Connect with us

Gázellátás

HORVÁTOKNAK HORVÁT GÁZT: A zágrábi kormány döntése alapján a Horvátországban kitermelt gáz otthon marad, de mit szól hozzá a MOL?

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

felipovic twitter
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlesztési miniszter bejelentette, hogy a Horvátországban előállított összes gáz ezentúl Horvátországban marad, ez az egyenes következménye annak, ami nemrégiben az INÁ-ban történt. Ezzel összhangban az INA-nak el kell adnia a Horvátországban megtermelt összes gázt a HEP-nek (Hrvatska elektroprivreda – Villanygazdaság), és a tervezetthez képest 10%-kal kell növelnie a földgáztermelést – döntött szerdán a zágrábi kormány. Bár a kormányülést Andrej Plenković miniszterelnök nélkül tartották meg, aki másodszor is elkapta a koronavírust, a Filipović által még a múlt héten bejelentett intézkedést simán megszavazták.

Ésszerűség, populizmussal spékelve

A kormány intézkedése kétségkívül ésszerű, attól eltekintve, hogy némi populista felhangok is becsúsztak a retorikába (horvátoknak a horvát gázt). Horvátország jelenleg szükségleteinek 27 százalékát képes hazai forrásokból kielégíteni.

A kormányrendelet szerint a földgáztermelő, mármint az INA, köteles a gázt megawattóránként 41 euróért földgázt eladni, miközben a nemzetközi piacokon a gáz ára mai árfolyamon 227 euró megawattóránként. Filipović szerint ezt a HEP továbbadja a kisfogyasztóknak, valamint a kórházaknak és óvodáknak, illetve mindazoknak, akiknek szükségük van rá.

A rendelet alá eső, hazai forrásból származó gáz elsősorban azokat az esetleges fennakadásokat hivatott orvosolni, amelyek a háztartási és vállalkozói szférába tartozó fogyasztók ellátásában fordulhatnak elő.

A jelenlegi helyzetben az olcsó hazai földgáz fontos tételt képezhet az energiaháztartásban, főleg hogy a jelenlegi árnál ötször-hatszor alacsonyabb áron hozzáférhető, és talán segíthet megoldani a Zágrábban kialakult ellátási válságot, miután a horvát fővárosban jelenleg 71.023 fogyasztó ellátása vált kérdésessé a fővárosi gázellátó összeomlásának következtében.

Az intézkedések ideiglenesek, és október 1-jétől a jövő év március 31-ig tartó időszakra vonatkoznak.

Ide kívánkozik még, hogy a horvát kormány tervei szerint, az ország 2030-ig szükségleteinek 40%-át hazai termelésből akarja fedezni.

Még egy kis energetika

A BALK kishíreiben már felbukkant, hogy a fiumei (Rijeka) IE-Energy számára az Európai Bizottság 19,8 millió eurós támogatást hagyott jóvá. A cég nagy hálózati akkumulátoros tározót hoz létre, amelynek jelentősége az európai hálózat tekintetében is jelentős.

A Šibenik közelébe telepített tározó feladta az lesz, hogy stabilizálja a villamosenergia-hálózatot, azaz fenntartsa a termelés és a fogyasztás közötti egyensúlyt.

Ez a projekt a tervek szerint hozzájárul a horvátországi hálózat korszerűsítéséhez, és növeli az energiaellátás biztonságát mind Horvátország, mind az Európai Unió számára.

A tározó 100 MWh kapacitással rendelkezik majd, 50 MW teljesítménnyel. A projekt első, 10 MW teljesítményű és 22 MWh kapacitású szakaszát a jövő év első negyedévében kell befejezni. A teljes kapacitást 2024-re éphetik ki összesen mintegy 70 millió eurós beruházással.

Az IE-Energy terveiben a jövőben több ilyen létesítmény kiépítése szerepel, ami teljesen logikus, tekintettel a horvátországi megújuló energiaforrások erőteljes fejlesztésére. Ez a közeljövőben elsősorban a nap- és szélerőművekre vonatkozik, de távlatilag magában foglalja a tenger kinetikai energiájának hasznosítását is.

Ám mindez, mint régiesen mondani szokás, a jövő zenéje. Mint erre mára már a legzöldebb aktivisták is rájöttek, a realitások a klasszikus energiahordozókhoz kötik a kontinens energiagazdaságát, és ez jó ideig még nemigen változik.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html

Gázellátás

TESTVÉRISÉG: A szlovákok nem spórolnak a gázzal, pedig lehet, hogy jobban tennék

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

INTERKONNEKTOR Lengyelország és Szlovákia között. A két országot összekötő vezeték teljes hossza 165 km, és ez az egyetlen gázhálózati összeköttetés a két országok között (Forrás: CINEA)
INTERKONNEKTOR Lengyelország és Szlovákia között. A két országot összekötő vezeték teljes hossza 165 km, és ez az egyetlen gázhálózati összeköttetés a két országok között (Forrás: CINEA)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Minden olyan országban aggódva figyelték a Testvériség gázvezetéket ért csuvasföldi robbanást, amely erősen függ az orosz gázszállítástól, így Szlovákiában is. Még akkor is, ha egyelőre átlag feletti készletekkel rendelkeznek, és hosszabb távon próbálnak függetlenedni a nagy orosz testvértől. Az érintett gázvezeték az orosz gáz fő szállítási útvonala Európába, amelyet 1967-ben adtak át, és Nagykaposnál érkezik Szlovákiába, majd a fővezetékek folytatják útjukat Ausztriába és Csehországba. A riadalmat megelőzendő a Gazprom közölte, hogy a gázszállítás párhuzamos vezetékeken folyik tovább.

Ezen a télen nem is lesz gond

Szlovákia a többi EU-s államhoz hasonlóan felkészült a télre, és szinte 100%-ra feltöltötte a gáztárolóikapacitásait. December 20-a körül ez az arány még mindig kb. 80%-ot ért el (Csehországban 84%), ami az év adott szakaszában átlag felettinek tekinthető.

Ez a kedvező helyzet elsősorban a viszonylag meleg ősznek köszönhető, és nem a megtakarításoknak.

Az Eurostat adatai szerint ugyanis míg az Európai Unióban augusztus és november között a 2017 és 2021 közötti hasonló időszakokkal összehasonlítva 20,1%-kal csökkent a gázfogyasztás, addig Szlovákia a közé a hat tagállam közé tartozik, ahol viszont nőtt (2,6%-kal).

Fékezett gázáremelkedés

A szlovák kormány az utóbbi időben inkább magával volt elfoglalva, és szinte egyedüli EU-s tagállamként még nem nyújtottak segítséget a lakosságnak a gázszámlák kifizetéséhez.

Bejelentették ugyan, hogy legfeljebb 15%-kal nőhet a gáz ára, azonban ehhez el kellene fogadni a költségvetést, ami a kormány bukása miatt kérdésessé vált.

Ha el is fogadják az év törvényét, és a lakosság meg is kapja végre a várva várt segítséget, az még mindig nem azt jelenti, hogy rendben lesz az ország gázfogyasztása, ugyanis a kedvezmények általánosan járnának, és nem ösztönöznének megtakarításra.

Szlovákiának már van tapasztalataa gázkimaradásokkal, hiszen 2009-ben egy rövid ideig akadozott a gázellátás, az ország közvéleménye pedig már akkor megismerkedett a protokollal, hogy a gázhiány egyes fázisaiban mely területek gázellátását korlátozzák.

Magyarországhoz hasonló helyzet – hasonló megoldásokkal?

Oroszországnak az Ukrajnát elkerülő gázvezetékekkel kapcsolatos tervei érzékenyen érintették Szlovákiát, ezért folyamatosan igyekeztek más forrásokból biztosítani az ország gázellátását, amit Ukrajna ellen indított inváziója tovább erősített.

Szlovákiának nincs tengerpartja, így az LNG-terminálok közvetlenül nem biztosítanak számára megoldást, ám az alternatív gázvezetékek kiépítésével mégis meg fogják tudni oldani az ország gázellátását.

A szándék az euroatlanti elkötelezettségű kormánynál legalábbis megvan, azonban ez a kormány épp a napokban veszítette el a parlament bizalmát, és ha a kilátásba kerülő előrehozott választásokon az oroszokkal barátibb viszonyt ápoló pártok kerülnek hatalomra, akkor Szlovákia is a Magyarországéhoz hasonló energiapolitikába kezdhet.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Gázellátás

EMELT A GAZPROM: Bosznia-Hercegovinában az orosz exportőr 9,7%-os áremelést eszközölt, de csak az ország egyik felében

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

steel pipelines cables plant
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Lezárult a Gazprom és a boszniai Föderáció földgáz importjáért felelős Energoinvest képviselői közötti ármegállapító tárgyalás. Ennek eredményeként a lakossági és az ipari felhasználók számára 9,7%-al nőtt október 1-re visszamenőleg a gáz piaci ára. A lakossági fogyasztók számára a föderációs kormány és Szarajevó Kanton vezetése már júniusban támogatási rendszert dolgozott ki, most az ipari fogyasztók reménykedhetnek kormányzati segítségben. A Gazprom eltérő árazást alkalmaz a két entitás, vagyis a boszniai Szerb Köztársaság és a boszniai Föderáció esetében, a Föderációban az árat tovább növeli, hogy három állami cég épült rá a gázszolgáltatásra, és mindegyik leveszi a maga sápját a fogyasztók kárára.

Sokadszor emelnek az oroszok

A Gazprommal való tárgyalásért felelős Energoinvest cég október 11-én jelezte a bosnyák-horvát Föderáció kormányának, hogy az orosz fél 9,7%-al magasabb árat határozott meg az előző negyedéves értékhez képest, így indokolt az új ár mielőbbi meghatározása végfogyasztók részére. Ennek eredményeként született meg a Föderációban működő ipari fogyasztóknak irányadó köbméterenkénti 1,095 KM ár, amihez még az adóhivatal hozzá tette a 17% Áfa-t. Így mintegy 275,- forint összeget kell fizetnie a boszniai vállalkozásoknak 1 m3 földgáz után január 1-ig. Aztán meglátjuk mit lépnek az oroszok.

Annak ellenére, hogy Bosznia-Hercegovina rendelkezik hosszútávú gázszállítási szerződéssel, az árképzés legalább annyira bonyolult a fogyasztók számára, mint a magyar gyakorlatban.

Az egyébként hipertitkos boszniai hosszútávú dokumentumról annyi biztos a korábbi évek ármegállapítási gyakorlata alapján, hogy az ár igazodik egy meghatározott szorzó alapján a földgáz és a kőolaj tőzsdei árváltozásához. Emiatt fogadták a boszniai gazdasági szakértők komoly szkepszissela Putyinnal szoros viszonyra törekvő Milorad Dodik távozó szerb államelnökségi tag azon kijelentését nyár közepi moszkvai látogatását követően, hogy sikerült kedvező árat kialkudnia a Gazprom képviselőivel.

Érdemes megjegyezni, hogy Bosznia-Hercegovinában a fogyasztói ár megállapítása amiatt is ritka bonyolult, mert a szerb entitásnak és a bosnyák-horvát Föderációnak külön exportért felelős cége van, és más cégek működtetik a gázhálózatot a két országrészben.

Ebből fakadóan a lakossági és ipari fogyasztók eltérő árat fizetnek a gázért a két entitásban. Jellemző, hogy az orosz geopolitikai játéktérben betöltött szerepe miatt a boszniai Szerb Köztársaságban az ár körülbelül 15%-al alacsonyabb, mint a Föderációban.

A hazai barnaszénben bíznak

A 100%-ban orosz exporttól függő Bosznia-Hercegovinának azonban komoly áremelést kellett átvészelni január 1. óta. Az előző két negyedéves ármegállapító tárgyaláson megnyomták az oroszok a tollat, ami áprilisban 15%-os emelést, majd júniusban hidegzuhannyal felérő 23%-os további drágulást eredményezett. Ez azonban még mindig lényegesen alacsonyabb, mint a nyugat- és közép-európai piacokon végbement áremelkedés.

A boszniai gazdaságot amiatt érinti kisebb mértékben a gázár európai megugrása, mert az elmaradott villamoserőmű rendszernek „köszönhetően” a belföldön bányászott barnaszénnel és lignittel lehetősége van a helyi villamosenergia szolgáltatóknak továbbra is olcsó áramot termelni. A most bejelentett 9,7%-os áremelkedés így elsődlegesen a földgázt alapanyagként felhasználó ipari üzemek számára jelent komoly megterhelést. A nagy villamosenergia igényű vállalkozások költségeiben ez nem jelentkezik közvetlenül.

A kormány támogatást ígér

A nem túl rózsás költségvetési helyzetben lévő Föderáció kormánya csütörtöki ülésén dönthet leghamarabb az ipari fogyasztók számára nyújtandó támogatásról. Nermin Džindić a Föderáció energetikai ügyekért felelős minisztere jelezte, hogy több támogatási modellt terjeszt be a kormányülésen, amelyek lehetővé tennék a 9,7%-os drágulás legalább részleges mérséklését.

Džindić a legtöbb ipari felhasználónak otthont adó Szarajevó Kanton vezetésével akar együttműködni, mégpedig abban a formában, hogy a tervezett gázár-támogatást az entitás és a kanton fele-felel arányban biztosítsa a költségvetési tartalékból.

A majd 10%-os áremelkedés azonban a lakossági gázszámlákon is érzékelhető lesz, amiről Džindić mélyen hallgatott, így feltételezhető, hogy a mostani támogatási körből a kimarad. Ez annyiban érthető, hogy júniusban csak a lakossági fogyasztók 10%-os szubvenciót kaptak.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Horvátország

DAGAD AZ INA-BOTRÁNY: A horvát ügyészség újabb két személy ellen indított eljárást

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

hep plenkovic ina hep gigapixel standard scale
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A ügyészség két további személy ellen indított eljárást a gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések miatt, ami az INA teljes menedzsmentjének a távozását hozta, ez a hattagú igazgatótanács összes tagjának a lecserélését jelenti. Horvát médiajelentések szerint a rendőrség most Stjepan Lekót vitte be, aki a csalási ügylet kiötlőjének, Damir Škugornak a helyettese volt. Škugort – és további négy társát – augusztus végén vették őrizetbe, mert több, mint egy milliárd kunával károsították meg a MOL és a horvát állam tulajdonában lévő INA kőolajipari vállalatot. Ma előállították Vlado Mandićot, az EVN Croatia Plin vállalat vezetőjét is, akinek a cége szintén érintett az évszázad csalásának nevezett ügyben.

A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség (USKOK) a rendőrséggel közösen indított akcióban augusztus 27-én öt embert állított elő gázkereskedelemmel kapcsolatos visszaélések gyanújával: Damir Škugort, annak édesapját, akit a horvát sajtó a “leggazdagabb horvát nyugdíjasként emleget”, valamint az OMS horvát vállalat két vezetőjét, Goran Husićot és Josip Šurjákot, továbbá Marija Ratkićot.

A vádak szerint az említett személyek valamivel több mint egymilliárd kunával, mai árfolyamon számolva 57 milliárd forinttal, károsították meg a horvát olajvállalatot, kihasználva a globális válságot, és a gáz árának folyamatos világpiaci növekedését.

Az ügyészség szerint a gyanúsítottak 19,46 euróért/MWh vették a gázt az INÁ-tól, és 210 euróért adták el, ami több mint tízszeres árnak számít.

Škugor és Husić továbbra is előzetes letartóztatásban van, a többiek szabadlábon védekeznek, beleértve a leggazdagabb nyugdíjast is. Škugort állítólag csak azért van előzetesben, hogy ne tudja befolyásolni a tanúkat.

Az ügyészség a most őrizetbe vett két személlyel szemben is vizsgálati fogság elrendelését kérte a bíróságtól.

Az előbb említett EVN Croatia Plin – amelynek vezetőjét most állították elő – egyike annak a négy nagy horvát gázszolgáltatónak, amelyeknek az INA gázt adott el a Plinara észak-szlavóniai olaj- és földgázvállalathoz hasonlóan. Mandić cége Dalmáciát látta el gázzal.

Az új esettel kapcsolatban az INA közleményt adott ki, amelyben azt írta: továbbra is szorgalmazzák a Škugor-üggyel kapcsolatos valamennyi tény megállapítását, de a nyomozás titkossága miatt nem tudnak nyilatkozni az ügy részleteiről.

Az INA 49,08 százaléka a MOL tulajdonában van, a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a vállalatban. A cég 44,84 százaléka a horvát állam tulajdona.

A botrány kirobbanását követően a horvát kormány arra kötelezte az INÁ-t hogy a Horvátországban kitermelt összes gázt a horvát villanygazdaságnak (Hrvatska elektroprivreda, HEP) adja el a piaci ár alatt, a Poslovni dnevnik zágrábi gazdasági napilap azonban úgy értesült, hogy az Európai Bizottság szerint ez a rendelkezés sérti a szabadpiaci versenyt, ami az Európai Unió sarokköve.

i.trackmytarget
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: