Connect with us

Szerbia

A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Koszovó, háború, Népi Járőrség
A cikk meghallgatása

A BALK egy héttel ezelőtt arról írt, hogy az orosz média igyekszik elhinteni a “háború magvait” a Balkánon, mert “Oroszországnak úgy hiányzik egy Ukrajna melletti újabb súlyos katonai konfliktus, mint éhezőnek egy falat kenyér”. Az azóta eltelt időben az orosz állami finanszírozású Russia Today (RT) televízió még inkább serénykedik, az elmúlt négy öt napban ugyanis három alkalommal is elővette a témát, beleértve egy ezzel kapcsolatos dokumentumfilmet is.

Az oroszok folytatják az uszítást

Az RT szombaton arról írt, hogy a Nyugat le akarja fegyverezni Európa lőporoshordóját, miközben azt kockáztatja, hogy éppenséggel lángra lobbantja. Ehhez a megállapításhoz az orosz csatorna honlapjára egy történész hosszú visszatekintést “kanyarított”, amelynek kicsengése az volt, hogy a Kis- Jugoszlávia elleni NATO-bombázásokat kitermelő 1999-es esztendő sok tekintetben fordulópont volt az orosz nép számára is.

A másik cikk szerint a szerb hadsereg hadgyakorlatot tartott Koszovó közelében, ennek alapját a szerb honvédelmi minisztérium közleményét idéző Twitter-bejegyzés képezte, miszerint a szerb hadsereg szárazföldi egységeinél napi tevékenységnek számít a kiképzés és a felkészülés a konkrét feladatok végrehajtására.

A Twitter-bejegyzésbe az már nem fért bele, hogy a kiképzés most leginkább azért folyik, hogy fenntartsák a résztvevő egységek magas fokú harckészültségét, és hogy azok szükség esetén gyorsan reagálhassanak a béke, valamint a biztonság megőrzése érdekében a “Koszovó és Metóhia Autonóm Tartomány” közigazgatási vonalán. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a közlemény linkjét csatolták a Twitter-bejegyzéshez, így a cirill ábécé ismerői megérthették a lényeget.

Itt csak finoman jegyezzük meg, a szerb közlemény tartománynak nevezi Koszovót, és közigazgatási vonalnak a határt, ami “bevett szófordulat” a szerbiai közbeszédben.

Az RT teljesítményének csúcsa az utóbbi napokban az a közel félórás dokumentumfilm, amelyet az orosz csatorna Szerbiábal kapcsolatban sugárzott.

A háború jelei

Mielőtt nekilátnánk az RT által készített “alkotás” ismertetésének, meg kell jegyeznünk, hogy egy rövidke cikkben lehetetlen visszaadni a film egész tartalmát, ráadásul – miután profi tévésekről van szó – a látvány, a hangeffektusok, a zenei aláfestés, mind-mind annak látszatát kelti, hogy itt dráma lesz, illetve hogy már dráma van. Ezt az érzetet kelti a film elején látható közlés is, miszerint a “nyugalom megzavarása következik”.

A film elején a készítők felidézik a szerb rendszámtáblákra vonatkozó koszovói rendeletet és annak ideiglenes áthidalását a szerb nemzeti szimbólum leragasztásával. Ezzel kapcsolatban kizárólag azok szólalnak meg, akik méltatlankodnak a “ragasztósdi” miatt.

– A saját országomból megyek a saját országomba, és le kell ragasztanom a saját államom szimbólumát

– dörmögött egy idősebb férfi, amire jól rímelt egy másik megszólaló nyilatkozata, aki szerint ez csak addig tart, amíg a szerbek nem szerzik vissza Koszovót, vagyis nem tér vissza a szerb hadsereg és a szerb rendőrség az elszakított területekre.

A film azzal viszi tovább ezt a gondolatot, hogy a rendszámtáblák leragasztásával nem az egyszerű emberek, az egyszerű szerbek, hanem egyesen a belgrádi vezetés megalázása történik, amihez az RT talált egy szerb “elnöki gesztust”, illetve kézmozdulatot, amellyel Aleksandar Vučić tehetetlenségét támasztotta alá nem túl barátságos módon, és ezt még barátságtalanabb szövegkörnyezetbe ágyazta be.

