Horvátország

SEFTELÉS AZ INA KÖRNYÉKÉN: Ismét nagy botrány Horvátországban, számos kérdőjellel

Közzétéve:

9 hónap telt el azóta

A megjelenés dátuma

2022.08.29.

Írta

Kalapis Rókus

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Itt-ott a magyar hírközlésben is felbukkant a hír a hétvégén, hogy Horvátországban ismét áll a bál. A rendőrök öt embert állítottak elő, köztük Damir Škugort az INA gáz- és energiaipari igazgatóját és a Kelet-szlavóniai Gázművek felügyelőbizottságának alelnökekét, Goran Husićot, az OMS Kft társtulajdonosát, és Josip Šurjakot, a Horvát Ügyvédi Kamara elnökét, mert a gázzal sefteltek, és óriási pénzekre tettek szert.

Ügyes fiú, büszke atya

A nyomozók azt gyanítják, hogy Damir Škugor 2020 júniusa és 2022. augusztus 27-e között Zágrábban, Šibenikben és Vinkovciban a többi gyanúsítottat közös fellépésre bujtogatta, hogy az INA rendelkezésére bocsátott földgázt a piaci ár alatti áron adja el az OMS Kft-nek, amivel körülbelül egy milliárd kunával károsítva meg a MOL és a horvát állam tulajdonában lévő INA kőolajipari vállalatot.

A tájékozatlanok kedvéért, a jelzett összeg majdnem 150 millió eurót tesz ki, azaz semmiképpen sem számít aprópénznek. A biznisz alapvetően abból állt, hogy az OMS a gáz megawatt/óráját 19,46 euróért vásárolta az INA-tól és 210 euróért adta tovább. A lefölözött összeg oroszlánrésze, 500 millió kuna (kb. 75 millió euró) Dane Škugor, Damir Škugor nyugdíjas apja számlájára került átutalásra. A pénzt ingatlanok vásárlásával igyekeztek tisztára mosni, de ez nem volt túlzottan sikeres.

Dióhéjban ennyi lenne a történet, és még csak annyit, hogy a rendelkezésünkre álló értesülések alapján a fináncok buktatták le őket, illetve a Horvátország által is foganatosított EU-s, a pénzmosás meggátlását célzó mechanizmusok.

Viszont, mint ezt a címben is bejelentettük, az eset kapcsán számos kérdőjel merült fel. Az első, és talán a legfontosabb kérdés, hogy miután a seftelés kerek két éven át tartott, a korporációs szervek (belső ellenőrzés, ellenőrző bizottság, stb.) miért nem mozdították meg a fülük botját sem.

Ezt a miniszterelnök is furcsállotta, mondván, hogy nem érti, hogyan kerülhette el a figyelmüket. Plenković természetesen a maga malmára hajtotta a vizet, miközben gratulál az akcióban részt vevő szerveknek.

– Jó, hogy működik a jogállamiság és az intézményrendszer, és hogy van együttműködés a pénzügyminisztérium és az igazságügyi hatóságok között. A legfontosabb az, hogy ezeket a pénzeket lefoglalták, biztosítva ezzel, hogy a lehető legkevesebb anyagi kár keletkezzen

– mondta a horvát kormányfő a kormányt ily módon magasztalva.

Befolyásos személyek védelmezték

Az örökké gyanakvó újságírók azonban jóval nagyobb botrányt szimatolnak. Horvát elemzők szerint szinte holtbiztos, hogy Škugor valaki/valakik utasítása alapján dolgozott, illetve ezen befolyásos személyek védelme alatt állt.

A szemtelen, szinte már együgyű módszer, amellyel az ügyletet igyekeztek elkendőzni, arra enged következtetni, hogy meg voltak győződve arról, hogy a szélhámosság soha nem fog kiderülni, annál is inkább, hogy az öt gyanúsított között ott van a Horvát Ügyvédi Kamara elnöke, Josip Šurjak is.

Ha valaki tisztában volt a pénzmosás elleni jogszabályokkal, akkor az biztosan ő lehetett, hiszen az ügyvédi kamara annak idején szemináriumokat szervezett a tagság számára éppen ezzel a témával kapcsolatban.

A kollégák továbbá azt is szerfelett gyanúsnak találják, hogy a „zsákmányból” Škugor részesedése a törvényellenesen megszerzett haszon körülbelül felére rúgott. Ez véleményük szerint arra utal, hogy ebből kellett leadni a jattot a háttérben lapuló értelmi szerzőnek/szerzőknek.

Köd előttem, köd utánam

Amíg az értetlenkedés általános, a MOL mossa kezeit, mondván, hogy a médiákból értesültek a dologról, és el sem tudják képzelni, miről is van szó, stb., minden arra utal, hogy az igazság sosem derül ki, mint számos egyéb horvátországi „bűvészmutatvány” esetében.

A bíróságok majd jól elhúzzák az ügyet, amíg mindenki megfeledkezik róla, aztán valamilyen tessék-lássék ítélet születik, hogy a vétkesek legrosszabb esetben pár év börtön után kipihenhessék a fáradalmaikat valamelyik adriai villában.

Örvendetes viszont, mint ezt a miniszterelnök is kifejtette, hogy mindeközben ezerrel működik a jogállamiság, azaz nem érheti szó a ház elejét, én is szurkolok nekik. A napnál is világosabb, hogy pályát tévesztettem.

Felcímkéztük:akció Andrej Plenković bíróság börtön botrány elnök energia EU földgáz gáz hír horvát horvát kormány Horvátország INA Kelet kőolaj kormány magyar miniszterelnök Mol olaj olajipar orosz pénzmosás piaci ár Plenković rendőr rendőrök seftelés Škugor törvény Zágráb

Horvátország

Sztrájkügyben a bíróság a kormány ellen döntött, új multiplex mozi nyílt Koszovóban

Közzététel:

1 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.05.

Írta

Kalapis Rókus

Széleskörű találkozó a kormány "tartalék főhadiszállásán" (Forrás: Twitter, Andrej Plenković )

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Hétfőn Horvátországban azzal kezdődött a nap, hogy tíz óra tájban a zágrábi Megyei Bíróság bejelentette a döntését, amely lehetővé teszi a köztisztviselők és közalkalmazottak sztrájkját az igazságszolgáltatásban. Tehát az összes bírósági tisztviselő, gyorsíró, sofőr, takarítónő és más alkalmazott, aki ma reggel 7 órakor kezdte meg a sztrájkot, immár legálisan folytathatja a megmozdulást. Ezzel a bíróság lényegében a kormány ellen döntött, mert a kabinet a sztrájk betiltását követelte.

Szabad sztrájkolni

Történelmi nap ez a szakszervezetek, különösen a „nem reprezentatívak” számára, mert a bíróság kimondta, hogy törvényes a munkavállalók sztrájkja a bíróságokon és az ügyészségeken.

– Délelőtt 10 órakor ott voltunk a megyei bíróságon a sztrájkot jogszerűnek nyilvánító ítélethirdetésen, 10 óra 5 perckor pedig meghívást kaptunk Ivan Malenica igazságügyi minisztertől, hogy ma fél háromkor menjünk be tárgyalni. Nos, ez a megmozdulás legalább arra jó volt, hogy létrejöjjön a találkozó

– mondta Iva Sušković, az Állami és Helyi Alkalmazottak Szakszervezetének (SDLS) elnöke a zágrábi városi polgári bíróság előtt röviddel déli 12 óra előtt tartott tüntetésen.

Salamoni döntés

A kormány „tartalék főhadiszállásán”, a zágrábi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban Andrej Plenković miniszterelnök fél tízkor találkozott a közszolgálati szakszervezetek képviselőivel.

A találkozón a miniszterelnök mellett részt vett Oleg Butković miniszterelnök-helyettes és tengerügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter, Marko Primorac pénzügyminiszter, Ivan Malenica igazságügyi és közigazgatási miniszter, Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlődési miniszter, Marin Piletić a munkaügyi kérdésekért és a nyugdíjrendszerért, valamint a család- és szociálpolitikáért felelős miniszter, Vili Beroš egészségügyi miniszter, valamint Radovan Fuchs tudományos és oktatási miniszter.

Andrej Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)

Nem sokkal 11 óra után véget ért a találkozó, amelyet követően Plenković miniszterelnök és Sanja Šprem a Horvát Pedagógus Szakszervezetek képviselője állt ki a sajtó munkatársai elé.

– A párbeszéd keretében arra jutottunk, hogy a következő napokban egyetértési megállapodást kötünk, amely megelőlegezi a kormány döntését az állami alkalmazottak és a köztisztviselők ideiglenes illetménykiegészítésének kifizetéséről

– jelentették be a találkozót követően tartott sajtótájékoztatón.

– Ezt a köz- és állami alkalmazottak fizetéséről szóló új törvény kidolgozásával összefüggésében kell érteni

– nyilatkozta Plenković miniszterelnök, hozzátéve, hogy a törvénynek január 1-jéig hatályba kell lépnie, és hozzátette, hogy két különböző rendeletet fogadnak el, egyet az állami tisztviselők, és egyet a köztisztviselők vonatkozásában.

Plenković szerint a közös döntések 219 000 alkalmazott bérét érintik, és bejelentette, hogy a legalacsonyabb bérek 100 euróval emelkednek.

Azok, akiknek valamivel magasabb fizetésük van, 80 vagy 60 euró növekedéssel számolhatnak. Ugyanakkor a kormányfő azt is közölte, hogy a nyaralási pótlék mindenki számára azonos lesz, azaz 300 euró.

Új mozi Koszovóban

Amíg Európa döntő többsége egy újabb háború kirobbanásával ijesztgeti magát Szerbia és Koszovó között, a német-horvát Blitz Cinestar, amely a régió legnagyobb filmszínházhálózatát működteti, bejelentette, hogy június 2-án, pénteken megnyitotta eddigi legnagyobb, 15 moziteremmel büszkélkedő megaplexét Koszovó fővárosában, Prištinában.

Fő a kényelem, a pristinai megamozi egyik terme a tizenötből (Forrás: Cineuropa)

A megamozi Európa azon részének legnagyobb bevásárlóközpontjában, a Prishtina Mallban működik, fittyet hányva mindenféle vérgőzös jóslatnak.

Kapcsolódó cikk

A HÁBORÚ JELEI: Az oroszok tovább nyomatják a tézist, hogy háború lesz Koszovó és Szerbia között

A prištinai CineStar Megaplex a legnagyobb, legmodernebb, és egyben a legszebb mozi Koszovóban.

A Wall-to-wall Harkness vásznakat, a Barco 4K RGB lézerprojektorokat, a Real D Ultimate 3D-t, a JBL hangszórókat és a Crown audioerősítőket magában foglaló technológia mellett a prištinai CineStar belső berendezése, a zágrábi Franić & Šekoranja tervezőiroda munkáját dicséri.

A zágrábi tervezőiroda más, díjnyertes CineStar mozik belső berendezéséért is felelős, köztük a 2018-as Európa legjobb új építésű mozijának díjával büszkelkedő CineStar Split belső berendezése is az ő terveik után készült.

Körülbelül ennyit a háborúról, ami körül szakértők sora aggodalmaskodik Belfasttól České Budějovicéig.

Addig amíg nem zárják be a Ferizaj (szerbül Uroševac) melletti Camp Bondsteelt, illetve az amerikaiak nem vonulnak ki Koszovóból, nyugodtan lehet fagyizni és moziba járni, főleg most, hogy már van hova a CineStar jóvoltából.

Az olvasás folytatása