SZIJJÁRTÓ: Budapest is szeretne házigazdája lenni egy Open Balkan csúcstalálkozónak

Magyarországnak erről a szándékáról a magyar külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatta a Nyitott Balkán elnevezésű kezdeményezés belgrádi csúcstalálkozójának résztvevőit. Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy Budapest azt követően vállalná a házigazda szerepét, miután már minden tagállam megtartotta a maga csúcstalálkozóját. Arról nem szólt, hogy Magyarország – akár valamilyen tisztelettagként – belép-e a kezdeményezésbe?

Az egyetlen megbízható útvonal

Szijjártó úgy fogalmazott, hogy Magyarország egyebek között az integrált energiaellátás terén szeretne együttműködni a Nyitott Balkán kezdeményezés országaival, függetlenül attól, hogy gázról vagy elektromos energiáról van-e szó.

– Talán ambiciózus felajánlás, de hogy ha már minden tag házigazdája volt az Open Balkán konferenciasorozatnak, Budapest is szeretne házigazda lenni

– jelentette ki beszéde végén a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Erre akár már a következő alkalommal sor kerülhet – most csak barkóbázunk – merthogy minden tagállam volt már házigazda, így Magyarország gyorsan sor elején találhatja magát.

A csúcsértekezleten a legtöbb szó az energia- és élelmiszer-ellátási problémákról esett. Szijjártó elmondta, hogy Magyarország rendkívül nagy bajban lenne, ha nem épült volna meg a Török/Balkáni Áramlat.

Véleménye szerint ez az egyetlen biztonságos tranzitútvonal az európai csővezeték közül, hiszen a nyugati és az északi szállítási útvonalakon folyamatos turbulenciákkal, problémákkal, megszakításokkal és a csökkentett volumenekkel kell szembe nézni.

– A Nyugat- Balkán tehát egy biztonságos tranzit út az energiaellátás biztonsága szempontjából

– fogalmazott a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki szokásához híven ostorozta az Európai Uniót a Nyugat- Balkánnal szemben folytatott politikája miatt, de ebben nem volt semmi új, tehát erre külön nem térnénk ki, egy szó mint száz, ha Magyarországon múlott volna, a Nyugat- Balkán már rég az EU tagja lenne.

Szintén régi vesszőparipa

A magyar tárcavezető régi vesszőparipája a migrációs kérdés, amely legalább akkora veszélyt jelent Európára, és az európai identitásra, mint az energiahiány, az utóbbi Szijjártó szerint nem ideológiai kérdés, hanem tiszta fizika: vagy van gáz, vagy nincs. Hasonlóképpen lehet ez a migránsok esetében is, akikből viszont egyre inkább több van.

– Annak érdekében, hogy elkerüljük az olyan forgatókönyveket, amelyekkel 2015-ben szembesültünk, koordinált cselekvésre van szükség a nyugat-balkáni országokkal

– húzta alá Szijjártó, aki rámutatott, hogy ezért a térségbeli országok európai integrációja elősegítené, hogy Európa ne legyen kettős – déli és keleti – biztonsági nyomásnak kitéve. A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott arra is, hogy az ukrajnai háború globálisan is rendkívül súlyos hatással van az élelmiszerellátás biztonságára, több száz millió embert fenyeget az a veszély, hogy nem jut elég élelmiszerhez.

– Tudjuk, hogy az éhezés előmozdító tényezője lehet a migrációnak, és számíthatunk további migrációs hullámokra. Sajnálatos módon az első jelei ennek már megmutatkoztak a határainkon, ahol új szintre lépett a migránsok és az embercsempészek agressziója

– jelentette ki Szijjártó, aki “megbecsülését fejezte ki a szerb hatóságok irányába”, amelyek jelentős erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy megvédjék a két ország közötti határszakaszt.

A szerb elnök – aki a konferenciát moderálta – Szijjártó beszédét felkonferálva ismételten elmondta a szintén mantraszámba menő mondást, miszerint “történelmi csúcspontra emelkedtek a két ország közötti kapcsolatok”, és ezért – széles mosollyal – külön köszöntet mondott Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek.

Aleksandar Vučić megjegyezte, hogy hamarosan Belgrádba látogat Novák Katalin magyar köztársasági elnök, és hogy újabb találkozót tervez “Viktorral is”, ennek helyszínéről azonban nem beszélt.