Connect with us

INA-MOL

PLENKOVIĆ MÉRGES: Az INA vezetőségének is vállalni kell a felelőséget, a cég eladása hiba volt

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

plenkovic duhos
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Horvátországban szerdán kulminált az INÁ-val kapcsolatos botrány. A /magyar kőolajipari vállalat ellenőrző bizottsága több mint négy órás ülésezés után közleményt bocsátott ki, Andrej Plenković miniszterelnök pedig a kormányzó koalícióval megtartott konzultáció után állt az újságírók elé. Emlékeztetőül: arról van szó, hogy néhány gazember a gáz árával manipulálva, egy milliárd kunával károsította meg az INÁ-t és a horvát államot. Hogy a forintban számoló emberek számára is plasztikusabbá tegyük a brutális összeget, egy milliárd horvát kuna 53 és fél milliárd forintnak felel meg.

Mit mondott az ellenőrző bizottság?

A hosszabbra sikeredett hivatalos közlemény alapján úgy foglalhatnánk össze, hogy az ellenőrző bizottság ülésén bemutatták a belső vizsgálat előzetes eredményeit. Ezek számos olyan pontot azonosítottak, amelyekben Damir Škugor és alárendeltjei egyértelműen megsértették a belső szabályokat és eljárásokat, ami jelentős pénzügyi károkat okozott az INÁ-nak.

Az ellenőrző bizottság ugyanakkor azt is megállapította, hogy a rögzített és változó gázértékesítési szerződések bevett üzleti gyakorlatok a világon. A rögzített árak a jövőbeli szerződéses időszakra vonatkozó piaci jegyzéseken alapulnak, amelyek 2020 végén 19,48 EUR/MWh-t tettek ki.

Mindazonáltal Damir Škugor nem volt jogosult arra, hogy rögzített árú szerződést ajánljon fel és írjon alá olyan nagykereskedelmi ügyfelekkel, akik nem tettek közzé a feltételeknek megfelelő nyilvános ajánlatot. Nem volt jogosult arra sem, hogy egy évnél hosszabb időtartamra szóló rögzített vagy változó árú szerződéseket írjon alá.

Damir Škugor tudatosan megsértette a belső szabályokat és eljárásokat, mert egy évnél hosszabb időre szóló, nyilvános pályázat benyújtása nélkül, közvetlenül, nyilvános ajánlatkérés nélkül rögzített árú szerződést ajánlott fel. Damir Škugor ezenfelül köteles volt ezeket a szerződéseket jóváhagyásra az igazgatótanács, illetve felettesei tudomására hozza, amit nem tett meg.

A belső vizsgálat előzetes eredményeivel összhangban az INA igazgatóbizottsága úgy döntött, hogy számos személyes, korrekciós és megelőző intézkedést hoz. Ezek értelmében felfüggeszti Damir Škugort a gáz- és energiaigazgatói posztjáról, és munkaszerződését felbontják. Damir Škugort visszahívják a felügyelőbizottságokból, amelyekben részvényesként képviseli az INÁ-t.

Ezenkívül fel kell függeszteni azokat a munkavállalókat is, akikről bebizonyosodik, hogy a szóban forgó üggyel kapcsolatban lelkiismeretlenül jártak el a felelősségi körük és hatáskörük vonatkozásában. Végezetül, az INA a további károk elkerülése érdekében leállított minden további kifizetést és kötelezettségvállalást a vitatott szerződések alapján, amelyek USKOK-vizsgálat tárgyát képezik, és kezdeményezte e szerződések felbontását.

Időközben a rögzített árú gáz értékesítésével kapcsolatos valamennyi döntést és aláírási jogot ideiglenesen felfüggesztették. További értesítésig az INA vezetősége lesz a mérvadó a kötelező érvényű ajánlatok benyújtására vagy a rögzített árú gázértékesítési szerződések megkötésére.

Mit mondott a kormány?

Szerencsére Plenković miniszterelnök nem bújt a bürokrácia ékes szóvirágaival élő közlemény mögé, hanem személyesen vonult be az oroszlán barlangjába, ahol a hírekre kiéhezett újságírófalka várt rá.

Elöljáróban megismételte, hogy az esettel kapcsolatban két pozitív dolgot is tud mondani, az első, hogy az állami szervek tették a kötelességüket, és ennek köszönhetően derült fény a bűncselekményre, a második pedig az, hogy az állam ezúttal visszaveszi az ebül szerzett egy milliárd kunát, mert pontosan tudja, hogy hol van a pénz.

A kormányfő egyúttal annak a véleményének is hangot adott, hogy nem normális, hogy egy ekkora cégen belül az igazgató bizottság, azaz az INA vezetősége nem figyelt fel egy ilyen nagyméretű visszaélésre.

Amikor az újságírók rávetették magukat a felkínált gumicsontra, türelmesen elmagyarázta, hogy a kormány nem válthat le senkit sem az INA vezetőségéből, mert ehhez a másik részvényes, a MOL hozzájárulása is szükséges.

A kollégák még hőbörögtek egy sort, különféle, a “magyarokkal” szembeni radikális/romantikus intézkedések bevezetését javasolva, amiket Plenković azzal zárt rövidre, hogy Horvátországnak elsősorban a külföldi befektetők jogainak biztosítására kell gondolnia, és tiszteletben kell tartania a jogi kereteket, mert ellentétes esetben súlyosan csorbulna az ország nemzetközi kredibilitása.

A kormány mindenesetre követelni fogja a felelősség megállapítását az INA vezetését illetően, beleértve a MOL által kinevezett tisztségviselők felelősségét is, de kizárólag az érvényes jogi keretek között.

Az erélyes fellépést sürgető újságírókat figyelmeztette, hogy a pereskedéssel eddig Horvátország semmire sem jutott, illetve csak veszített, miután minden a MOL ellen indított eljárást elveszítette.

Továbbra is azon az állásponton vagyok, mint ezt már nem egyszer kifejtettem, hogy az INA eladása hiba volt, és ez különösen most vált világossá, ebben az energetikai válságban

– mondta Plenković, majd hozzátette, hogy ezen a téren a kormánynak tiszteletben kel tartania a piaci valóságot, és nem tehet a reálisnál nagyobb ajánlatot az INA visszavásárlásra.

Amikor arra fordult a szó, hogy a letartóztatott hölgyek és urak a kormánypárt tagjai voltak, vagyis hogy a kormánypártnak, illetve a kormánynak is felelősséget kell vállalni az esetért – mert az ellenzék természetesen a kormány lemondását követelte/követeli az esettel kapcsolatban – a miniszterelnök elmagyarázta, hogy a kormány korrupció elleni harcának éppen ez a veleje, hogy nincsenek érintethetetlenek, politikai hovatartozástól függetlenül.

Véleménye szerint, a kormánynak az égvilágon semmi köze nem volt Škugor kinevezéséhez, aki máskülönben már legalább húsz éve az INÁ-ban dolgozik. Szavai szerint a felelősségre vonást nem lehet elkerülni, de egyértelmű, hogy nem a kormány lesz az aki felelősséget fog vállani a történtekért.

Mérges vagyok, mert ez hatalmas politikai károkat okoz az országnak, ismétlem, egyúttal büszke is vagyok az állami szervek munkájára, mert ez is alátámasztja a kormány határozottságát a korrupció elleni harcban. Enyhén szólva, már torkig vagyok azzal, hogy más, ne mondjam miét egyem, mint erre már számtalanszor sor került az elmúlt hat évben

– mondta Plenković.

A sajtótájékoztató végén Magyarország is szóba került, illetve ennek a gázvásárlással kapcsolatos különutas politikája. A kérdésre, hogy mit gondol erről, a horvát miniszterelnök kifejtette, hogy már számos alkalommal elmondta a véleményét, miszerint ez elhibázott politika, mert megbontja az európai egységet, és azoknak a kezére játszik, akik emberek ezreinek haláláért és az elképzelhetetlen mértékű pusztításért felelősek Ukrajnában.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

Magyarország

A MOL PERLI HORVÁTORSZÁGOT: Még egy kis kártérítést, please!

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

termalfurdo szazhalombatta 6 gigapixel standrd scale
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

Úgy tetszik – legalábbis a zágrábi Jutarnji list értesülései szerint -, hogy a magyar MOL újabb nemzetközi pert indított Horvátország ellen, amelyben azt állítja, hogy a horvát kormány indokolatlanul emelte meg a szénhidrogének díját 2011 és 2015 között, ami anyagi kárt okozott a MOL-nak, miért is most nemzetközi eljárásban kártérítést kér Horvátországtól. Az alábbi cikkből az is kiderül, hogy Horvátország valószínűleg Black Hawk helikoptereket szeretne kapni az Ukrajnának átpasszolandó orosz helikopterekért cserében.

Perel a MOL

Az újabb perről szóló hír annyiban nem volt váratlan, hogy az amerikai ICSID, azaz a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (International Centre for Settlement of Investment Disputes), amikor júliusban ítéletet hirdetett a MOL és Horvátország között folytatott disputában, illetéktelennek nyilvánította magát a MOL a szénhidrogénekkel kapcsolatos keresetének ügyében, ugyanakkor kötelezte a magyar vállalatot, hogy három hónapon belül indítson pert illetékes bíróság előtt.

A horvát kormány annak idején sikerként könyvelte el, hogy az ICSID nem fogadta el a MOL keresetét, illetve annak csak kisebb részét ítélte meg – a MOL 1,1 milliárd dolláros kártérítésre tartott igényt, de ebből végül csak 184 millió dollárt kapott meg -, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy végül is pert vesztett, ami további akadályokat gördít az INA “visszacsaklizása” elé.

Véleményem szerint ezt a horvát kormány nem is gondolta komolyan, csak az akkoriban háborgó “hazafias” erők megnyugtatására vetette be. Ez a sztori még 2016-ban játszódott le, amikor Plenković, nem alaptalanul tartott attól, hogy szakadás állhat be a Horvát Demokratikus Közösségen, vagyis a HDZ-n belül a párt radikálisabb tagjainak nyomására. A kóbor apácákat akkor sikerült megtéveszteni, Plenković azóta pedig letörte az ellenállás java részét.

Az INA körüli egész perpatvar elült volna, ha időközben nincs a nagy botrány, meg egyebek, ami még mindig fel-felmelegíti a katyvaszt. Egyébként belpolitikai poénokra vadászva, az egész ügyet még a Milanović-kormány indította el, és ezt nagy előszeretettel emlegetik a parlamentben, amikor az SDP képviselői nagyon belelovallják magukat a dologba.

Egyszer majd azt is megírom, hogy miért volt a Milanović-kormány, illetve maga Milanović az egyik legrosszabb horvát miniszterelnök, de ennek nem most van az ideje. (Ne tartsd vissza magad, Rókus! Hajrá!)

A mostani per egyébként egy viszonylag kis értékű, olyan 16-18 millió dolláros buli, amiről még nem tudni konkrétumokat, és a Jutarnji is csak úgy szagolta ki, hogy az államügyészség felhívást intézett az érdekelt ügyvédekhez és ügyvédi irodákhoz, akik tapasztalattal rendelkeznek az államok nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárásokban való képviseletében, hogy jelezzék érdeklődésüket a Horvát Köztársaság képviselete iránt a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Zrt. ügyben 2022. november 16-ig, vagyis éppen a mai napig.

Az ügyészség felhívása értelmében a jogvita a szénhidrogén-kitermelési díjakkal kapcsolatos keresetre vonatkozik.

Még pár szó a helikopter-ügyről

Mint arról a napokban beszámoltunk, kiszivárgott annak lehetősége, hogy Horvátország 14 orosz gyártmányú helikoptert szándékozik Ukrajnának ajándékozni.

Ez annyiban nem önzetlen, hogy a horvátok szeretnének értük cserébe még néhány Black Hawk helikoptert kapni az Egyesült Államoktól, illetve azért sem, mert az orosz gyártmányú horvát szállítógép flotta jobbára elvesztette a szervízelés lehetőségét az EU-szankciók miatt.

Az öregecske gépek karbantartás nélkül veszteglésre vannak ítélve, így ha nem szabadulnak meg tőlük időben, egyértelműen a roncstelepen fogják végzik – már a közeljövőben.

A Black Hawkok ugyanakkor – még ha érkezne is időközben néhány, nem fogják kiváltani a megbízható /orosz igáslovakat – ezért Horvátország sürgősen civil mentőhelikopter szolgálat felállítását tervezi, talán mondani sem kell, hogy hathatós európai támogatással.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Horvátország

INA 2: Török kézre kerül a kutenyai Petrokemija, a horvát kormány egyelőre marad kisebbségi tulajdonos

Közzététel:

a megjelenés dátuma

petrokemija dronbol
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

A török Yıldırım konszernnel kötött adásvételi szerződés aláírásával megkezdődött a kutenjai (Kutina) Petrokemijában a 54,52 százalékos részesedéssel rendelkező Terra Mineralna Gnojiva cég tulajdonosváltási folyamata – jelentette be az INA, a Pavao Vujnovac-féle PPD és a Yıldırım-csoport. Ezzel Horvátország egyetlen műtrágyát előállító üzeme idegen kézre kerül. A műtrágyagyár az évek során néhányszor már a tönk szélére került, csak a kiadós állami támogatások mentették meg a csődtől.

Nem fizettek osztalékot

A szerződésről szóló “eléggé titokzatos és titkolódzó”, mandarin nyelven megfogalmazott sajtóközlemény szerint “a tulajdonosváltásra, és ennek a folyamatnak a lezárására az adásvételi szerződés feltételeinek teljesülése után kerül sor”.

A dokumentum szerint a Petrokemija működésének és a legfontosabb mutatószámoknak az átvilágítási folyamata a tárgyalásokkal együtt több mint két évig tartott, ugyanakkor arról nem történik említés, hogy mekkora a tranzakció értéke, amelyben az INÁ-n keresztül a MOL is érintett lehet.

A PPD és az INA tulajdonában lévő Terra Mineralna Gnojiva társaság 2018. október 31-én lépett be a Petrokemija tulajdonosi struktúrájába 150-150 millió horvát kuna befizetésével, amit feltőkésítésként értelmeztek. Ezzel elkerülték a csődöt, és megkezdődött a Petrokemija stabilizálásának és fellendítésének időszaka, így a cég ma már nyereségesen működik – legalábbis a hivatalos papír ezt tartalmazza.

A közlemény szerint a PPD és az INA a Terra Mineralna Gnojiva cégen keresztül átstrukturálta és optimalizálta az üzleti folyamatokat az egyetlen horvát műtrágyagyárban, átalakították az üzleti modellt, amely immár követi az igényeket és a piacok mozgását. Ezenkívül szervezeti, üzleti és financiális átalakításra is sor került.

2018-tól a mai napig a tulajdonosok nem fizettek maguknak osztalékot, az összes pénz visszaforgatták a társaságba a további fejlődés és a foglalkoztatás megőrzése érdekében

– áll a “minden happy” jellegű közleményben, amely szerint a Petrokemija mára készen áll a további fejlesztésre, és megérdemel egy olyan partnert, amely ismeri a műtrágyagyártást, új tudást hoz, garantálja a jövőbeli fejlődést, és megnyitja a kapukat az új piacok & termékek felé.

A “megérdemelt partner”

A Yıldırım-csoport egy török cég, amely megint csak a hivatalos közlemény szerint 1963-ig vezeti vissza a történetét, jelenleg 54 országban van jelen, és 18 000 embert alkalmaz.

Valójában egy második generációs családi vállalkozásról van szó, a céget jelenleg Ali Rıza Yıldırım és Robert Yuksel Yıldırım vezeti, akik valószínűleg nem szeretik a “vegyes megoldásokat”, merthogy a Yıldırım-csoport 100%-os családi tulajdonban van.

Akár ez is lehet az egyik ázata annak, hogy a tárgyalások során törökök ragaszkodtak ahhoz, hogy a Petrrokemija részvényeinek 100%-át vásárolják meg, míg a horvát fél két fázisban szerette volna megvalósítani az eladást, a jelek szerint a törökök ebben engedtek, de aligha kell azt gondolni, hogy lemondtak az elképzelésükről.

A Yıldırımnek előbb az INA/PPD részvénycsomagot kell megvásárolnia ahhoz, hogy a horvát állam jóváhagyja a tulajdonában lévő részvények eladását. Mint korábban a BALK-on már beszámoltunk róla, e körül folyt a huzavona vagy másfél évig, de valószínűleg a fenyegető válság árnyékában a felek végül kiegyeztek.

Az INA és a PPD részvénycsomagjának megvásárlásával elindult ez a folyamat, amelyben a következő lépést a horvát kormánynak kellene megtennie, de a jelek szerint a zágrábi vezetés egyelőre nem tudja, hogy mit tegyen, legalábbis erre lehet következtetni a horvát miniszterelnök pénteki (november 11-i) kijelentéséből azzal kapcsolatban, hogy a horvát állam megtartja-e a maga részvénycsomagját.

Meglátjuk. Az államnak 17,9 százaléka van, de van még több társtulajdonos is. Ha megkezdődnek a tárgyalások, akkor majd döntünk

– jelentette ki Plenković az “akkor megyünk át a hídon, amikor odaértünk!” jellegű “sajtóelhárító” válasszal, amivel vagy azt mondta, hogy ő sem tudja, vagy azt, hogy tudja, de nem akar róla beszélni, azt lehet latolgatni, hogy melyik a jobb vagy a rosszabb.

Plenković a Petrokemija kérdését mindenesetre áttolta Davor Filipović gazdasági miniszter asztalára, akinek az lesz a dolga, hogy a “beosztottjaival karöltve” megoldja az ügyet.

A horvát miniszterelnök ugyanakkor maga is hangsúlyozta, hogy ez most csak az első lépés, egyúttal azonban kiemelte, hogy egy nagy és erős török ​​csoportról van szó, amely olyen cégekre szakosodott, mint a Petrokemija, amit akár úgy is lehet értelmezni, hogy a horvát kormányfő szerint a kutenyai műtrágyagyár jó kezekben lesz.

Minden rendben van?

A képlet azonban nem ennyire egyszerű, Željko Lenart a Horvát Parasztpárt főtitkára október közepén annak az aggodalmának adott hangot a száborban (parlament), hogy a Petrokemija működése leállt, és már nem gyárt műtrágyát.

Most 60 ezer tonna műtrágyát importáltak, ki tudja honnan, és a Petrokemijában csomagolják át

– jelentette ki Lenart, aki szerint a szakemberek hagyják el a céget, ezért már nincs/nem lesz elegendő “kvalifikált ember”, aki újraindítaná a gyárat, ha pedig ez nem történik meg, akkor 1700 ember kerül utcára.

Lenart nincs egyedül ezzel a véleményével, az Index egyik olvasója szerint “nem kell mitől tartani”, a Petrokemija a török/orosz műtrágya átcsomagoló helye lesz “európai árakon”.

A parlamenti megnyilvánulására reagálva a Petrokemija akkor közölte, hogy jelenleg nincs semmi probléma, a műtrágyagyár számára rendelkezésre áll a szerződött gázmennyiség, ami ebben a műfajban alapanyagnak számít, így “minden kötelezettségüket teljesíteni tudják a vásárlók, a szállítók és az alkalmazottak felé.

Az elkövetkező időszakban a vállalat egy sor intézkedést és tevékenységet hajt végre a termelés optimalizálása érdekében, ugyanakkor kielégíti a kiemelt piacok megfelelő igényeit

– közölte mandarin nyelven a kutenyai cég, amely szerint az egyes termelési kapacitások leállítása tervezett intézkedés volt a üzemi optimalizálás és a szükséges javítások elvégzése érdekében, amelyeket az elmúlt időszakban alkatrészhiány miatt kellett elhalasztani.

A képviselői kérdésre adott gyors válaszból arra lehet következtetni, hogy a Petrokemijában valóban történtek leállások a termelés optimalizálása érdekében – ami általában a kapacitások csökkentését jelenti mandarin nyelven.

Ezek után már csak az a kérdés, hogy a korábban erősen mezőgazdasági Horvátország – amely sokaknál a nyaralásnál kezdődik és ér véget – miért adja el az egyetlen műtrágyagyárát? Talán azért kell eladniuk, mint annak idején az INÁ-t, hogy ne menjen csődbe. A pótkérdés pedig az, hogy mennyire megalapozott a török/orosz műtrágya átcsomagolására vonatkozói szóbeszéd?

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Horvátország

HOSSZÚ TÁVON GONDOLKODNAK: Úgy tűnik, a török Yıldırım mégis megvásárolja a horvát műtrágyagyártót

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

a alkonyat petrokemija
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

Mint erről annak idején már írtunk, a kutenyai (Kutina) Petrokemija úgy látszik mégis tulajdonost cserél. Ha igaz, a török Yıldırım konszern az év végéig lebonyolítja az ügyletet, és ezzel Horvátország egyetlen műtrágya előállító üzeme idegen kézre kerül. A műtrágyagyár az évek során néhányszor már a tönk szélén volt, csak a kiadós állami támogatások mentették meg a csődtől, ám ez nem megoldás.

A horvát kormány pár évvel ezelőtt a privatizáció mellett döntött. A gyár időközben részvényeinek 54,52 százalékát átadta legnagyobb hitelezőinek az INA-nak és a Vujnovac-féle PPD-nek, akik Terra Mineralna gnojiva néven új céget hoztak létre.

A Yıldırımmel folytatott tárgyalások folyamán ez problémát okozott, mert a törökök ragaszkodtak ahhoz, hogy a cég részvényeinek 100 %-át vásárolják meg, míg a horvát fél két fázisban szerette volna megvalósítani az eladást.

A Yıldırımnek előbb az INA/PPD részvénycsomagot kell megvásárolnia ahhoz, hogy az állam jóváhagyja a tulajdonában lévő kicsit kevesebb mint 46 százaléknyi részvény eladását. E körül folyt a huzavona vagy másfél évig, de valószínűleg a fenyegető válság árnyékában a felek végül kiegyeztek.

Mire számít a Yildirim?

Itt jó kérdésnek számít, hogy miért ragaszkodott/ragaszkodik a török konszern a veszteséges horvát üzem megvásárlásához, különösen most, amikor senki sem tudja még elképzelni sem, hogy mi fog történni a földgázzal, ugyanis – és ez Európa szempontjából nagyobb baj, mint a fűtés – a földgáz a műtrágyagyártás nyersanyaga, a gáz hiánya, vagy csillagászati ára esetén pedig esélye sincs a termelésre.

Ha valaki nem tudta volna, a földgáz műtrágya, fagyálló, műanyagok, gyógyszerek és szövetek előállítására használt összetevő. Vegyi anyagok, például ammónia, metanol, bután, etán, propán és ecetsav gyártására is használják, amit aztán a vegyiipar és a gyógyszeripar hasznosít.

A műtrágya fontossága a mezőgazdaság, illetve élelmiszertermelés szempontjából talán felesleges hangsúlyozni, egyesek egyenesen stratégiai fontosságú anyagnak tartják, nem alaptalanul. Tehát mire számít, mit tud a Yıldırım, amit mi nem?

Az egyik lehetőség, hogy hosszú távon gondolkodik, arra számítva, hogy az orosz földgázra kivetett szankciók előbb-utóbb megszűnnek, a másik pedig az, hogy más forrásból származó – például izraeli – földgázzal kalkulálnak, amit szintén Törökörszág érintésével fognak Európába szállítani.

A nemrégen Libanonnal aláírt határegyezmény mögött ugyanis az húzódik, hogy így ki tudja majd termelni az ottani partok mellett talált hatalmas földgáztartalékokat. Vagy úgy is lehet konjuktúra, hogy nem lesz elég műtrágya és akkor minden tonnát aranyárban fognak értékesíteni.

De ugyanez vonatkozik például az ammóniára, amely fontos ipari alapanyag. Ha leáll a német vegyipar, mindenből hiány lesz, így ebből is. Igaz, valószínűbbnek tűnik, hogy Dél-Európa hátán csattan az ostor, de a képlet ugyanaz.

Mi is a helyzet konkrétan?

Miután a tárgyalások még folynak, a felek nem nyilatkoztak, viszont indikatív Davor Žmegačnak, a Petrokemija igazgatótanácsa elnökének nyilatkozata, amit a Poslovni dnevniknek adott:

Ami a tulajdonosi szerkezet változásait illeti, a tulajdonosi szintű tárgyalások még mindig aktívak, és az év végére várjuk ezeknek a tevékenységeknek a lezárulását, ami összességében hozzájárul a társaság fenntarthatóságának megerősítéséhez.

A mandarinnyelven megfogalmazott nyilatkozat a Petrokemija bizakodását fejezi ki, de lehet, hogy a 100%-ig mégis kissé tekervényesebb lesz az út. Az állami vagyonkezelő, amelyet újabban úgy hívnak hogy Szerkezetátalakítási és Értékesítési Központ (CERP), kezében tartja a részvények mintegy 45 százalékát, ám egy állami szerv, amelyet szigorú szabályozás köt a részvények eladásakor.

Itt legfontosabb, hogy a kormánynak kell beleegyezését adnia a tranzakcióhoz, a horvát kormány pedig még mindig nem határozott a Petrokemija részvényeinek eladásáról.

Itt nyilván közrejátszik, hogy az INA példája által megtapasztalt politikai perpatvar esetleg kiterjed a Petrokemija eladására is – stratégiai jelentőségű termelőről lenne szó, és ilyen esetekben nagyon könnyen napirendre kerül az ország érdekeinek lábbal tiprása, hazaárulás és egyebek, amiket már a felhevült (ellenzéki) honatyák ilyenkor a kormány fejéhez szoktak vágni.

A Yıldırım egyszer már kísérletet tett a CERP részvényeiből egy 17,9%-os csomag megvásárlására, de az állami vagyonkezelő irreálisan magas árat határozott meg, így az üzletből nem lett semmi.

Legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a kormány csendesen odaígérte a Yıldırımnek az állami tulajdonban lévő részvénycsomagot, de egyúttal némi türelmi időt kért a török féltől.

Ennek tükrében érthető a lépcsőzetes megoldás, amely először az INA/PPD részvények megvásárlását célozza meg. Mert akárcsak az INA esetében, a horvátoknak el kell adniuk a Petrokemiját, ha nem akarják hogy csődbe menjen.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Kontaktlencse akció »

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: