Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlesztési miniszter bejelentette, hogy a Horvátországban előállított összes gáz ezentúl Horvátországban marad, ez az egyenes következménye annak, ami nemrégiben az INÁ-ban történt. Ezzel összhangban az INA-nak el kell adnia a Horvátországban megtermelt összes gázt a HEP-nek (Hrvatska elektroprivreda – Horvát Villanygazdaság), és a tervezetthez képest 10%-kal kell növelnie a földgáztermelést – döntött szerdán a zágrábi kormány. Bár a kormányülést Andrej Plenković miniszterelnök nélkül tartották meg, aki másodszor is elkapta a koronavírust, a Filipović által még a múlt héten bejelentett intézkedést simán megszavazták.

Ésszerűség, populizmussal spékelve

A kormány intézkedése kétségkívül ésszerű, attól eltekintve, hogy némi populista felhangok is becsúsztak a retorikába (horvátoknak a horvát gázt). Horvátország jelenleg szükségleteinek 27 százalékát képes hazai forrásokból kielégíteni.

A kormányrendelet szerint a földgáztermelő, mármint az INA, köteles a gázt megawattóránként 41 euróért földgázt eladni, miközben a nemzetközi piacokon a gáz ára mai árfolyamon 227 euró megawattóránként. Filipović szerint ezt a HEP továbbadja a kisfogyasztóknak, valamint a kórházaknak és óvodáknak, illetve mindazoknak, akiknek szükségük van rá.

A rendelet alá eső, hazai forrásból származó gáz elsősorban azokat az esetleges fennakadásokat hivatott orvosolni, amelyek a háztartási és vállalkozói szférába tartozó fogyasztók ellátásában fordulhatnak elő.

A jelenlegi helyzetben az olcsó hazai földgáz fontos tételt képezhet az energiaháztartásban, főleg hogy a jelenlegi árnál ötször-hatszor alacsonyabb áron hozzáférhető, és talán segíthet megoldani a Zágrábban kialakult ellátási válságot, miután a horvát fővárosban jelenleg 71.023 fogyasztó ellátása vált kérdésessé a fővárosi gázellátó összeomlásának következtében.

Az intézkedések ideiglenesek, és október 1-jétől a jövő év március 31-ig tartó időszakra vonatkoznak.

Ide kívánkozik még, hogy a horvát kormány tervei szerint, az ország 2030-ig szükségleteinek 40%-át hazai termelésből akarja fedezni.

Még egy kis energetika

A BALK kishíreiben már felbukkant, hogy a fiumei (Rijeka) IE- Energy számára az Európai Bizottság 19,8 millió eurós támogatást hagyott jóvá. A cég nagy hálózati akkumulátoros tározót hoz létre, amelynek jelentősége az európai hálózat tekintetében is jelentős.

A Šibenik közelébe telepített tározó feladta az lesz, hogy stabilizálja a villamosenergia-hálózatot, azaz fenntartsa a termelés és a fogyasztás közötti egyensúlyt.

Ez a projekt a tervek szerint hozzájárul a horvátországi hálózat korszerűsítéséhez, és növeli az energiaellátás biztonságát mind Horvátország, mind az Európai Unió számára.

A tározó 100 MWh kapacitással rendelkezik majd, 50 MW teljesítménnyel. A projekt első, 10 MW teljesítményű és 22 MWh kapacitású szakaszát a jövő év első negyedévében kell befejezni. A teljes kapacitást 2024-re éphetik ki összesen mintegy 70 millió eurós beruházással.

Az IE- Energy terveiben a jövőben több ilyen létesítmény kiépítése szerepel, ami teljesen logikus, tekintettel a horvátországi megújuló energiaforrások erőteljes fejlesztésére. Ez a közeljövőben elsősorban a nap- és szélerőművekre vonatkozik, de távlatilag magában foglalja a tenger kinetikai energiájának hasznosítását is.

Ám mindez, mint régiesen mondani szokás, a jövő zenéje. Mint erre mára már a legzöldebb aktivisták is rájöttek, a realitások a klasszikus energiahordozókhoz kötik a kontinens energiagazdaságát, és ez jó ideig még nemigen változik.