– A brnjaki határátkelőnél történt lövöldözés, akárcsak száz évvel ezelőtt Szarajevóban, majdnem globális válsághoz vezetett

– mondta a film narrátora, aki új háborút kezdett vizionálni.

Mivel még csak a második percnél tartunk, kicsit “felgyorsítjuk” a cikket, hogy be tudjuk mutatni a galeri tagjait, akikre a Russia Today alapoz.

A galeri

Az első említésre méltó személy Feđa Dimović Flex, aki a nacionalizmust “megzenésítő” Beogradski sindikat “nemzeti romantikus rapperbanda” tagja.

– Koszovó Szerbia déli tartománya, jelenleg NATO-megszállás alatt van, így egy mestereséges bűnözői állam jött létre

– mondta Flex, aki általában fiatalok ezreit bolondítja nézeteivel Belgrádban & Szerbiában, most viszont az RT által az egész Oroszországnak üzent.

A következő megszólaló Marko Jakšić, a koszovói szerb Haza (Otadžbina) mozgalom vezetője, aki szerint a pristinai vezetés az összes koszovói szerbet alattvalói státuszba igyekszik kényszeríteni.

Szóhoz jut a szerb “nacionalista galeri” egyik igencsak aktív tagja Damjan Knežević is, ő a Népi Járőrség (Narodna patrola) alapítója és vezetője: a szervezetet az RT félkatonai alakulatnak nevezte.

– Természetesen nem hagyunk cserben egyetlen (szerb) gyermeket sem, éljen az Montenegróban, Bosznia- Hercegovinában vagy Koszovóban (Koszovó és Metohijában). A mi generációnknak az a kötelessége, hogy senkiről se feledkezzen meg, mert ők a mieink

– jelentette ki Knežević, aki azt ígérte, hogy önszerveződésbe kezdenek, ha Koszovóban romlik a helyzet, önkénteseket toboroznak, és megindulnak dél felé.

– Sok háborús veterán tart velünk, sok ember, akik jártak Szíriában, Ukrajnában és 1999-ben Koszovóban

– nyilatkozta a “legfőbb népi járőr” az RT legnagyobb örömére. A riportfilm egy egész fejezetet szentelt a Népi Járőrségnek és vezetőjének – többet, mint bárkinek – beleértve a később megszólaló orosz nagykövetet is.

A szerb elnök egy tévéműsorban korábban azzal tisztelte meg Knežević csoportját, hogy “nacionalista ganajoknak” nevezte őket, amikor azok a migránsokat kezdték vegzálni Belgrádban, amit máshol is folytattak, például Szabadkán, ahol különösen sok illegális bevándorló van.

A csoport az RT kedvéért ezért most egy migránsok elleni akciót is végrehajtott a szabadkai vasútállomás környékén, ahol a menekültek, népnyelven a turisták nagy előszeretettel tartózkodnak, mindeközben Knežević felvetette azt a költői kérdést, hogy a kormányzat miként akarja Koszovót megvédeni, ha a belgrádi gyerekeket sem tudja megóvni a (migráns)támadásoktól.

Háborúval a békéért

Az orosz tévécsatorna megszólaltatott egy jobboldali bohócot is, akit Szerbiában senki sem vesz komolyan, kivéve az RT-t. Miša Vacić “szellemi képességeit és politikai nagyságát” illetően aligha lehetnek illúzióink, de egy “legatyásodott szellembokszolónak” is lehetnek támogatói. Vacić következő kijelentésével biztosan belopta magát az államilag jól manipulált orosz közönség szívébe.

– Ahogy Oroszországnak sikerült a nácimentesítést végrehajtania, demilitarizálnia és felszabadítania az orosz világot, úgy nekünk szerbeknek is jogunk van különleges műveleteket végrehajtani, és létrehozni a szerb világot, amelyben békében és szabadságban fogunk élni

– jelentette ki Vacić, akinek a nyilatkozata körülbelül azt jelenti, hogy “háborúval a békéért”, de ezzel valószínűleg az interjúalany nincs teljesen tisztában. Talán éppen ezért támogatja a Népi Járőrséget.

– A mi társadalmunk egyre inkább patrióta, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy a szerb társadalom radikalizálódik, hanem éppen ellenkezőleg, a béke felé fordul

– fogalmazta meg jobboldali bölcselkedésének lényegét Vacić, aki büszkén mutatta meg a kamerának nemrég született fia fényképét, aki már “abszolút békében fog élni a szerb világ szellemében egyesült országban”.

– Ez az első fiam. Szerb katona. A leendő…

– mondta Vacić, aki a jelek szerint “azért csinált gyereket”, hogy a nemzetnek jó katonái legyenek. Ezt az embertípust már jellemezte Heinrich Mann Az alattvaló című művében, mondjuk egy jó évszázaddal ezelőtt.

Az orosz filmben bemutatásra került Zoran Lekić háborús veterán is, aki szükség esetén ismét harcba indulna, egyelőre azonban csak a szélsőjobboldali belgrádi tüntetéseken tűnik ki, ahol a következő néhány mondatban foglalja össze a világnézetét:

– Long live Serbia, long live Russia, f**k NATO pact.

– jelentette ki Lekić, akinek megvan a maga jobboldali véleménye az EuroPride2022-ről is, de attól most eltekintünk.

A filmben megszólalt Stojan Konikovac nyugalmazott tábornok is, aki hálát adott az Istennek azért, hogy eszkalálódott a helyzet, és pozitív kezdeményezésnek nevezte, hogy Oroszország támaszpontot szeretne létesíteni Szerbiában, mert így megteremtődne az egyensúly a Koszovóban lévő amerikai bázissal. Az alkotók itt idézték Oroszország belgrádi nagykövetét, aki szintén az egyensúly létrehozásáról beszélt.

– Az ezzel kapcsolatos döntés meghozása elsősorban Szerbia szuverén joga, ami másrészt egybeesik az orosz érdekkel, ez azonban jelenleg nem része a közös agendának

– nyilatkozta Alekszandr Bocan-Harcsenko, aki szerint ők mások, mint az amerikaiak, akik a békefenntartás leple alatt hozták létre a Bondsteel bázist.

Az orosz nagykövet szerint a balkáni helyzet eszkalálódásának három kiváltó oka lehet: a nyugati nyomás az Oroszország elleni szankciók bevezetésére, annak (ki)erőszakolása, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét, valamint az olcsó gáz beszerzésének meggátolása a Balkáni Áramlaton keresztül. Ezzel kapcsolatban a nagykövet megjegyezte, hogy Magyarország is ezen a vezetéken keresztül kapja a gázt.

A dokumentumfilm erős hiányossága, hogy egyetlen belgrádi vezetőt sem kérdeztek meg a helyzetről, csak manipulatív módon bevágták azok nyilatkozatait, nyilvános kijelentéseit, vagy sajtótájékoztatóit.

Feltűnik a filmben Nebojša Stefanović szerb védelmi miniszter, Porfirije szerb pátriárka és természetesen Aleksandar Vučić, az utóbbinak például azt a mondatát vágták be az augusztus 4-i újvidéki nagygyűlésről, amelyek szerint meg nem nevezett erők sarokba kényszerítették a szerbeket, ahonnan már nincs kiút, vagyis már nincs hova.

A film a szerb elnöknek azzal a kijelentésével zárul, hogy a szerbek ezentúl senkinek sem lesznek a túszai, és megtesznek mindent azért, hogy megvédjék magukat, a nemzetüket, és Szerbiát, mint a saját államukat.

Ezt már csak egy dal követi, amely szerint Koszovóban megvirrad, és új nap kezdődik, ezzel párhuzamosan megjelenik a fent már említett Flex, aki őszintén reméli, hogy nem lesz háború, és mindenki békében él – természetesen Szerbiában.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava