Connect with us

Magyarország

VÁLTOZÓ ÉS VÁLTOZATLAN: Legalább tízezer migráns van Szerbiában, az embercsempészek a magyar határnál tevékenyek

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A szerbiai migránshelyzetben a változatlan tényező, hogy folyamatosan mintegy tízezer migráns tartózkodik Szerbiában, és hogy az embercsempészek főleg a magyar határ mentén tevékenykednek. Változik ugyanakkor a “migránspopuláció” összetétele, egyre több a családostól érkező migráns, ami összefüggésbe hozható a szerbiai vízumpolitikával. Erről is beszélt az N1 televízió szarajevói szerkesztőségének Milica Švabić, a belgrádi KlikAktiv Szociálpolitikai Fejlesztési Központ elnevezésű civil szervezet tagja egy hétvégi konferencia kapcsán. Az aktivista szerint ad abszrudum az sem zárható ki, hogy migránstelepek létesülnek a magyar határmenti falvak szomszédságában.

Miért növekedett a migránsok száma?

A Szerbiában migránsok nagyobbik fele a befogadó központokban van, kisebbik fele pedig “alternatív szállásokon”, nevezzük így az erdőt vagy az elhagyott épületeket, egy részük pedig azokon a szállásokon várja sorsa jobbra fordulását, amelyeket az embercsempészek biztosítanak számukra. Ezek azonban csak becslések, főleg ami a hivatalos táborokon kívül rejtőzködőket, vagy éppen kevésbé rejtőzködőket illeti. Furcsa módon a migránsok leginkább a magyar kerítés felé veszik útjukat, a kerítés mintha vonzaná, és nem taszítaná őket. Ennek több oka is lehet: az egyik minden bizonnyal az, hogy itt épült ki az a bűnözői infrastruktúra, amely lehetővé teszi számukra a magyar kerítés leküzdését. Ezért nem csak az energia, hanem a migráció terén is bizonytalan idők elé nézünk, bár az utóbbiról kevesebb szó esik mostanság errefelé, aminek nyilván politikai okai is vannak.

– Nem jó idő idők várnak ránk. Tapasztalataink szerint kimondottan megnövekedett a migránsok száma mindhárom határon, tehát Bosznia- Hercegovina, Horvátország, különösképpen pedig Magyarország felé, miután itt a legkiterjedtebbek az embercsempészek által kiépített hálózatok

– jelentette ki Švabić, aki megjegyezte, hogy a migránsok száma a nyár kezdete óta kimondottan növekszik, és ennek az okát is feltárta.

– Szerbia vízummentességet vezetett be bizonyos országokkal, Tunéziával, Egyiptommal, Indiával, Burundival szemben, ennek következtében különösen a családostól érkezők száma növekedett meg, tehát jelentősen megváltozott a helyzet, ezért már nemcsak egyedülálló férfiakkal találkozunk, ismét sok család érkezik, és nagy a kísérő nélkül vándorló kiskorúak száma is, itt gondolhatunk akár 8-10 éves gyerekekre is

– mondta az N1 csatorna egyik műsorában Švabić. Jegyezzük meg itt, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök nemrég tett belgrádi látogatása alkalmával a szerb államfő bejelentette, hogy Szerbia feloldja a vízumkényszert Törökország felé, így a török állampolgárok a jövőben személyi igazolvánnyal is beléphetnek az országba, ami újabb lökést adhat a migrációnak. A migránsok számának növekedéséhez hozzájárulhat egy ankarai intézkedés is, amely a Törökországban menedéket találó szíreket arra készteti, hogy elinduljanak Európa felé.

– Törökország megkezdte a menekültek visszaküldését Szíriába, amivel újabb menekülthullámot váltott ki, hiszen azok is útra keltek, akik 7-8 évet töltöttek Törökországban, így találkozhatunk olyan szírekkel, akik az utóbbi egy évtizedet Törökországban töltötték, de most elindultak Európa felé

– vázolta fel a fejleményeket a migránsválsággal foglalkozó szerbiai aktivista.

Látható és láthatatlan migránsok

Milica Švabić arról is beszélt, hogy a szerbiai befogadó központok, főleg az ország északi részén és Belgrád környékén, nem rendelkeznek elegendő kapacitásokkal. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a szarajevói konferencián általa képviselt szervezet az utóbbi időben nem kevesebb, mint 28 illegális tábort számolt össze az északi határ mentén, értsd: Magyarország szomszédságában, de ezek csak a “látható gyülekezőhelyek”.

– Ezek a bárki számára elérhető lokációk, elhagyatott épületek, gyártelepek vagy erdei sátorozóhelyek, ahol az emberek szó szerint az a szabad ég alatt alszanak, és ilyenekből nagyon sok van. Ezek tehát olyan helyek, ahova a mi szervezetünk oda tud menni, ami viszont változást jelent, hogy egyre többen tartózkodnak privát szállásokon és hostelekben, amelyeket az embercsempészek működtetnek, és amelyekhez nem tudunk hozzáférni

– jelentette ki a KlikAktív tagja, aki szerint az embercsempészek által ellenőrzött szálláshelyeken tartózkodó migránsok nem csak a civil szervezetek, hanem a kormányszervek számára is láthatatlanok. Az embercsempészek pedig nem Teréz anya leszármazottjai, így az általuk folytatott tevékenység sem számít jótékonykodásnak.

– A pénz az otthon maradt, vagy egy másik tranzitországban lévő családtagoktól érkezik, ezzel kapcsolatban gyakoriak a visszaélések. Nagyon gyakran találkozunk olyan információkkal, hogy az embereket (migránsokat) bezárják, kínozzák és zaklatják a magánszállásokon, kényszermunkára fogják őket, ha a családtagok nem küldenek pénzt, vagy annál is több pénzt, mint amiről a megállapodások szóltak

– adta tovább értesüléseit a belgrádi nonprofit szervezet tagja, aki arról is beszélt, hogy megjelent a prostitúció is, miután egyre több nő kel útra.

Magyar túlkapás

A beszélgetés itt terelődött azokra az incidensekre, amelyek a határokon történnek, és mivel több ilyen esetet feljegyeztek már, Švabić szerint hasonlóságok is felfedezhetők, mintha azonos sablonok léteznének az Európai Unió összese határán, és mintha a rendőrök egy közös szabályzat alapján járnának el a migránsok bántalmazásának, kínzásának és megalázásának terén.

– A menekülteknek nagyon nagy bántalmazásoknak vannak kitéve, bármikor kint járunk náluk, mindig látunk valakit köztük törött lábbal, vagy törött kézzel, de a fizikai bántalmazás mellett gyakoriak a más jellegű zaklatások, szidalmazások is, mint amilyen nemrég a magyar határnál történt

– mondta az aktivista, aki arról számolt be, hogy a magyar rendőrök a határon elfogott egyik marokkói migráns hátizsákjában találtak egy hajvágógépet, amellyel keresztet vágtak a hajába. Az emberjogi aktivista arra emlékeztetett, hogy a horvát rendőrök hasonlóan léptek fel 2020-ban. A magyar határon történt incidenssel kapcsolatban Švabić néhány fényképet is bemutatott, amelyek a horgosi határkelő közvetlen közelében készültek, a Belgrád és Budapest közötti autópálya mentén, a háttérben jól láthatók a határátlépésre várakozó kamionok.

A magyar rendőrök a “keresztes akciót” követően a marokkói migránst visszatoloncolták Szerbiába. Amikor a KlikAktiv tagjai találkoztak vele, akkora már az összes haját levágatta, hogy eltüntesse a keresztet a fejéről. Miután Milica Švabić magával vitte a fényképeket a kétnapos szarajevói emberjogi konferenciára is, biztosra vehetjük, hogy ott is öregbíteni fogja a magyar határőrök hírnevét.

– Az emberek az ilyen jellegű zaklatásokat sokkal nehezebben viselik, mint a fizikai fájdalmat, amit okoznak nekik, mert a fizikai bántalmazásokhoz már hozzászoktak

– állapította meg az emberjogi aktivista, aki a migránsoktól úgy tudja, hogy a rendőrök mindenhol megverik őket, van, ahol hol jobban, máshol meg kevésbé, de ezzel tisztában lehetnek a magyar határon is, ezért keresnek más módszereket a migránsok megalázására.

A Népi Járőrség

A zaklatás különböző formái Szerbiában is tetten érhetők, ahol a Népi Járőrség (Narodna patrola) nevű szélsőjobbos csoport tagjai igencsak aktívak Belgrádban, Zomborban és Szabadkán is. A szerb kormányzat azonban csak verbálisan üldözi, a járőröket, valójában azonban nem lép fel ellenük.

Ezt más esetek is bizonyítják – például a Koszovóval kapcsolatos tüntetések, vagy a Pride-ellenes demonstrációk, mivelhogy a szerb kormányzat úgy érzi jól magát, ha bizonyítani tudja, hogy tőle jobbra is van még élet. Ez természetesen nem volt a migrációval kapcsolatos beszélgetés tárgya, így térjünk is vissza a témánkhoz.

– Mi már 2020 végén bűnvádi feljelentést tettük a Népi Járőrség ellen az úgynevezett civil letartóztatások miatt, amelyeket ez a szervezet hajtott végre, de semmiféle választ nem kaptunk

– jelentette ki Švabić, aki megerősítette, hogy a Népi Járőrség nemcsak Belgrádban, hanem több határmenti településen is működik, például Zomborban és Szabadkán, ahol a migránsok mellett a helyi lakosságot is zaklatták, főleg azokat, akikről feltételezték, hogy “együttműködnek a migránsokkal”. Zombort például röplapokkal ragasztgatták tele, amelyeken a “kollaboráns személyek” neve és fényképe volt, így akarták megmutatni, hogy kik azok, akik támogatják a terroristákat, és hozzájárulnak az iszlám térhódításához Szerbiában.

A KlikAktiv vezető aktivistája ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezt az incidenst követően sem reagált a szerb rendőrség, majd rögtön itt kerültek szóba azok a pénzek, amelyeket Szerbia és Bosznia- Hercegovina kapott az Európai Uniótól a migránsok ellátására.

– Mindkét országba eurómilliók érkeztek a migránsok megsegítésére, ugyanakkor azt látjuk, hogy ezek a pénzek nem jutottak el oda, ahova kellett volna: a táborokban uralkodó helyzet minden kritikán aluli, ami az emberi méltóságot illeti, a központokban nincs férőhely, nincs elegendő élelem, a higiénés feltételek katasztrofálisak, a legtöbb táborban az emberek rühösek és tetvesek, és megjelentek más fertőző betegségek is, miközben a rendszeren kívül kerülők esetében a helyzet még rosszabb.

– nyilatkozta Švabić, majd megemlítette, hogy Szerbia megkezdte/folytatja a kerítés építését Észak- Macedónia felé, pedig hét évvel ezelőtt Aleksandar Vučić szerb államfő azt ígérte, hogy ez soha nem történik meg, de most Szerbia is kerítést épít.

A szerbiai emberjogi aktivista végül megjegyezte, hogy a migráció témája szinte teljesen kiveszett a sajtóból, és most az a narráció kezd uralkodóvá válni, hogy a migrációs válság a 2015-ös évet jellemezte, de akkor be is fejeződött, és ma már menekültek, illetve migránsok sincsenek, meg háborúk sincsenek, amelyek miatt az emberek útra kelnek.

– Ugyanakkor a számok egészen másról szólnak, lassan már többen érkeznek, mint 2015-ben vagy 2016-ban, miközben nehezebben tudják folytatni az útjukat, így tovább maradnak itt fogságba ejtve

– mondta Milica Švabić, aki szerint különösen fontos lenne, hogy a sajtó & média foglalkozzon ezzel a kérdéssel, mert illegális táborok létesülnek a települések szélén lévő erdőkben, eléggé elszigetelve a civilizációtól, és sokszor a helyi lakosság sincsenek tisztában azzal, hogy mindez milyen méreteket ölt.

SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
Az olvasás folytatása


QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



KÖVETÉS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava