Csütörtökön este fegyveres összecsapás volt Zombor belterületén, az apatini úton. Szerbiai médiajelentések szerint a lövöldözésben legalább egy migráns súlyosan megsebesült, vannak azonban portálok, amelyek több sebesültről tudnak. Egy szemanú a helyszínen egy férfit látott, aki ott feküdt lőtt sebbel a fején.

Zombor, a migránsváros

A szerbiai migránshelyzetet valamelyest is ismerők számára egyáltalán nem hat a meglepetés erejével, hogy Zomborban lövöldözés tört ki a migránsok között, egyébként is, ami a migránskérdést illetően eljut a sajtóba, az csak az “információs jéghegy csúcsa”, amelynek kilencven százaléka a felszín alatt van.

Nemcsak Szabadka és Horgos, hanem Zombor is tele van migránsokkal, bár a UNHCR decemberi jelentése szerint ötszáz alá apadt a valamikor közkedvelt kirándulóhelynek számító šikarai erdőbe telepített befogadó központ lakóinak a száma.

A december végén közzétett jelentés szerint novemberben mindössze 453 személy tartózkodott a táborban, vagyis az előző hónaphoz, azaz októberhez képes mintegy 40%-kal csökkent az ott lévő migránsok száma.

A negyedéves jelentés szerint tavaly nyáron a befogadókapacitás növelése sem volt elegendő a menekültek (értsd: migránsok) jelentős részének elszállásolására, mivel a táborban és környékén gyakran csaknem ezer ember tartózkodott.

Ezt a BALK részéről is megerősíthetjük, tavaly nyári látogatásunk alkalmával láthattuk, hogy a zombori befogadó központ udvarán a szerbiai menekültügyi hatóságok hatalmas sátrakat állítottak fel, de migránsok laktak az embercsempészek által birtokba vett szomszédos épületekben és a tábort övező erdőben felvert kisebb sátrakban is.

– olvasható a UNHCR-jelentésben, amely többnyire megfelel a valóságnak, bár a számok tekintetében “visszafogottnak tekinthető”.

Ezt nem elmarasztalásnak szántuk, miután állandóan változó folyamatról van szó, és valójában sehol sincs felállítva egy számláló, amely mutatná, hogy hány migráns parkol egy adott pillanatban Zomborban, és hány szabad hely van még.

A létszám gyors csökkenésének több oka is lehet, előfordulhat, hogy “dinamikusabbá vált az illegális határforgalom”, de az is előfordulhat, hogy megtörtént a migránspopuláció kiszervezése a motelekbe és a vadtáborokba, amelyeket a különböző bandák ellenőriznek.

Itt kell emlékeztetnünk arra, hogy szerbiai tényfeltáró újságírók szerint a zombori befogadó központ az embercsempészet egyik centruma, miután az állítólag ott dolgozó egyik tolmács embercsempész bandát létesített, amelynek a csápjai, megint csak állítólag, a szerbiai belügyminisztérium és rendőrség legfelsőbb köreiig érnek/értek fel.

Egyelőre nehezen megítélhető, hogy a kormányalakítást követően a belügyminisztérium élén bekövetkezett változás miként befolyásolja ezt a helyzetet.

Vajdaság északi részén számtalan vadtábor található régi, elhagyatott épületekben és erdőkben, ahol a migránsok szívesebben tartózkodnak, mint a hivatalos központokban, mert azok viszonylag messze vannak a határtól, így nem lehet gyorsan reagálni, ha a kerítésen rés keletkezik bármilyen okból kifolyólag.

És a “game” is csak úgy játszható, ha az adott időben és az adott helyen ott tartózkodik a szerencsétlen migráns, vagyis személy jelenlét szükségeltetik hozzá.

Ezzel magyarázható a migránsok jelenléte a határmenti Horgoson, a Szabadka környéki erdőkben és magában a városban, valamint végig a határmenti településeken egészen a magyar-román-szerb hármashatárig.

A hosszúra nyúlt bevezető után nézzük, hogy mi történt csütörtökön (január 26-án) este Zomborban.

Vértócsában feküdt

Csütörtökön este tehát fegyveres összecsapás, vagyis lövöldözés volt Zomborban két migránscsoport, egyes információk szerint egy, más információk alapján két vagy három személy sebesült meg a városból kivezető apatini út mentén, a Beli Dvor nevet viselő motel közelében, ahol egy vadtábor is van.

A fegyveres összetűzésről hírt adó zombori portál

A BIRN oknyomozó portál korábbi kutatásai szerint a motel a csempészbandák által ellenőrzött helyszínek egyike, ahova a migránsokat kiszervezik. Ilyen hely például a szabadkai ócskapiac közelében lévő “Kod Simketa” nevű motel is, de maradjunk Zombornál.

A Soinfo portál beszámolója szerint a sebesült személy állapota súlyos, a zombori kórház sürgősségi sebészeti osztályára szállították.

– írta egy hozzászóló az egyik híroldalon. A már említett Soinfo úgy tudja, hogy két személy is megsebesült, és mindketten a zombori korházban kötöttek ki, az állami televízió pedig három sebesültről adott hírt.

– közölte a Soinfo zombori híroldal, azt viszont nem árulta el, hogy honnan származik az információ, amely gyakorlatilag cáfolja a lövöldözés tényét.

Ez azért fontos, mert előfordulhat, hogy “hivatalos részről” némileg kozmetikázták a hírt. Tavaly, amikor Zomborban jártam, a helyiek arról számolta be, hogy az embercsempész bandák “befolyással bírnak” a városvezetésre is, amit ellenőrizetlen/ellenőrizhetetlen információnak tekintek, bár a forrás hitelesnek tűnt.

– írta még a Soinfo önmagának vagy a hivatalos közlésnek is ellentmondva, de ezzel kapcsolatban sem közölt további információt, annyit viszont még elárult, hogy az esti lövöldözést megelőzően, egy délelőtt végrehajtott akció során mintegy hetven menekültet (migránst) telepítettek ki a város területéről a helyi önkormányzat, a rendőrség és a menekültügyi főbiztosság rendes, vagyis rendszeres akciója során.

Az esetről beszámolt a belgrádi Novosti hírportál is, amely szerint a Šid szomszédságában lévő Adaševci befogadó központba helyezték át a migránsokat.

Ha a sorok között olvasunk, akkor megállapíthatjuk, hogy Zomborban a migránsok begyűjtése a rendőrök és egyéb hatóságok rendszeres feladatának számít, és hogy az így lekapcsolt migránsokat – valamilyen oknál fogva -, már nem viszik vissza egészen a déli határnál lévő Preševóig. Arról nem is beszélve, hogy mi értelme van annak, hogy hetven vagy száz migránst kiemelnek az ezerből, ha – feltételezzük – csak annyi van Zomborban.

Mire kíváncsiak az emberek?

A kormányközeli Novosti, amely már régen “bulvárportállá küzdötte le magát”, mindössze hatvan szavas hírét (amelyben már benne van a tíz szavas cím is) azzal fejelte meg, hogy a migránsok vérengzést/vérontás hajtottak végre Zomborban.

A szerbiai portálok – akár a baráti Novosti, akár az ellenzéki N1 – olvasói két dologra kíváncsiak: először, hogy honnan van a migránsoknak fegyverük, másodszor meg, hogy hol van ilyenkor a rendőrség?

– érdeklődött az egyik kedves olvasó a Novostiban.

A CNN partnertelevíziójának számító ellenzéki N1 egyik olvasója a zombori esetettel kapcsolatan rövid azt állapította meg, hogy “a felfegyverzett migráns valójában terrorista”, egy másik pedig azt állapította meg, hogy bárhonnan is jött, bozótvágó kés volt nála.

– kérdezte az egy másik olvasó ellenzéki olvasó, akitől főleg az utolsó kérdés teljesen kézenfekvő, egy mésik pedig gúnyosan úgy vélekedett, hogy “ezek a közel-keleti orvosok és mérnökök a jelek szerint szeretnek lövöldözni”.

Az Australian Open tavaly a Covid-19 miatt hadakozott Novak Đoković szerb teniszezővel, most viszont Vlagyimir Putyin miatt intették meg Đokovićot, akinek az Andrej Rubljov orosz kollégája fölötti sima győzelmét az ausztrál nyílt teniszbajnokság negyeddöntőjében (6:1, 6:2, 6:4) beárnyékolta, ami a lelátókon és a teniszaréna környékén történt. Az Australian Open figyelmeztette Đokovićot, hogy a továbbiakban kerülje az ehhez hasonló helyzeteket!

Đoković és az arnyékok

Nemcsak tenisz volt Melbourne-ben, hanem balhé is a Đoković-Rubljov összecsapást követően, miután a sportot ismét háttérbe szorította a politika, miután a szerb és az orosz tábor egymásra talált.

Az már tavaly kiderült, hogy a nemzeti/nacionalista allűröktől sem mentes Đoković komoly szurkolótáborral rendelkezik Ausztráliában, a szerb kivándorlók népes tömege tavaly fesztivál-jellegű demonstrációkkal támogatta a szerb teniszezőt, miközben az ausztrál hatóságokkal küzdött, miután állítólag a vírust már előzőleg legyűrte.

A szerb szurkolók most jelentős támogatást kaptak Rubljov híveitől, miután nem halálos ellenségekről van szó, ez legfeljebb az oroszokról és az ukránokról mondható el, ami újabb bizonyíték arra, hogy a sport és a politika között létezik némi összefüggés. Ennek következtében a teniszaréna környékén szólamokat voltak halhatók, hogy Rusija, Srbija”, vagyis hogy Oroszország, Szerbia.

A helyzetet súlyosbította, hogy ennek során feltűnt a szerb teniszező édesapja is, aki nemigen türtőzteti magát, amikor a szerb nemzeti ügyről van szó.

Srđan Đoković ezúttal orosz & oroszbarát szerb szurkolók társaságában jelent meg, akik közül az egyik Vlagyim Putyin arcképével díszitett zászlót mutatott a kamerának, ráadásul az Ukrajna elleni agresszió jelképének tekinthető Z-betővel díszített pólót viselt.

Az ukrán Kateryna Baindl és az orosz Kamilla Rahimova összecsapásakor történt incidens miatt, amelyen egy orosz zászló is előkerült, az ausztrálok betiltották az orosz és fehérorosz zászlók és szimbólumok használatát a Melbourne Parkban.

A BBC beszámolója szerint a Putyin képével kidekorált orosz zászlóval egy szerb & orosz színekben felvonuló csoport érkezett a Rod Laver Arena elé, az ezzel kapcsolatos videót Ben Rothenberg, közismert amerikai teniszújságíró tette közzé a Twitteren, ahol megjegyezte, hogy a szerb ász édesapja, Srđan Đoković egy Putyin-párti tüntetésen pózolt a Rod Laver Aréna előtt.

A Vezérfarkas is szurkolt Đokovićnak, vagy éppen Đoković ellen?

Rothenberg egyúttal bírálta a szervezőket, szerinte ugyanis megdöbbentő azoknak a biztonsági intézkedéseknek a szintje, amelyek az ilyesmit lehetővé teszik.

Novak Đoković édesapja a Moszkvába küldött “képes üzenettel” Alekszandr Zaldasztanovot (az orosz Hulkot), az Éjszaka Farkasai Putyin-barát motoros társaság vezetőjét szólította meg, hozzá intézte a szavait, és általa az orosz testvéreket üdvözölte a messzi Moszkvában: ebből is látszik, hogy az oroszok ukrajnai háborúja még Ausztráliában is “hullámokat ver”.

A nyugati kollégák csak a szerb teniszező édesapjára koncentráltak, és nem foglalkoztak a zászlót tartó férfival, az “orosz Hulkkal”.

A BALK digitális eszközökkel feljavította a Melbourne-ben készült videóból kicsípett képkockát, amely mellé odatettük a “teljes szerelésben” látható “vezérfakast”. Nem állítjuk, hogy egy és ugyanaz a személyről van szó, de látunk “némi hasonlóságot”, és ezt támasztja alá az is, ahogy a szerb teniszező édesapja megszólítja Alekszandr Zaldasztanovot.

A felvételt közzétevő Rothenberg azonban nem az egyedüli volt, aki a helyszínről posztolt, ott volt Tumaini Carayol, a The Guardian riportere is, aki saját állítása szerint csak arrafelé sétált, és egy csoport emberbe botlott a Rod Laver Arena lépcsőjén, egyikük egy Vlagyimir Putyin arcával díszített zászlót mutogatott, miközben a tömeg azt skandálta, hogy “Rusija, Srbija”, vagyis, hogy “Oroszország, Szerbia”.

Miután a fenti két felvétel valószínűleg mobiltelefonnal készült, a videók minősége enyhén szólva csapnivaló, de Rejtő Jenőt parafrazálva nem lehet minden pofon és újságíró mellé operatőrt állítani! Ám ha alaposabban megnézzük a felvételek, az mindenképpen kiderül, hogy mindkét nyugati újságírónak ugyanazt a személyt sikerólt lencsevégre kapnia – aki lehet, hogy éppenséggel a fő farkas.

Ezt a véleményünket alátámasztja egy Ausztráliában tartózkodó emberjogi aktivista “twitteres” bejegyzése is. Sophie Mak csodálkozva állapította meg, hogy a szervezők engedélyezték az Éjszaka Farkasai nevet viselő motoros banda tagjainak, hogy Putyint ábrázoló zászlókat és transzparenseket vigyenek be az ausztráliai nyílt teniszbajnokságra, miközben az ukrán jelépekkel vagy ukrán zászlókkal érkezőket alaposan átvizsgálják.

Az oroszok a demokráciát kérik számon

A történet foglalkoztatta az orosz állami hírügynökséget, a RIA Novosztyit is, amely arról számolt be, hogy Ausztráliában letartóztattak “egy fanatikust” egy Putyint ábrázoló orosz zászló miatt. Az orosz hírügynökség már a címben felteszi a kérdést, hogy hol marad a “demokrácia?”

A RIA Novosztyi a cikk alcímében megjegyezte, hogy a Putyin arcképével “súlyosbított” orosz zászlót szerb szurkolók feszítették ki az ausztráliai nyílt teniszbajnokságon, vagyis az orosz média “eme jeles képviselője” a szerb kisöcsire keni a dolgot.

A Ria Novosztyi cikke a szerb teniszezővel kapcsolatban

Az orosz hírügynökség ugyanakkor képekkel nem támasztja alá az állítását, csak semleges illusztrációkat csatol a cikkéhez, miközben arról számol be, hogy “botránnyal végződött” Rubljov-Đoković összecsapás az Australian Openen. Az ausztrál rendőrség letartóztatta a rajongók egy csoportját a Putyin-zászló, illetve egy másik lobogó miatt, amelyen a “Donyecki Népköztársaság” neve szerepelt.

Az orosz hírügynökség ezzel kapcsolatban felidézte, hogy Andrej Rubljov előző pályára lépésekor a közönség soraiban ukrán zászlók voltak, amivel kapcsolatban az orosz hírügynökség szerint Rubljov azt mondta, hogy azok nem zavarják őt, de a sértegetések igen.

A RIA Novosztyi ehhez még hozzátette, hogy az Australian Open vezetése elkente ezt a dolgot, mert “Ukrajnát megbántani ma már politikai öngyilkosságnak számít”.

Itt már nagyon eltávolodunk attól, amivel a cikkünket kezdtük, az ausztráliai teniszbajnokságra reagálva csak annyit szerettünk volna elmondani, hogy tavaly a Covid-19 miatt akadtak problémák az ott indulni szándékozó Đoković körül, most viszont egy sokkal veszélyesebb vírus terjed a világban, a háború vírusa, amely a sportpályákon jól látható szimptómákat idéző elő, főleg ha az Éjszaka Farkasai is besegítenek.

Oroszországban megint úgy néznek Szerbiára, Moszkva fő európai szövetségesére, mint egy kistestvérre: az egyik elemzés szerint a nagy ortodox állam akkor is megmenti a kis ortodox országot, ha az nem akarja.

A Vučić-beszéd után

Moszkvában is élénk figyelmet és aggodalmat váltott ki Aleksandar Vučić szerb államfő hétfői szózata, amelyben bejelentette, hogy a Nyugat ultimátum elé állította őt: ha Belgrád nem rendezi kapcsolatait Koszovóval – a Szerbiából 2008-ban kivált albán többségű déli tartománnyal – akkor leáll a volt jugoszláv tagköztársaság EU-integrációja és Szerbiát súlyos gazdasági és politikai büntetéssel sújtják.

Az oroszok félelme részben érthető: attól tartanak, hogy a nyugati “zsarolásokkal” a Kreml legjobb európai szövetségesét belekényszerítik az Ukrajna elleni agresszió miatt összekovácsolódott Oroszország-ellenes koalícióba.

Moszkvában azt is észrevették, hogy Vučić az ukrán válságot is beleszőtte beszédébe, amikor azt mondta, hogy a Nyugatnak is megvan a maga célja: Oroszország legyőzése, és az ehhez vezető úton készek minden akadályt eltakarítani.

Orosz értékelések szerint a Nyugat fő célja, hogy egy kompromisszumnak nevezett javaslattal elvegyék Szerbiától utolsó aduját: azt, hogy a nemzetközi szervezetekbe való koszovói belépés akadályozásával teszi lehetetlenné a „koszovói kváziállam” valódi független országgá válását.

Az érvélésben van némi igazság: a német-francia terv ugyan nem követeli Szerbiától Koszovó államiságának az elismerését, “csak” azt kéri, hogy a szerbek ne akadályozzák Koszovó belépését a nemzetközi szervezetekbe, például az ENSZ-be és a többi „hasonló formációba, s arra is felszólítja a két országot, hogy támogassák a másik európai integrációját.

Ez pedig valóban azt jelenti, hogy Szerbia a gyakorlatban elismeri a szerb egyház és kultúra bölcsőjeként számon tartott egykori tartomány függetlenné válását, és lemond arról is, hogy valamilyen formában visszaszerezze az ellenőrzést a tartomány északi, többségében szerbek lakta területei fölött.

Segítség, ha kell, ha nem

Moszkvai elemzők szerint az EU kis lépésekben akarja megtörni Szerbiát: az unió eddig azt követelte, hogy Belgrád csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz, és rendezze viszonyát Koszovóval, ám most Brüsszelben úgy döntöttek, apránként haladnak előre, és egyelőre csak a koszovói válság rendezéséhez ragaszkodnak.

Dmitrij Bavirin, az orosz kormányzati médiumok ügyeletes Koszovó-szakértője, aki korábban a RIA hírügynökség oldalán, most pedig a Vzgljad (Nézőpont) internetes portálon osztotta meg véleményét, ügyesen ki is fordította Szerbia Koszovóval és Ukrajnával kapcsolatos álláspontját.

– adta az elemző a szerbek szájába.

OROSZ SZAKÉRTŐ: Szerbiának a gondjai a valóságban a nyugatiak hegemóniájával vannak

Ezzel csak az a baj, hogy Belgrádban éppen fordítva látják: felróják Moszkvának és személy szerint Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy ő volt az, aki Koszovóval példálózott, és azt mondta, ha Koszovó függetlenné válhatott, akkor erre az oroszok által elszakított ukrajnai megyéknek is joguk van.

Orosz értékelések szerint Szerbia az azonnali válaszolás helyett húzni fogja az időt, és a társadalmi konzultációval és Vučić esetleges lemondásával az ország értékes hónapokat nyerhet.

– álltja Bavirin.

Szerinte az új világrendszer nem holnap fog kialakulni, ám Szerbia gondjait a jelenlegi rendben is meg lehet oldani, a valóságban ugyanis nem Szerbia dönt arról, hogy Koszovó az ENSZ tagjává válhat, hanem a Biztonsági Tanács tagjai, s ebben a testületben Oroszországnak vétójoga van.

Az elemző szerint Oroszországnak akkor is kötelessége megvétózni Koszovó ENSZ-taggá válását, ha ebbe Szerbia belegyezne.

– jósolta Moszkva politikáját az elemző, majd megfenyegette az egész nyugati világot:

Nincs hova hátrálni

Jelena Guszkova Belgrádban (Forrás: Orosz Tudományos Akadémia)

Egy másik elemző, Jelena Guszkova szerint Vučićnak nem szabad elfogadnia a nyugatiak ultimátumát. Szerinte most nincs olyan veszély, mint 1999-ben, amikor az akkori szerb vezető, Slobodan Milošević arra kényszerült, hogy a hónapokig tartó NATO-bombázás után teljesítse a NATO követeléseit s kivonja fegyverese erőit Koszovóból.

– vélekedett Guszkova.