Connect with us

Szerbia

EGÉSZSÉGES DEMOKRÁCIA: Az amerikai külügyminiszter szívén viseli a belgrádi EuroPride2022 ügyét

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

parada litija
Olvasási idő: 3 perc

Az amerikai külügyminiszter felszólította Szerbiát, hogy tegye lehetővé az EuroPride lebonyolítását, miután a szerb elnök bejelentette, hogy szó sem lehet a felvonulásról, bár a zárthelyi kísérőrendezvények megtartása elé nem gördítenek akadályokat. Ugyanakkor a főszervező továbbra is „sétálni akar”, a másságát nyíltan hirdető szerb miniszterelnök pedig – mit ad Isten! – Vučić mellé állt.

Egészséges demokrácia

Anthony Blinken a Twitteren közzétett bejegyzésében úgy vélte, hogy egy „egészséges demokrácia” nem óckodik a melegfelvonulástól, mert az nem megy szembe a gyülekezési joggal és véleménynyilvánítási szabadsággal, legfeljebb a nacionalistákkal és a jóízléssel, de ezt az utóbbi nem Blinken mondta.

A békés gyülekezésre való jog és véleménynyilvánítás szabadsága az egészséges demokrácia alapvető eleme. Sürgetjük Szerbiát, hogy újítsa meg elkötelezettségét az EuroPride2022 megrendezése mellett. Az LMBTQI+ jogai emberi jogok
blinken pride

– írta a Twitteren Blinken, „gyengéden ösztökélve” Szerbiát a melegfelvonulás megtartására.

Aleksandar Vučić szerb elnök kedden közölte, hogy akkor sem rendezik meg az EuroPride-ot, hogy ha ezzel kapcsolatban netalán Joseph Biden amerikai, Vlagyimir Putyin orosz vagy esetleg Recep Tayyip Erdoğan török elnök hívná fel, hogy kijárja nála a felvonulás megtartását.

Feltételezhetően nem egyszerre, hanem külön-külön, bár az utóbbi kettő részéről ilyen veszély nem fenyeget, az első pedig egyelőre csak a külügyminiszterét küldte rá az ügyre.

Hívhat Biden, Putyin, Erdoğan vagy Zelenszkij… Ebben a döntésben nem lesz változás, az állam számtalanszor mér(legel), de amikor vág, tiszteletben kell tartani az állam döntéseit

– jelentette ki a szerb elnök nyilván abból a mondásból kiindulva, hogy az „állam én vagyok”, miután az EuroPride2022 megtartását nem a kormány kezdeményezte, és a parlament sem hagyta jóvá.

Azon persze, nem kell meglepődni, hogy a „mindenes szerb elnök” vindikálta magának a jogot arra, hogy a kérdésben egyedül döntsön, „mint állam”, és erre az általános szerbiai zűrzavar kitűnő lehetőséget teremt számára. Itt kell megjegyezni, hogy az elnöki döntés végrehajtása a szerb belügyminisztériumnak dolga, nem Vučić fog a tömeg elé állni, viszont számíthat az „eddig és egyelőre” őt hűségesen szolgáló Aleksandar Vulin belügyminiszterre.

Egészégtelen demokrácia

Az uszításban mindig elöljáró belgrádi Novosti kormánypárti hírportál értesülése szerint Vulin azt mondta Vučićnak, és miniszterelnökének, Ana Brnabićnak, hogy a belügyminisztérium nem tud biztonsági garanciákat vállalni a közelgő Europride-dal kapcsolatban, mert a rendőrökre most máshol nagyobb szükség van. Nem nehéz kitalálni, hogy ezen Koszovót értette.

Ugyanakkor az is furcsa, hogy az amerikai külügyminiszter ilyen „fontos ügyben” pattant a számítógép elé, hogy a Pride megtartása érdekében a messzi Washingtonból üzenjen Belgrádnak, miközben nem kizárt, hogy a rendszámtáblák ügye miatt holnap a koszovói szerbek és a koszovói albánok egymás torkának esnek.

Az amerikai magatartással kapcsolatos további kérdések felvetődésétől a BALK részéről előre elhatárolódunk, de azért azt még megjegyeznénk, hogy „ilyen politikai előkészítés után” szinte borítékolható, hogy szeptember 17-én Belgrád mindenképpen zavargások elé néz, vagy azért, mert lesz Pride, vagy azért, mert nem lesz, így hát rendőri erőkre a fővárosban is szükség mutatkozik, nemcsak a koszovói határon.

miletic seta

A Europride2022 valójában nem pusztán egy felvonulás, hanem egy egyhetes rendezvénysorozat, amelyet a tervek szerint szeptember 12-től 18-ig tartanának meg Belgrádban, ennek „fénypontja” lenne a szeptember 17-i felvonulás. A szervezők továbbra is úgy nyilatkoznak, hogy a felvonulást megtartják.

EuroPride 2022. Sétálunk. Természetesen

– jegyezte meg ugyancsak a Twitteren Goran Miletić, az EuroPride2022 fő szervezője, akit az Európai Parlamentből is sokan támogatnak.

Az már csak a hab a tortán, hogy a melegszervezetek által korábban sokat bírált, a másságát azonban nyíltan vállaló Ana Brnabić nem az EuroPride2002, hanem Vučić mellett állt ki, amikor azt mondta, hogy most fontosabb dolgokra kell fókuszálni, a felvonulást pedig lehet majd tartani, amikor arra adottak lesznek feltételek.

A Brnabić-féle bölcselet szerint a Pride egyébként is olyasmi, ami van, aztán nincs.

Mint minden az életben, tesszük hozzá, ám nem mindegy, hogy a múlékony dolgokat milyen tartalommal töltjük meg.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Szerbia

A balközép ellenzék 2030-ig bevinné Szerbiát az EU-ba, de Koszovót nem ismerné el

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Balközép
Dragan Đilas a Szabadság és Igazságosság Pártjának főbizottsági ülésén, a Đilas mögött látható szlogen: Szerbia 2030-ban az EU-ban (Forrás: Szabadság és Igazságosság Pártja)
Olvasási idő: 4 perc

Az ellenzéki balközép Szabadság és Igazságosság Pártja (Stranka slobode i pravde, SSP) nyilatkozatot fogadott el, amely szerint a 2030-ig bevinnék Szerbiát az Európai Unióba. A párt vezetője, Dragan Đilas, a párt főbizottságának ülésén kijelentette, hogy ezt kötelezettségüknek érzik a jövő generációival szemben, és hozzátette, hogy ezt egyedül ők tudják garantálni Szerbia számára. Az N1 televíziónak nyilatkozva ugyanakkor közölte, hogy ők sem ismerik el Koszovó függetlenségét, és nem támogatják annak ENSZ-tagságát.

Politikai missziót teljesítenek

Đilas a Szabadság és Igazságosság Pártjának főbizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy nem csak célnak, hanem „politikai küldetésnek” is tekintik Szerbia bevezetését az Európai Unióba.

Mi képesek vagyunk rá! Szerbia 2030-ra az EU-ban! Ezt a célt Szerbia állampolgárjaival együtt valósítjuk meg

– jelentette ki a szerbiai ellenzéki párt vezetője, aki szerint hazája az elmúlt 20 évben soha nem volt távolabb Európától, mint ma, és ezért „vissza kell fordítani az európai pályára”.

Đilas jelezte, hogy pártja szeretné teljes mértékben összehangolni a szerb külpolitikai célkitűzéseket az Európai Unió külpolitikájával, ami egyúttal a szankciók bevezetését is jelentené Oroszországgal szemben.

A Szabadság és Igazságosság Pártja továbbra is találkozási pont marad az ország összes demokratikus, haladó és felelős politikai szereplője számára

– mondta Đilas, aki azzal vádolta meg a kormányzatot, hogy nyomorba taszította az ország lakosságát.

A rossz kormányzat nem olyan népet akar, amely jómódban él, hanem olyan népet szeret, amely abban reménykedik, hogy egyszer jómódú lesz, mert a remény az egyetlen, amit egy rossz kormány nyújtani tud a jól működő társadalom hiányában

– jelentette ki Đilas, aki szerint Szerbiában az igazságtalanság mára már intézményesített kategóriává vált.

Koszovót vagy elismerik, vagy nem

Az Európai Unióba történő belépés előtt Szerbiának le kellene zárnia az összes csatlakozási fejezetet az Európai Unióval, amely a 35. fejezet elfogadását is jelentené.

Ez a fejezet tartalmazza a Szerbia és Koszovó közötti viszony rendezését, és mint Josep Borell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai biztosa jelezte, ebbe építik be a szerb elnök által szóban elfogadott európai (francia-német) javaslatot, és annak végrehajtási mellékletét.

Balközép

Dragan nyilatkozik az N1 televíziónak (Forrás: Screenshot, N1)

Szerbia szempontjából az uniós javaslat negyedik pontja a legkritikusabb, amely szerint Szerbia ígéretet tesz arra, hogy nem akadályozza Koszovó felvételét a nemzetközi szervezetekbe, beleértve ebbe az ENSZ-t is.

Ez a kérdés megosztja a Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetőit is.

Dragan Đilas ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a maguk részéről elutasították a Koszovóval kapcsolatos, általuk rossznak tartott uniós (francia-német) javaslatot, de bebizonyosodott, hogy annak elfogadása már megtörtént.

Az ellenzéki vezető ezzel a szerb elnök szóbeli beleegyezésére utalt. Szerinte ezekután olyan végrehajtási módot kell (ki)találni, ami nem sérti a szerb érdekeket.

Úgy vélem, Szerbiából senki sem teheti meg, senkinek sem szabad megtennie, hogy független államként elismeri el Koszovót, és az ENSZ-ben Szerbiából senki sem emelheti fel a kezét Koszovó felvétele mellett történő szavazáson

– mondta a CNN közeli N1 televíziónak nyilatkozva a szerb ellenzéki vezető, akinek a helyettese ezzel kapcsolatban azonban másképp foglalt állást.

Az európai javaslat szerves része a 35. csatlakozási fejezetnek, és ezáltal a csatlakozási tárgyalásoknak, ezáltal bárki legyen is kormányon, annak ezt be kell tartania, efelől nincs semmiféle kétség

– jelentette ki Marinika Tepić, a Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke, aki harcias ellenzéki kiállásáról ismert a szerbiai ellenzéki színtéren.

balközép

Marinika Tepić nyilatkozik az N1 televíziónak (Forrás: Screenshot, N1)

Az eltérő álláspont abból is fakadhat, hogy Tepić pancsovai román családól származik, így nehezebben tudja átélni a szerb nép Koszovóval kapcsolatos „ősi fájdalmát”.

Ugyanakkor Đilas sem „tőzsgyökeres” szerbiai szerb, apja ugyanis Bosznia-Hercegovinából, anyja pedig Horvátországból érkezett Szerbiába. Anyja a második világháborút követő telepítések során került a vajdasági Szilberekre (Bački Brestovac).

Nehéz idők a balközép számára

A főbizottsági ülésen Đilas úgy fogalmazott, hogy pártja „nagyon nehéz időszakon” megy keresztül a tavalyi választások óta, és rámutatott, hogy a rossz időkben tovább kell menni, mert ha leállnak, akkor az a csődöt jelentené.

Két évvel ezelőtt számolt be a szerbiai baráti sajtó ≈ propagandagépezet arról, hogy Đilas külföldi bankszámlákkal rendelkezik, mindenekelőtt Mauritiuson.

A hírt a nagyon baráti Večernje Novosti hírportál közölte, amely szerint az ellenzéki vezető 6,4 millió eurót tárol különböző mauritiusi és svájci számlákon.

A Đilas elleni kampány legnagyobb „élharcosa” Siniša Mali, szerbiai pénzügyminiszter volt, aki több baráti tévécsatornán dokumentumokat mutogatott, és vizsgálatot sürgetett az általa pénzmosással meggyanúsított Đilas ellen.

A szerb pénzügyminiszter akkor azzal vádolta meg az ellenzéki vezetőt, hogy az említett összeget az államtól lopta, amivel magukat az embereket károsította meg.

Az ügy azóta elült, viszont a szerb elnök még ma is gyakran hivatkozik arra, hogy neki nincsenek külföldi bankszámlái, mint egyeseknek az ellenzéki térfélen.

A szerbiai KRIK oknyomozó hírportál most feltárta, hogy a külföldi bankszámlákról szóló történetet az izraeli Tal Hanan találta ki, aki megrendelésre álhíreket készít, amivel a választási kampányok során lejáratja ügyfeleinek a vetélytársait.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

Szerbia esetében ez Dragan Đilas volt, aki büntetőfeljelentést tett Aleksandar Vučić államfő, Siniša Mali pénzügyminiszter, valamint a Večernje Novosti ellen, de a belgrádi kormány megakadályozta az eljárás megindítását, az ügyészség ugyanis elutasította a feljelentést, mert az indoklás szerint nem történt bűncselekmény.

Ugyanakkor a Đilas ellen felhozott vádakban sem indult eljárás, így csak a média számolt be a titkos számlákról, ami viszont éppen elég volt ahhoz, hogy a választók szemében diszkreditálják az ellenzéki vezetőt, és lejárassák a pártját is.




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: