Connect with us

Oroszország

DEVALVÁLÓDOTT: Dodik moszkvai látogatása a vártnál lényegesen kisebb visszhangot váltott ki Bosznia-Hercegovinában, nem véletlenül

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

harmasban sarga
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Milorad Dodik szeptember 20-i moszkvai látogatása lényegesen kisebb visszhangot kapott a boszniai sajtóban, mint a korábbi oroszországi utazásai. A szerb államelnökségi tag Vlagyimir Putyinnal való tárgyalásait a választási kampányba végletekig belebonyolódott boszniai politikai elit kisebb elánnal kommentálta, ráadásul az orosz-boszniai szerb találkozó a mozgósításra vonatkozó orosz bejelentés előtt történt, amely kétségkívül elvitte a show-t. Ennek ellenére érdemes beletekinteni abba, hogy miként fogadták otthon Dodik Moszkvában felvázolt grandiózus terveit.

Téma volt bőven

A teljesen egyértelmű, hogy Putyin és Dodik közötti találkozó időzítése közel sem volt véletlen. Az október 2-án tartandó boszniai választás kampányidőszakának csúcspontján a boszniai szerbek legfőbb vezetője komoly támogatást kapott Moszkvától azzal, hogy négyszemközti tárgyalásra ülhetett le a hosszú asztalnál minden oroszok elnökével, Vlagyimir Putyinnal.

Megbeszélni való pedig akadt bőven a két vezető között. Elég csak arra gondolni, hogy október elején lesz esedékes a Gazprommal a Boszniába exportált földgáz árának meghatározása. Ezen túlmenően a felek tárgyaltak azoknak az orosz pénzből finanszírozni tervezett energetikai beruházásoknak a sorsáról, amelyek kérdésessé váltak az ukrajnai konfliktus és a nyugati szankciók miatt.

A “szerb nemzet Miléje” azonban nem véletlenül ülhetett a hírhedtté vált „hosszú asztal” rövidebb oldala mentén Putyinnal szembe. A találkozó után adott dodiki nyilatkozatok szerint minden kérdésben megegyezés született, és ráadásul a számára is megnyugtató módon.

Mile elintézte

Dodik a boszniai Szerb Köztársaság hivatalos televízió csatornájának és az orosz kormányhoz szorosan kötődő RIA Novosztyinak adott interjúi nehezen letnek volna másként értelmezhetők, mint a boszniai kampányban a legfőbb szerb helyzetének erősítését célzó üzenetek.

Kellhetett is az erősítés, mert a baloldali szerb ellenzék magasabb fokozatra kapcsolt a kampányban: korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az SNSD-től kiszivárgott belső felmérés szerint számos választókörzetben Jelena Trivić, közös ellenzéki jelölt vezet Dodikkal szemben.

A moszkvai látogatás azonban fordulópont lehet az elemzők szerint.

A találkozóval Dodik újfent megmutatta a boszniai szerbeknek, hogy lehet őt „n+1” alkalommal is nyugati szankciókkal sújtani, de a Kremlbe neki van kizárólagos bejárása ahhoz a Putyinhoz, aki toronymagasan a legnépszerűbb külföldi politikus a boszniai szerbek körében.

A pontos időzítés mellett a témaválasztások is azt tükrözték, hogy Mile jó politikai érzékkel igyekezett olyan kérdéseket feszegetni, amelyek a választók minél szélesebb rétegét érintik. Így Dodik a kampány hátralevő részében elég, ha csak annyit mond a szerb entitás jövője szempontjából felmerülő kérdésekre, hogy elintézte az EUFOR-t a NATO helyett, az olcsó gázt a fagyhalál helyett, és egy “batár beruházást” a munkanélküliség helyett.

Mi kellhet még, kérdezhetnénk. Nos, ahogy említettük a boszniai szerb ellenzék is ezen a ponton akadhatott meg, mert be kellett látniuk, hogy nehezen tudnának ezeket meghaladó és egyben reálisnak tűnő ígéreteket tenni a kampányban, bár a dodiki ígéretek értékét némileg csökkentheti a mozgósítára tett orosz elnöki bejelentés, ennek azonban a boszniai szerbek esetében nem kell kötelezően így lennie.

A kispadosok kiabáltak

Ezek után nem kell meglepődni azon, hogy Dodik moszkvai látogatására olyan politikai szereplők reagáltak élénkebben, akik a kampányukat a jelenlegi politikai elit széles körben történő kritizálására építették fel.

Így tett Fahrudin Radončić bosnyák médiamágnás, az egykor szebb napokat megért Jobb Időkért Szövetség (Savez za Bolju Budućnost, SBB) elnevezésű elnöke is.

Radončić nyilatkozatában közölte, hogy ő maga és a boszniai (bosnyák) hazafiak nem félnek Dodik provokációitól, mert már a kilencvenes években megmutatták, hogy képesek a hazájuk védelmére.

Mirsad Hadžikadić, a centrista Haladás Platform (Platforma za Progres, PP) párt vezetője, úgy vélte, hogy Dodik ezzel Putyin karjaiba taszítja a boszniai Szerb Köztársaságot, amivel a boszniai szerbség ahhoz az Oroszországhoz kötődne szorosabban, ahonnan az orosz lakosság egy része erőteljesen menekül.

Radončić és Hadžikadić véleménye annyiban tekinthető mérvadónak, amennyiben a két 5%-os támogatottságú párt elnökének a véleménye annak tekinthető a politikai ellenfeleiket illetően.

A boszniai politikai élet nagy pártjainak vezetői hallgattak a szerb ellenzékhez hasonlóan.

A sort egyedül a fő bosnyák erőnek tekinthető Demokratikus Akciópártból (Stranka demokratske akcije, SDA) kiszorult, illetve hivatalosan kilépett, majd az SDA-t korábban hátra hagyók által összegrundolt Narod i Pravda (NiP) párthoz csatlakozott Denis Zvizdić törte meg, aki jelenleg a párt alelnökeként a bosnyák jobboldalról számíthat szavazatokra.

Zvizdić szerint a látogatás kizárólag a kampány részeként értékelhető, Dodik valójában semmit sem oldott meg, mert semmiről sincs megállapodás az orosz féllel, mert mindössze annyi történt, hogy Dodik érzékelte az ellenfele, Jelena Trivić erősödését, így valami “hangzatos produkciót kellett bemutatnia, amihez Moszkva segítségére volt szüksége.

Zvizdić végül azt a következtetést vonta le, hogy Dodik útja pontosan annak a tézisnek a bizonyítéka, amely szerint a győzelme egyáltalán nem biztos a boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztjáért folyó harcban.

Dodik védelmére sietett ugyanakkor Radovan Višković, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke, Dodik párttársa.

Višković kifejtette, hogy a szarajevói vezetés nem tudja értékelni a Dodik által letárgyalt, olcsó orosz gázt. Višković nem mulasztotta el felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a bosnyák-horvát Föderáció földgáz igénye négyszerese a szerb entitásénak, így értékelése szerint a Föderáció vezetése is haszonélvezője a megállapodásnak.

Válaszul a Föderáció földgázellátását intéző Energoinvest cég közleményt adott ki, amiben jelezték, hogy Dodik oroszországi útja óta a Gazprom nem jelezte a cég felé, hogy más lenne a beszerzési ár.

A következő szállítási időszakra a Gazprom az árat október 1. után, vagyis már a választásokat követően határozza majd meg az Energoinvest részére, és a Dodik által megtárgyat ár általuk nem/sem ismert.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html

Szlovénia

A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Orosz kémfészeken tartja a szemét az szlovén bagoly
Orosz kémfészeken tartja a szemét az szlovén bagoly, vagyis a szlovén titkosszolgálat, a SOVA (Forrás: Delo.si)
i.trackmytarget
Olvasási idő: 3 perc

A szlovénok orosz kémeket fogtak. Mint ezt már a fél világ hírül adta, a szlovén FBI, a Nemzeti Nyomozóiroda (Nacionalni preiskovalni urad -NPU) a szlovén Hírszerző és Biztonsági Ügynökséggel (Slovenska obveščevalno-varnostna agencija – SOVA, a szó jelentése “bagoly”) karöltve letartóztatott két argentin állampolgárt, María Rosa Mayer Munost és Ludwig Gischt (ha ez a valódi nevük), annak gyanújával, hogy az orosz SVR-nek (Külső Hírszerző Szolgálat) dolgoztak, de az is felmerült, hogy a katonai titkosszolgálatnak, a GRU-nak jelentettek. A szlovénok szerint tulajdonképpen orosz állampolgárokról van szó, akik argentin útlevéllel és fedőnevekkel igyekeztek mindenféle titkot kiszimatolni, valószínűleg elsődlegesen a NATO-val kapcsolatosan.

Orosz kémek bárhol

Az egyelőre nem derült ki, hogy konkrétan mivel gyanúsítják a két letartóztatott személyt – elvégre titkosszolgálatról van szó – viszont Szlovéniában nagy horderejű esetként tekintenek az ügyre.

Internetes beszámolók szerint az USA elhárító szervei által “illegálisoknak” nevezett orosz kémhálózat tagjairól van szó, akik jobbára dél-amerikai útlevelekkel felszerelten nyüzsögnek világszerte.

Például José Assis Giammarias brazil akadémikust és a Tromsø Egyetem kutatóját tavaly októberben tartóztatták le Norvégiában.

Amint azt a norvég akkoriban felfedezte, a brazil kutató valójában az orosz hírszerző szolgálat tisztje, Mihail Mikushin volt.

Tavaly nyáron az AIVD holland hírszerző szolgálat Hágában letartóztatta Viktor Müller Ferreira brazil állampolgárt, aki valójában Szergej Vlagyimirovics Cserkaszov GRU-ügynök volt. Kapcsolatfelvétel útján megpróbált beszivárogni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságba, amely az esetleges ukrajnai orosz háborús bűnöket vizsgálja.

Különböző médiajelentések szerint a közelmúltban orosz ügynököket és az orosz titkosszolgálatok munkatársait is észlelték Svédországban, Németországban, Ausztriában, Olaszországban, Magyarországon, Lengyelországban, Moldovában és Lettországban.

Köztük voltak parlamenti képviselők, tisztviselők, a fegyveres erők tagjai, üzletemberek, valamint egy lettországi vasúti munkás, aki lefényképezte és filmezte a NATO-csapatok mozgását, és elküldte a felvételeket orosz hírszerző kapcsolatainak.

A bagoly jelenti

Visszatérve két frissen elkapott kémre, a SOVA-nak több hónapig követte a Ljubljanától északkeletre élő házaspárt, és adatokat kellett gyűjtenie róluk.

Az orosz kémek fészke (Forrás: Facebook)

Az orosz kémek fészke (Forrás: Facebook)

A két feltételezett orosz kém egyes értesülések szerint 2018, más beszámolók szerint 2017 óta élt Szlovéniában, és a 5’14 Művészeti Galériát használták paravánul, amelyet a pár női tagja vezetett.

María Mayer az Art Gallery 5’14 igazgatója volt, amely hivatalosan ingatlankereskedelemmel, valamint műalkotásokkal és ortodox ikonokkal foglalkozott, partnere, Gisch pedig a DSM & IT d.o.o. igazgatójaként tevékenykedett.

A galéria (a honlapja itt található: kattints ide!) azt állította magáról, hogy 90 művésszel dolgozott együtt a világ minden tájáról. A galéria nemzetközi vásárokra is ellátogatott, a Facebook közösségi oldaláról kiderül, hogy volt kiállítóterük a zágrábi vásáron is. Az alábbi kép balfelső sarkában látható a zágrábi vásáron bérelt kiállítóhelyük.

A szlovén hírportálok feltételezik, hogy a Bagyoly, vagyis a szlovén biztonsági és hírszerző hatóságok az akció előtt alaposan ellenőrizték a feltételezett orosz kémek anyagi forrásait.

A szlovén médiában ezzel kapcsolatban felmerült, hogy a műalkotásokkal történő kereskedés kényelmes módszernek számít a nagy mennyiségű pénz legalizálására, azt azonban nem tudni, hogy csak az orosz titkosszolgálatokhoz köthető cégeknek adtak-e el műalkotásokat.

Itt fészkeltek az orosz kémek?

Itt fészkeltek az orosz kémek?

A pár 2017-ben 50 ezer euróért vásárolt egy irodát, a pénz eredete nyilvános forrásokból nem derült ki.

A pár férfi tagjának információs megoldásokra szakosodott cége volt/van, a DSM & IT céget Ljubljanában jegyezték be 2017-ben, és 7500 euró alaptőkével indítottak. 2021-ben mintegy 44 000 euró bevétele volt, 26 000 kiadás mellett.

A házaspár, ahogy a fent említett úgynevezett illegálisokra, vagyis a titkos orosz kémekre jellemző, látszólag normális életet élt, és gyermekük az egyik ljubljanai általános iskolába járt.

Szlovén lapbeszámolók szerint a kémkedéssel gyanúsított két argentin állampolgárról semmilyen más nyilvánosan elérhető információ nem található. Ez valószínűleg azt jelenti, hogy személyazonosságukat gondosan “megtisztították”.

Még nyomoznak

A nyomozás külföldi hírszerzésnek való kémkedés és hamis személyazonosság megadásának bűntettének gyanújával folyik.

Az illetékes ljubljanai államügyészség megerősítette, hogy a SOVA feljelentése alapján megkezdték a tárgyalást megelőző eljárást, miután tavaly december elején a ljubljanai kerületi bíróság vizsgálati osztálya nyomozási kérelmet nyújtott be két természetes személy ellen kémkedés bűntette miatt.

Psszt! Az orosz kémek figyelnek!

Psszt! Az orosz kémek figyelnek!

Kémkedés miatt hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetéssel kell szembenézniük, a hamis személyazonosság megadásának bűncselekménye miatt pedig három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők.

Az orosz kémek “lefülelésére” Tanja Fajon szlovén külügyminiszter is reagált, aki súlyosnak és nemzetközi visszhangot keltőnek minősítette az ügyet, viszont még nem hívatják be az orosz nagykövetet, miután a nyomozás még folyamatban van.

Az általános háborús pszichózist Horvátországban még egy picit magasabb szintre emelte a védelmi minisztérium bejelentése, hogy a horvát pilóták első csoportja elutazott Franciaországba, a frissen vásárolt Rafale harci repülőkre való átképzésre.

Az orosz kémek ezen is biztos rajta tartják a szemüket, ezért ahogy ezt egy II. világháborús plakát üzente, mindenki tartsa meg magának, amit tud. Mert ugye, az “illegális orosz kémek” nem alszanak.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Horvátország

IRINA VU: Négy horvát tengerész ellen tettek feljelentést az orosz jacht miatt

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Vlagyimir és Irina (Forrás: Twitter)
Vlagyimir és Irina (Forrás: Twitter)
i.trackmytarget
Olvasási idő: 6 perc

A horvát lapok szombaton (január 28-án) hozták nyilvánosságra azt a rendőrségi közleményt, amely az orosz elnök egyik oligarchájának a jachtjával kapcsolatos. A horvát állam tavaly márciusban foglalta le Aliser Uszmanov üzbég származású oroszországi oligarcha jachtját, amely a Murter szigetén lévő Betina üdülőfalunál vesztegelt egy ideig, majd kereket, vagyis inkább kötelet oldott. A tulajdonlás kérdése – mint ilyenkor lenni szokott – eléggé bonyolult, és sok adóparadicsomon átívelő, mint az majd alább kiderül. Az Uszmanov feleségének nevét viselő Irina VU egyébként egy 35 méter hosszú jacht, értékét ötmillió euróra becsülik.

Feljelentés az Irina VU miatt

A rendőrségi közlemény szerint a horvát zászló alatt közlekedő jacht 2022 októberében hagyta el a horvát felségvizeket, és mint arról a BALK korábban beszámolt, Törökországban kötött ki.

Tengerészeti portálok szerint az Irina VU október kilencedik kelt útra, és két nappal később érkezett meg a törökországi Didim kikötőjébe, ahol jelenleg is horgonyoz.

A szóban forgó jachtra a tulajdon használatát korlátozó nemzetközi intézkedés vonatkozik, amely alapján nem hagyhatta volna el a Murter szigetén lévő betinai hajógyárat, ahonnan a horvát legénység közreműködésével hajózott ki.

A most közzétett közlemény szerint a rendőrség befejezte a bűnügyi nyomozást négy horvát állampolgár ellen, miután nemrég kiderült, hogy az orosz luxusjacht eltűnt a betinai kikötőből.

A nyomozást a Split-Dalmáciai Rendőrkapitányság, valamint a -Knini Rendőrkapitányság folytatta le, lezárását követően pedig négy személy ellen tettek feljelentést a nemzetközi korlátozásokról szóló törvény 15. cikkelyében foglalt bűncselekmény elkövetése miatt.

Irina jachtja (Forrás: SuperYacht Times)

Irina jachtja (Forrás: SuperYacht Times)

A közlemény szerint a nyomozás során bizonyítást nyert, hogy az elsőrangú vádlott egy 58 éves kapitány, akinek a nevét nem közölték, ahogy a többiét sem, és aki a lefoglalt vagyonnal való rendelkezés korlátozását célzó nemzetközi intézkedések végrehajtásáról szóló korábban kézbesített rendelkezés ellenére megszervezte az Irina VU kihajózását, amihez legénységet is toborzott.

A legénységet a másodfokon gyanúsított 35 éves kapitány, valamint egy 50 éves férfi és egy 34 éves nő alkotta, továbbá még két személy, akik nem értesültek a korlátozó intézkedésekről, vagyis a hajó “megszankcionálásáról”, így az szerepük valószínűleg enyhébb elbírálást nyert.

A fent említett legénység 2022 októberében kivitte az orosz tulajdonban lévő hajót a nemzetközi vizekre, holott a szóban forgó jachtra vonatkozott egy vagyonelidegenítést korlátozó nemzetközi intézkedés, amely szerint nem hagyhatták volna el a Murter szigetén lévő Betina Hajógyár kikötőjét.

A nyomozás befejezése után a Šibenik-Knini Rendőrkapitányság a négy gyanúsítottat őrizeti felügyelet alá helyezte, és büntetőfeljelentést tett ellenük a šibeniki ügyészségen, valószínűleg nekik kell “elvinniük a balhét”, pedig felelősök a “felsőbb körökben” is netalán előfordulhatnak.

Biztonsági mulasztás

A horvát sajtó korábban arról írt, hogy “hihetetlen biztonsági mulasztás” történt Murter szigetén, miután eltűnt az Irina VU nevet viselő Sunseeker 115 típusú sportjacht, amely egy Aliser Uszmanov és Irina Uszmanova birtokában lévő cég tulajdona, de majd mint látni fogjuk, ez nem ennyire egyszerű.

A történet attól válik igazán bizarrá, vagyis még bizarrabbá, hogy nemrégiben egy majdnem ugyanolyan jacht érkezett a betinai kikötőbe, mint az Irina VU, amivel az elkövetők állítólag meg akarták téveszteni a hatóságokat és a nyilvánosságot, vagyis egy “Patyomkin-jachttal” kívánták színlelni, hogy az Irina VU még mindig oda van kikötve.

Kérdés, hogy az ügyben történik-e egyéb feljelentés is, miután az egész rendszer csődöt mondott a betinai hajógyártól a legfelsőbb szervekig, nem véletlenül vonták be az ügy kivizsgálásába a horvát titkosszolgálatot (Sigurnosno–obavještajna agencija, SOA) is, de erről végképp nem lehet tudni semmit sem.

Egy horvát biztonsági szakértő szerint a horvát minisztériumok közötti kommunikációs zavar miatt “lóghatott meg” a jacht a betinai kikötőből.

Tonći Prodan véleménye szerint előfordulhat, hogy a tengerügyi minisztérium nem tájékoztatta a belügyminisztériumot, illetve a parti őrséget, hogy “vegye őrizetbe” a hajót, vagyis hogy tartsa rajta a szemét.

Oleg Butković, tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter január közepén megerősítette az orosz jacht rejtélyes eltűnéséről szóló információkat, de “első nekifutásra” azon kívül nemigen kívánt többet mondani, minthogy tud az ügyről.

Némileg bőbeszédűbb volt Alen Gospočić, aki az említett minisztériumot képviseli a szankciók ellenőrzésével és végrehajtásával foglalkozó bizottságban, és aki a zágrábi Večernji listnek nyilatkozva elmondta, hogy összesen öt olyan jacht horgonyos a horvát partoknál, amelyek tulajdonosai az orosz elnök környezetéhez tartoznak.

A betinai kikötő parancsnoka az utasításunk alapján lepecsételte a jachtot, a tulajdonosokat pedig tájékoztatást kaptak arról, hogy ez a vagyontárgy a további intézkedésig le van zárva, nem közelíthetik meg, és nem használhatják az objektumot

– mondta akkor Gospočić, aki kitért arra is, hogy ők csak az ingatlanok felderítéséért és lezárásáért felelősek, és nem rendelkeznek biztonsági őrökkel, akik a nap 24 órájában felügyeljék, vagyis őrizzék az elkobzott vagyont.

Ezenkívül a betinai kikötő nagy, minden állampolgár számára szabad terület, és nincs olyan ellenőrző rendszer, amely garantálná, hogy valaki nem megy fel a jachtra, és nem hajózik el vele

– monda a minisztériumi alkalmazott, aki biztosat ugyan nem tudott mondani, de feltételezte, hogy egy összehangolt éjszakai akcióról van szó.

Valaki, nyilvánvalóan a tulajdonos utasítására, a jachttal kihajózott, és a megállapodás alapján ugyanarra a helyre egy azonos modellt kötött ki, abban bízva hogy senki nem vesz észre semmit

– tette még hozzá Gospočić a titokzatos jachttal, és annak még titokaztosabb eltűnésével kapcsolatban.

Az Uszmanov család és Horvátország

A 2012-ben készült és Splitben regisztrált Irina VU a tulajdonosi adatok alapján elég kalandos utat járt be, nem a tengeren, hanem a tulajdoni lapokon, ezért nem könnyű kibogozni, hogy valójában ki is a valódi tulajdonos, és hogy a jacht milyen célokat szolgált.

Az Irina VU egykori tulajdonosa

Az Oštro horvát oknyomozó hírportál szerint a jacht a Leraux nevet viselő horvát cég tulajdonában volt, amelyet viszont a Cipruson bejegyzett Leraux Investment birtokolt. Négy évvel később átment a szintén ciprusi Leraux Yachts Leasing birtokába, egy év múlva viszont már a brit koronához tartozó Kajmán-szigeteken bejegyzett Leraux Yachts lett a tulajdonos, az említett cégek közül egyik-másik már meg is szűnt, mint az a ciprusi cégjegyzékből kitűnik.

De ezt még lehet tovább bonyolítani azzal, hogy a Leraux Yachts Leasing, amely 2015 és 2016 között volt a “boldog tulajdonos”, a Leraux Holdings birtokában volt, amely felett korábban a Leraux Investments diszponált, ma viszont már a Man-szigetén bejegyzett Bridgewater alá került, amely a Leraux Trust megbízottja, és valahol itt zárul be a kör, merthogy a Panama Papírok (iratok, akták, kinek hogy tetszik) szerint Irina Uszmanovával hozható összefüggésbe.

A horvát nyilvántartás szerint a Leraux Holdings végső tulajdonosa is Uszmanov (volt) felesége, a (volt) férjéhez hasonlóan üzbég származású Irina Alekszandrovna Viner, korábban Irina Alekszandrovna Viner-Uszmanova, tehát valószínűnek tűnik, hogy az övé az Irina VU nevet viselő jacht is, de oknyomozó újságíró legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy ki adta ki az utasítást a luxusjacht elkötésére a betinai kikötőből.

A részletekbe nem belemenve megjegyzendő, hogy Irina Uszmanova és (volt) férje Aliser Uszmanov szoros kapcsolatban állnak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Uszmanova a gimnasztika terén tüntette ki magát, az orosz ritmikus gimnasztika edzője, az orosz válogatott vezetőedzője, az Orosz Ritmikus Gimnasztika Szövetség elnöke címeket viselte. Egyes számítások szerint lányai 17 olimpiai arany- és ezüstérmet “szállítottak” Oroszországnak, és még sok érmet más versenyekről. Kegyetlen edzői módszereiről Marta Prus fogatott dokumentumfilmet “Over the Limit” címmel, amely itt nézhető meg.

Irina férje és a sereghajtó Everton

Az Everton sereghajtó a Premier League-ban (Forrás: Twitter)

Uszmanov az orosz “Metaloinvest” kohászati ​​cég tulajdonosa, de az ő kezében van a befolyásos internetes portál a “Komerszant”, valamint a legnagyobb orosz internetes levelezőcég, a “Mail.ru Group”, de köze volt az angol Arsenalhoz, mostanában pedig az Everton csapatához, az utóbbi tavaly márciusban függesztette fel kapcsolatait az Aliser Uszmanovhoz köthető orosz cégekkel. Bár ebben nem lehetünk teljesen biztosak, mert a Guardian egyik mostanában megjelent cikke szerint számos futballmenedzser azt állította, hogy tárgyalásokat folytatott az Evertonnál az immár szankcionált oligarcha, Alisher Usmanov jelenlétében.

Ami Horvátországot illeti, itt is vannak még érdekességek, amelyek szerint az Uszmanov-családot más szálak is kötik Horvátországhoz, Uszmanov nővérének nyaralója van a Pelješac-félszigeten, ahol erdőtulajdonos is, Irina Uszmanova pedig a tengerparti Orebićban működtetett egy nyaralót, ahol sporttevékenység is folyt.

i.trackmytarget

A négy házból álló orebići központot a “Kisik” (Oxigén) nevet viselő cég vezette, amelynek a tulajdonosa a fent már említett Leraux Holdings, és általában azok az orosz lányok nyaraltak ott, akiknek Irina Alekszandrovna Viner-Uszmanova az edzője.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Szerbia

Az Australian Opennek megint meggyűlt a baja Novak Đoković szerb teniszezővel

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Đoković szerb teniszező édesapja és egy farkas
Đoković szerb teniszező édesapja és egy farkas (Forrás: Twitter, screenshot)
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 4 perc

Az Australian Open tavaly a Covid-19 miatt hadakozott Novak Đoković szerb teniszezővel, most viszont Vlagyimir Putyin miatt intették meg Đokovićot, akinek az Andrej Rubljov orosz kollégája fölötti sima győzelmét az ausztrál nyílt teniszbajnokság negyeddöntőjében (6:1, 6:2, 6:4) beárnyékolta, ami a lelátókon és a teniszaréna környékén történt. Az Australian Open figyelmeztette Đokovićot, hogy a továbbiakban kerülje az ehhez hasonló helyzeteket!

Đoković és az arnyékok

Nemcsak tenisz volt Melbourne-ben, hanem balhé is a Đoković-Rubljov összecsapást követően, miután a sportot ismét háttérbe szorította a politika, miután a szerb és az orosz tábor egymásra talált.

Az már tavaly kiderült, hogy a nemzeti/nacionalista allűröktől sem mentes Đoković komoly szurkolótáborral rendelkezik Ausztráliában, a szerb kivándorlók népes tömege tavaly fesztivál-jellegű demonstrációkkal támogatta a szerb teniszezőt, miközben az ausztrál hatóságokkal küzdött, miután állítólag a vírust már előzőleg legyűrte.

A szerb szurkolók most jelentős támogatást kaptak Rubljov híveitől, miután nem halálos ellenségekről van szó, ez legfeljebb az oroszokról és az ukránokról mondható el, ami újabb bizonyíték arra, hogy a sport és a politika között létezik némi összefüggés. Ennek következtében a teniszaréna környékén szólamokat voltak halhatók, hogy Rusija, Srbija”, vagyis hogy Oroszország, Szerbia.

A helyzetet súlyosbította, hogy ennek során feltűnt a szerb teniszező édesapja is, aki nemigen türtőzteti magát, amikor a szerb nemzeti ügyről van szó.

Srđan Đoković ezúttal orosz & oroszbarát szerb szurkolók társaságában jelent meg, akik közül az egyik Vlagyim Putyin arcképével díszitett zászlót mutatott a kamerának, ráadásul az Ukrajna elleni agresszió jelképének tekinthető Z-betővel díszített pólót viselt.

Vlagyimir Putyint éltető emberek a Rod Laver Arena lépcsőin

Az ukrán Kateryna Baindl és az orosz Kamilla Rahimova összecsapásakor történt incidens miatt, amelyen egy orosz zászló is előkerült, az ausztrálok betiltották az orosz és fehérorosz zászlók és szimbólumok használatát a Melbourne Parkban.

A BBC beszámolója szerint a Putyin képével kidekorált orosz zászlóval egy szerb & orosz színekben felvonuló csoport érkezett a Rod Laver Arena elé, az ezzel kapcsolatos videót Ben Rothenberg, közismert amerikai teniszújságíró tette közzé a Twitteren, ahol megjegyezte, hogy a szerb ász édesapja, Srđan Đoković egy Putyin-párti tüntetésen pózolt a Rod Laver Aréna előtt.

A Vezérfarkas is szurkolt Đokovićnak, vagy éppen Đoković ellen?

A Vezérfarkas is szurkolt Đokovićnak, vagy éppen Đoković ellen?

Rothenberg egyúttal bírálta a szervezőket, szerinte ugyanis megdöbbentő azoknak a biztonsági intézkedéseknek a szintje, amelyek az ilyesmit lehetővé teszik.

Novak Đoković édesapja a Moszkvába küldött “képes üzenettel” Alekszandr Zaldasztanovot (az orosz Hulkot), az Éjszaka Farkasai Putyin-barát motoros társaság vezetőjét szólította meg, hozzá intézte a szavait, és általa az orosz testvéreket üdvözölte a messzi Moszkvában: ebből is látszik, hogy az oroszok ukrajnai háborúja még Ausztráliában is “hullámokat ver”.

A szerb-orosz barátság megnyilvánulása Melbourne-ben

A nyugati kollégák csak a szerb teniszező édesapjára koncentráltak, és nem foglalkoztak a zászlót tartó férfival, az “orosz Hulkkal”.

A BALK digitális eszközökkel feljavította a Melbourne-ben készült videóból kicsípett képkockát, amely mellé odatettük a “teljes szerelésben” látható “vezérfakast”. Nem állítjuk, hogy egy és ugyanaz a személyről van szó, de látunk “némi hasonlóságot”, és ezt támasztja alá az is, ahogy a szerb teniszező édesapja megszólítja Alekszandr Zaldasztanovot.

A felvételt közzétevő Rothenberg azonban nem az egyedüli volt, aki a helyszínről posztolt, ott volt Tumaini Carayol, a The Guardian riportere is, aki saját állítása szerint csak arrafelé sétált, és egy csoport emberbe botlott a Rod Laver Arena lépcsőjén, egyikük egy Vlagyimir Putyin arcával díszített zászlót mutogatott, miközben a tömeg azt skandálta, hogy “Rusija, Srbija”, vagyis, hogy “Oroszország, Szerbia”.

Miután a fenti két felvétel valószínűleg mobiltelefonnal készült, a videók minősége enyhén szólva csapnivaló, de Rejtő Jenőt parafrazálva nem lehet minden pofon és újságíró mellé operatőrt állítani! Ám ha alaposabban megnézzük a felvételek, az mindenképpen kiderül, hogy mindkét nyugati újságírónak ugyanazt a személyt sikerólt lencsevégre kapnia – aki lehet, hogy éppenséggel a fő farkas.

Ezt a véleményünket alátámasztja egy Ausztráliában tartózkodó emberjogi aktivista “twitteres” bejegyzése is. Sophie Mak csodálkozva állapította meg, hogy a szervezők engedélyezték az Éjszaka Farkasai nevet viselő motoros banda tagjainak, hogy Putyint ábrázoló zászlókat és transzparenseket vigyenek be az ausztráliai nyílt teniszbajnokságra, miközben az ukrán jelépekkel vagy ukrán zászlókkal érkezőket alaposan átvizsgálják.

Az oroszok a demokráciát kérik számon

A történet foglalkoztatta az orosz állami hírügynökséget, a RIA Novosztyit is, amely arról számolt be, hogy Ausztráliában letartóztattak “egy fanatikust” egy Putyint ábrázoló orosz zászló miatt. Az orosz hírügynökség már a címben felteszi a kérdést, hogy hol marad a “demokrácia?”

A RIA Novosztyi a cikk alcímében megjegyezte, hogy a Putyin arcképével “súlyosbított” orosz zászlót szerb szurkolók feszítették ki az ausztráliai nyílt teniszbajnokságon, vagyis az orosz média “eme jeles képviselője” a szerb kisöcsire keni a dolgot.

A Ria Novosztyi cikke a szerb teniszezővel kapcsolatban

A Ria Novosztyi cikke a szerb teniszezővel kapcsolatban

Az orosz hírügynökség ugyanakkor képekkel nem támasztja alá az állítását, csak semleges illusztrációkat csatol a cikkéhez, miközben arról számol be, hogy “botránnyal végződött” Rubljov-Đoković összecsapás az Australian Openen. Az ausztrál rendőrség letartóztatta a rajongók egy csoportját a Putyin-zászló, illetve egy másik lobogó miatt, amelyen a “Donyecki Népköztársaság” neve szerepelt.

Az orosz hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Andrej Rubljov előző pályára lépésekor a közönség soraiban ukrán zászlók voltak, amivel kapcsolatban az orosz hírügynökség szerint Rubljov azt mondta, hogy azok nem zavarják őt, de a sértegetések igen.

A RIA Novosztyi ehhez még hozzátette, hogy az Australian Open vezetése elkente ezt a dolgot, mert “Ukrajnát megbántani ma már politikai öngyilkosságnak számít”.

Itt már nagyon eltávolodunk attól, amivel a cikkünket kezdtük, az ausztráliai teniszbajnokságra reagálva csak annyit szerettünk volna elmondani, hogy tavaly a Covid-19 miatt akadtak problémák az ott indulni szándékozó Đoković körül, most viszont egy sokkal veszélyesebb vírus terjed a világban, vírusa, amely a sportpályákon jól látható szimptómákat idéző elő, főleg ha az Éjszaka Farkasai is besegítenek.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: