Connect with us

Szerbia

POLITIKAI KORREKCIÓ: Szerbia az oroszok ellen szavazott az ENSZ-ben
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Az ENSZ Közgyűlése elutasította Oroszország kezdeményezését, hogy a testület titkos szavazást tartson arról, hogy miként vélekedik a négy ukrajnai megszállt régió Oroszországhoz csatolásáról, vagyis a Moszkvát elítélő határozatról. A titkos szavazásra vonatkozó orosz kérést 107 ország utasította el, köztük Szerbia is. Diplomáciai források szerint a közgyűlés szerdán vagy csütörtökön foglal állást a kérdésről – és mint a fentiekből következik – nyilvános szavazáson. Vajon miért szavazott Szerbia ismét Oroszországgal szemben, és megteszi-e ezt negyedik alkalommal is?

Háromszor szavaztak az oroszok ellen

Az ENSZ-ben verbális háború folyt/folyik Ukrajna és Oroszország között, a közgyűlésben Ukrajna ENSZ-nagykövete “terrorista államnak” nevezte Oroszországot. Szerhij Kiszlicja szerint ezt Moszkva hétfőn ismét bizonyított az otthonukban alvó ukrán civilek és iskolába tartó gyerekek ellen intézett rakétatámadásokkal.

Oroszország ENSZ-nagykövete ugyanakkor egyoldalúnak és átpolitizáltnak nevezte a vitát. Vaszilij Nyebenzja szerint ilyen cinizmusra, konfrontációra és veszélyes megosztottságra az ENSZ történetében még soha nem volt példa.

Közben az Európai Unió vezetésével határozati javaslat fogalmazódott meg, amely azt követeli Oroszországtól, hogy azonnal és feltétel nélkül álljon el a négy ukrajnai régió elcsatolásától, és egyúttal kezdje meg a teljes körű és feltétel nélküli csapatkivonást az ukrán területekről.

A határozati javaslatról szerdán vagy esetleg csütörtökön szavazhat az ENSZ Közgyűlése nyílt voksolással, miután a testület hétfőn elutasította Oroszország javaslatát arról, mint már említettük, hogy a szokásoktól eltérően titkos legyen a szóban forgó szavazás.

Az ENSZ-ben csak 13 ország ellenezte a határozattervezetről tartandó nyilvános szavazást, köztük Oroszország és Kína is ezen az állásponton volt, további 39 ország pedig tartózkodott, Szerbia ugyanakkor a nyilvános szavazás mellett foglalt állást.

Szerbia harmadik alkalommal szavazott az ENSZ-ben Oroszország, illetve a Kreml érdekeivel szemben, ami a balközép/liberális Blic szerint annak a jele lehet, hogy Belgrád hamarosan bevezetheti, amit a Nyugat olyannyira kér & vár tőle – az Oroszország elleni szankciókat.

Szerbia először a közgyűlés március 2-i, rendkívüli ülésén szavazott együtt azokkal, akik elítélték az Ukrajna területe elleni agressziót, másodszor pedig április 7-én ment szembe a Kremllel, amikor a közgyűlés elfogadta a követelést, hogy Oroszországot zárják ki az ENSZ emberi jogi tanácsából az Ukrajnával szembeni invázió miatt.

Területi integritás

Szerbia az ukrajnai háború kezdete óta ellenáll a nyugati nyomásnak, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, az idő előrehaladtával azonban úgy tűnik, hogy egyre nagyobb a nyomás, és egyre gyakrabban merül fel, hogy ha Szerbia nem vezet be valamilyen szankciót Oroszországgal szemben, akkor az európai befektetések és adományok veszélybe kerülnek, ami miatt több tízezer ember veszítheti el az állását.

Az Oroszország elleni szankciók bevezetését nem zárta ki Milovan Drecun sem, aki szintén a kilencvenes évekből visszamaradt figura, újságíróként elfogult háborús tudósításaival vált hírhedté, koszovói tudósításaiban minden másodi-harmadik mondatából egy-két szkipetár terrorista ugrott elő.

Meg is kapta érte a “méltó elismeréséket”, most például a Koszovóval foglalkozó parlamenti bizottság elnöke a Szerb Haladó Párt képviseletében. Drecun ebből a pozícióból bírálja Oroszországot, illetve az orosz tisztségviselőket, akiknek szerinte “nagyobb megértést kellene tanúsítaniuk Szerbia helyzete iránt”, és nem zárta ki, hogy “Belgrádnak egyszer csak úgy kell döntenie, hogy valamilyen szankcióhoz folyamodik Oroszország ellen”.

A véresszájú újságíróból politikussá avanzsált kormánypárti képviselő & bizottsági vezető egyelőre belső zavargásoktól tart az Oroszország elleni “valamilyen” szankciók meghozása esetén, amit akár kívülről is szíthatnának, bár ezzel kapcsolatban országot nem nevezett meg.

– Ha ez megtörténne, senki ne ösztönözze a belső instabilitást Szerbiában, ez nem lehet sem a Nyugat, sem a baráti országok érdeke

– mondta Drecun, akinek a nyilatkozatából az is kiderül, hogy a körülmények ellenére agyban még mindig kétpólusú világban él: az egyik oldalon a Nyugat, a másik oldalon a baráti országok osztoznak a fejében a két félteke között.

– Szükségünk van Oroszország támogatására az ENSZ-ben Koszovóval kapcsolatban, és az energia tekintetében is függünk tőle. Talán egy ponton enyhíthetnénk a Koszovó ENSZ-tagságára vonatkozó álláspontunkon, ha követni kezdenénk az Oroszországgal szembeni uniós politikát

– vélte Drecun, aki szerint Oroszország nem ismeri fel az általa és a szerb vezetés által elvárt módon azokat a nehézségeket, amelyekkel Szerbia küzd.

– Az oroszok a saját problémáikkal vannak elfoglalva, viszont ezzel minekt új problémákba taszítanak. Meg kell néznünk, meddig vagyunk képesek elviselni azt a kárt, amely az esetünkben keletkezik azzal, hogy nem követjük az EU Oroszországgal kapcsolatos politikáját

– jelentette ki a kormánypárti politikus, aki szerint ha nagyobb lesz a kár, mint a haszon, akkor Szerbiának “korrigálni kell eddigi politikáját”, hogy tovább küzdhessen a maga érdekeikért, ami pedig a szerb & drecuni világképben nem más, mint Koszovó “valamilyen módon” történő megtartása.

Párhuzamok

A szerbek egyébként ügyes taktikai érzékkel választják meg a pillanatot, amikor a oroszok ellen szavazhatnak.

Szerbia eddig mindhárom alkalommal inkább belpolitikai, és nem külpolitikai elvek mentén szavazott Oroszország ellen, vagyis a külpolitikai döntések erős belpolitikai motivációval rendelkeztek. Szerbia az említett ugyanis tartotta magát ahhoz az elvhez, hogy nem ismeri el Ukrajna területi integritásának megsértést, miután korábban Ukrajna sem ismerte el Koszovó elszakadását Szerbiától. Belgrádot ezáltal elsősorban nem az egyik vagy a másik ország iráni szimpátia, hűség és egyéb blabla vezérli, hanem kizárólag a Koszovóval kapcsolatos érdekei, és az egymással hadakozó oroszágok, tehát Ukrajna és Oroszország hozzáállása a koszovói kérdéshez.

Mindebből logikusan levezethető, hogy Szerbia miért szavazott úgy, ahogy szavazott, és aligha tévedünk a következő szavazást illetően, ha azt feltételezzük, hogy Szerbia megszavazza a Moszkva elítélésére vonatkozó uniós vezetéssel készült határozattervezetet, főleg azt követően, hogy Oroszország folyamatosan Koszovóval példálódzik az ukrajnai területek kiválásával és elcsatolásával kapcsolatban, amivel az eddiginél jóval nehezebb helyzetbe hozza Szerbiát.

Ráadásul, ha a szerbek ismét együtt szavaznak az uniós tagországokkal az ENSZ-ben, akkor Brüsszel előtt is villoghatnak, hogy lám-lám, elindultak az uniós álláspontok felé a számukra rögös és göröngyös úton, amivel egy ideig enyhíthetik a rájuk nehezedő európai & egyéb nyugati nyomást, de hogy valóban mikor hoznak “valamilyen” szankciókat Oroszországgal szemben, az nem csak Brüsszeltől, hanem Moszkvától is függ.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava