Connect with us

Bosznia

WIN-WIN SZITUÁCIÓ: Két elnöke lesz a boszniai Szerb Köztársaságnak?

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

dodi bejelenti gigapixel standard scale
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 7 perc

A bosznia-hercegovinai választás végül a vártnál alacsonyabb részvétel mellett zajlott le, viszont jócskán összebonyolította a helyzetet. A választók 50%-a élt a szavazati jogával az urnazárásig, ami 4%-al kevesebb a 2018-as részvételi aránynál. Az államelnökség három helyéért induló jelöltek közötti versenyben a választói akarta felülírta a korábban beharangozott papírformát. A végleges eredmény közzétételére 30 napja van a boszniai Központi Választási Bizottságnak (Centralna Izborna Komisija, CIK), de várhatóan már a jövő hét második felében kihirdeti őket. A legnagyobb fordulatot mindenképpen Milorad Dodik veresége jelentheti, bár a szarajevói politikai elemzők nem hisznek abban, hogy a boszniai szerb politikus elismeri, hogy alulmaradt az ellenfelével szemben, és békés körülmények közepette távozik, ha tényleg vereséget szenvedett. De miután egy csodaországban vagyunk, itt semmi sem biztos, és semmi sem lehtetlen.

Az isteni nép

Kocsmai jellegű ünneplésbe torkollottak a bosznia-hercegovinai választások a szerb entitásban, ahol mindkét elnökjelölt mulatozva ünnepelte a maga győzelmét, amiből az következik, hogy egyik sem kapitulált.

Előbb a baloldali elnökjelölt Jelena Trivić jelentette be, hogy Milorad Dodikkal szemben megnyerte a választásokat, és megszerezte a Szerb Köztárság elnöki posztját, mert hitt “Istenben és a Szerb Köztársaság népében”, mert hogy szerbnek tekinti magát, amihez persze, azonnal hozzátette, hogy más népeknek sem kell félniük, mert “a Szerb Köztársaság zászlaja alatt mindenkinek van hely”.

Trivić megjegyezte, hogy követni kívánja a belgrádi politikát, és soha nem teszik meg azt, amit Dodik tett, amikor lepaktált Zoran Milanović horvát államfővel, ugyanakkor közölte, hogy szeretné elérni a Szerb Köztársaság gazdasági függetlenségét Bosznia-Hercegovinán belül, viszont minden más népnek nyújtja a kezét, mert Bosznia-Hercegovina csakis konszenzus és kompromisszumok árán képes fennmaradni. Ez így zanzásítva elég furcsán hangzik, de jól kifejezi a hely szellemét.

Törvényesség, törvényesség, törvényesség. Mi nem vagyunk bírák és ügyészek, de mindent megteszünk azért, hogy végképp felszámoljuk a korrupciót és a bűnözést

– emelte ki Jelena Trivić, aki szerint a politikai stabilitás és a szerb nemzeti érdekek csak békés körülmények között és a korrupció felszámolása által valósulhatnak meg, és ugyanez igaz a gazdasági fejlődésre is a 21. században.

Mi valóban isteni nép vagyunk, de isteni népként meg kell tanulnunk, hogy győzedelmeskedjünk a békében

– jelentette ki a magát az isteni nép új boszniai vezetőjének tartó Trivić, majd nem sokkal később kocsmai szintre süllyedt, és rézfúvósok kíséretében járta Banja Luka utcáit, ahol danolászva ébresztette a szerb néplelket és néptestet.

A maga bevallása szerint Milorad Dodik is mulatozott, erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet Trivić diadalittas bejelentését követően tartott. Mint várható volt, nem ismerte a be a vereségét, bár egyértelmű győzelmét sem jelentette be, inkább úgy fogalmazott, hogy a számok tanúsága szerint már nem veszítheti el a választásokat, majd egy óvatlan pillanatban tudatta a hallgatósággal, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök már gratulált is neki.

Dodik közben-közben megemlítette, hogy megvárja a győzelem valós kihirdetésével megvárja a hivatalos eredményeket, ami helyi politikai elemzők szerint nem a számára kedvező eredményt fogják mutatni.

Az elemzők erre annak alapján számítanak, hogy Dodik most nem vonult ki olyan diadalittasan az újságírók elé, mint négy évvel ezelőtt, hogy bejelentse a győzelmét, idén valamikor éjfél után jelent meg először a színen, és akkor is csak azt hajtogatta, hogy hivatalos eredmények, hivatalos eredmények.

Azt viszont már beismerte, hogy Banja Lukában, amely egyébként a szavazók 25-30%-át adja, alul maradt az ellenzéki jelölttel szemben, de hozzátette, hogy szerencsére az egész Szerb Köztársaság szavazott, és jó eredményeket várt például Dobojból. Itt kell megjegyezni, hogy ahol az említett városban az ellenzék egyes körzetekben meg kívánja óvni a választásokat, mert nem hiszi el, hogy Dodik több, mint 90%-os támogatást élvez.

Ez komoly dolog, komoly demokratikus vívmány, hogy egy népnek joga van a választásra, ezért semmiféle spekulációval és hazugsággal nem szennyezhetjük be a választási folyamatot

– nyilatkozta a boszniai szerbek Miléje, aki elégedettnek és szerencsés embernek nevezte magát, mert elvégre a különbség behozhatatlan a javára, és ráadásul minden pillanatban növekszik, de azért majd a hivatalos eredmények.

Miután Dodik, alias Mile kibeszélte magát, és elszórakozott az amerikai finanszírozású N1-es csatorna újságírójának froclizásával, visszamenti mulatni, igaz csak zárt helyiségben, mert ennek ez a kulturált módja, nem pedig az utcai csendháborítás, amit az ellenzék éppen művel.

Aztán már valamikor mélyen az éjszakában, nem sokkal a három előtt Dodik is kihirdette a maga győzelmét, amivel teljessé vált az antagonizmus, ami helyi politikai elemzők szerint akár zavargásokká is fajulhat a közeljövőben a boszniai Szerb Köztársaságban.

Mielőtt még végképp győztest hirdetnénk, annyit leszögeznénk, hogy Bosznia-Hercegovina nem az a hely, ahol a szavaknak ugyanaz a ük, mint a világ más táján, ezért akár ellentétes tartalmat is hordozhatnak, így a győzelem rossz esetben vereséget is jelenthet. Ezért kivárjuk a hivatalos eredmények kihirdetések, amelyek az egyik elnökjelöltet biztosan megcáfolják, ami viszont nem jelenti azt, hogy megfelelnek a valóságnak, Bosznia-Hercegovinában (pa i šire) biztosan nem.

Váratlant húzott a Jó Ember

Miután Christain Schmidt, a nemzetközi közösség boszniai főmegbizottja sem akart kimaradni a választási parádéból, így elővette veretes “bonni felhatalmazását”, és menet közben, vagy inkább röptében, módosította a választási törvényt, amit “furcsamód” az amerikai nagykövetség máris üdvözölt.

Így a gyanútlan boszniai választópolgár az eredmények feszült figyelemmel kísérése közben azt tapasztalhatta, hogy több internetes hírportál információi szerint Christain Schmidt – a BALK-on már hagyományosan csak mint, “Jó Ember” – bejelentette, hogy élve az említett felhatalmazásokkal, megváltoztatja a bosnyák-horvát Föderáció alkotmányát.

A módosítás terve már július óta lebegett a boszniai alkotmányosság felett, azonban a Jó Ember nem léptette egyoldalúan életbe, mert bízott a horvát-bosnyák kiegyezés tető alá hozásában. Schmidtet az kényszerítette a lépés megtételére, hogy a horvát pártok képviselői a Föderáció felső házában 13 képviselővel meg tudják akadályozni a jogszabályok elfogadását.

Jól mutatja a boszniai alkotmányos viszonyok „sajátos jellegét”, hogy menet közben változtak meg – a Jó Ember döntése miatt, illetve annak köszönhetően – a választási szabályok.




A Schmidt által életbe léptetett jogszabálymódosítás alapján a Föderáció parlamentjében, a Népek Házában (Dom Naroda Parlamenta Federacije, BiH) ezután a horvát, bosnyák és szerb kluboknak 17 helyett 23 tagja lesz, míg a „maradvány nemzetiségek” 7 helyett 11 képviselőt kapnak. Így összesen 80 fős lesz a felsőház, amiben az eddigi 6 helyett 11 fő ellenszavazata szükséges a jogszabályok elfogadásának megakadályozásához.

A parlamenti matematika mélyreható kibontása nélkül annyiban foglalnák össze a Schmidt által a boszniai jövőre oktrojált dokumentumot, hogy az alapján a horvát pártoknak alkalmi koalíció keretében továbbra is lesz lehetőségük megakadályozni egyes jogszabályok elfogadását, azonban megszűnik az a helyzet, hogy egy párt éveken át tudja kevesebb mint 10 képviselővel blokkolni a parlament működését.

Borult a papírforma

Miközben a boszniai választók megkísérelték megfejteni a Christian Schmidt főképviselő által a választás éjszakáján kiadott törvénymódosítási rébuszt, meglepő eredmények jelentek meg az államelnökség három székéért indulókkal kapcsolatban, a legnagyobb meglepetés Bakir Izetbegović csúfos veresége, aki keserűen vette tudomásul a kialakult helyzetet, de abból semmiféle következtetést nem tudott vagy nem akart levonni, pedig az újságírók többször is megkérdezték, hogy nem gondol-e esetleg személyes konzekvenciákra.

A választás előtti közvéleménykutatások alapján Bakir Izetbegović győzelme borítékolt volt. Ehhez képest komoly meglepetésnek számított, hogy Denis Bečirović hét párt közös jelöltjeként győzelmet tudott aratni az SDA “örökös elnökével” szemben. A harmadik jelölt Mirsad Hadžikadić a négy évvel ezelőtti 5% körüli eredményt tudta megismételni, tehát neki túl sok beleszólása nem volt a másik két jelölt versenyébe, amellyel kapcsolatban már készülnek az összeesküvéselméletek, de még nem forrottak egészen ki.

A teljes feldolgozottságig ebben az esetben is a jövő hét közepéig kell várni, az államelnökség helyeiért folytatott küzdelem azonban már eldőltnek tekinthető. A bosnyák elnökségi pozíciót a szociáldemokrata Denis Bečirović (SDP és szövetségesei) szerezte meg, a horvátoknak fenntartott mandátum ismét az utóbbi időben polgári húrokat pengető Željko Komšićnak jutott (Demokratikus Front és szövetségesei), míg a szerb helyet a Milorad Dodik hűséges kísérőjének számító Željka Cvijanović (Savez Nezavisnih Socialdemokarata, SNSD) szerezte meg.




A horvát helyért folyó versenyben Željko Komšić (Demokratski Front, DF) multietnikus, balközép jelöltként alacsony feldolgozottság mellett is jelentős előnyre tett szert a horvát jobboldali pártszövetség által támogatott Borjana Krištoval szemben. Az előzetes felmérések lényegesen szorosabb eredményt vártak a horvát-horvát jelöltek között, azonban a különbség végül csak nőtt Komšić javára, ami miatt érdekes módon a boszniai horvátok egyáltalán nem sírtak, ami felveti a gyanút, hogy valami csavar van a dologban.

A szerb elnökségi tagi helyért vívott harc teljesült csak az előzetes elvárások szerint. Az Államelnökség szerb tagját megillető helyen a Milorad Dodikot váltó Željka Cvijanović végig komoly előnnyel vezet a baloldali koalíció jelöltje, Mirko Šarovićtyal szemben, és Šarović már el is ismerte vereségét, ebben az esetben tehet nem várhatók izgalmak.

Alacsony volt a választói aktivitás

A déli adatok még a válaszói részvételi kedv növekedését mutatták, a 15 órakor mért adatok alapján viszont a részvételi arány mindössze 35%-os volt. Ez mintegy 2%-al maradt el a négy évvel korábbihoz képest. A választási bizottság ezért felhívást tett közzé, amiben arra kérték a lakosságot, hogy éljen a választási jogával, ami azonban nem hozta meg a várt eredményt.

A délutáni órákban komolyabb visszaélésről nem érkezett hír, így összesen 23 esetet vizsgálnak kampánycsend megsértésének gyanúja miatt, míg 35 esetben a választási eredmény tisztaságát veszélyeztető visszaélés következtében indult vizsgálat.

Egyetlen visszaélés gyanús esetet kezdett el komolyabban vizsgálni a testület. A bejelentés alapján a tegnapi napon mintegy 80 ember kérte a boszniai szerb területen lévő Bijeljina melletti Čengić községben a „nemrég kialakult vaksága miatt”, hogy segítő személy részvétele mellett tölthesse ki a szavazó lapokat, jó esetben azonban csak politikai vakságról vagy szemfényvesztésről van szó, nem pedig a látás hirtelen és tömeges elvesztéséről.

A délutáni órákban egy helyi lakos a szavazóhelyiségben megtámadta az EBESZ egyik választási megfigyelőjét, aki a választópolgár engedélye nélkül készített felvételt arról, ahogy az bedobja az urnába a nála lévő szavazólapokat.

A rendőrségi intézkedés során a támadó közölte, hogy amiatt kezdte mérgesen ütlegelni a nemzetközi megfigyelőt, mert az meg akarta örökíteni a “történelmi pillanatot”, amit a mostani választások jelentenek. A megfigyelők száma kapcsán a központi választási bizottság jelezte, hogy a korábbi választásokon megszokott létszám felett mintegy 3600 főt akkreditáltak, ők azok, akiket általában kijátszanak ilyen és hasonló helyeken, aztán mondanak majd, amit mondanak.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html

Bosznia

Megválasztotta a parlament az új bosznia-hercegovinai kormány tagjait

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Megalakult az új bosznia-hercegovinai kormány
Megalakult az új bosznia-hercegovinai kormány (Screenshot)
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A bosznia-hercegovinai parlament alsó háza szerdán (január 25-én) megszavazta a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) színeiben kormányfői tisztséget nyert Borjana Krišto által két hete beterjesztett miniszteri névsort. A kormányalakítással végképp kiszorult a hatalomból Bosznia-hercegovinában a bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt, amelyet az “államalapító” Alija Izetbegović fia, Bakir Izetbegović vezet. Ezzel együtt valószínűleg csökken a befolyás is, főleg ha valami csoda folytán májusban megbukik a törökországi választásokon Recep Tayyip Erdoğan török államfő, alias Török Szultán.

Végleges a névsor

Az előzetes várakozásoknak megfelelően Borjana Krišto már nem változtatott a bosznia-hercegovinai törvényhozásnak két hete beterjesztett kabinetlistáján. A korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (Državna Agencija za Istrage i Zaštitu, SIPA) elvégezte a szavazást megelőző biztonsági ellenőrzést, és ennek során nem tárt fel semmilyen körülményt, ami a jelöltek parlament általi megerősítésének akadályát képezte volna. A meglehetősen atipikus bosznia-hercegovinai kormányalakítási szabályok miatt a mostani szavazás kiterjedt egyben miniszterhelyettesekre is.

A képviselő házi szavazáson a tavaly októberben megválasztott 42 régi/új honatya közül – tartózkodás és távollát hiányában – a kormánykoalíciót alkotó pártokhoz tartozó 23 képviselő támogatta, míg az ellenzéki blokk 19 tagja elutasította a jelölteket. Bár a biztonsági ellenőrzés kapcsán korábban írt cikkünkben szerepetek a nevek, indokoltnak tartjuk azonban a végleges névsort ismét közölni:

  • elnöklő miniszter, vagyis kormányfő: Borjana Krišto (HDZ BiH)
  • igazságügyi miniszter: Davor Bunoza (HDZ BiH)
  • igazságügyi miniszter helyettes: Elvir Mahmuzić (SDP)
  • civilügyi miniszter: Dubravka Bošnjak (HDZ BiH)
  • civilügyi miniszter-helyettes: Marijana Mojić (US)
  • külügyminiszter: Elmedin Konaković (NiP)
  • külügyminiszter-helyettes: Josip Brkić (HDZ BiH)
  • távközlési és közlekedési miniszter: Edin Forto (NasaStranka)
  • távközlési és közlekedési miniszter-helyettes: Ognjen Janjić (DEMOS)
  • védelmi miniszter: Zukan Helez (SDP)
  • védelmi miniszter 1. helyettese: Slaven Galić (HDZ BiH)
  • védelmi miniszter 2. helyettese: Aleksandar Goganović (SNSD
  • pénzügyminiszter: Zoran Tegeltija (SNSD)
  • pénzügyminiszter-helyettes: Muhamed Hasanović (SDP)
  • biztonsági miniszter: NenadN ešić (DNS)
  • biztonsági miniszter-helyettes: Ivica Bošnjak (HDZ BiH)
  • külkereskedelmi miniszter: Staša Košarac (SNSD)
  • külkereskedelmi miniszter-helyettes: Ljiljiana Lovrić (HNS)
  • emberi jogi és menekültügyi miniszter: Sevlid Hurtić (PokretzaDržavu)
  • emberi jogi és menekültügyi miniszter-helyettes: Duško Jurišić (független)

A horvát származású Borjana Krišto elnöklő miniszter első helyettese a bosnyák Zukan Helez védelmi miniszter, míg második helyettese a szerb Zoran Telegtija pénzügyminiszter lesz a következő ciklusban, az utóbbi az előző ciklusban a miniszterelnök posztot töltötte be.

Zoki és Plenki is örülhet

A lakosság 12%-át kitevő boszniai horvátság befolyásának megőrzésére tett zágrábi kísérlet eredményesen zárult a bosznia-hercegovinai kormány megalakulásával.

A horvátországi vezetés örülhet, mert a boszniai szerbség nacionalista politikai attitűdjét támogatva úthengerként söpörték le kart-karba öltve, a bosznia-hercegovinai alkotmánnyal kapcsolatban a bosnyák és a multietnikus erők által a választások előtt benyújtott módosításokat, amelyek ki akarták iktatni az etnikai alapú kvótákat.

Andrej Plenković ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

Andrej Plenković ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

A horvát részről élet-halál harcként aposztrofált politikai ütközet a bosznia-hercegovinai nacionalista szerb és horvát politikai csoportok győzelmét hozta. Egyrészt kiszorították a kormányból a muszlim konzervatív Demokratikus Akciópártot (SDA), annak ellenére, hogy az nemigen vesztett a támogatottságából. A miniszteri helyek kapcsán pedig a horvát nemzetiség megszerezte a kormányfői pozíció mellett az igazságügyi és a civilügyi tárcákat is, amelyeknek komoly súlyuk van.

Emellett árnyék külügyminiszterként továbbra is stabilan tartja a pozícióját Josip Brkić miniszterhelyettes, aki a korábbi ciklusban is komoly ellensúlyt tudott képezni az SDA-s Bisera Turković miniszterasszonnyal szemben. Ugyanígy pozícióban maradt a külkereskedelmi miniszter helyetteseként Ljiljiana Lovrić is a HNS színeiben.

Várhelyi együtt szeretne lépdelni

A bosznia-hercegovinai kormányalakítás külön érdekessége, hogy ahhoz máris gratulált Várhelyi Olivér uniós bővítési és szomszédságpolitikai biztos, valamint Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai biztosa.

Várhelyi szerint a gyors kormányalakítás, illetve az új kabinet gyors parlamenti jóváhagyása újabb jele Bosznia-Hercegovina őszinte elköteleződésének az ország megváltoztatása és az Európai Unióhoz való közeledés mentén történő továbblépésnek.

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

A bővítési biztos “madárkás bejegyzése” végén arra szólított fel Krištót, hogy “tegyék meg ezt a lépést együtt”.

Josep Borrell szintén a kormány gyors megalakítását emelte ki gratulációjában.

Az uniós külügyi és biztonságpolitikai biztos arról biztosította az új bosznia-hercegovinai miniszterelnököt, hogy számíthat az uniós támogatásra a kulcsfontosságú reformok végrehajtására irányuló “közös munka” során.

“Képesített üzenetben” gratulált Krištonka az új kormány megalakulásához az Európai Néppárt is.

Mit lép az SDA?

Kérdéses, hogy az ellenzékbe szorult nacionalista bosnyák szavazókat képviselő pártok – főként az SDA és az azzal a se veled, se nélküled viszonyt ápoló Stranka za BiH – mennyiben tudják megerősíteni a támogatottságukat a ciklus következő másfél évében, amikor önkormányzati választásra kerül sor a nyugat-balkáni csodaországban.

Elemzői vélemények sötét jövőt jósolnak, amit a jelenleg nyolc párt alkotta koalíció stabilitására, helyesebben annak hiányára alapoznak.

Kérdéses emellett, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzetben szükségszerűen meghozandó intézkedések kellő alapot és lendületet szolgáltatnak-e az SDA-nak és a Stranka za BiH formációnak, hogy utcára vigyék a szavazóik keménymagját, ami akár utca összetűzésekhez is vezethet.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Az olvasás folytatása

Szerb Köztársaság

KALABUHOV: Oroszország győzni fog, hiszen a csevap is győzött a “big mac” felett

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Igor Kalabuhov vezérével a háttérben (Forrás: Klix.ba)
Igor Kalabuhov vezérével, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinnal a háttérben (Forrás: Klix.ba)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 8 perc

Igor Kalabuhov, az Oroszországi Föderáció bosznia-hercegovinai nagykövete terjedelmes interjút adott a boszniai szerb entitás köztelevíziójaként működő RTRS-nek. A riport főként az orosz-ukrán konfliktus kapcsán enged mélyebb betekintést az orosz külügyben annak kapcsán kiérlelt kommunikációs panelekbe, de szóba került a boszniai szerb és orosz bilaterális kapcsolatok mellett Koszovó is. Az interjú szövege magáért beszél, annak tartalmát nem kommentáltuk, és csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Igor Kalabuhov, az Oroszországi Föderáció szarajevói nagykövete a boszniai szerb entitás köztelevíziójaként működő RTRS-nek adott interjút majd 40 perces interjút. Az orosz politikai vezetőket rendre kamera elé bíró Nada Veletić az illemtankönyvbe illő köszöntést követően egy hatalmas és erős ország nagykövetként hivatkozott Igor Kalabuhovra, aki egy olyan országot képvisel, amelyet a nyugat felelősnek tart az ukrajnai összecsapásokért.

Mi volt az orosz intervenció célja Ukrajnában?

Az orosz nagykövet szerint egy speciális katonai művelet zajlik Ukrajnában. Oroszország egy olyan állam, amelyik mindig arra törekedett, hogy eredményes és biztonságos együttműködést folytasson más államokkal. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az USA és az EU vezetői ignorálták az orosz fél által Ukrajna és Oroszország viszonya kapcsán 2022. előtt tett javaslatokat. Rá kellett, hogy jöjjenek, hogy a tárgyalásokkal töltött idő alatt a nyugati hatalmak Oroszország elleni támadást készítettek elő.

Kalabuhov ennek kapcsán ködösen, forrás megjelölése nélkül hivatkozott arra, hogy Angela Merkel korábbi német kancellár és Emmanuel Macron régi/új francia államfő már a Krím 2014-es annektálásakor arra irányuló kijelentéseket tettek, amelyek egy Oroszország elleni támadásra utaltak.

Kalabuhov interjút ad szerb nyelven

Kalabuhov interjút ad szerb nyelven a boszniai szerb televízióban (Screenshot)

Így Oroszország kénytelen volt egy preventív akciót végrehajtani Ukrajna ellen tavaly. Azok, akik csak az Ukrajna elleni fellépésről beszélnek, nem beszélnek arról, mi történt az elmúlt nyolc évben a Donyeck és Luhansk megyékben, ahol gyermekeket és békés polgárokat gyilkoltak meg. Így az Oroszországi Föderáció arra kényszerült, hogy megvédje ezeket az embereket. Kalabuhov szerint a jelenlegi katonai konfliktus ténylegesen nem Oroszország, hanem a nyugati államok politikája miatt robbant ki.

Mi a nyugat célja azzal, hogy támogatást ad Ukrajnának?

A nyugat célja, hogy vereséget mérjen az Oroszországi Föderációra. Amennyiben nem kapna Ukrajna nyugati katonai segítséget, már minden megoldódott volna. Oroszország mindig törekedett a nemzetközi jog betartására, azonban a mostani helyzetből azt a következtetést kellett levoniuk az oroszoknak, hogy a nemzetközi jog szabályai többé nem működnek. Példaként hozta fel a Krímben és a kelet-ukrajnai megyékben megtartott referendumokat, amelyeket a legtöbb ország nem ismer le, azonban a máshol, mások által kiírt szavazásokat a nyugat elismeri hasonló esetekben.

Az ukrajnai politikusok közül többen maguk is elismerik, hogy Ukrajna csak egy eszköz a nyugat kezében, hogy technikai és egzisztenciális vereséget mérjen az orosz félre. Ennek a célja pedig, hogy szétszakítsák az Oroszországi Föderációt, ami nem sikerült a 90-es években.

Lehetséges, hogy legyőzik Oroszországot?

Ez természetesen nem lehetséges. A XII. század óta nem ez az első összecsapás a nyugati és az orosz civilizáció között. Az első orosz győzelemként a Teutonok elleni győzelmet említette Kalabuhov. Majd megemlítette Napóleont, és Hitlert, mint az orosz nép által Párizsig, majd Berlinig visszavert hódítókat.

Milyennek látja az európai diplomáciát azok után, hogy kilenc szankciós csomagot bevezettek Oroszország ellen?

Kalabuhov kijavította a riportert, mert kihangsúlyozta, hogy csak az ENSZ BT és az ENSZ Közgyűlés hozhat nemzetközi szankciókat egyes államok ellen, míg az EU által bevezetett intézkedések kizárólag egyoldalú szigorításként, korlátozásként értelmezhetők. A korlátozásokat pedig kontraproduktívnak minősítette, amelyektől csak erősebb lesz Oroszország. A korlátozások életbe léptetésével az EU a saját lábába lőtt. A mostanra kialakult helyzetben megmutatkozott, hogy az EU az USA eszközévé vált. Jelentős mennyiségű pénz áramlik az EU-ból az USA-ba ebben a helyzetben. Németország, ami az olcsó orosz energiahordozók miatt válhatott ipari nagyhatalommá, jelenleg szenved.

Hogyhogy az EU nem látja, mik az amerikai célok?

Az USA elsődleges célja, hogy ne veszítse el a globális kontrollt. Mindent annak rendelnek alá az USA vezetői, hogy elsősorban Oroszországot meggyengítsék Ukrajnát, mint eszközt felhasználva. Emellett vannak arra utaló amerikai szakértői megjegyzések, hogy az USA a csendes-óceáni térségben Kínával való összecsapásra készül hibrid háború keretében.

Kalabuhov szerint az USA tudatosan törekszik a globális pénzügyi és finanszírozási rendszerek megváltoztatására, mert annyi pénz ment Oroszországba és Kínába a korábbi időszakban, hogy mostanra az USA globális dominanciáját biztosító technikai előnye jelentősen csökkent. Emiatt akarják rásózni az EU-ra az orosznál tízszer drágább amerikai gázt. Ezzel szemben Oroszország és előtte a Szovjetunió sohasem használta nyomásgyakorlási eszközként a gázfegyvert.

Kalabuhov interjút ad a boszniai szerb "állami" televíziónak

Kalabuhov interjút ad a boszniai szerb “állami” televíziónak (Screenshot)

Az EU magatartása kapcsán Kalabuhov egyfajta „mágneses vonzalmat” vél felfedezni az USA irányába. Az EU hanyatlásának a kezdetét jelentette szerinte, amikor az önálló nagyhatalmi külpolitikai szerepet kezdett követelni magának, és már túllépett azon, hogy a tagállamok gazdasága és lakossága közti egyenlőséget és jogokat biztosítsa.

Oroszosan megjegyezte, hogy a NATO már korábban elvesztette az eszét, de most az EU is elvesztette az eszét és a szívét is. Az unió mára egy túlbürokratizált intézmény lett, ami nem foglalkozik az átlagos emberek érdekeivel.

Az USA által generált globalizációs folyamatok veszélyeztetik a kis lélekszámú népek identitását. Hogyan lehet ez ellen védekezni?

Kalabuhov szerint a globalizációs gazdasági folyamatok és az ultraliberális ideológiák végső célja, hogy az egyes emberi csoportokból egy „masszát” hozzanak létre nem csak kulturális, hanem biológiai értelemben is. Erre ellenpéldaként hozta, hogy Bosznia-Hercegovinában is a hagyományos győzött a big mac felett, utalva arra, hogy a bosnyák tulajdonosi kör pénzügyi machinációi miatt a közép-európai Mc’Donalds vezetése pár hete bezárta a boszniai éttermeit. Azonban a hasonlatot képes volt addig vinni, hogy a csevap egyfajta hagyományos történelmi sokszínűséget tükröz, hiszen van banjalukai, tuzlai, szarajevói, míg a big mac élettelen, íztelen és virtuális.

Putyin szerint a nyugat az összecsapással arra törekszik, hogy megőrizze a maga globális vezető szerepét. Hogyan lehet ellenállni ennek?

Nyugaton megjelentek a neokolonialista politikai törekvések. Ennek a hátterében az a felismerés áll, hogy a nyugat vagyona a világ többi részének kizsákmányolásából származik. Ezzel szemben Oroszország civilizációs ellenfél, aki védi a saját szuverenitását. Ennek megfelelően az orosz politika a multipoláris világképet támogatja, amiben valamennyi szereplőnek joga van az érdekei érvényestéséhez. Szerinte erre jó példa az orosz-kínai együttműködés és a BRICS szervezete.

Ön említette, hogy létező gyakorlat a nemzetközi egyezmények figyelmen kívül hagyása, elég csak Koszovó és Metohia esetére gondolni. Hogy lehetséges a XXI. században, hogy egyes nemzetközi szereplők ilyen fokban degradálják a nemzetközi intézményeket?

Kalabuhov szerint ez amiatt van, mert a történelem valójában nem tekinthető lineáris fejlődési pályának, ahogy azt sokan gondolják. Vagyimir Putyin maga fejtette ki, hogy Oroszországnak joga van az önrendelkezéshez és a területi integritáshoz. Amíg mi (orosz fél) almáról, addig ők (a Nyugat) narancsról beszélnek. Így lehetséges, hogy a Nyugat elismeri a Koszovó és Metohia ügyében hozott nemzetközi bírósági döntést, amit Kalabuhov jogellenes jelzővel illetett. Ezzel szemben a nyugat a Krímben és a Donbasban tartott népszavazások eredményét nem ismeri el.

Kalabuhov a továbbiakban Nagy-Britanniát külön kiemelet, mint olyan államot, amely elismeri a Koszovó önállósága kapcsán hozott nemzetközi bírósági döntést, azonban a saját skót lakossága körében nem hagyja, hogy népszavazást írjanak ki a függetlenségről. Majd költői kérdésként tette fel, hogy lehetséges a Brexit után, hogy Nagy-Britannia támogatja a nyugat-balkáni államok uniós integrációját.

Hogy lehetséges az, hogy a Pristina–Belgrád párbeszéd keretében elfogadott eddigi öt egyezmény után továbbra is nyomást gyakorolnak Aleksandar Vučić szerb államfőre?

Kalabuhov szerint minden népnek meg kell védeni a saját szuverenitását. Oroszország pontosan emiatt nem folytatott olyan politikát korábban, amivel befolyásolni akarta volna más államok külpolitikai céljainak meghatározását. Az EU és a NATO integráció kérdésében is az illetékes boszniai szervezeteknek kell döntést hozniuk. Az EU kapcsán mindenki azt gondolja, hogy csak pénzt adnak, azonban azt is megköveteik Kalabuhov szerint, hogy kinek hogy és mit kell tennie. Kalabuhov ekkor megjegyezte, hogy őszintén reméli, a jövőben nem fogja az uniós integráció negatívan érinteni Bosznia és Oroszország közti kapcsolatokat. Erre a stúdió csendjét elszántságtól duzzadó hanglejtéssel beközölte a “független” műsorvezető asszony, hogy „Az nem lehetséges!”

Hogy ítéli meg Oroszország, hogy Bosznia-Hercegovina nem vezetett be szankciós intézkedéseket?

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Oroszország Bosznia-Hercegovinát baráti államnak tekinti. Így Kalabuhov fel is szólította az adásban a boszniai politikusokat, hogy használják ki a lehetőségeiket a két ország közti együttműködés erősítésére. A boszniai és az orosz kapcsolatok a gazdasági területen túlmutatóan lelki közösségen is alapulnak, és az itteni lakosok szeretik az orosz kultúrát a nagykövet tapasztalata alapján. Ennek kapcsán említette meg, hogy nemrég az egyik orosz színtársulat lépett fel a banjalukai városi színházban.

Hogy lehetséges, hogy minden orosz megjelenés kapcsán már orosz befolyási kísérletet sejtenek nyugaton, amikor Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság csak megkísérel semleges státuszt kialakítani?

Ez Kalabuhov szerint a nyugati világban az orosz kultúra eltörlésére tett kísérlet egyik része. Pedig szerinte a nyugati kultúra is sokat köszönhet a korábbi évszázadokban oda emigrált oroszok tömegeinek. Emellett megemlítette, hogy sajnálatosan vannak olyan emberek, akik zsigerből gyűlölik az oroszokat, mert ruszofóbok. Ilyenek szerinte lényegesen többen vannak az angolszászok között, mint a szláv népek soraiban. A legjobb példa erre a nemrég közzé tett adat, miszerint az USA Kelet-Európában mintegy 80 millió USD összeget költött tavaly az orosz befolyás csökkentésére. Kalabuhov szerint ez is azt mutatja, hogy nyugaton az oroszokkal szembeni fellépés állami feladat. Ennek kapcsán közzé kellene tenni szerinte azt is, kik és milyen célból kapták meg ezt a pénzt.

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság január 9-i ünnepnapján kitüntette Vladimir Putyint, amire az EU Bizottság, az USA szarajevói nagykövetsége és az OHR felháborodottan és fenyegetéssel reagált. Kit akartak ezzel megfélemlíteni?

Kalabuhov szerint az a boszniai Szerb Köztáraság elnöke maga dönti el, hogy kinek adja az általa adományozható elismerést. Ebben is megnyilvánult a kettős mérce, mert aki Boszniába az amerikai érdekeket támogatja, az elfogadott és támogatandó, de ha valaki orosz érdekekkel teszi ugyanezt, az szörnyűséges és azonnal meg akarják büntetni. Ehelyett jobb lenne, ha a saját politikai tevékenységükkel foglalkoznának. Korábban az USA volt az, aki pumpálta a fegyvereket Ukrajnába. Láttuk a laborokat, amiket Ukrajnában megtaláltak, és az orosz genetikai állományt emberkísérletekre használták fel. Ezzel kapcsolatban szerintük nincs kifogásolni való.

Itt Kalabuhov történelmi távlatban vette elő az USA-t, amikor megemlítette, hogy érdemes megvizsgálni, min alapult az USA Jugoszláviával szembeni fellépése. Azon az alapon pusztították el Irakot szerinte, hogy Colin Powel az ENSZ közgyűlés ülésén megrázogatott egy fehér porral teli üvegecskét, majd ugyanígy elpusztították Líbiát. Ezek mind megfelelnek az USA-nak, mert az ő érdekeit fenyegették az említett szereplők.

Várható-e, hogy ebben az évben béke lesz?

Tudja, aki békét akar, annak készülnie kell a háborúra, tartja a régi latin mondás. Most a békéért harcolni kell. Az embereknek megértőknek kell lenniük, és mindenkinek segíteni kell, ahogy tud. Azonban ismerve a világtörténelmet, észben kell tartanunk, hogy van az emberiségben egy sajátos negatív potenciál, ami ki tud törni belőle ilyen időkben.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Bosznia

BOSZNIAI KORMÁNYALAKÍTÁS Átestek a biztonsági vizsgálaton, mehetnek a kormányba

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Boszniai kormányalakítás
Dobojban tárgyalt a miniszeri helyek megosztásáról a HDZ BiH vezetése a baloldali pártszövetséggel, forrás: RTV Doboj
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

Hamarosan megalakulhat Borjana Krišto kormánya. A kormányalakítás előtt a -hercegovinai Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (Držvna Agencijaza Istrage i Zaštitu, SIPA) elvégezte a Borjana Krišto által összeállított kormányzati névsorban szereplő személyek ellenőrzését. A vizsgálat nem tárt fel összeférhetetlenségi problémákat, illetve biztonsági kockázatot, így a boszniai parlament a következő két hétben szavazhat a jelöltek személyéről.

Borjana Krišto leadta a neveket

A bosznia-hercegovinai közjogi hagyományoktól nem áll távol, hogy az országos választást követően majd hat hónapot kell várni az új kormány megalakulására, a tavaly október 2-án megtartott voksolás eredményének kihirdetését követően msot auonban rekord sebességgel zajlottak a koalíciós tárgyalások.

A szerb Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) és a Dragan Čović vezette bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) alig két hónap alatt megállapodott a minisztériumok felosztásáról a baloldali és multietnikus pártokat tömörítő Nyolcak (Osmorka) vezetőivel.

Borjana Krišto lassan befejezi a kormányalakítást

Borjana Krišto lassan befejezi a kormányalakítást (Forrás: HDZ BiH)

Ennek eredményeként tavaly decemberben az államelnökség javaslata alapján a boszniai parlament alsó háza megszavazta a HDZ BiH sorait erősítő Borjana Krištot a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanács (Vijeća Ministara) elnöklő miniszterének, vagyis ő lesz a kormányfő. Ettől számítottan Krištonak 30 napja volt, hogy a parlamentnek beterjessze jóváhagyásra a miniszterek névsorát.

A korábbi hetekben rendre jelentek meg a helyi sajtóban hírek a lehetséges jelöltek személyéről, azonban a végleges névsorra mostanáig kellett várni.

A jelöltek biztonsági ellenőrzését elvégző SIPA minap közzétett jelentése alapján nem merült fel egyikükkel szemben sem biztonsági kockázat, így a boszniai-hercegovinai parlament az alábbi névsor alapján szavazhat két héten belül Borjana Krišto kabinetjéről.

A bosnyák jelölteket kritizálják

A tárcák koalíciós partnerek közti megosztása már január 1-re ismert volt, azonban a konkrét jelöltek személye kapcsán sokáig komoly ködésítés zajlott a pártok részéről.

A minisztériumi helyek kapcsán kialakult vita miatt időközbe Hatokra (Šestorka) fogyatkozott Nyolcak Elmedin „Dino” Konakovićtyot, a jobbközép Nép és Igazságosság (Narod i Prvda, NP) párt elnökét jelölték külügyminiszternek.

A nemzetközi kosárlabda karrierrel és háborús veterán múlttal büszkélkedő Konaković jelöltsége osztotta meg leginkább a szavazókat. Sokan elégtelennek tartják a jelölt szakmai felkészültségét és sportmenedzseri végzettségét ahhoz, hogy egy ilyen bonyolult külpolitikai helyzetben lévő ország külügyeit irányítsa.

A miniszteri posztot eddig betöltő Bisera Turković (SDA) az Izetbegović családhoz fűződő szoros kötődése és a közel-keleti olaj monarchiák vezetőivel kiépített kapcsolati hálója miatt megosztó személyiséggé vált Boszniában, a majd harminc éves diplomáciai tapasztalata miatt azonban senki sem kérdőjelezte meg a szakmai alkalmasságát.

A távközlési és közlekedési tárca élére jelölt Edin Forto, a baloldali Mi Pártunk (Naša Stranka, NS) elnökének személye kapcsán ugyanez a kritika fogalmazódott meg. A közvélemény szerint kérdéses, hogy a sokszor „áldatlan” jelzővel illethető boszniai távközlési és közlekedési viszonyokon mennyiben tud javítani egy újságírói végzettséggel rendelkező személy.

A Šestorka jelöltjei közül egyedül Zukan Helez (SDP) nem kapott kritikát, aki a védelmi miniszteri posztra jelöltek. Helez kapcsán is felvetődött, hogy pedagógusként mennyiben lehet alkalmas a hadsereg vezetésére, amire az SDP mentő kommunikációs lépése az volt, hogy leporolták a jelölt négyéves jugoszláv háborús múltját. Erre hivatkozva legalább azt lehetett kommunikálni, hogy ő legalább már látott katonát, és nem is akármilyen időkben.

Az elmezői vélemények szerint a Šestorka a jelöltekkel komoly öngólt rúghat, amennyiben azok szakmai alkalmatlansága a hivatalba lépésüket követően is felmerül. Ugyanis mind Konaković, mind Forto egyben pártelnök is, így a gyenge miniszteri szereplés kihathat a pártok támogatottságára.

Dodik és a kormányalakítás

Az SNSD jelölteji kapcsán egyedül a biztonsági miniszteri poszt volt sokáig kérdéses. Staša Košarac (SNSD) külkereskedelmi és gazdasági miniszteri helye biztos volt, tekintettel arra, hogy ezt a posztot töltötte be a most leköszönő kormányban is. Párttársa, Zoran Tegeltija az előző kormányban az elnöklő miniszteri posztért felelt, most Milorad Dodik pénzügyminiszternek jelöltette öreg harcostársát.

A legnagyobb meglepetést a teljes névsorban a Demokratikus Népi Szövetség (Demokratski Narodni Savez, DNS) elnökének, Nenad Nešićnek a biztonsági miniszteri posztra való jelölése okozta. Nešić az előző ciklusban meglehetősen viharos körülmények között lépett ki az SNSD vezette boszniai szerb kormányból. Akkor mindenki azzal számolt, hogy a DNS tartósan ellenzéki szerepre törekszik.

Dodik maga nem kommentálta Nešić jelölését, és azt a parlamenti matematika alapján is nehézkes indokolni, mert az SNSD-nek a négy koalíciós partnerével komoly többsége van a boszniai szerb törvényhozásban.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a háborús veterán és korábbi rendőrtiszt Nešić testvérének autóját pár nappal azt követően gyújtották fel Kelet-Szarajevóban, hogy a DNS elnökének jelöltségét közölték a sajtóban.

Akkor Nešić maga arra kérte a rendőri szerveket, hogy keressék meg az elkövetőt, míg testvére az anyjuk életére is megesküdött arra vonatkozóan, hogy nem ismert előtte az indíték. A nyomozást a rendőrség piromániás személy által elkövetett gyújtogatás gyanúja miatt indította meg, vagyis el akarták kerülni, hogy az ügy politikai összefüggést kapjon.

A HDZ BiH fiatalít

Boszniai kormányalakítás, HDZ BiH

A HDZ BiH két teljesen új párttagot jelölt a koalíciós kormányba. A korábban HDZ BiH-es színekben Ankica Gudeljević által vezetett tárcát a tervek szerint a nevével ellentétben horvát Dubravka Bošnjak veszi át, míg az igazságügyi miniszteri beosztást a fiatal mostari sztárügyvéd, Davor Bunoza kapja meg.

Az egyéb (ostali) nemzetiségek kvótájára fenntartott miniszteri posztra a párton kívüli Sevlid Hurtićot jelölték, aki az emberi jogi és menekültügyi tárca várományosa.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: