Connect with us

Szerbia

ELSZÓLTA MAGÁT: A szerb elnök Horvátország helyett inkább Albániában nyaralna

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

belgradi borszemle
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

A szerb elnök az Open Balkan keretében megnyitott belgrádi borszemlén azt mondta, hogy szívesen töltené a szabadságát Albániában. Ez a veszély azonban egyelőre nem fenyegeti az albánokat, mert egy belgrádi bulvárlap szerint Aleksandar Vučić már tíz éve nem volt nyaralni egyetlen tengerparton sem.

Az albánok barátja

A Horvátországgal szemben kirobbantott legutóbbi szerbiai hisztéria során a szerb elnök úgy fogalmazott, hogy életében soha nem megy Horvátországba nyaralni, és soha nem keresi fel a horvát tengerpartot.

Ez a “történelemformáló” mondat a Prva televíziónak adott sokadik elnöki interjúban hangzott el, amelyben Vučić nyilvánosan elmélázott azon is, hogy két idősebb gyereke közül egyike sem fog soha a horvát tengerparton nyaralni, a néhány éves fiával kapcsolatban azonban elbizonytalanodott a kérdést illetően.

Ezzel a kijelentéssel párhuzamosan indult az a lejárató kampány, amelyet Miloš Vučević, újvidéki polgármester indított azok ellen az “elfajzott szerbek” ellen, akik a horvát tengerparton áztatják a v@l@guk@t. A Vučić istenítésében egyre inkább “felűnő és kitűnő” Vučević jutalmul miniszterelnök-helyettesi posztot kapott, nesze neked horvát-szerb barátság!

Mindeközben a szerb elnök az albánok egyre nagyobb barátja lesz, mínusz Albin Kurti koszovói miniszterelnök, amit az is bizonyít, hogy az Open Balkán keretében megrendezésre kerülő borszemlén már nem egy, hanem két albán is részt vett, a teljesjogú tagsággal bíró Edi Rama albán miniszterelnök mellett vendégként megjelent Dritan Abazović is, akit éppen mostanság billentettek ki a montenegrói miniszterelnöki tisztségből.

Természetesen jelen volt Dimitar Kovacsevszki macedón miniszterelnök is, aki a harmadik tettestárs az Open Balkanban.

Nem kaptak poharat

Miután így szépen összejöttek, kezdődhetett is a belgrádi borszemle megnyitása, amelyet jellemző szerénységgel a “Nyitott Balkán Borvíziója” nevet viseli, és ennek szellemében ki is nyitották a három ország (Szerbia, Észak- Macedónia, Albánia) egy-egy szőlőjéből készült vörösbort.

A legalább háromliteres üvegbe palackozott borocskát azonban a miniszterelnökök nem kóstolhatták meg, merthogy poharat csak a konferanszié kapott, így – bármilyen furcsa – csak ő emelhette a poharát a borszemle megnyitását bejelentve.

A hoppon maradt “nyitott balkáni vezetők” így csak szagolgathatták & szimatolgathatták a “közös nedűt”, miután a konferanszié szerepét betöltő – egyébként vajdasági születésű – Lazar Ristovski szerb színáész nagylelkűen átadta nekik az emelvényen található egyetlen poharat, amelyet pár pillanattal korábban a magasba emelt.

A találkozóról beszámoló szerb újságírók azzal mentették a helyzetet, hogy a borok degusztációját egyébként sem a vörösökkel, hanem a fehérekkel szokás kezdeni, ennek a hagyománynak a betartatása most igencsak látványosra sikeredett.

Persze, aztán csak került elő pohár, így a balkáni vízió szlogenjével meglöttyintett mustrát – amelyen nem csak balkáni, hanem például ausztráliai, valamint észak- és dél-amerikai borokat is felsorakoztattak – a házigazda szerb elnök és az összes miniszterelnökök is kóstolgatásra és a spicces állapot elérésére használhatta fel, beleértve Ana Brnabićot is, aki nem először borozgat vagy sörözget vučići társaságban és magasságokban, bár neki gyorsan el kellett húznia, mert várta a munka: lehet hogy éppen az EuroPride2022-ra készülő legényekkel és lányokkal találkozott, de erről nem szól a fáma.

Albániában nyaralna

Borozgatás közben legfelsőbb szinteken is megered az ember nyelve, és mivel a szerb elnök járt elől a konzumálásban, így ő volt a leghangosabb.

Az albániai borok igencsak megtetszettek Vučićnak, és ennek hatására az albán televíziónak úgy nyilatkozott, hogy szívesen menne Albániába pihenni, ami akár azt is jelentheti, hogy a horvát tengerpartot az albánra cserélné le.

Ez a veszély azonban nem nagyon fenyegeti az albánokat, mert Vučić már tíz éve nem ment szabadságra, és ilyen értelemben nem látta a tengert, vagyis nem sütkérezett, és nem áztatta az elnöki alsó felét.

– Amióta fontos tisztségeket tölt be, először a miniszterelnöki, majd az elnöki posztot, minden évben ugyanaz a történet. Megpróbáljuk rávenni, hogy pihenjen már egy kicsit, de esélyünk sincs, mindig hatalmas munkában van, mindig történik valami fontos, így három napot sem tud magára fordítani. Azt mondja, hogy egyáltalán nem vonzza a tenger, és értelmetlen tartja, hogy a napon sütkérezzen

– jelentette ki az Alo! magazinnak nyilatkozva a szerb államfő egyik közeli munkatársa, aki természetesen a névtelenség homályába burkolódzott.

Maga a szerb elnök azzal magyarázza a megszakítás nélküli munkát, hogy azért nem megy sehova sem nyaralni, mert inkább Szerbiában marad a népével, bár ha a népe igazán szereti, akkor biztosan visszavárná.

Ha viszont Vučić még sokszor elismétli a szerbiai televíziós roadshow-k alkalmával, amit az albán televíziónak mondott, akkor a szerb “homo turisticus” jövőre ellepi az albán tengerpartot, így a szerb elnök akár nyaralás közben is a népével lehetne.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Koszovó

A NATO újabb katonákat küld Koszovóba az újonnan kialakult helyzet miatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

NATO
A NATO gyorsan teljesíti a szerb követeléseket, és újabb katonákat küld Koszovóba, amíg a szerbek nem gondolják meg teljesen magukat (Forrás: KFOR)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

A NATO tanácsa jóváhagyta, hogy a jelenlegi helyzet miatt további erők menjenek Koszovóba. A tanács arra emlékeztetett, hogy májusban – az erőszakba torkolló zvečani eseményeket követően – növelték a KFOR-erők jelenlétét, most pedig jóváhagyták további erők átvezénylését Koszovóba. Azt azonban nem hozták nyilvánosságra, hogy hány katonát vezényelnek Koszovóba, és hogy melyik országokból.

A NATO teljesíti a szerbek kívánságát

Az ülésen a szövetség tagjai mély aggodalmukat fejezték ki a Koszovó északi részén növekvő feszültség miatt, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára talán ezért állapította meg, hogy a KFOR-misszió látható és aktív jelenlétet kíván fenntartani Koszovó egész területén.

Mindez azt követően hangzott el, hogy az utóbbi napokban a szerb illetékesek több kifogásolni valót is találtak a KFOR tevékenységében, a legutóbbi tragikus eseményekkel kapcsolatban pedig élesen bírálták a nemzetközi haderőt, hogy tétlen szemlélő volt, és nem vállalt aktívabb szerepet az erőszak megfékezésében.

A szervezet közleménye szerint a NATO mindig megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy fenntartsa a biztonságos környezetet és a szabad mozgást minden Koszovóban élő ember számára.

A NATO megjegyezte, hogy ezt elfogulatlanul, és az ENSZ által biztosított mandátummal összhangban teszi.

NATO

Magyar zászlóbontás a NATO-ban, középen Angelo Michele Ristuccia vezérőrnagy, a KFOR jelenlegi parancsnoka. Egyébként a KFOR Facebook-oldalán szinte minden bejegyzés végén ott szerepel, hogy a KFOR továbbra is teljes mértékben az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. évi 1244. számú határozatán alapuló mandátumának napi végrehajtására összpontosít, hogy biztonságos környezetet teremtsen és szabad mozgást biztosítson Koszovóban minden ott élő ember számára.(Forrás: Facebook, NATO)

A NATO belenyúl a KFOR-ba

A közlemény arra is kitér, hogy minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a KFOR parancsnoka rendelkezzen minden szükséges erőforrással és rugalmas viszonyulással ahhoz, hogy a misszió teljesítse megbízatását.

Azt is közölték, hogy a katonai szövetség kész további változtatásokat végrehajtani a KFOR összetételében, az igényeknek megfelelően.

Ezt követte az a mantra, hogy a KFOR továbbra is szorosan együttműködik az összes érintett belgrádi és pristinai szereplővel, továbbá az EULEX misszióval, az EBESZ-szel, az UNMIK-kal és a diplomáciai közösséggel.

A katonai szervezet egyúttal felszólított minden érintettet, hogy haladéktalanul lépjenek fel a deeszkaláció érdekében, és egyben felkérte Belgrádot és Pristinát, hogy továbbra is vegyenek részt az EU közvetítésével folyó párbeszédben, mert ez az egyetlen lehetséges módja a fontos kérdések rendezésének, illetve az olyan megoldások elérésének, amelyek tiszteletben tartják valamennyi közösség jogait.

A NATO szerint ez a kulcsa Koszovó állandó biztonságának és a térség stabilitásának.

A vasárnapi eseményeket követően a szerb vezetés, köztük a szerb elnök is azt követelte, hogy a KFOR váltsa fel a koszovói rendőröket az északi területek ellenőrzésében, a szerb elnök azonban egy-két nappal később meggondolta magát, és ismételten a Szerb Községek Közösségének létrahozását helyezte előtérbe, mert azáltal a szerb területek a helyi szerb rendőrök ellenőrzése alá kerülnének.

Így lett a hét elején még a KFOR kivezénylésére vonatkozó prioritásból másodlagos opció, ami persze nem akadályozza a szerb vezetést abban, hogy egyelőre mindkét lehetőséget benne hagyja a köztudatban.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava