az újságírók és médiában dolgozók hatékony védelme,
  • az uniós joggal való harmonizáció, valamint az uniós vívmányok átvételére vonatkozó nemzeti program elfogadása.

A Tanács decemberben szavazhat

Bár szám szerint az Európai Bizottság tizennégyről nyolcra csökkentette a Bosznia-Hercegovinával szemben támasztott feltételeket, a tagjelölti státusz azonban nem került érdemben közelebb a nyugat-balkáni „Csodaországhoz”.


Dodik álláspontja

Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség távozó szerb tagja üdvözölte az Európai Bizottság „régvárt döntését”, köszönetet mondott Várhelyi Olivérnek és Josep Borrellnak, és egyúttal kijelentette, hogy ezzel eljött az ideje a főképviselői hivatal (OHR) bezárásának. Ezzel kapcsolatban annak a reményének adott hangot, hogy ezzel befejeződik nemzetközi beavatkozás időszaka Bosznia-Hercegovinában.

Úgy gondolom, hogy a tagjelölti státusz összefügg a főképviselői funkció megszüntetésével, mert az mindenképpen törvénytelen

– írta a Twitteren a boszniai szerb politikus, aki a nemzetközi színtéren jóformán csak Oroszország és Magyarország, és némileg Törökország támogatását élvezi.


A Bizottság továbbra is megkövetel olyan feltételeket, amelyek teljesítése széles körű politikai összhangot feltételezne.

A fenti nyolc elem közül a bíróságok újraszabályozása, és a Legfelsőbb Bírói és Ügyészi Tanács működésének uniós jogharmonizációja a korábbi években rendre megrekedt a politikai oldalak közti tárgyalások szintjén.

Az összeférhetetlenségi szabályok megalkotása pedig a jelenlegi politikai szereplők nagyrészének biztosan nem áll az érdekében, mert tömegesen fordul elő, hogy egy politikai szereplő három-négy közhivatalt tölt be egyidejűleg, aminek a támogatására a rokonai között osztja szét a pozícióihoz kötődő munkahelyeket.

Fontos emellett megjegyezni, hogy a brüsszeli bizottság a korábbi tizennégy feltétel közül hatot nem tekint továbbra sem teljesítettnek, így azok számonkérését „átütemezte”, nem pedig elengedte.

Ez azt jelenti, hogy a most közzé tett nyolcas lista azokat az elemi feltételeket tartalmazza, amelyek ahhoz kellenek, hogy Bosznia egyáltalán megkapja a tagjelölti státuszt.

A jogállamisági kritériumok és az olyan alapvető emberi jogi követelmények, mint az egyenlő választhatóság érvényesülése majd a csatlakozási kérelem benyújtása előtt kerül számonkérésre.

A Bizottság valószínűleg abban bízik, hogy a fenti nyolc feltétel teljesítésével járó összepolitikai hacacáré vagy fejlődési pályára állítja a boszniai politikai folyamatokat, vagy akkora alkotmányos káoszhoz vezet, amikor már nem az EU tagság elnyerése, hanem az államiság megőrzése lesz a legfontosabb kérdés Bosznia-Hercegovinában.



Játékpercek (zsákbamacska)



Bosznia

A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

USA-szankciók
Az Egyesült Államok "megszankcionált" három bosznia-hercegovinai állampolgárt, köztük a volt titkosszolgálati vezetőt is, aki korábban elvileg a pajtásuk volt (Forrás: amerikai pénzügyminisztérium)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 7 perc

Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.

Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását

Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.

A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.

Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.

Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.

Büntetik a korábbi partnerüket

A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.

Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.

USA-szankció

Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.

Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.

A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.

Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.

Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában

A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.

USA-szankció

A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović

Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.

A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.

A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.

Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.

A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.

Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.

Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.

Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.

A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.

Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.

Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.

Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.

A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.

Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.

Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat

Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.

Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.

Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.

Az SDA védelmébe vette

Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.

Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.

Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.

A bosnyák Tito is szankciós listára került

A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.

USA-szankciók

Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)

A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.

Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.

Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.

A kishalakat is büntetni fogják

Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.

Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.

A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html

USA-szankciók

Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)

Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.

Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.

Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.

Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.



Játékpercek (zsákbamacska)



Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: